Az akácoszlop teljesen tudatos döntés volt. Szebb, természetesebb és tisztább mint a rideg fémszerkezet. Ha nem 3 hanem 300 hektárom lenne akkor lehet, hogy 297 hektáron már fém lenne... de nem ok nélkül van csak 3 hektárunk :) ekkora területen még lehet azt csinálni amit szeretünk.
A huzalokkal még nem volt problémánk. Amik vannak azok java 6-7 évesek. Én a fémdróttal az egyik nagy bajom az, hogy többet adnak érte a lomisok mint a műanyagért... ha érted :)
A biodiverzitás szerintem mérhetetlenül fontos. De ezt is csak kis méretben lehet szerintem megcsinálni. Sajnos a Somlón, nagyon sokan ész nélkül kivágták a gyümölcsfákat, azzal a felkiáltással, hogy árnyékolnak. Állítólag ország egyik, ha nem a legmegbecsültebb borászának is benne volt ebben a keze.
Akkor a biodiverzitás jegyében lehet, hogy érdemes sáfrányt telepíteni a sorközökbe. :-)
A sorközökről jut eszembe: gyönyörűszép a szőlőtök, igykeztem ellesni néhány dolgot. A támszerkezeten befűződrót helyett mindenütt ezt a rugalmas zsinórt használjátok? Mi az oka? Nem húzzák le nagyon a hajtások? Mennyi idő alatt öregszik el? Hol és milyen néven lehet kapni?
Gondolom, tudatos döntés volt az akácoszlop a fémszerkezet helyett. Engem sokan próbálnak lebeszélni róla (a fém korszerűbb, kevesebbet árnyékol a mellette levő tőkéken, tartósabb stb.). Nálatok mi volt a szempont? (bocsánat a sok kédésért)
Meg a régi könyvekben. Nekem sajna csak a Kosinszky-féle Gyakorlati szőlőtermesztés van meg, de nagyon vadászom a Pettenkoffer-könyveket. Sajnos, csak aranyárban lehet hozzájuk jutni...
Egy-egy dolog azért néha nálunk is előkerül a padlásról. Felmenőim, úgy tűnik, szerettek szőlővel meg borral foglalkozni. :-)
(Bussay doktor úr erre mondaná, hogy genetikus a dolog.)
Ezt az 1879-es évfolyam április 10-i számban olvastam. Majdnem teljesen biztos vagyok abban, hogy 133 éve egészen mást tartottak somlóinak mint manapság. De ez a mondat segíthetne megérteni, hogy akkoriban mit is értettek somlaiasság alatt. Ugyanis a mazsolával való tokaji készítés tulajdonképpen ül.
Amúgy egészen vicces dolgok vannak ezekben a régi újságokban :)
Most olvastam egy friss borászati lapban, hogy "akadtak oly borkereskedők is külföldön, kik látván a magyar bor jó keletét,a magyar bort nem is hozatták, hanem mindjárt künn készítették tetemesen olcsó áron; elesvén ugyanis igy a porto s vámkiadás is. Csináltak vashalvaggal somlyait, mazsolaszőlő-vel tokajit stb"
Azt tudom a fotós tolvajnyelvből, hogy a halvag az kloridot jelent. De mit csinál egy borral a vas-klorid, hogy attól "somlyai" lesz a bor?
Nem, csak csaltam valakit messziről Szoboszlóra fürdeni, hogy aztán hozzám is ellátogasson fehér eperfáért. Szoboszlótól Debrecentől 20 km-re lakom, ha nem találod ki, hogy hol és érdekel, írj egy levelet.
Köszönöm az alanyszőlő felajánlást, de nekem is van egy jó forrásom. A háború előtt volt itt egy faiskola, ami már 60 éve nem működik. Onnan annó 'megszökött' az alanyszőlő és a kerítésen kívül az erdőben ma is futkos. Kimeríthetetlen. Ha igaz Teleki BB. (?) Onnan hoztam alanynak, erre szoktam oltogatni, nagyon hálás.
Írtam korábban, hogy szedtem az oltványtelepről olyan alanyokat, amiről a rossz forradás miatt letört a nemes. De a vad rész egészséges, gyökeres. Kérsz cserébe egy pár ilyet?
Nekem az a szándékom velük, hogy beültetem fóliakonténerbe vagy 2 literes PET-be, januárban meghajtatom 15 fokon, és februárban oltom. Vagy valami ilyesmi. (Az oltásnemet még nem tudom, a szokásos oltványvastagságnál már vastagabb a többség.)
Feltétlenül küldök. Egyik kedvencem. Egy szőlőt hobbiból keresztezgető ismerőstől kaptam Csurgóról 1982-ben. Ezt nem ő kereztezte, hanem Csizmazia Darab József Egerben. A "Bornemissza Gergely" szőlőcsoport egyik tagja. Aranysárga csemege szőlő, csak nem lehet manipulálni, mert a kocsánya könnyen törik, ezért a kereskedelem nem vevő rá. Azt hiszem ezért nem szabadalmaztatták. Nagy kár érte, majd meglátod!
Ha tényleg Teréz, azt sok helyen árulják oltva, nem ritka fajta (és nem is a legjobb). Könnyen beszerezheted és nem kell a házi szaporítással bajlódni. Én egyszer dugványoztam szőlővesszőket inkább csak kíváncsiságból és szinte mindegyik fajta jól megeredt, kivéve a Teréz. A fele még kihajtott, de csak pár centis hajtások nőttek és 1 éven belül mind odalett. A többi fajta meg már mind több méteres.
A helyben gyökereztetés (bújtás) gyorsabb, de csak akkor van értelme, ha homokra akarod tenni. Kötött talajon előbb-utóbb úgyis filoxérás lesz, amit kiirtani nem könnyű, permetezéssel csak szinten tartani lehet. (Saját tapasztalat.)
