Ez még olcsó :-D A mindenféle strapabíró, mindenbe is in integrált kioskos izékhez vagyok szokva, ami jelenlét érzékelővel összeköti a termet és mutatják ha vannak bent, meg az aktuális cég logóját vetítik. Volt egyszerűbb iPados szoftver is, de ha most megvonják a fröccsöm akkor sem jut eszembe a neve, pedig asztalba és falba építhető kerettel együtt nyomtuk, évekig bírta a 24 órázást. Megmittomén, most nem szertném megfejteni, de biztos rosszul kereste. És úgysem fizeti ki senki sem.
gondolkodom egy falra szerelhető naptáras, digitális óra megvételében.
Tudtok esetleg olyan típust, ahol mondjuk a napokra valamilyen módon commenteket lehet valahogy írni?
Az alapprobléma az, hogy hagyományos A4-s papír alapú fali naptárunk van, rendszeresen összefirkálva, ha esetleg lenne egy hasonló digitális alapú órával, akkor annak jobban örülnék.
Szerkeszthető naptárt nem nagyon láttam még, mármint olyat, amit kiakasztok, hagyományos kinézete van, és esetleg wifiről vagy direktben szerkeszthető a naptár része.
Én is ezt írtam , hogy a melegedés lehet a hiba okozója . Amiket szereltem elosztószekrényeket attól függöen , hogy milyen alkatrészeket tartalmazott ( hötermelö , valamint mennyiség ) és valamint , hogy a szekrény milyen környezetben lesz elhelyezve , az szerint kapott plusz hütést is , amit egy kis klíma az ajtóra szerelve , vagy elején még a szekrény tetejére volt szerelve .
Mindenesetre ha rájössz írd meg majd, nagyon kíváncsi vagyok.
Sok helyen használunk ganz mágneskapcsolókat, sokszor kritikus funkcióban (hálózat átkapcsolás, stb) és sosem találkoztam ilyennel. Inkább kontaktos szokott lenni.
Számomra érdekes amit tapasztaltál,kíváncsi vagyok az okára de rengeteg info hiányzik a távolba látáshoz. Vajon a korábbi kiszerelt mágneskapcsolók elveszítették már eme furcsa tulajdonságukat?
Látom sokakat felszippantott a téma,pedig csak a kérdezőnél érdeklődtem hogy az ő a szakterületén mindegy mit minek neveznek?
Szóval (a kérdezőtől függetlenül) például ha valaki nekem a Bergmann csövet emlegeti (pedig nem is látott olyat,de olyant sem aki használt volna) és hagyom a hitében miszerint akár Pistának is hívhatja,magamban úgyis tudom hogy a műanyag védőcsőről van szó, azzal az a baj hogy mivel nem lett kijavítva terjeszti hogy annak az a neve, mert ő már csak tudja és sosem fog kikopni a köztudatból. (van ez így sok mindennel) Viszont ha elmondom neki hogy annak már más a neve ugyan ne legyek már kioktató.
Mintha a vallásába gázoltam volna. Számomra ez az érthetetlen.
A számomra érthetetlen az, hogy a kérdező aboszolút az értelmesebbek, felkészültebbek közül való.
Ritkán kérdez, de valamiért mindig valami óriási elkanyarodott vita és kötözködés lesz belőle, nem csodálkoznék ha nem sok kedvvel térne vissza máskor.
A közeg nagyon fontos, de ahhoz, hogy mindenki értse mire gondol a kérdező, egy bizonyos szint felett már ragaszkodni kell a szakmai, pontos kifejezésekhez.
Persze ha éppen nem kötözködünk, akkor mindenki érti, hogy aki eperről beszél, az valójában a szamócára gondol és a relé - mágneskapcsoló is hasonló, valamint a szövegkörnyezetből is kiderül.
Bár nem nekem szólt, de szerintem az a lényeg, hogy tudjuk, milyen közegben beszélünk. Mert a piacon ritkán mondjuk szamócának, még ritkábban fragariának vagy hasonlónak, ott jó az eper elnevezés is, sőt az a legjobb talán de az agráregyetemen nem.
Mint ahogy van FI relé, áram-védőkapcsoló, érintésvédelmi relé meg életvédelmi relé elnevezés is. Ha a szomszéd azt mondja, hogy FI relé az ok, de egy villanyszerelő inkább ne így nevezze szerintem, bár nem vagyok szakmabeli.
Csak mondom, hogy Gödöllőn már a nagyelőadóból kivágnak ha eprezed a szamócát és az eperfa rendjébe tartozó fára azt mondod, hogy szeder, ami egyébként rózsaféle és kúszónövény.
De nekem a parasztképzőben(mezőg. szakközép) is leszerelték volna a fejem, ha földieprezek bármit is, mert az nem létezik :-)
Tehát ha Misi bácsi égőzi az izzót avagy villanykörtét, akkor azt is fogadjuk el és senki nem fogja piszkálni, mint az mcu kábel helyett a madzag kifejezésért?
Istenem, ezt a vitát! :-) Ha a paraszt epernek hívja, akkor az eper. Az akác a parlagfűvel együtt meg ősi magyar növény :-D
Errefelé a Kiskunságban bizony földieper a földieper, szamócaként nem nagyon emlegeti a kutya sem. Viszont szombaton majd megkérdezem a Misi bácsit a piacon, hogy mi az a piros izé, amit a spárga mellett árul. Nem nagyon lehetne belvárosinak nevezni az időst, régebben a téesz gépállomásán dolgozott, most meg a Balotaszállás és Öttömös közötti tanyáján parasztizál.
Bevitted a poént az észosztó cosomega vakegérnek... A SAJÁT faszkalapságát idézve :-)
Like!
----
Nos,
Az eper az eperfán terem.
Az eperfa termése valamelyest hasonlít a szederbokor termésére kinézetre, de nagyon más alakú a termés! Ezért aztán egyesek szederfának is mondják, de elvannak tévedve kicsit.
Eperfa termése
A szeder indás, fásodó szárú növény. Van vadon élő is, erdei ösvények mentén, legelőkön. Van nemesített termesztett is, ebből van tüskétlen fajta is.
Vadszeder Termeszett szeder A szamóca nem fásodó szárú talajmenti bokros növény. A nemesített termesztett változatát nevezik a városi okostájások földiepernek is.
vadszamóca vagy erdeiszamóca Termesztett szamóca. A kép mutatja miért földi... eredetileg. De, hogy mitól eper?! Hisz NEM hasonlít az eperfa terméséhez kb. kicsit sem.
Errefelé, az Alföld déli részén mindenki földiepernek, vagy epernek nevezi a földiepret. A szamóca nem járja, én asszem Erdélyben hallottam először használni amikor egy napsütötte hegyoldalban erdei szamócát szedtünk. Ami ugyan eper, de méretében, ízében és illatában ég és föld a különbség. A kifejezést ismertem persze.
Az eperfa termése is eper lenne ha emlegetnék, de errefelé nem jellemző, így nem foglalkozik vele a kutya sem. Nem is tudom mikor láttam utoljára, régebben azért még imitt-amott csak találkozni lehetett vele. A termése még esetleg faeper, ha meg kellene különböztetni. Azt, hogy mi a különbség a szeder és a szederinda, meg az eperfa között, azt mindenki pontosan tudja, akinek sikerült már csatangolás közben belegabalyodni. A termését valószínűleg itt is mindenki szedernek mondaná, és nem keverné a faeperrel.
Viszont errefelé a szeder sem nagyon jellemző, azzal inkább északabbra találkozni. De van helyette királydinnye, és ha belegyalogol az ember, annak legalább olyan nagy, vagy inkább még nagyobb az élvezeti értéke mint a szederindának.
