Mármint nevelőegyesületként? Az nem számít, hogy utána honnan lett válogatott (pl. Szürketaxi - Takács, a Tesinél meg nem is emlékszem válogatottra a "nagycsapatból")?
Azért ezek mögött némi újságírói túlzást érzek. Nehéz elhinni, hogy ilyen nehezen kivitelezhető gólokból kettő is essen két percen belül. (lg: még úgy is, hogy az egyiket újpesti rúgta :) )
Ha valami nem volt fix pont abban a korszakban az a vezetéknév tipikusan. Reméltem, hogy legalább ennyi támaszom lesz, de nem. :) Az egyik legvadabb amin kiakadtam, az Isseni Ferenc volt, aki nem más mint isseni Iszer Ferenc, csak valamiért a kedves közlő a nemesítés utáni előnevet gondolta keresztnévnek. Röhögtem egyet amikor ráeszméltem.
Köszönöm, ez nagy segítség, bár az I betű (mint ahogy a Fischeres F is) sajnos hiányzik a MÁV-nál. Azt lehet tudni, hogy nagyjából mikortól hivatkoznak rá Iványiként, hogy nagyjából mikor magyarosított?
Sajnos a családjáról nem tudok semmit, sőt róla is csak annyit (sportpályafutásán túl), amennyit a Zsidó Lexikon és a Magyar Életrajzi Lexikon ír róla. De érdekes ötlet. (Emlékeim szerint, mintha a ZsidLexben tényleg lenne egy porcelános Fischer, de kapcsolat nem rémlik.)
A fáradtság beszélt belőlem :) Valamiért a Labdarúgó közre, mint Gól utcára emlékeztem, és közben leesett, hogy az UTE első elnökét is Gólnak hívták. :)
Ha ez a Fischer Mór bármilyen rokonsági fokon állt a herendi porcelángyárat alapító Fischer Mórral, akkor javaslom Farkasházy Tivadar megkeresését, ugyanis ez az ő családja.
Rostás Sándor (szerintem 1962. I. 21.) 1985 őszétől 1988 nyaráig játszott az Újpestben. Pályafutását a Jászjákóhalma csapatában kezdte. 1983 és 85 között a Szolnokban szerepelt, innen került Újpestre, ahol 85 találkozón 32 gólt szerzett. Egyszeres válogatott. Újpestről anyagi okok miatt távozott Debrecenbe...
Természetesen érdekel, a címem: cikoria[at]cikoria.net Nagyon-nagyon köszi! Ha ott van eltemetve, akkor kell legyen valamilyen életrajza a temetői jegyzékben. Ezt most fel is írtam magamnak, érdemes lesz utánajárni.
A kezemben volt tovább annak a Varga Pálnak a szolgálati táblázata, aki 1879-ben egy evezőshajóba ültette Wekerle Sándort és Darányi Ignácot. Valamint Iszer Károly apjának a lapja, amikről kiderül, hogy a "Tata" 1872-ben született elsőként 12 testvére közül, azaz, igen megtisztelő számára a "Tata" becenév a század utolsó éveiben, lévén alig volt túl a húszon. Mellette én már "Apó" lennék :)
Bagamér: A negyvenes évek elején Szabó József (1906-1967) az Újpestről származott pékmester, aki korábban labdarúgó is volt, lendítette fel a faluban a labdarúgást. Több információtok van erről a hírről?
Rostás Sándor (1961. I. 21.) Mikor igazolt az Újpesti Dózsához vagy esetleg saját nevelés volt? Mettől- meddig játszott Újpesten? 1988-90-ig a DMVSC, 1991-92-ben az NB II-es Szolnoki MÁV, 1992/93-ban a megyei első osztályban szereplő Püspökladányi FC, majd 1993-95 között a megye I-es, majd megye II-es Nádudvar labdarúgója volt.
Szeretném bemutatni az MLSZ első titkárát, dr. Speidl Zoltánt (igaz bevallom, csak igen erős a gyanúm rá, kéne még egy kis támpont róla).
Dr. Speidl Zoltán1
Született 1880. március 17-én a Nógrád megyei Losonczon. Római katolkus. A szolgálatba lépésekor budapesti illetőségű. 1901-ben sorozzák be a 32. Mária Theresia nevét viselő gyalogezredhez. [Szolgálatát?] nem teljesítette, 1904. október 1-én vonult be szolgálatra, ahol áthelyezését kéri a tüzérséghez. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerez. A magyar mellett németül beszél. Nőtlen. Apja Speidl Bódog Máv főfelügyelőként dolgozik.
A Máv-nál teljesített szolgálata előtt joghallgató.
1904. június 1-én segédfogalmazóként áll szolgálatba a szegedi üzemvezetőség I. osztályán2. A VI/1-es fizetési osztályba soroltatva, ideiglenes státuszban évi 1600 koronát keres, valamint további 400 korona lakbérilletményt. 1904. augusztus 1-től segédfogalmazó, fizetése évi 2000+[400?] koronára emelkedik. 1905. április 26-án áthelyezik az A/I szakosztályra3, (V/3. fiz. oszt.) 2000+700 korona fizetéssel. 1905. május 12-től az A/I/a4 osztályon dolgozik. 1910. december 16-án fogalmazóként felületesség és hanyagság miatt megintésben részesül. 1913. május 1-én segédtitkárnak nevezik ki, (VII/3. fiz. oszt.) illetménye 3200+1000 koronára nő. 1914. november 1-től fizetése 3500+1000 koronára emelkedik. 1917. július 13-án éri a halál.
1904. október 1. és 1905. március 15. között egy évre szabadságolják. 1906-ban három hétre, míg 1917-ben üdülés céljából négy hétre szabadságra megy.
A Máv-nál töltött pályafutása során 1906 és 1914 között négy alkalommal részesül 100-200 korona segélyben.
A VII. kerületi elöljáróság által, 1907. március 9-én kiállított helyhatósági bizonyítvány szerint özvegy anyjával lakik egy s a háztartás költségeihez hozzájárul.
lábjegyzetek: 1: Az igazgatósági szolgálati táblázatok között. 2: Valószínűleg az általános osztály. 3: Valószínűleg az [A/I] itt az általános ügyek titkársága. 4: [A] általános ügyek, [I/a] titkárság.
Melyiknek? Egyszerre három mindig megjelent (konzervatív Debreczen, liberális Debreczeni Független Újság, szélsőjobbos Debreczeni Újság-Hajdúföld), de előfordult ennél több is. A nagyvárosokban legalább 3-4 napilap jelent meg.
