Persze, LD50-e majdnem mindennek van. Még a víznek és a cukornak is. Az előbbiből úgy 8l-t kell bevernie egy felnőtt férfinek, az utóbbiból pdig úgy 3kg-ot. Ezek azért bőven egy nagyságrenddel nagyobb dózisok mint a kálium-metabiszulfit... ami konkrétan méreg, roncsolja a bőrt és vakságot okoz, ha rossz helyre kerül.
Én masszívan és nagyon régóta kampányolok az ilyen adalékanyagok ellen és ezzel sok-sok pancsmester gyűlöletét vívtam ki (köztük laláét is... hihi) Abszurd, groteszt és teljesen ésszerűtlen, hogy két szent táplálékunk van a kenyér és a bor ahol tucatszám lehet ilye Exxx szereket burigatni a borba anélkül, hogy a fogyasztónak joga lenne tudi erről. Aztán meg megy az áhitatos pohárpörgetés és bor tisztaságáról való elmélkedés... De sajnos túlságosan nagy biznisz a pancsolás ahhoz, hogy néhány hozzám hasonló nyunyi kisegér zörgése elérné bárkinek is az ingerküszöbét...
Azért érdemes elgondolkodni, hogy egy lekváron fel kell tüntetni a hozzáadott aszkorbinsavat, a boro pedig nem... és itt nem arról van szó, hogy mérgező-e a cévitamin, mert nyilván nem... hanem arról, hogy miért lobbiznak sokan azért, hogy a fogyasztónak ne legyen joga tudni mit eszik és mit iszik.
Az önmagában, hogy a kálium-metabiszulfit nagy mennyiségben mérgező, önmagában nem probléma, hiszen a borkészítés eredménye egy mérgező (alkoholtartalmú) ital. Továbbá pl. a tartarátnak és a cukornak is megvan a halálos dózisa. Hogy a konyhasóról ne is beszéljünk. Vízről, széndioxidról ne is beszéljünk. Egyébként a szulfitot tartalmaz felirat kötelező a boron, a többi tényleg nem.
18dkg a halálos dózisa, savas közegben kéndioxid szabadul fel, gumikesztyűvel ajánlott fogni és ha szembe kerül akkor vakságot okozhat. A boron kívül minden más élelmiszer a használata esetében fel kellene tüntetni, hogy
E224 (kálium metabiszulfit) , E300 (aszkorbinsav vagyis C vitamin) és E181 (tanninok) adalékokat tartalmaz.
- Egy kávéskanálnyi kénpor kb. 5 g. De van olyan tabletta - Tannisol -( ha tablettás bort akarsz készíteni hehe) amelyet nem kell megmérni. Kénport, aszkorbinsavat, tannint tartalmaz.
"Ehelyett megy a felesleges szabályhegyek gyártása, kontraproduktív gittrágás, a bürokrácia virágzása és a középszerűség rajongása."
és az agyonvegyszerezett ültetványekről, legális és illegális turbósegédanyagokkal készített bor. kedvencem a glicerin.
előbb utóbb vinczebéla jellegű botrány lesz. a hatóság és a borászközösség egy része pedig még falaz is néha, főleg ha egy évbortermelője-jelölt bukik meg külföldön...
A jövőjét nem de azt, hogy múltja van at tudom. Úgyamúgy messze nem csak a pincék és a termelők tudják ezt megcsinálni, hanem kereskedők is. A négociant boroknak szerte a világon van piaca és szépen illeszkednek a borvilágba. A lényege ennek is ugyanez. A fogyasztó kap egy stabil és korrekt minőséget jó áron, a termelő meg kap jó pénzt a munkájáért. Nem mindenki tud vagy akar saját termelői arculatot, kereskedelmi csatornákat építeni. De ma Magyarországon valami elképesztően idióta fétise van ennek a józsibácsik kézműves borának... rá is röppennek nagytermelők százai erre, a sajtó és a boros közélet pedig rátesz erre még egy lapáttal. Mintha 60 hektárt egy személyben XY kapálna ó, metszene ... Valahogy kialakult a kultúrája ennek az individualizmusnak és szinte senki em tud mit kezdeni a közösségi dolgokkal.
Ugyanannak a néhány fajtának alakult ki az évszázadok alatt minden termőhelyen az a variáció ami az edott termőhelyhez legjobban illett és amiből az ottani emberek olyan bort tudtak csinálni amit el tudtak adni.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy akkoriban máshogy ment a pótlás és telepítés. Lényegében folyamatosan ment a fajtaszelekció... azok a tőkék amik nem olyan szőlőt adtak amilyen a gazdának kellet azok metek a levesbe és pótolták olyannal ami viszont a megfelelő eredméyt hozta.
Amúgy nem az a lényeg, hogy tényleg minden furmint volt-e... az a lényeg, hogy a nemes és későn érő fajtákat a legjobb helyekre kell ültetni a kiegészítő fajtákat pedig lehet segédanyagként használni. Vagyis _NEM_ arról van szó, hogy kell egy zászlóshajó fajta a többit meg lehet bedarálni, hanem arról, hogy a fajtanevek helyett a magyar vagy szűkebb értelemben mondjuk a balatoni és azon belül a Grand Cru alterületek mint a somlói termőhelyeket kell erősjteni. Amik lehetnek bármilyen fő fajtából és 10-15% kiegészítő fajtából.
Nem azért számított a XIX. században haladónak az aki fajtaültetvényeket csinált mert fajtaborokat akartak csinálni, hanem azért, hogy tudatosan tudják házasítani a borokat és megbízhatóan tudjanak termőhelyi borokat készíteni. Voltak persze fajtaborok, de elenyésző mennyiségben a termőhelyi borokhoz képest.
Mekkora buli lenne, ha a Somló 600 hektárjának 500 hektárjáról közösen csinálnánk egy Somlói bort, amibe mindenki beadná a saját jó mustját és egységáron közösen adnánk el s részesülnénk arányosan a bevételből.
Azzal a cikkel csak annyi a bajom, hogy (mondjuk egy tudományos cikk mércéjével mérve) inkább csak rámondja, hogy minden kadarka vagy furmint. Viszont akkor miért különböznek annyira az egyes helyeken? Így utólag elég nehéz kideríteni, hogy mondjuk a baranyai Kéknyelű az mitől furmint.
Azért néha irigykedem eleinkre akik a filoxéra előtt simán tudtak döntéssel szaporítani. Ha nem volt a gazda elégedett egy tőkével, akkor megjelölte azt a tőkét a négy szomszádból amit inkább szívesen láta ott és legközelebb abból a tőkéből döntött a kivágott vacak helyére.
Különbség van pl. abban is, hogy az egyik klón évröl-évre hajlamos a számottevő mértékű töppedésre, másikon meg szinte keresve sem találni soha töppedtet. És mindez két szomszédos soron jelentkezik.
Nálunk például ugyanaz a klón van két helyen... az egyik köves és meredek, a másik bazaltmorzsás és kevésbé meedek. Az egyik bakművelésű 1mx1m térállásban a másik középmagas kordonon van 1mx2m... a két bor ég és föld.
Kaptam egy Othello fajtájú szőlőt, sajnos még nem tudom állandó helyére ültetni, így idéglenes helyen van egy kb. fél m3 homokom abba tettem bele a tövet jól felpúpozva, homokkal.
Szerintetek tavaszig épségben át fog-e így telelni, vagy érdemes-e kerti földbe belesüllyesztve telelteni(ami nálunk jó kerti földet jelent)?
Hát én messzemenőkig tisztelem mind Szepsy ahogy Bussay gazdákat, de szentírásként még az ő véleményüket sem szabad venni. Bussay doki furmintos véleménye amúgy nyilván csak másodkézből származnak, mert olyan hihetetlen mennyiségű, változatú furmint tapasztalara neki nincsen. Szepsy István már nyilván több évtizedes és sok tucat területről származó furmintos tapasztalattal rendelkezik.
Az én véleményem az, hogy nagyon-nagyon-nagyon kevés olyan furmint termelő van ahol a minőség emelésénél a szűk keresztmetszet a fajtaszelekció lenne... persze jól hangzik, hogy hát én azt a fajtát ültetem amit Szepsy javasolt, meg, hogy ílyen-olyan ősi változattall dolgozunk, de a a lényeg azért a a termőhelyi adottságokban, művelésmódban, metszésmódban, szüreti időpontban, feldolgozásban van...
A furmintoknak elég sok változata, klónja ismert és állítólag elég jelentős különbség tud lenni közöttük. Hólyagos furmintról én is hallottam jókat. Nekem P-26-os klón van. Az, hogy milyent érdemes ültetni szerintem elsősorban abból kellene kiindulni, hogy a környékeden akinek van furmintja, annak melyik vált be a helyi viszonyok között (ha persze van ilyen). Azt talán támpontként el lehet mondani, (ahogyan ezt hallottam) hogy a "T" jelű klónok általában és elsősorban a tömegtermelés szellemében lettek szelektálva (nagy fürt, bő termés). A "P" jelűek (pécsi) viszont még a tömegtermelés előtérbe kerülése előtt lettek kiválogatva. Jellemzően kisebb fürtjük van, inkább lazábbak, madárkásabbak. Ezek szerinten oltványosoknál nem beszerezhetők, de pl. a pécsi Kutatóból oltócsap beszerezehtő.
Szepsy is meg Bussay is folyton emlegetnek valami különleges furmint-változatot, a hólyagoslevelűt. Tényleg ekkora jelentősége van a furmintnál a változatoknak? Nektek milyen változatotok van? Az a furmint, ami a kereskedelemben (olványkészítőknél) kapható, nem olyan jó? Szeretnék jövőre furmintot ültetni, és nem tudom, jó ötlet-e az általánosan kapható változatot megvásárolni...
