Elkezdtem olvasgatni a régi hozzászólásokat, de annyira sok van, hogy még csak 300-nál tartok. Nem tudom, hogy a maradék 1300 körüli hsz között van-e olyan, ami nekem segíthet, ha igen, akkor elnézést kérek a kérdés újbóli feltevéséért; a Szalai, Kókás és a Grabinszky nevek eredete érdekelne, előre is köszönöm a segítséget!!!! A Grabinszkyról csak annyit tudok, hogy lengyel eredetű név, és a lengyel megfelelője Grabinski, illetve Grabinksa a női alak, de a jelentéséről fogalmam sincs. Vajon arra vonatkozóan lehet információt találni valahol, hogy ilyen- Grabinszky- helyesírással mikor és hol fordul elő először Magyarországon a név?
Girán: Nem lehet kizárólagosan dönteni a magyar, illetve a szláv eredet mellett. A név Gir- és -(a)n részekre tagolható: az utóbbi régi névképző a magyarban (vö. Aba > Abony), és gyakori névképző a szlávban.
A Gir- alaptag a germán ger 'dárda' tagot tartalmazó nevek (pl. Gerold, Gerhard) becézője, esetleg a Gergelyé vagy a Györgyé. (Az e > i változáshoz vö. a Gerold személynévből eredő helyneveink: Gyirót, Girált, Girolt. Ugyanez megtörtént más nyelvterületen is, vö. francia Giraud, Girard stb.)
A magyar eredetet feltételezése esetén két nehézség lép fel:
- A vegyes hangrend; ez leküzdhező azzal, hogy kevés számban magas hangrendű néven is megjelenik a régi magyarban mély hangrendű becéző, talán expresszív színezetet adva az alakulatnak. Éppen vagy egy ilyen esetünk ugyanebből a névalapből: Gera.
- a magyarban az -n(y) névképző előtt o hangot várhatnók, vö. Aba > Abony, Pata > Patony.
A fentiek miatt a szláv eredet talán egy kissé valószínűbb.
----
Bucsku: A névvégi -u mindenképpen közvetlen forrásként a románra utal. A mai román telefonkönyvben az alábbi alakkörbe vonható vezetékneveket találtam: Bucica /bucs(i)ka/, Buciceanu /bucs(i)csanu/, Bucicoiu /bucs(i)koju/, Bucicov /bucs(i)kov/, Bucicu /bucs(i)ku/.
A név a románba a szlávból származhatott, vö. cseh-szlovák Bučko, lengyel Buczko, ukrán Бучко, illetve bulgár-orosz Бучков. A szláv név alapja a buk 'bükk(fa)' szó, kiegészítve a -ko kicsinyítő képzővel (ill. járolékosan az -ov birtokos/apanévi képzővel).
> Telles ősöm Pilsen közelébő származik, ennek alapján valószínűbb a szláv eredet, nem?
Azért adtam két megoldást, mert a kérdésből nem derült ki, hogy a Telles írásmód magyarul olvasandó ki, avagy sem. A szláv vs. német eredetet inkább ez determinálja*, mint a Pilsen környéki származás. (Azon a környékén nagy volt a német "átmenőforgalom", a közeli Szászoszágból pedig áttelepülhettek szászok, akik a mai alnémet etnikum törzsnépességét is alkotják.)
A Tellesch írásmód egyértelműen a szláv verzió mellett szól. Ez azonban -- mint mindig -- nem jelenti azt, hogy maga a család az adott pillanatban szláv volt. Mindig szóba kerülhet egy korai cseh elnémetesedés, sőt mégkorábban a Drang nach Osten során egész szláv népek (polábok, szlovincek, pomoránok ill. a szorbok, kasubok jelentős tömegei) olvadtak be a németségbe, jelentős nyomot hagyva a német vezetéknévkincsben.
A név gyakorásghoz annyit, hogy a legtöbb Tellescht német nyelvterületen találtam meg, vannak Telesz /ejtsd: teles !/ nevűek Lengyelországban és Телеш /teles/-ek orosz területen. Ami különösen feltűnő: cseh és szlovák oldalakon a Google nem ad találatot a Tel(l)eš-re. Ez utóbbi talán arra utal, hogy nem Pilsen az eredeti forrásterület.
(* Vannak Telleszek pl. Mo.-n Csornán. Az ő családnevükre a másik, az alnémet etimológia áll.)
-------
> A Czeripp-el nem vagyok kibékülve. [...] rátarti reformátusok Nagyváradról
Pedig ez az etimon gyakran megjelenik szláv nevekben, és innen a magyarban is. Ilyen pl. a Csrepka ~ Cserepka, vagy a Cserpán stb. (Ezek a megfelelő alapszó nyugati- és keleti szláv megfelelőiból származnak: itt csr- van a déli szláv szókezdő cr- helyett.)
És had emlékeztesselek a Zrinyiekre, Jurisicsokra, akik horvátként a magyar nemzettudat részét képezik. Hagy említsem a Bánságot, ahol magyarok, szerbek (és így velük horvátok is), románok keverve éltek: innen már Nagyvárad nincs messze. Hadd említsem Burgenlandot és Sopron vm.-ét, ahol ma is jelentős az ún. gradistyei horvátok lélekszáma (az osztrák oldalon több horvát van, mint magyar). Ráadásul ezen gradistyei horvátok í-ző ča-nyelvjárást beszélnek. A nyugat-mo.-i horvátok -- elkalmasint elnémetesedve, elmagyarosodva -- tovább is települtek az ország más részeibe.
Szóval nem látok okot, ami egy rátarti nagyváradi családnál kizárná nevük horvát etimológiáját.
> A Nyírségben van egy tájegység, aminek Zerip a neve. Ezzel nem függhet össze?
Ezt a tájegységet nem ismerem: a Google sem ad rá találatot. Hol van ez? A mérlegeséshez továbbá ismét fontos lenne tudni, hogy hogyan ejtik: /zerip/ vagy (németesen) /cerip/?
A Nyírséget a török után betelepülők töltötték fel mintegy 250 éve: így minden itteni toponimával (helynévvel) csínján kell bánni (lehet, hogy nagyon friss fejlemény). Ad abszurdum az előfordulhat, hogy a betelepülők közt volt horvát is, akinek /crip/ nevéből helynév a Nyírségben keletkezhetett. De egy ilyen nyírségi helynévből nagyváradi családnév nemigen állhatott elő; sőt, mint független névtani adat esetleg még az én verziómat erősítheti.
Fintor: Régi magyar személynév, amely egy régi -r képzőből és egy fint- alapszóból áll. Ez a fint- alap etimológialag megfelel a fitos 'pisze' ill. fintorog 'az orr alakját megváltoztató gesztussal él' szavainknak, így a Fintor a rokon Finta névvel együtt annyit tesz 'pisze (esetleg görbe) orrú'.
Miczán: cseh oldalakon a Google-ban 1680 találata (217 oldalon) van a Mican névnek, van szlovák előfordulás, de előfordul délen a horvátoknál-szerbeknél is. Eldönteni tehát nemigen lehet, hogy honnan került ide (a fentiek csak a matematikai valószínűségre utalnak), de az biztos, hogy szláv névről van szó, amely áll egy [ig-an[/ig képzőből és egy Mic- alapból. Ez utóbbi a Mikuláš 'Miklós' név rövidült becézője.
Henchele: A Henchel név német területen nem ritka, igen vsz. ennek módosulatáról van szó.
A Henchel név Hen-ch-el tagokra bontható, ahol a -ch-el két kicsinyítő képző kapcsolata. A Hen alapnév pedig nagy valószínűséggel egy személynév csonkult becézője: itt elsősorban a Heinrich 'Henrik' jön szóba, de nem zárható ki a Johann 'János' sem. Kisebb valószínűséggel köznévi eredet is felvethető, vö. Henne 'tyúk, jérce'
Telles(ch): Itt két etimológia adható:
1. Telles /tellesz/-nek ejtve. Ez egy alnémet apanév lehet, ahol az [ig-es birtokos rag, a Tell pedig egy személynév, amely vsz. összefügg az alnémet Till személynévvel, amely a köznémet Diet- kezdetű személynevek becézője. De esetleg lehet a latin Terentius rövidült-meghonosodott alakjais.
2. Tellesch /tellles/-nek ejtve (és esetleg magyarosan Tellesnek írva). Emögött egy szláv Teleš személynév állhat elnémesedve. A szláv Teleš alapja a szláv telo 'test' szó az -š személynévképzővel. Köznévi használatához vö. orosz телешом /tyelesom/ 'anyaszült mesztelenül, pucéran'
> Talaltam én is egy érdekes oldalt a Net-en a Slisz nevet illetöen.Ahol az all,hogy a Slisz a lengyel "SWISTAWKA" szobol ered amely jelenthet: fütyül,furulyan jatszo...
Ezt én is megtaláltam, de ezzel két gond van:
1. Nem véletkeül kérdeztem rá, hogy hogyan kell mondani a nevet, mivel a lengyelek az sz-et és s-et _pont fordítva ejtik_, mint a magyarok. Azon az oldalon, tehát nem a kérdezted Slisz név szerepel, hanem a *Szlis (amit a lengyelek lengyelesen Slisz-nek írnak). Ez az oldal tehát rajtad nem segít.
2. A fentin túlmenően sem állja meg a helyét etimológialag a kifejelentés. Egy olyan hosszú szóból, mint SWISTAWKA (helyesen: świstawka) nem állhat elő olyan rövid név, mint a Slisznek írt *Szlis. Maximum annyi lenne mondható, hogy közös alapra mennek vissza. De ez sem tűnik igaznak, a świstawka ui. a świstać igéből származik, amely hangalakját tekintve láthatólag nem lengyel, él is a nyelvben az eredeti lengyel gwizdać alak. A świstać nem más, mint a keleti szláv (fehérorosz, ukrán) свистать /szvisztaty/ átvétele. Ebből pedig lehetetlen kisakkozni a Slisznek írt *Szlis-t. Ezért ezt a magyarázatot elvetettem.
> Mi a "Slisz" nevet ugy ejtjük ahogy irjuk vagyis Slisz.
Ebben az esetben egyértelműen a 1621-es hozzálásom második része áll, vagyis "a német Schließ ~ Schliess 'zár, kapocs' vezetéknévről van szó. Ez nem zárja ki, hogy ide a lengyel Szlis /slisz/ névváltozaton keresztül került ide (pl. Lo.-ból áttelepült ellengyelesedett németek révén), de ez önmagában a név alapján nem dönthető el, mert más közvetítő népesség is szóba jöhet."
(N.B. Ha lengyel "(név)rokonokat" keresel, akkor a Szlis írásmódot kell keresned! <pl. itt egy lengyel drusza>)
Klega: Cseh területen igen gyakorinak tűnik, ugyanakkor cseh nem lehet a g miatt. A lengyel családnévlistámon ugyanakkor ritka és származékok nélkül való. Ilyenformán nem tűnik szlávnak, inkább németnek.
Ez arra utal, hogy feltételezhetünk egy német (germán) Kleg alapnevet, amely átkerült cseh területre és -a kicsinyítő képzőt kapva cseh családnévvé is vált. Egy másik forgatókönyv szerint a német Kleger (< 'Kleg fia' v. 'Kleg nevű helyre való') került volna át cseh területre és a szóvégi -er > -a változás vagy a csehben keletkezett volna képzőadaptációval, vagy egy német nyelvjárás ejtés honosodott volna meg. E legutóbbi esetben echte német eredetet is feltételezhetünk. Mindenesetre a Google-n pl. a cseh találatok tízszeresen überelik a németet, így a cseh közvetítés mindenképpen valószínű.
A Kleg alagnévről azt gondolom, hogy az irodalmi német klug 'okos, bölcs' származéka lehet; mindenesetre a Klig-, Klieg- alapú neveket ide sorolják.
Czeripp: Ezt végsősoron a szerb-horvát crep ~ crijep 'cserép' szó i-ző nyelvjárási crip formája származékának tartom. (Az i-ző nyelvjárások horvát területen Szlavóniában és Dalmáciában jellemzőek.)
Innentől már a genealógia dolga lenne tisztázni, hogy ez a horvát név a magyarosodott el Czerip(p) alakúvá, majd került át német nyelvterületre is Zerip(p) írásmóddal, vagy fordítva.
Elöször is köszönöm vàlaszod.Mi a "Slisz" nevet ugy ejtjük ahogy irjuk vagyis Slisz.Talàltam én is egy érdekes oldalt a Net-en a Slisz nevet illetöen.Ahol az àll,hogy a Slisz a lengyel "SWISTAWKA" szobol ered amely jelenthet: fütyül,furulyàn jàtszo...
Amerikàban gyakran megtalàlhato ez a név,a viselöi pedig lengyel kivàndorlok leszàrmazottjai.Nagyapàm akit Slisz Jozsefnek hivtak Olaszliszkai szèletésüés ezen település történetében szintén jelen voltak a betelepitett lengyel szölömunkàsok.
> Nemecsek
Valami ilyesmire gondoltam, és tűvé tettem a felvidéket. Semmi.
Ezt it nemm értem, hiszen a szlovák országos telefonkönyv <http://www.zoznamst.sk/eng/index.html>, 45 ilyen tételt sorol fel ma is (Válaszd: "Residential directory", itt "Surname"-hez a keresett név ékezet nélkül, esetünkben Nemecek (hiszen magyar cs = szlovák č, = ékezet nélkül c), az "Area telephone code"-hez 0 [nulla], majd "Search"
> Bánátban találtam meg szépapám az 1800-as évek elején, a német telepesek között. (Nemetsek)
Ez elbizonytalanított. Esetleg többszörös áttelepülésről lehet szó?
Valahol már szó esett a csehek és a németek együttéléséről a régi Csehországban. Egy cseh Nemeček nevű család csehországi városi környezetben elnémetesedve könnyen Nemetschekké vált, akik átköltözve Magyarországra (elvégre egyazon országról -- a Habsburg Birodalomról -- van szó) már németnek látszanak (esetleg magyaros Nemetsek lejegyzésben). De a németesedés megtörténhetett itt Mo.-n is, ha a csehek itteni német környezetbe települtek be. Ez utóbbi történt pl. a nevezetes Klapka családdal, vö. "Szekernyés János temesvári helytörténész beszélt a Klapka család tipikusan bánsági családtörténetétől, aki Morvaországból érkezett a Bega partjára, előbb elnémetesedett, majd később elmagyarosodott, Klapka József Temesvár polgármestere lett, fia, Klapka György magyar honvédtábornok, a kései leszármazottak pedig Franciaországban élnek." (forrás: <http://www.hhrf.org/rmsz/99nov/r991110.htm>)
Mivel a Klapka-család sorsa tipikus bánságiként lett fent citálva, valószínűleg ez áll a kérdezted Nemecsekekre is.
> Klega milyen eredetű név? Jelent valamit? Ugyenezt a kérdezem a [...] Telles(ch), Czeripp és a Henchele névről
Mezőbándi > Nos, megfogadtam a saját tanácsomat és olvastam is
Nos legutóbbi hozzászólásom után én is megfogadtam a tanácsodat, és ennek folytán önmagamnak is megválaszolhattam volna a saját kérdéseimet.
Beidézem itt a teljes cikket, amit olvastam, jóllehet csak az utolsó mondat tartozik szorosan a tárgyunkhoz:
-----
Hajdú Mihály – Általános és magyar névtan. Osiris, Bp. 2003. pp. 197-198:
Az itteni [= kaukázusi] nyelvek közül nyelvi hovatartozásával, létszámával és vallásával is kiválik az örmény, amely az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, s III. Tiridat uralkodójuk már 302-ben államvallássá tette a keresztyénséget. Ötmilliónyi beszélőjének kétharmada itt, a többi diaszpórában él. Ősi névadásában gyakoriak voltak az állatnevek: Ariwe, Arjuk ‘oroszlán’, Erznak ‘szarvasmarha’, Garnik ‘bárány’, Ayceamn ‘őz’, Artoyt ‘pacsirta’, Cicarnik ‘fecske’, Marax ‘sáska’, Mrjmnik ‘hangya’, de előfordulnak más típusú nevek is: Arnak ‘férfi’, T‛ornik ‘unoka’; Sewowk ‘fekete’; Yowsak ‘remény’, Hnazand ‘engedelmes’, Hameszt ‘szerény’, Azniv ‘becsületes’, Arev ‘Nap’, Luszin ‘Hold’, Aszthin ‘csillagocska’, Luszik ‘fény’, Ampak ‘felhő’, Almazt ‘gyémánt’, Goar ‘briliáns’, Margarit ‘gyöngy’, Metakszia ‘selyem’, Manusak ‘ibolya’, Vard ‘rózsa’, Susan ‘liliom’, Aszmik ‘jázmin’. Diminutív képzőik: -ak, -ik, -owk: Tát‛ik ‘lábacska’, Jagik ‘madárfióka’. Mindkét nem számára használatos: Arsalujsz ‘virradat, hajnal’, Erdzsanik ‘boldogság’, Ajasztan ‘Örményország’, de sokszor a végződés határozza meg a név nemét: Armen ~ Armenni.
A keresztyénség előtti pogány isteneik (Anahit, Ara, Aram, Arev, Hajk, Tir stb.) önállóan és teoforikus nevekben, összetételekben is szerepeltek: Ara, Aram, Aramajisz, Armenak, Hajk, Hajk-a-towr ‘Hajk isten ajándéka’, Tir-a-towr ‘Tir isten ajándéka’. A keresztyénség fölvétele után bibliai nevek terjedtek el különböző térítők nyelvi hatásaira, de ezeket saját kiejtésükhöz igazították. Szoghomon (< Salamon), Hakob (< Jákob), Movszesz (< Mózes), Hovhannesz (< János), Gevorg (< György), Šowšan (< Zsuzsanna) vagy lefordították: Chacsatur (Sztaurodorosz), Arakel (Aposztolosz), Asztvakatur (Theodorosz), Harutjun (Anasztasziosz) stb. Meglehetősen gyakori az ünnepnevek keresztnévként való használata: Hambarkum (Mária Mennybemenetele), Galuszt (Karácsony), Zatik (Húsvét), Avetiszk (Angyali Üdvözlet), Navaszadr ‘Újév’, Arutjun ‘vasárnap’, Vartivor ‘a víz ünnepe’. Az utóbbi században orosz és nyugat-európai nevek is bekerültek a névkincsbe, s ezeken már nem történt oly nagyfokú ejtésváltoztatás: Grigor, Jurék, Szerozs, Szargisz (Szergej), Valod (Vlagyimir), Anton, Alisz, Eduard, Hamlet, Dzsulietta, Vikrorija, Verzsin (Virginia) stb.
A megkülönböztetés apára való utalással történt: AgarvordiKarapeti ‘Karapetnek a fia Abgar’). Ennek későbbi formája az -uni; -enc, -onc, -unc, -ci, -dze, majd pedig a -jan, vagyis a pluralis genitivus esetragja: Raruni, Bagratuni; Honenc, Tonunc; Mamikonjan. Családnévvé ez a forma a XIX. század elején vált, míg a század végére alakultak ki a foglalkozásra utalók: Darbinjan ‘kovács’, Nalbandjan ‘[patkoló]kovács’, Voszkercsjan ‘aranyműves’ stb. Amikor az oroszok meghódították Örményország keleti részét, bevezették a háromelemű név használatát, de az orosz végződések helyett az örmények megtartották az ősi formából az apanév esetében az -i (egyes genitivus) esetragot, a családnévben pedig többnyire a -jan (többes genitivus) esetragot: HakopAbgariTumanjan. Első szétszóratásaik még a családnevek végleges formáinak kialakulása előtt történtek, tehát azokat a névtípusokat vették föl, amelyeket letelepedési helyeiken a környezetük használt. Lengyel: Minasowicz, Abgarowicz, Akobovicz; Vojt ‘bíró’, Száresta ‘céhmester’, román: Acobescu, Capdebo ‘ökörfejű’; magyar: Bogdánffy.
-----
Tehát örmény eredetű örmény vezetéknevekre ezen a környéjen csak apanevek részeként lehet számítani, vö. le. Akobowicz ~ ro. Acobescu '(H)akob (Jakab) fia', ugyanígy le. Abgarowicz 'Abgar fia', Minasowicz 'Minas /minasz/ fia'. (Örmény személynevek: <http://www.angelfire.com/hi/Azgaser/names.html>; a MInas ugyan nincs rajta, de más oldalakon találtam ilyen nevű örmény szentre való utalást.)
De, az 1417-est látom, köszi. Olyasmi ez a könyv, mint amilyenre gondoltam. De nem véletlenül reprint ez, vagyis 1993-ban már nem egy reprint jelent meg? Mert a szócikkben nem láttam friss szakirodalmat, és a betűtípus is elég régi. Olyan két vh közöttire tippelem az eredetit (mondjuk ennyi erővel utánanézhetnék a neten...)
A 1417-esbeli képet se látod? Amúgy sajnos az új fórumszoftver elég béna. Én Mozilla alatt használom, és a képeket nekem se nagyítja fel (illetve ugyanaz a verziójú Mozilla az egyik gépen igen, a másikon nem), így a megfelelő oldalt mindig MSIE-ben kell megnéznem, és onnan már megy.
Köszönöm!
A mayarorszag.hu-n találtam egy érdekes adalékot névváltoztatás-ügyben:
"A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - a belügyminiszter nem engedélyezi."
Tehát nem lehetünk Rákócziak, Wesselényiek, stb., ami nagyon helyes... :))
Vajh mi lehet a különös méltánylás? Ha valaki pl. írt egy könyvet Rákócziról? :) Na persze, nyilván nem; biztos olyan esetről lehet szó, ahol pl. anyai ágon származik vki abból a történelmi családból, vagy a család az átkosban elváltoztatta a nevét és az illető vissza akarja állítani a régi alakot. Ilyenkor lágyulhat el Mónika Lamperth... :)
Ez a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal honlapja, az Anyakönyv, névváltozás menüpont alatt talán találsz erre választ. De ha ott nem, ezen a linken keresztül: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/nevvis
