Évekkel ezelőtt betettem ide egy rajzot, amin pont ez a megoldási javaslat volt. Egy érdemi ellenvetés volt rá, hogy a tartók így jelentős asszimmetrikus terhelést kapnának, amit a híd vagy kibír, vagy nem...
Szabadság híd, szélesebb villamos problémája kapcsán írok. (A híd esetleges alsó megerősítésének szükségét nem firtatom, ahhoz nem értek, voltak mar akik leírtÁk volt erősítés a felujitaskor, mások szerint nem, emiatt nem mehet akármilyen tengelyterhelesu villamos)
3 forgalmi sávra osztanám a hidat. Mindkét végén a villamos a jobb oldali szélső sávban menne fel a hídra (gépjárművekkel egyutt)mellette a középső sávban a lehaladó vagany, bal szélső sávban menekülő sáv az autóknak. A híd közepén pedig váltás, a szélső vágányok kerülnek középre. Így mindkét végen lenne egy hosszabb szakasz, ahol az autók mar nem a villamossínen állnának,haladnának. A híd felhajtóinál pedig a lámpával lehetne szabályozni, csak annyi autót engedjen át, ami két villamos között biztosan elfér a menekülő sávban. Persze ehhez az is kell, hogy a hídról lejovet a lámpa minél hamarabb ki is engedje az onnan érkező kocsikat.
Volna realitása ennek, megoldást jelentene-e, vagy csak a teljes autóforgalom kitiltás es villamos+kerékpársáv kialakítás lehet az egyetlen jo verzio?
Nem sok köze van annak amit írtál az én hozzászólásomhoz. Leírtam, hogy mi a mostani helyzet. Nem gondolom, hogy így belém kellene állnod, mivel egyrészt már személyesen elmondtam neked, hogy egyetértek azzal amit modasz, másrészt nem a jelenlegi rendszer szükségességét támasztottam alá, pusztán leírtam a jelenlegi tényeket.
Ok, értem. Akkor ezek szerint a híd alatt/környékén is vannak még holdfényjelzők, amelyek szabályozzák a kereszteződés forgalmát, és a vasúti jelzőkkel egyhelyen lévő holdfényjelzők alapból sötétek. Bár így az elméletem arról, hogy miért lett felfirkantva az a "jelző" felirat, meg hogy miért mennek el mellette, megdőlt, bár továbbra sem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, főleg a dél felé haladó sínpár "klasszul" elhelyezett jelzőjét.
KBSZ-nek szoktak lenni mindenféle jelentései vasúti eseményekről, és ott a technológia, meghibásodások és egyebek mellett az emberi tényezőt (monotonitás, megszokás, rutin) is szokták vizsgálni, illetve ezekkel kapcsolatban is szoktak tenni biztonsági ajánlásokat (pl. kialakítás megváltoztatása). Lehet, itt sem ártana.
A holdfényjelző tudja érzékelni a járműveket. Elvben a FUTÁR-ral is tudta volna, de az necces, ha nem kellett volna odabiggeszteni a BKV lámpáit, akkor vevőhurokkal, vagy dopplerral, vagy mindkettővel érzékelte volna.
Már csak a penzspénzszá auto vagy a villamospótló busz jelent gondot. Pusztán olyanok, amik egy városban előfordulnak neha. Tudom, még nincs bealbeáll. :)
Nincs. A híd alatti csomópont működése annyiban függ a BKV jelzőjétől, hogyha az lehal, és nem ad folyamatosan működési jelet a BKK-s gépnek, akkor ez utóbbi bekapcsolja az egyvágányú pályaszakaszon felváltva a szabadjelzéseket.
,,Ez utóbbit visszaesési szintként használni (pont a lentebb említett foglaltságérzékelési hiány miatt) nem engedélyezett"
Visszaesési szint... biztosítási körzet... foglaltságérzékelés... mintha a vasúton lennénk.
A telepített holdfényjelző bejelentkezéssel képes lenne a ,,vasúti" jelzővel azonos funkciók biztosítására amellett, hogyha bármilyen módon hibát érzékel (bejelentkezés nincs x ideje, vagy folyamatos bejelentkezés, stb.), akkor fix programra kapcsol, és 3 percenként ad egy-egy irányba szabadot. Ez a hóbelebanc tokkal-vonóval, a közúti csomópont jelzőgépének minimális kiegészítésével kb. 2 millió Ft-ba került. Az ugyanilyen funkciót tudó kétoptikás cuccos tízszer ennyibe.
Azt gondolom, hogy a hídfő alatti vágányszűkület egy klasszikus útszűkület, amelyre a KRESZ-ben szabályozási lehetőségek tárháza van. Számos esetben van olyan, hogy egy-egy munkaterület mellett BKV buszok egy nyomon, váltakozó irányban haladnak, tolatás, kikerülés, bármilyen korrigálás lehetősége nélkül. Jellemzően 30 km/órás, tipikusan munkaterületi sebességkorlátozás mellett. Ez a szitu dettó ugyanaz, nem igényelne ennél többet, de mi gazdagok vagyunk.
Függetlenek, majdnem teljesen. A vasúti főjelzők (nevezzük inkább így, mert a fedezőjelző az más) ellenmenet kizárás mellett utolérés kizárást is megvalósítanak, függetlenül a jelzőlámpás csomóponttól. A holdfényjelzők közül a két megállóban lévő alapból sötét, és a csomópont fix programmal megy, függetlenül a vasúti jelzőtől, a holdfényjelzők mindkét irányba egyszerre adnak szabadot. Ha a vasúti főjelzők sötétek, akkor kap egy jelet a jelzőlámpagép, bekapcsololódik a megállóban lévő két alapból sötét holdfényjelző, és felváltva kezdenek szabadot adni. Ez utóbbit visszaesési szintként használni (pont a lentebb említett foglaltságérzékelési hiány miatt) nem engedélyezett, cserébe a zavar esetén jelentősen tudja csökkenteni az átbocsáltóképességet.
Na állítsd le magad a csúsztatásaiddal. A járműérzékelést (amely egy ezerszámra alkalmazott rendszer másutt) addig lehetett meghülyíteni egy biciklivel, amíg annak az érzékenysége be nem lett állítva. Azóta nem történt ilyen.
Nem kéne hülyeségeket írogatni a rendszer alapvető ismerete nélkül.
Miután a "holdfényjelző" nem tudja számon tartani, hogy van-e villamos a biztosítási körzetben, továbbá nem érzékeli a járműveket, így az utolérés- és szembemenet-kizárás nem tud megvalósulni.
Hát a 13-ason se a kifogástalan működésről volt híres, de volt ott egy óriási különbség, hogy belátható volt az a rövid szakasz, míg itt nem az.
Ezen felül senki nem mondta, hogy a holdfényjelzős üzem mögém nem lehet betenni ugyanazt a biztonsági berendezést mint ami ma a főjelző mögött van. Csak akarni kellene, meg egy pár jogszabály módosítás.
Túlzásba visznek néhány dolgot, de azért amennyien át tudnak menni a vörös jelzésen is, nem kellene szimplán a holdfényre bízni az egyvágányt. Működik, irányonként adja, de semmi se garantálja, hogy szembe nem ragadt be mondjuk a kereszteződés holdfényénél a másik. Én azt mondom, hogy maga a fedezőjelző van túlbonyolítva, működne az egyszerűbben is. A 13-ason is működött, sokkal megbízhatóbban, mint itt. Bár azért jóval ritkábban omlik össze ahhoz képest, amennyiszer kezdetben volt gond vele...
A holdfényjelzővel is tudna menni a forgalom, de a villamos jelenleg húdekomolyvasútüzem*, ezért nem mehet. Csak a húdekomolyvasútüzem szuperbiztonságos jelzőjét egy BuBi biciklivel meg lehetett hülyíteni az azért beárazza. ;-)
* Ismerem a jelenlegi jogszabályi környezetet, de azokat a szabályokat emberek írták és ha lenne rá üzemeltetői akarat is, már rég lett volna változás. De ma többeknek érdeke a vasutasdi.
Nem tudom miért kaptad a mínuszt, mert úgy van. Ha a fedezőjelző sötétre kapcsol, akkor kapcsol be mindkét oldalon a holdfény. Ezen viszont nem mehet át, csak utasításra, amit diszpécser*, vagy helyszíni felügyelet ad ki. * Végig be van kamerázva, a kameraképek és a futár alapján adja ki.
Amúgy itt nem jellemző a szembemenet, de párszor előfordult már.
Jobb helyeken van 1 db jelző (piros vagy zöld) aztán ha szabad a vágány, és a Közútnak is piros akkor ad szabadot a villamosnak.
Minek ezt így túlbonyolítani?
Szabihídhoz: ha 3 kocsis Tátrában vagy hosszú cafban gondolkodunk akkor 6 perces követés bőven elég. Hangolt jelzőlámpákkal azért szvsz. át lehet dönteni 40 másodperc alatt a hídon.
Mondjuk szerintem elég szerencsétlen eset, hogy van egy "vasúti" fényjelző oldalt, elég messze a vágánytengelytől, és van egy "közúti" holdfényjelző az ember előtt, amely a közúti csomópont ütemében ad szabadot, de független a "vasúti jelző" jelzésétől, és a villamosvezetők a jelzőlámpával védett csomópontokból történő elindulásaik 99,9%-át a holdfényjelző szabad jelzésére teszik.
Praktikusabb lenne, ha a holdfényjelző nem adna szabadot, amíg a "vasúti" jelző tilos.
Azért, mert (lámpaváltásokkal együtt) 2 perc lenne az egyvágányos szakaszon töltött idő, ráadásul pl. a Fővám térről nem tudna egyszerre a híd felé indulni és érkezni a villamos, 5-6 perces követésnél sűrűbbet nem lehetne szervezni, míg most ennél kétszer sűrűbben jár a villamos.
A hídon nem fér el egymás mellett biztonságosan két Tátra és két XXI. századi átlagos autó. Ha összesen két sáv van, akkor csúcsban nem 1, hanem 4-5 perc alatt jutna át a villamos a hídon. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy a közel 30 méter hosszú villamos kissé nehezen tudna besorolni az araszolgató kocsisorba, ahol maximum 4-5 méteres szakaszok válnak üressé... És nincs forgalmasabb irány, tud olyat is a Szabadság híd, hogy mindkét irányba bedugul - ez főleg a délutáni csúcsra jellemző.
Persze, van megoldás, ugyanaz, mint az Erzsébet hídnál volt a 60-as években: újat építeni, mert a XIX. századnak tervezett híd nem felel meg a XXI. századi követelményeknek.
