Serintem is, de ez a legnehezebb, mert az évek időjárása nagyon eltér egymástól és a hajtásnövekedés /levélszám/ nagymértékben attól függ, amit ugye a metszéskor, ritkításkor még csak sejteni is nehéz. Különösen vonatkozik ez a kései érésűekre.
Lehet, hogy régebben elterjedtek voltak az olyan fajták, amiknél a hajtás alján is voltak termőrügyek. Az utóbbi évtizedek fajtáinál ez viszonylag ritka, inkább az az elterjedtebb, hogy a vessző alsó felén nincs virág.
A váltómetszés (2 szemes ugarcsap + termővessző) már használhatóbb. Viszont manapság már ugarcsapot sem használnak, akárcsak a szőlő szálvesszőzésnél, ott is kiment a divatból.
Síkvidékről származom, ahol soha nem termeltek gyümölcsöt még saját részre sem, így az utóbbi fél évszázad metszését ismerem jobban, a hagyományosakat nem. Ilyenről, hogy csak pár rügyes maradékokon termeljenek barackot, még nem hallottam.
Igaz, a 2 rügyes szőlőmetszésről is még csak itt a fórumon hallottam pár éve, pedig százféle művelési módot láttam már, a jelenlegi lakhelyem "a szőlő és a bor városa" cím birtokosa. :)
Csak a fajtákhoz való hasonlóságra lehet tippelni, konkrét fajtákra nem, mert hiszen hibridek.
Még a magvaválóság sem sokat mond. Én is ültettem 2 Elberta fa alól kiszedett magoncot, mindkettő termése olyasmi lett, mint a nagy fáé, de egyik magvaváló, másik duránci.
Gratulálok az ültetvényedhez. Nekem is van magrólkelt barackom, a termése olyan mint amit leírtál csak ez meg szeptember végén-október elején érik amikor már nincs a kertben másik barack. Én sem tudom milyen fajta.
Miután megvettük a házunkat a következő tavasszal a telken óriási belvíz volt, minden fa kipusztult (addig mindig szárazság volt). Szeretjük a barackot, hát gondoltam beültetem a már feltöltött kertet (100 m3-rel) őszibarackfával. Mivel pénzt nem akartam pazarolni rá, a szülői háznál lévő idős barackok magját vetettem el 2007 őszén. 153 magonc kelt ki, melynek jó részét elajándékoztam. Egy év múlva ültettem ki 40 fát a kertembe. Az idei évben van először, hogy mindegyik terem. Már volt amelyik tavaly is mutatta magát, de az idén már jut ajándékozásra és befőzésre is. A barackok kb. kétharmada nektarin, egyharmada szőrős barack (vagy inkább molyhos, szinte meg sem kell törölgetni, lehet enni). Alapvetően két fa őséből származnak a magok, de kellően változatosra sikeredett az ültetvény. Az első fák (szőrős barack) június végén érnek, már van amit teljesen leszedtem, most jön a szőrősök következő üteme és érnek az első nektarinok is. Van olyan ami majd csak későn érik (közepes a mérete és még csak méregzöld).
Ilyenek most, pedig már kétszer is megritkítottam a nem illő hajtásokat.
Ő most a legszebb (persze rajta van a legtöbb termés). Megszámoltam, 240 szem piroslott az első szedésig (június 30.). Nagyon kevés csapadék volt eddig, bízom benne lesznek nagyobbak is rajta jövőre, most kb 10-11 dkg darabja, úgyhogy 24-25 kilo termése lehet.
Mellette a másik fa, 15 dkg-os termésekkel, szerényebb kicsivel több mint 100 gyümölccsel.
Valaki nem tudja a képek alapján beazonosítani, hogy mifélék lehetnek?? Még info hozzá: nem magvaválóak és sárga a húsuk. Mind a nektarinok, mind a szőrösek igen erős növekedésűek.
És hát mint látni, van aki szívesen megeszi, ő a család legfiatalabb tagja (a fák magjait az ő születése előtt vetettük el). Vittünk a többi ovisnak is, nagyon ízlett mindenkinek.
Bocs ha kicsit dicsekvőnek tűntem, de évek óta olvasom a fórumot, sok tanácsot megfogadtam - semit nem értettem a gyümölcstermesztéshez - és szerettem volna megmutatni mi lett a kísérleti magoncültetvényből. Láthatóan a fiatal fákhoz mérten sok barackot hagyhattam rajta, de ha pár évvel rövidítek is az életükön, 3 év alatt újra tudnám telepíteni az egészet. Akkor inkább most teremjen sokat.
Köszönöm annak aki elolvassa és esetleg tud választ adni, hogy miféle fajtám vagy fajtáim lehetnek.
Még egy dolog: a nyeles virágok közül (korábbi hozzászólásom) volt amelyik megtermékenyült, érdekes kicsit rücskös barackja lett.
Nálam nem, inkább alig tudtam kiírtani. Persze csak képletesen mondom, mert vagy kétszer kihajtott még. Elég nagy területet vetettem be, mert óriási volt a gaz. Először le kellett égetnem, mármint a gazt, csak utána tudtam rotázni, nagy nehezen. Kár, hogy nem készítettem fényképeket. A mustár után sokkal jobb lett a helyzet. Most már csak kis foltokban van tarack a fák között. Annak meg megy majd a fü előtt a Glialka.
Nem a könyvben irták. Édesapám metszette így, csak ő a szölő váltómetszését is alkalmazta emlékeim szerint. Mivel igazán a szölőhöz értett. Mindíg szép és jóízü barackok voltak. Még a tulajdonost is hazaengedték a Hortobágyról egy-egy kosár barackért a táborparancsnoknak. Mivel gyerek voltam, nem igazán érdekelt, csak ettük a többi haverral.
A könyv amivel kezdtem, kicsit koros. Lehner Ödön Az őszibarack 1939.
Kb 50-60 cm re is megnőhet. Fünyiróval is le lehet vágni de akkor ne hagy meg ilyen magasra akkor talán elbánik vele. Koratavasszal vetettem az idén május elején. Szombaton is bevetettem egy kissebb területet mivel nagy a szárazság belocsoltam nem tudom így megered e de ha igen megírom.
Pedig nem rossz az a 3-4 termőrügyre metszés. Én is így metszettem mindíg, kb 20 termőcsapon ritkítás után marad 40 szem barack de az szép nagyra nő és a fa sincs túlterhelve. Tavaly nínóvarga tanácsára hagytam rajta többet, kb 150-200-at, ezt is kinevelte szépen, az idén is ugyanennyit hagytam de most aprók lettek. Valószínűleg túlterheltem a fát és az időjárás is szárazabb, jövőre mindenesetre visszább veszem a terhelést.
Az 1800-as évek végén, a /a filoxéra kiirtott szőlők helyére telepitett/ budai őszibarackosokat valóban egészen rövidre metszve nevelték, de kb.100 éve az *új* módszerek ezt lassan kiszorították. Claus József 1968-as kiadásu könyvében már a hosszúmetszés mellett tör pálcát, de részletesen teglalja a váltó metszést is, aminek a lényege, hogy idézem * a vesszőt 2-3 rügyre metszük az ebből fejlődő felsőt /termő vessző/ 5-7 rügyre, az alsót 2-3 rügyre, a termőt évente levágva...*
Van egy kertszomszédom, aki mindig 3-5 rügyre vágja vissza a termőnek meghagyott vesszőket /a többit tőből/, igaz nincs sok barack a fáján, de soha nem egyel, óriások a barackjai és nagy a hajtásnővekedés is.
Milyen magasra nő meg a mustár? és tavasszal mikor lehet elvetni?
Magas gazok esetén fűnyíróval szeretem legyötörni mert apróra darabolódik és csak ezután bekapálni. A kaszálással hosszú szálak maradnak és rátekeredik a kapálógépre.
Próbáltam berotálni de nem sikerült túl sok volt a zöld. A következő alkalommal lekaszáltam és a zöldel betakartam egy másik területet a tarlót viszon már könyedén be lehetett rotálni.
Egyszer én is próbáltam ezt a mustár dolgot, de elment a kedvem tőle. Gyakorlatilag megették a bogarak. Nálad isjelentkezett valami kártevő és védekeztél ellenük, vagy szerencséd volt?
Hol van? Itt Tárnokon már az érés közepén vagyok, pedig itt is késik a természet 4-5 napot Budatétényhez képest. Pl, a füge sem tud megerősödni, mert mindig újra kell hajtania. Tétényben meg a háztól védve hatalmas fa lett.
Na az idén ettem először a dixiredről. Van vagy 6 éves a fa. Most érik.
Mint írtam korábban, nem értek e metszéshez. Nem úgy nőttek az ágai ahogy a könyvekben rajzolták. 3-4 szemre szoktam metszeni, de ennek mindig a vékony ágak végén volt a virág. Az idén "megbüntettem". Meghagytam a vékony, hosszú ágak végén 3-4 virágot. Kinevelte. Csak arra leszek kíváncsi, mi lesz jövőre?
Megint tanultam. A sprintime és a kaprim sokat termett, csak nagyon apró volt. Elfelejtettem ritkítani, később meg már sajnáltam.
A lényeg ,hogy be kell szántani zöldtrágyának. Csak ha mulcsozok akkor tépem, vagy kaszálom le és hagyom a fa alatt. A gyökere is elég mélyre megy és lazítja a talajt. Tényleg nagyon jó. Az idén csak azért nem csináltam, mert gombatrágyával terítettem be a fák alját. / A közeli gombatermesztők jóvoltából. Csak fel kellett pakolni./
Rotázással ne próbálkozz. Nekem sem sikerült. A nagy tömegű zöldet csak beforgatni lehet.
Nagykanizsán egy magboltba vettem igaz nem volt de meghozatták 1kg os kiszerelésben. Én tavaly kétszer vetettem be egy kisérleti területet. Azt nem néztem meg menyit használtam a területre.