Nem csináltam meg. Most olvastam, hogyan is kell. Tehát 70 °C-os vízbe teszek egy pici darabot, ha feljött kiveszem és ha nyújtható, akkor a sajtom kellőképpen kisavanyodott?
Az érlelésről meg annyit, ha készen van a sajt, akkor 4-5 napig kamrában tányéron jó lesz?
Mennyi időt javasolsz 30dkg-os sajtnak sófürdőben? A sófürdő minden méretű sajtra értve 20 dkg só 8dl víz? Csak az időt kell változtatni?
5 liter tejből készítettük. Mielőtt ment a sófürdőbe megmérve a 3db-ot összesen 1kg lett. Biztos az volt a gond, hogy 12 órát volt a sófürdőben a 3db. Amúgy nagyon finom volt. Még 1db van, de ezt szeretném érlelni tovább. Azt szeretném kérdezni, hogy ez, hogyan csináljuk?
3 db lett. Egyet felfaltunk már. Finom lett nagyon, csak rendkivül sós. De pár óra múlva már nem volt annyira. Kérdésem, hogy hol érleljem? Most a hűtőben van lefóliázva. Jó úgy? Képeket később teszek fel. :)
Olyan 1,7 liter volt belekevertem 2 csepp oltót, másnapra szépen összeállt. A savó is külön volt. Nem vágtam fel, egyszerűen átmertem egy merőkanállal a gézkendőbe, és reggeltől- estig csöpögött, közben próbáltam forgatni, hogy rendesen kicsöpögjön... ennyi.
Amúgy a túró rudolf isteni lett, az én két gyerekem úgy tömte magába, mint aki még sosem evett édességet. Se perc alatt elfogyott, mondta is a gyerekem, hogy ilyet még csinálhatok, mert nagyon finom... Most megint van 2 liter, bár az anyámank is vinni kellene...
Az biztos, hogy van összefüggés, hogy mikor mit esznek.... Most csak széna van+ abrak...
Ha elkezdődik a "zöld" szezon, akkor erősödik a kecske íz. A tejnek nincs szaga, olyan egyszerűen tejszagú. Csak az íz lesz más, tavaly is figyeltük, hogy mi lett nekik kaszálva...
Konkrétan nekem nem tetszik a leginkább, ha bármiféle mellékíze vagy szaga van. :) Erre nagyon kényes vagyok. Igen, én nagyon szerteem a tehéntejből készült sajtokat is, és azokhoz viszonyítok. Sosem értettem, amikor direkt a kecskés ízre mennek rá. Az én joghurtom íze szinte olyan, mint a Danone natur, és mindig elég egyforma, pedig az egyik tehén és világmárka, a másik kecske és homemade; és volt már Trappista-zamatú és állagú sajtom is. Szóval én meg azt mondom, ha kecskeízű tejterméket akar valaki, vegye meg a boltban vagy a piacon, mert itt a környéken én csak olyat ismerek. Tőlem venni úgysem tud majd, napi 10-12 liter tej alig elég valamire. :D
(Úgy tűnik, nagyon meg vagyok áldva itt ezekkel a környékbeli szénásokkal. Nem elég, hogy nem figyelnek oda a széna beltartalmára, és nem tudják megmondani kérdésre a benne előforduló növényfajtákat, de még rendszeresen be is rohasztják, vagy bálázás előtt hagyják kilúgozódni az esőben, és rá akarják sózni az emberre az értéktelen szemetet. Egyszer olyat hoztak, amiből már a fű is kinőtt, na mondom ezt azért ne, ilyet a kertbe teszek talajtakarásnak... Másszor egy lómenhelyről akartunk venni, az meg porzott a penésztől. Hozzáértő helyi emberről nem is tudok. Csoda hát, ha belekerül valami, amitől rossz lesz a tej? Egy talpalattnyi vetett szénás sincs erre.)
Én igazán nem szeretnék ebbe belekotyogni, de leírok ide egy történetet. A minap egy étterem rendelt tőlünk sajtot, azt a mezei gomolyát, merthogy nekik grillezni kell. Natúr sajt kellett, mindenféle ízesítés nélkül. Nem ez volt az első alkalom, csakhogy időközben jött egy új szakács. A Férjem haza sem ért, már csörgött is a telefon. Hívtak, hogy valami nincs rendben a sajttal, mert hogy nincs kecskeszaga és kecskeíze. Ezt mondta a szakács. Eleinte nevetgéltem rajta, aztán kezdtem egyre jobban felháborodni, mert én nem engedhetem meg magamnak, hogy bárkit is átvágjak. A lényeg az, hogy a sajt visszakerült. Nálunk nem legelnek a kecskék, se erdőben se máshol, szénát kapnak, lucernát és kukoricát, nincs közöttük a bak, géppel fejünk. Én a helyedben nem csinálnék ebből ekkora problémát, ha valakinek nem tetszik a kecskeszag, lehet trappistát venni a közértben, olcsó is és mindig egyforma. Olyan semmilyen. Tudomásul kell venni, hogy ez egy kézműves termék, aminek az íze és a szaga kaja, fajta meg mittudomén milyen függő.
Én eddig úgy tudtam, a gyógyszeren az áll, hogy vemhesség és szoptatás alatt se adjuk. De most megnéztem neten az Ivomec használati utasítását, és valóban, csak azt írja, hogy az ellés előtti egy hónapban nem adható, azelőtt elvileg lehet. Nos, mivel ellés előtt két hónappal apasztatunk, abba az egy hónapba kell beilleszteni a két oltást, újév körül. Idén viszont már így marad...
Hanem azt is olvastam, hogy a szerrezisztencia elkerülése érdekében váltogatni érdemes a hatóanyagot néhány évente. Milyen más hatóanyagú szert ajánlotok, aminek nem több az évi-je egy hónapnál?
Semmilyen előírást nem kell megszegni. Az állatorvos biztosan nem a tejből él, különben utánanézett volna. A vemhesség utolsó harmadában remekül lehet féreghajtani, Neked nem esik ki az a másfél hónap, mert az luxus. Ivomec, Ivermectin, ahogy azt elefada is írta, olvasd el a használati utasítást.
Hát szerintem dehogynem: ha belekaszálnak valami erős ízű gyógynövényt, akkor más íze/szaga lesz. Ahogy pl. ha bodzát esznek, akkor szinte fogyaszthatatlan. Van itt egy lucernához nagyon hasonló pillangós (én annyi különbséget látok, hogy a virága sárga), amitől egyenest olyan szaga lesz a tejnek, mint egy rothadó fogú ember szájának, vagy a fátyolkának. Elég rossz, ha eperfához jutnak. Más-más íze van a tejnek, ha más-más mezőre visszük őket legeltetni; a legsemlegesebb akkor, ha akácot és ostorfát esznek az erdőszélen, vagy fűféléket a mezőn. Rengeteget próbálgattam már, növényváltáskor egyik napról a másikra meg tud változni az egész. (Mondjuk ez merőben másféle mellékíz, mint mikor még parlagi bakunk és parlagi gatyás állományunk volt, szóval nem is konkrétan "kecskeíz" vagy "kecskeszag".)
Ha felétek nincsenek ilyen növények, akkor szerencsétek van, mindenhol más a növényvilág - de nekem pl. több hektárról ki kellett irtanom a bodzát fejszével, hogy biztonságban legeltethessünk. Itt minálunk sajnos nem jellemző a vetett kaszáló, a földet egyszerűen csak kizsákmányolják, így a vásárolható szénában véletlenszerűen mindenféle cucc található, néha még mezei zsurló is, ami ráadásul mérgező. Próbálgatással lehet kitapasztalni, a különböző helyekről való kaszálék mit eredményez. Idén jó szénát sikerült szerezni, csak keveset és drágán. Hiába, ez itt nagyon nem állattartó környék már régóta.
Persze befolyásolja a vér is, úgymond. :) Nekünk alpesi kecskéink vannak (így a baknak szinte szaga sincs, míg nem simogatjuk meg, és amúgy sem tartjuk a lányokkal együtt), de egészen most őszig volt egy magyar gatyásunk, akit a hevessége ellenére azért tartottunk meg, mert a teje nagyon finom volt, és mikor a többiek össze is ettek valamit, az ő teje akkor is finom maradt, vagy legalább kevésbé érződött rajta. (Másik érdekessége az, hogy az utolsó ellése három éve volt, azóta nem sikerült befedezni, de sosem apasztott el.) De most, hogy csak egyetlen családot, azaz három anyát tartottunk meg, ment ő is az eladottakkal.
Te kecskeízt vársz a tejedtől, és az a gondod, hogy nincs neki? De jó egyeseknek, mi meg azért legeltetjük őket az erdőben a szénázás helyett, hogy nehogy valami mellékíze legyen. :D
Úgy 30 dkg lehetett. Beledobtam 3 vaníliás cukrot, reszeltem bele citromhéjat, meg nyomtam bele a levéből. Villával kidolgoztam, folpakkal megformáztam, rá a csokimáz. Most pihizik egy kicsit a hűtőben, aztán nekiugrunk....
Tegnap készítettem túrót, jobb volt, mint tavaly. De mégsem az igazi. Oltós, nem melegítettem, csöpögtettem, és mégis... nincs íze, pedig kecske. Bár most a tejnek sincs kecske íze. De mégis valahogy nem az igazi.
