A tafrina tavasszal fertőz, de a tünetei nyáron még simán jelentkezhetnek. A legnagyobb baj, hogy a fa nem gyógyul ki belőle teljesen, rákos burjánzások, gyantafolyások keletkeznek. Ott van benne!
Ja írtál a szilva hullásról korábban. Arra nem válaszoltam. Valószínűleg vírusfertőzés. Tipikus tünete, a növekvő termésveszteség és a leveleken, termésen, termés magján megjelenő gyűrű alakú folt. Külön-külön, vagy akár együtt! Sharka vírus, vagy más néven szilvahimlő. Keress rá, jobb az ilyet gyorsan kivágni. A kajszira, őszire, szilvára veszélyes. Először csak ízetlenedik a termés, aztán egyre több lehullik a teljes érés előtt, végül már 90%-ot is eléri a veszteség. Azon túl hogy nem éri meg egy ilyen fát gondozni, még a továbbfertőzés veszélye is fennáll. Nálam is van vírusos fa, de a fa viszonylag jól tűri, addig nem vágom. Már két fát kellett kivennem miatta. A tünetek egyértelműek, de azért óvatos vagyok, minden metszőolló használat előtt fertőtlenítem a szerszámot, nehogy átvigyem a vírusokat egyik fáról a másikra.
Az engedélyt keresd meg. 2017-ben változott! Nekem is van készleten Dimilin, de az azért visszatart, hogy kifejezetten étkezési célú haszonnövényekre tiltották meg a használatát. Ez inkább arra utal, hogy valami korábban nem kalkulált tényező, pl. szermaradvány merült fel.
Gyógyszertárban vegyél egy 5 vagy 10ml-es fecskendőt és bármilyen tűt aminek a végét kalapáccsal ellapítasz. Az ampullából tölts át a permetszert a fecskendőbe és a tűvel légmentesen lezárhatod ezenkívül nagyon pontosan tudod adagolni a szert. Az amerikai lisztharmatra is hat a score a permetezőszerek nagy része nem csak egy típusú gomba ellen hatásos.
Nálam a tafrina elleni permetezés hetente megy. Értsd 7-8 naponta. Váltogatom a Score-t és a Folicur-t. Legalább négy alkalom mert a fák nem egyszerre virágoznak és mindig mindegyiket permetezem. Régebben 4 db, most éppen három őszi / nektarin fám van.
Jó pár éve nincs semmiféle problémám tafrinailag még akkor sem, amikor a szomszédaimnál pusztított de rendesen.
Amúgy a gombaspórák sajnos a levegővel, széllel is terjednek. Ez nem hit kérdése. Ezzel nem tudsz mit kezdeni. Azaz a tavaszi lemosózás nem elégséges.
Aztán meg ott van, hogy minden gyümölcsfa még fajtán belül is különféleképpen érzékeny az egyes betegségekre. Azt tudod mivel permetezett a szomszédod? Az időjárás is fontos tényező. A tafrina például melegebb időben már nem fertőz a szakirodalom szerint, kora tavasszal annál inkább. A monília a ködös hűvös időben van elemében: "elvitte a köd a meggyet" -mondták régen az öregek. Szóval ha kontakt szerrel permetezel, akkor ezekkel is kell számolni.
Ez egy sok ismeretes egyenlet. Ha Neked szerencséd van, vagy volt, az jó dolog. maradjon is így!
Ezt a Tafrina-dolgot nemigen értem: mindig azt hallom, hogy melegben nem fertöz, de tavaly még juni végén is találtam újonan fertözött leveleket, holott akkor nem késtem el a védekezéssel.
Azt, hogy elkéstem, pontosan mit jelent? Hogy most már nem is permetezzek ellene? (szereztem SCORE-t, de sajnos ampullás, és az sose fogy el, mert csak Tafrinára való és annyi sose kell.)
A virágmoniliával csakugyan szerencsém volt, padig a meggyfa nagyon hajlamos rá. De most csakugyan nem látok rajta semmit. Ha eddig nem volt, már nem is lesz? Itt is mit jelent, hogy elkéstem? Hogy akkor már nem is kell ellene permetezni?
Az egres amerikai lisztharmata viszont majdnem 100%-os biztonságga jelentkezni fog. Az általad említett szerek közül most tehát Score van, de ha a Tafrina elleni permetezéstöl eltanácsolsz, akkor 5 bokorért nem bontanám föl a méregdrága ampullát. Nem egészen értem, hogy az amerikai lisztharmatra és a tafrinára miért ugyanazt a szert kell használni? Hasonló betegségek ezek? A Thiovitet miért nem ajánlod? És még van Chorus is.
Szölöatkát én nem tapasztaltam, és szilvadarázst se nagyon. Van viszont rengeteg alama-és cseresznyemoly.
A szilva viszont a virágmoniliára nálunk egyáltalán nem hajlamos. Azért adjak neki rovarölöt is? és csak a szilvának, a többieknek ne?
Ez érdekes a csomagoláson nem szerepel ilyen felírás ,de holnap megnézem mi áll rajta ,mert eddig környezetbarát rovarölőként szerepelt ! Az is meglepő hogy 2 kategóriás lett !!!! Igaz tavaly vásároltam !
Hát ezt erősen vitatom ,mert évek óta nem jelentkezett nálam ilyen betegség ! Mihelyt lesz valami pénzem veszek egy kamerát és valami napilap mellett lefilmezem az akkor állapotot ! Pont most voltam az egyik internetes fórumosnál ahol gyümölcsös van ,motoros permetezővel permetezett épp ,és minden tafiniás meg moniliás ! És többször permetezett mint én !!!! Most vagy az időzítésen ,vagy a vegyszer jó fedésén múlik hogy van gomba vagy nincs gomba ! Nálam eddig semmi gomba nem jelentkezett ! Pedig 1 kezelés Champion 50 WP lemosás volt ,és 1 kezelés Nevikén Extra lemosás ,valamint 3 kezelés Chorus és tegnap volt a 3 kezelés ! Én ennyit permeteztem és semmi sem gombás ! Az egyik alma fán láttam levéltetűket és hangyákat ,de holnap ha nem esik akkor enni adok nekik ,mert a burgonyát is fújnom kell a bogarak miatt ,tömegével van a kikelt burgonyán a burgonya bogár !
A szappan csak olyan segéd szer szerintem bió ! Én olyan dimilinre ,vagy más kitinszintézis gátlóra gondoltam inkább ! Ezek a vedlésekbe avatkoznak be ,ugyanis a kukacok a növekedés üteme miatt kb 3 naponta levedlik a bőrüket de a vedlés alatt nem esznek ! Na most ezek a szerek ezt a vedlést elnyújtják addig ,hogy a kukac éhen hal !
20 ml/10 liter más elég sok lenne. Max 15 ml/10 liter elég! Igaz az is, II. kategóriás szer, ami 1 literes kiszerelésben kapható, azaz akinek az van annak bőven van, de ha nem szükséges ne adagoljunk túl egyik növényvédőszert se!
Nekem is hasonló betegség tizedeli a fáimat. Kezdődött a sárgabarackkal, utána jött a cseresznye, most a vadszilva. Mindegyik elszáradt egyik pillanatról a másikra és fakéreg szétrepedezett, mintha belülről nyomta volna szét valami.
Az a baj, hogy a DECIS-t éppen azért szokták meg, mert "apus" is azzal permetezett. De ettől még lehet kombinálni.
Sajnos eléggé behatároltak a lehetőségek kontakt szerekben.
Ha már nincs méhveszély, akkor ajánlanám kombinációnak a SHERPA-t, vagy CYPERKILL-t. Ezek gyomor és érintőmérgek egyben, hosszabb hatású szerek. Hatóanyaguk: cipermetrin.
A SHERPA engedélye évekkel ezelőtt megváltozott és a hatóanyag tartalma is. a CYPERKILL-ben még mindig 250 gr/liter van, a Sherpa-ban már csak 100 gr/liter.
A SHERPA engedélye már nem szól gyümölcsfélékre, a CYPERKILL még almára és szőlőre igen.
Korábban ez is általánosan használt kontakt hatóanyag volt, még cseresznyelégyre is.
Hangsúlyozom, ezek (SHERPA és CYPERKILL) engedélyük alapján nem használhatók már általánosan, de tavasszal ha nincs méhveszély és még bőven van idő a szüretig, akkor elfogadhatónak tartom.
Észlelésük esetén minél előbb el kell távolítani a kártevővel fertőzött hajtásokat, és megsemmisíteni. Házi kertben ez a védekezési mód általában elegendő. Később folyamatosan figyelni kell a bokrokon jelenlétüket, mert őszig károsításukkal számolni kell.
Súlyos fertőzésénél a deltametrin hatóanyagú Decis, a cipermetrin hatóanyagú Ciperkill, az acetamiprid hatóanyagú Mospilan, Gazelle, Spilan, a metoxifenoxid hatóanyagú Runner és a diflubenzuron hataónyagú Dimilin rovarölő szerek hatásosak a rágó szájszervű hernyók ellen. A rovarölő szerek ölő hatása elsősorban a fiatal lárvák ellen kifejezett.
Nagyjából a teljes növényvédelmet kellene ide belinkelni.
Ráadásul a tavaszi és egyben legfontosabb növényvédelmi időszakon már szinte túl is vagyunk. Javában sziromhullás van. Ha most kezdesz ezen gondolkozni, akkor elkéstél.
Őszibarack tafrina
Elkéstél, már nem fertőzi azt amit eddig megkímélt. Amit elkapott, annak már jönnek a tünetei.
Kajszi monília
Gondolom a virágmoníliáról van szó. Levirágzott, elkéstél. Szerencséd lehet, ebben az évben nem különösebben moníliaveszélyes tavasz volt.
Egres, szőlő lisztharmat
Az egres virágzik, kénnel (Thiovit) nem bántanám. Szőlőre még mehetne, de még felesleges szerintem. Igazán lisztharmat elleni szert nem látok a készletedben. Szerintem szerezzél be SCORE-t (vagy ALFA SOLO-t), az jövőre jó lesz őszibarackra tafrina ellen is. Mellette szólhat még, hogy levéllikasztó gombák ellen is hatásos.
Másik megoldás, ami egyben a szőlőre is jó lehet, az AMISTAR-t vagy QUADRIS-t. Hatóanyaguk és mennyisége ugyanaz. Ez szőlő esetében is hatásos lehet lisztharmat, valamint peronoszpóra ellen is.
Szőlőnél visszatérő gond szokott lenni (amiről nem írsz) az atkafertőzés. Azt rövidesen meg kell tenni! A THIOVIT ritkítja, de nekem ez nem szokott elég lenni. Napokkal ezelőtt bedobtam a köztudatba (?) az ENVIDOR-t ez általánosságban az összes fára és cserjére mehet amikor már rendesen levelesednek. Rendszerint egy évre elegendő egy kezelés.
Meggy monília
Dettó kajszi
Birsalma és alma monília
Itt inkább a gyümölcsmonília lehet gond. Ehhez nem igazán értek, olvass utána, de a védekezést még nem késted el.
Körte, körterozsda
Jó rá felszívódó szerekből a SCORE és az azzal megegyező ALFA SOLO. Kontakt szerként a DITHANE ajánlható, illetve esetleg a kombinált RIDOMIL GOLD sem lehet rossz. Az utóbbiból, ha az MZ típus, akkor tartalmazza a DITHANE hatóanyagát (mankozeb) és még felszívódó szert is. Ugyanakkor erre nincs engedélyeztetve.
Cseresznye
Moníliára kevésbé érzékenyek, legalábbis messze nem annyira, mint a meggy. Ezt már úgyis elkésted. A levélbetegségek és a cseresznyelégy elleni permetezéseknek még nincs itt az ideje.
Szilva
A monília elleni kezelés elkésted. A szilvadarázs elleni kezelést talán még nem, de ha már teljesen lehullott a szirom, akkor azt is. Ha nem, akkor azonnal MOSPILAN kell neki, mentsd ami menthető! A szilvánál a levélbetegségek és főleg a levéllikasztó gombák okozhatnak nagyobb gondot. Erre a Score (vagy Alfa Solo) megoldás lehet és a Dithane sem árt mellé (egyszerre). Lehetőleg korán meg kell kezdeni a kezelést, hogy ne tudjon elharapózni a fertőzés. Jövő héten akár.
Tavaly a Mospilan + karate párost használtam. Idén a Mospilan helyett gondolkodok valami hasonlóan univerzális (minden fára használható) felszívódó szeren. Kontakt baracknál maradna a karate(Zeon) a többinél viszont váltanék decisre, hogy "újdonság" legyen a bogaraknak. Persze itt még ÉVI-ke is közbe fog majd szólni különböző növényeknél.
A DECIS-t barackfára kifejezetten tiltják. Nem arról van szó, hogy nem engedélyezett! Ennek oka van, nyilván valamilyen egyedi növényspecifikus hatás.
A DECIS valamivel hosszabb hatású szer, mint a KARATE. Utóbbi hamarabb lebomlik, lényegében pár óra alatt. Mindkét szer kontakt hatású.
A MOSPILAN felszívódó szer, kevesebb kell belőle és hosszabb ideig hat. Hatását gyomorméregként fejti ki, azaz eszik belőle és megdöglik. Igazán hatásos akkor lesz, ha együtt használod kontakt szerrel, én például Karate-val.
A kitinszintézis gátló pl. a káliszappan? Az mehet már ilyenkor is? Úgy általában érdemes tenni minden permetezéshez, vagy bizonyos anyagokhoz nem lehet?
A cseresznyét én nem igen szoktam külön permetezni rovarölővel ,de ha már rovarölő mindenképp váltogatni kell a szereket ,nehogy hozzá szokjanak a rovarok ! Fontos hozzájuk adagolni a kitinszintézis gátlókat sokkal jobb hatásuk van mint magukban !
Régebben apus szinte csak decissel permetezett rovarok ellen. Az utóbbi években én inkább mospilant és karate-t használtam. Érdemes váltogatni, és idén inkább decis-t használni?
Decis-t csak nálunk tiltják barackfákra, vagy máshol se szabad rájuk fújni szüret előtt?
