Nem lenne jobb neked, ha szakember ápolgatná a lelkecskédet?... a déligyümölcslekvárra gondolok... A te vallásodhoz jobban passzol, én se Jézust nem tolerálom(ezért tartom a távolságot az illetővel is, hogy ne kelljen szenvednie az írásaim miatt), se Buddha elkorcsosult eszméit(az eredetivel nem lenne bajom), sem a muszlim politikai attaséét...és verset írni sem tudok...jobban mondva nem is akarok...a nem tudok már mellékes ilyen esetben....
Van akinek az jut, hogy azt hiszi egy zöld manó ül a vállán, és az segíti.
Más őrangyalában bízva gondolja ezt.
Sokan, meg a zsidó mitológia hőseivel képzelik.
De sajnos, roppant kevés az, aki látja, (mert NEM VAK, a belénevelt, vagy hiszékenysége és befolyásolhatósága által szerzett vallási mémtől) minő képtelenségek és lehetetlenségek áldozata a hívő.
"...Meg a tüdőben, belekben. Sztetoszkóppal (fonendoszkóppal) hallhatóak...."
Ott más jön létre(bél), de az gáz formájában rektálisan távozni is szokott ... Ha valamilyen eltérés kapcsán feljut az agyba, akkor jelent igazi problémát, de ez a föld alatt általában senkit nem szokott már zavarni...beleértve az eltérést is...:)
"Ezért hibáztak akkorát a zsidók, mikor a Jézust nem képezték, hanem üldözték. Ha időben képzik rendesen, akkor nem lett volna szükség rá, hogy likvidálják."
De nagy seggség ez. Ha nem érted, hogy mi vagyunk a "zsidók", akkor semmit nem értesz a kereszténységből.
Aki nyitott, az azt mondja, jó hogy beszélgethetek Vele."
Tehát van a fejedben egy olyan lény, aki pont annyit tud a világról, mint te. Bármit is kérdezel ettől a beszélgetőtársadtól, csak akkor fog tudni válaszolni rá, ha te is ismered a választ.
Más emberek belső beszélgetőtársai más-más dolgokat mondanak. Az átfedések a beszélgetőtársak ismeretei között érdekes módon a gazda földrajzi-kulturális helye szerint vannak. A muszlim ember beszélgetőtársa valahogy a Koránnak csak azon részeiről beszélget a gazdájával, amit az már olvasott. A keresztény ember beszélgetőtársa meg a Biblia azon részeiben járatos, amelyekre a gazdája emlékszik.
Mások beszélgetőtársai is szigorúan betartják azt a szabályt, hogy csak olyan dologról hajlandóak beszélgetni, amiket a gazdájuk ismer. És arra is nagyon figyelnek a beszélgetőtársak, hogy ha egy kérdésre a gazda rosszul tudja a választ, akkor ők is a hibás választ mondják. A beszélgetőtársak is képesek megváltoztatni a véleményüket. És a beszélgetőtárs véleményének változása valahogy mindig követi, és sohasem előzi meg a gazda változását.
Nem gyanús neked, hogy a beszélgetőtársad egyetlen tőled különböző tulajdonsága az, hogy megígér dolgokat? És még olyankor is figyel arra, hogy csak olyat ígér, amiről már hallottál korábban. Az ígéretei sohasem tartalmaznak új információkat az ígérete tárgyáról. Makacsul azokat a dolgokat ígéri, amikről már hallottál korábban.
Szóval szerinted csak az a hívő, akinek volt legalább egyszer kóros észlelése.
/Vagy esetleg az is, akinek nem volt, de megfelelési kényszer alatt azt hazudja, hogy volt... /
Asszem a sokat lobogtatott sok milliárd hívő létszáma tizedére olvadna. Azért az elme tulnyomórészt egészséges kell maradjon. Aki ma Istennel találkozik, holnap azt is elhiheti, hogy tud repülni. Az olyasmi meg nem tesz jót az egészségnek...
"...és ha a belső modell kialakításához elégtelen vagy bizonytalan az érkező információ, akkor a modellt a memóriában tárolt panelekkel egészíti ki még azelőtt, hogy egyáltalán a dolog a tudatos én vizsgálatára átkerülne..."
A látás és a hallás nem feltételen kapcsolható össze a vallás gyakorlatában, mert a "hangok hallása" nem szó szerint vett hangoknak a hallása, semmilyen frekvencián nem tudnád mérni, ha analizálni tudnád. Ezek belső hangok, és nem is a fülben(nem onnan érkezik), hanem a szívben jönnek létre, és az agyon keresztül aktiválnak válaszokat annak függvényében, hogy az adott személy milyen mentális/vallásismeret felkészültségben van a lelkiségét illetően. Ezért más az, aki fanatikus, mert a szívből(lélek/Felsőlélek helye) jövő információt az agy rosszul közvetíti, még akkor is, ha a tanulmányaiból a helyes nézetet annak idején elsajátította. Ugyanis az akarat, a szándék minden esetben felül tudja írni azt, hogy az elméjében az ilyennek mi csapódik le. Ha behunyja a szemét, ha a fülét is bedugja, akkor is fogja az ilyen hangokat észlelni, mert ez egy állapot a vallásos életben, a belső gurunak a hangja(Felsőlélek), amit a vallás gyakorlásának bizonyos szakaszában mindenki megél(kereszténynek Szent Lélek). A hindu ezt azért nem szokta túl komolyan venni, mert az elme igen gyorsan átalakítja valami mássá, mint amit valójában közölni szeretne(a Felsőlélek). Ezért nézik a tettet, a cselekedetet valakinél, a viselkedést, az igazságban való élését, mert annak függvényében lehet eldönteni, hogy az elmeszint mennyire befolyásolja azt, amit a belső guru helyesként nyilvánít ki.
A betett linket azért hoztam, mert a belső GPS-t ugyan már felfedezték, de azt, hogy a memória rendszerünk hol tárolódik, azt sajnos még nem. Tehát nem tudhatjuk 100%-ra pontosan, hogy ebből a rendszerből mit is illeszt be "az idegrendszer"...ha a reinkarnációs tartományban vizsgálnám, akkor többféle előző élet emlékképeit is előszedegetheti, mert a hinduk szerint a memóriatartomány az eddig ebben a világban töltött összes életünk információit tartalmazza(megnyilvánult univerzum), ami kizárja annak a lehetőségét, hogy az amúgy pusztuló anyagi részen belül lenne. A karma ugyanis hosszú időre nyúlik vissza(hosszú a bűnnek árnyéka). Olyan, mintha több életnyi DNS-t tárolnál valamiben, és mindnek köze volt az időben egymáshoz(ugyan az a lélek volt a vezérlőegység).
Azt tudnám még javasolni ezzel kapcsolatban - mint érdekességet -, hogy azon gondolkozz el, hogy ez a belső guru, nem a világ összes nyelvén beszél(hiszen minden ország vallásában élők észlelik), hanem az adott fogalom, vagy tartalmi séma körvonalai tükröződnek, és az adott személy a saját nyelvkészletében párosítja a megfelelő tartalomhoz a kifejezést. Van egy olyan kifejezési módja a megértésnek, ami nem nyelvhez kötődik, bármilyen univerzum, bármilyen értelmes lénye ezen képes kommunikálni, amennyiben aktiválja ezt a belső gurut....szóval ebben a párosításban ott van a buktató, hogy hiába beszél valaki tökéletesen egy nyelvet, ha tudásbeli hiányosságai vannak, nem fogja tudni az agy ezt a hiányosságot áthidalni, ez okozza, hogy "hülyeséget" beszél elég sok próféta(láccólag). Ezért egyszerű a legtöbb szentírás mondanivalója, mert egyszerű emberek, egyszerűen élik meg és fejezik ki ezt a belső párbeszédet...ezért kell annyi energiát befektetni abba, hogy felleljék a jövőben előre jelzett "messiásokat", mert az oktatás hiánya pont azt fogja eredményezni, hogy nem fogják tudni megint, hogy a Szent Lélek/Felsőlélek ugyan mit is akar rajta keresztül közölni...Ezért hibáztak akkorát a zsidók, mikor a Jézust nem képezték, hanem üldözték. Ha időben képzik rendesen, akkor nem lett volna szükség rá, hogy likvidálják. Az, hogy Jézus milyen körülmények között látott napvilágot(szűztől fogant), ez lehet egy olyan ok, ami kizárta az oktatás lehetőségét, mert alapból nem is fogadnak el ilyen születést egy leendő rabbi esetében, egy messiáséban meg főleg nem. Anyától és apától kell szülessen. Ha csak fordítási elírás a "szűz", a magatartása mindenképpen alkalmatlanná tette, ugyanis nem szokás egy gyülekezetben azt hirdetni, hogy "betölteni jöttem az igét". Mutassa meg az életével, hogy valóban azért van itt...senkinek nem emelnek előre szobrot ... ha jól csinálja, akkor még utólag sem...
"Ezzel szemben nem minden "megszólítotthoz" Jézus szól, ezért a "belső hangoknak" nincs bizonyító ereje."
A "belső hangoknak" eleve semmiféle bizonyító ereje nincs!
Az idegrendszerünk ugyanis úgy épült fel, hogy a külvilág érzékszervi információiból egy belső mentális modellt épít fel ösztönösen (tudat alatt), és ha a belső modell kialakításához elégtelen vagy bizonytalan az érkező információ, akkor a modellt a memóriában tárolt panelekkel egészíti ki még azelőtt, hogy egyáltalán a dolog a tudatos én vizsgálatára átkerülne. (Lásd: a vakfolt által kitakart részt a látókéreg automatikusan kitölti, hogy az egyén észre sem veszi a látóterében éktelenkedő lyukat.) A működésmódból következően a tudatos én nem a világot "tapasztalja meg", hanem azt a belső modellt, amit 30-80%-ban a saját elméje paneleiből tákolt össze a tudatalattija. Példa: a szobában van tíz szék és egy tárgyalóasztal, ha az egyén bepillant az ajtón keresztül, mert mondjuk keres valakit, akkor nem a tíz széket fogja egyesével leképezni a belső modelljében úgy, hogy külön-külön mindegyiken érzékeli az egyedi sérüléseket, a rajta hagyott tárgyakat, hanem a belső modellbe bekerül a memóriában "szék"-ként tárolt mentális kép tízszer, nagyjából abban az elrendezésben, amit a futó bepillantásból az agy képes volt rögzíteni. Ezek után ha rákérdezünk, hogy volt-e az egyik széken egy sündisznó, akkor az alanyok jó része még úgy is "emlékszik" a sündisznóra, hogy az ott sem volt, vagy fordítva, ha úgy kérdezzük, hogy látott-e a székeken valami furcsát, akkor az alanyok jó része még úgy sem említi a sündisznót, hogy pedig az az egyik széken mocorgott.
A látásból viszonylag jó belső mentális modell készíthető, mert mindig meg van a lehetőség arra, hogy másodszor is odapillantsunk, és most már tudatosan érzékeljük a furcsa részletet. Az újabb ránézés pedig vagy megerősíti a korábbi bizonytalan tapasztalatot, vagy megcáfolja, minden esetre a tudatalattinak nem kell hasraütéssel megpróbálni kitalálni az adott pontra illeszkedő modell-elemet. Ezzel szemben tény, hogy a szó elszáll. Azaz a hangi tapasztalás szekvenciális, és ami egyszer elhangzott furcsa jelet bizonytalanul érzékelt az agy, az az esetek többségében már ebben a bizonytalan állapotában kell, hogy a belső modell része legyen, ergo a tudatalatti a saját belátása szerint húz rá a bizonytalan tapasztalatra egy biztos memóriabeli panelt. Ez az oka annak, hogy a hallásbeli hallucináció nagyságrendekkel gyakoribb, mint a látványbeli hallucináció. Az agy a belső modell építésekor mindig a teljességre és ellentmondás mentességre törekszik, viszont ha kevés az információ ennek eléréséhez, akkor önkényesen a memóriatárban meglévő panelekkel teszi teljessé a modellt, amit a tudatos én "megtapasztalására" folyamatosan készít. És a hang esetében jóval gyakoribb, hogy az érzékszervi input meghatározhatatlan, és emiatt a tudatalatti szubrutinoknak kell a dolgot kipótolnia, hogy a belső modell teljesnek tűnjön.
Röviden: ha hangokat hallasz, az még a varázsvilágban sem jó jel, Harry!
Te is csak írogatsz, pedig ha olvasgatnál is, ezt megspórolhattad volna, mert tegnap már kifejtettük, miért hibás a vakos hasonlat. A színtévesztők pl. elfogadják, hogy mások több színt látnak, mert tanúsíthatja, hogy mások látja a formákat a színtévesztő teszteket, és ami a lényeg: ugyanazt a betűt vagy számjegyet látják. Ezzel szemben nem minden "megszólítotthoz" Jézus szól, ezért a "belső hangoknak" nincs bizonyító ereje.
"...Egy hitetlennek hiába magyarázol Istenről az akkor is hitetlen marad mindaddig amíg meg nem tapasztalja az Istent. Amíg nem jön létre a személyes találkozás...."
Alapjában véve nincs sok problémám veled, de az "embertársaidban hajolok le hozzád"(vagy valami hasonló elnevezésú totyik), igen erősen tudjátok prezentálni a sátánhívővel, hogy mennyire nem jött nektek össze semmilyen találkozás Istennel. Sátánka ugyanis csak egy fanatikus hívő elméjében létezik. Ki is szekáltok ezen elmebajjal minden normális embert abból a totyikból...a pityu is csak a szenvedniakarok kényszertől hajtva próbál köztetek némi szusszanatot igénybe venni, mert többre nem igen vagytok hajlandóak engedélyt adni. Ilyen mentalitással ne haragudj, de hinteni azt észt hitről és találkozásról, nem feltétlen javasolt. Az Isten nem szokta tolerálni a víz/bor kombinációjából keletkező prédikációkat. Az apológia egy terület a vallásokban, amit nem feltétlen kell abban a szellemben végezni, hogy aki nekünk nem teccik, azt simán lesátánozzuk, meg kénköves vegyi folyamatok lezajlásával gyanúsítgatjuk a lelkiségét illetően...
Amúgy a Bibliádban az van írva: a hit cselekedet nélkül halott. Nincs benne szó, hogy találkozni is kell. Van aki egész életében úgy él hitben és tiszta cselekedetben, hogy csak elképzelése van arról, hogy ki lehet Isten. Végső soron, úgy is megtudja a halála után, tehát teljesen felesleges előre rugóznia rajta, ha nem is muszáj...
"..A színes példa csupán egy - mára sajnos cáfolható - próbálkozás arra, hogy a kórost tüntessétek fel normálisnak, és a normálisat kórosnak..."
Elfelejtkeztél a "mértékről". Ugyanis minden történést Idő köti össze. A műszered szerkesztése pár száz évvel ezelőtt lett volna olyan sátáni találmány, ami miatt mindenféle egyéb indoklás nélkül is ropogósra sütöttek volna téged az Úr napján...elvégre, ha már pihen, szórakozzon...(emberi észjárás a "népnekcirkuszkellre")
Ugyanakkor a pár száz év tudományos haladása egy másik mérték arra, hogy neked a színelemzésre, érzékelésre és műszerbarkácsolásra szánt időmennyiséged annyi problémára megoldás, hogy a színt átalakítod hanggá egy kütyü segítségével. A gond ezzel csak az, hogy Isten speciel nem vak...sem semmilyen más olyan rendellenességgel nem rendelkezik, amire te itt, ebben a világban mindenféle tudományos elfoglaltságot kereshecc - helyesen -, mert vallásgyakorlás nélkül, amúgy is el kell ütni valahogy az időt ... például doktorhaust nézni orvosi diplomával rohatt idegesítő lehet...
Ha tehát van egy elméletben tökéletes létforma (személyes Isten az összes Belőle kiáradó energiájával), akkor egy olyan értelmezési tartományban, amelynek minden eleméből hiányzik a halandóságra való érzékenység, nem tudsz olyan értéket párosítani, amelynek minden eleméhez hozzá van rendelve, a halandóságra való érzékenység. Konkrétan, a transzcendens energiák és az anyagi energiák között van egy olyan demarkációs vonal, amit akkor sem tudsz átlépni, ha fénysebességben tudod alkalmazni már a mikroszkópon való szemlélését az aprókismicsodáknak..., vagy ha ezer elméleti fizikus eccerre töri a feját azon, hogy a még fel nem ismerhető alkatrészei a világegyetemnek, hogyan buktathatók le, és hozhatóak olyan helyzetbe, hogy táblázatba, egyenletbe, vagy legalább sejtésbe lehessen szorítani a definíciójukat...
Mondok egy egyszerű példát, hogy miért nem fog ez menni. Mint hablatyoltam volt már többször, a természet feletti uralom, az arra alkalmas, önmegvalósításában nem feltétlen nagyon jártas, de a misztikus képességekre igen erősen hajtó egyének szabadalmazott joga(lásd Jézuska), amit az anyagi természetnél kell minden reggel bejelenteni, hajnali 2 óra és másnap hajnali 2 óra között. Na, most egy apró félrepillantás az anyagba, vagy bármi gebasz a tudati szintbe, ami a tudati koncentrációt, az érzeti állapotrögzítést, és a mantra/ima tisztaságát megzavarja, igen kellemetlen következményeket fog produkálni az anyagi természet irányából, mert a szabadalmi jogot elismeri, de a helytelen hozzáállást lereagálja annyira, hogy a biztosítók tuti csődközeli helyzetbe fognak kerülni árvizek, földrengés, és egyéb természeti katasztrófák kapcsán. Ha tehát kutatni szeretnéd ezt az energiát: transzcendens, meg kell várd, míg egy messiásszerű létforma képződik ezen a bolygón, és majd akkor odamehecc hozzá nagyítóval és megszemlélheted múködés közben, ha nyakon nem vág istentelen, hitetlen múltad, és jelened miatt. A másik probléma, ami ezzel kapcsolatban felmerül, hogy 300 000 év múlva van jelezve, hogy ilyen ideszületik. Így ha ennyire kíváncsi vagy erre, akkor hasalj neki a kísérletezésnek, hogy ebben a testben hogyan tudnál ennyi időd kiszurkolni, hogy a tudományos világot valami szenzációval elkápráztasd...hajrá!:)
Könnyen szerkeszthetsz olyan műszert, ami az eltérő hullámhosszú fényt eltérő hullámhosszú hanggal jelzi, és ezzel - némi tanulás után - a vak is érzékelheti a különbséget, és különválogathatja a piros kockákat a kéktől.
Mert a szín a létező dolgok tulajdonsága.
De semmilyen műszerrel nem mutathatod ki (a csakis a képzeletedben létező) isten tulajdonságait.
Azt, hogy a közös kulturális háttér miatt többen is ugyanazt a nevet adjátok kóros észleléseiteknek (istenmegtapasztalás) még semmire se bizonyíték.
A színes példa csupán egy - mára sajnos cáfolható - próbálkozás arra, hogy a kórost tüntessétek fel normálisnak, és a normálisat kórosnak.
Egy hitetlennek hiába magyarázol Istenről az akkor is hitetlen marad mindaddig amíg meg nem tapasztalja az Istent. Amíg nem jön létre a személyes találkozás.
