Sziasztok !
Végigböngésztem a munka törvénykönyvét, de a konkrét kérdésemre nem találtam választ. Ha tudtok segítemi, megköszönöm. Most recepciós-biztonsági őr beosztásban vagyok, 24 órás szolgálatban. Van esetleg szabály arra, és ha igen akkor hol, hogy egy szolgálat alatt jogosultak vagyunk-e pihenni, mondjuk 4 órát?
egy elméleti kérdésem lenne: ha kirúg valakit a munkáltató, és eltekint a ledolgozandó felmondási időtől, akkor kötelezheti-e arra a kirúgottat, hogy bizonyos rövid időn belül, pl. fél óra, hagyja el az épületet. és ha ugyanez úgy áll elő, hogy a dolgozó mond fel (és a munkáltató ekkor is eltekint a felmondási idő ledolgozásától), akkor kötelezheti rá?
Lényegében igan, de azért szakmailaqg az ahelyes, hogy a felmondási időd 30 nap, ennek felére jár neked a munkavégzés alóli felmentés, és a felmentés felével amunkáltatód, másik felével te rendelkezel, hogy mikor veszed ki.
Nem biztos hogy munkakörmódosítás állt volna fenn, mert megnéztem a személyi anyagokat, és a másik lány is "asszisztens"-ként van bejegyezve... szóval vele is "csakúgy" csináltatták ezt a másik munkát.
Mindenesetre az új feladatokat nem fogadtam el, és még ki se rúgtak, de ami késik nem múlik.
Jól tudom, hogy a rendes felmondáskor 15 napot vagyok köteles felmondási időzni, és 30 napi pénz jár? Egy fél éve dolgozok itt amúgy.
A munkaköröd módosult. Ezt csak munakszerződésmódosítással tehetik meg, addig a munak elvégzésére sem kötelezhetnek, mivel itt nem ideiglenes átirányításról van szó nyilvánvalóan.
Rendes felmondás indoka a munakszerződésmódosítás megtagadása nem lehet közvetlenül, de átszervezés igen. Ha az átszervezés során neked felajánlott új munakört nem fogadod el, ez jogszerű indok lehet.
Na az eset továbbfejlődését már tényleg csak a vicc kedvéért írom le :o)
Cégnél kiderült, hogy a lány, aki egyfajta számlázóként működött, nem dolgozik tovább a cégnél, tegnap felmondtak neki, ma már csak egy órát volt bent. Az ő munkáját, ami reggel fél 7kor kezdődött, és délután 4kor lett vége, 3 ember között kívánják szétosztani úgy, hogy nem vesznek fel plusz embert, hanem mindenki a saját munkáján felül vállalja be a lány munkájának egy-egy részét. Hogy, hogy nem, én lettem az egyik Kiválasztott, aki innentől a lány munkájának kb. felét leszek kénytelen a nyakamba venni. A dolog pikantériája, hogy úgy hozták tudomásomra ezt az amúgy csekélyke változást, hogy tegnap este a páromat (aki egyébként ugyanennél a cégnél dolgozik) felhívta a főnök, és megüzente nekem, hogy ma fél 8ra kell jönnöm, nem 8ra. Bejöttem fél 8ra, főnökség seholse, az Eltávozott Lány viszont itt állt glédában, égve a vágytól hogy beavasson engem új munkaköröm rejtelmeibe. Namost a mára esedékes pluszmelóm 20%-át sikerült kettőnknek másfél óra alatt lezavarni (ami persze majd gyorsul úgy fél év múlva mikor beletanulok, mert egészen spéci psion-ökkel, számlákkal, göngyöleg- és rakodási jegyzékekkel kell vacakolnom, amikhez abszolút nem értek), a főnökség közben előkerült, de nem vesztegettek rám egy pillantást sem, hanem beültek tárgyalni, most éppen várom hogy végre valaki megmondja nekem a frankót (mert egyébként az elképzelést miszerint ezt és ezt kell majd nekem csinálnom munkahelyi pletykákból tudom, meg a lánytól aki után melóznom kell). Jah, és ehhez természetesen még az is hozzátartozik, hogy az eddigi munkámat (ami egyébként flottul kitöltött eddig is 8-9 órát naponta -két főnök ugráltat ugyanis assisztenseként), továbbra is ugyanolyan színvonalon kell(ene) ellátnom. Mindezt minimálbérért, de úgy érzem hogy ha fizuemelnének se csinálnám ezt a lélekölő könyvelői-számlázói-asszisztensi munkát.
De hogy ne csak szórakozzatok a sztorin, ha tudtok, segítsetek is néhány kérdésben légyszi, bár lehet hogy délutánra megoldódik a probléma:
- Ha nem vállalom el, milyen indokkal rúghat ki (létszámleépítés?)?
A kereset célja tisztázni azt, hogy szabálytalanul foglalkoztatta-e
munkavállalóját az Igazságügyi Minisztérium teljes munkaidőben, egy helyettes államtitkár utasításainak álrendelve megbízási szerződéssel köztisztviselői viszony helyett. Az ítélet azért is
precedens érték? lehet mert kiderül, milyen eséllyel védheti jogait egy
állampolgár az Igazságügyi Minisztériummal szemben munkajogi vitában a
független magyar bíróság el?tt.
S ha már belendültem, folytatom a baleset kivizsgálásával, de a tanácskéréshez kellő információkat szerintem elmondtam az első hozzászólásomban, ne olvassa tovább, akit az "esettanulmány" rész nem érdekel!
A munkáltató csak a biztosító felszólítására, hónapokkal a baleset után kezdett vizsgálatot. A meghallgatottakról vagy egyértelmű, hogy munkakörüknél fogva nem lehettek szemtanúk, vagy nem derül ki, hogy a kérdéses helyen dolgozó csoport tagjai voltak-e. A munkáltató balesetet elutasító döntése miatt fordultunk jogorvoslatért a munkaügyi felügyelőséghez, mely határozatban kötelezte a céget az ismételt kivizsgálásra, és részéről vége. A vállalat készített egy az elsővel lényegében megegyező jegyzőkönyvet, azzal a különbséggel, hogy ott több név szerepelt, akikről szintén nem derül ki a beosztásuk.
A probléma lényege: van 35 segédmunkása, akiket 4-6 fős csoportokban a munkaidő egészében különböző helyeken dolgoztat (a balesetet tehát csak a felperessel egy helyen dolgozó öt ember láthatta, senki más); köteles-e nyilvántartani, kik dolgoztak együtt? Vagy elegendő megkérdezni a 35-ből ki tudja, mi alapján kiválasztott 7-et (plusz néhány egész más munkakörű dolgozót, akik legfeljebb percekre jelennek meg az adott munkahelyen), és ezzel kivizsgálta az esetet?
A munkaügyi felügyelő nem értette, mért kellene nekünk bármit küldeniük, ha már a munkáltató elküldte az újabb jegyzőkönyvet. Majd eszébe jutott, hogy mégis küldött nekünk "levelet", de visszament, mert rosszul címezték. Azt is mondta, hogy ők csak halálos baleset esetén vizsgálódnak (az Mvt. 84. § csak ekkor kötelezi rá őket, minden más esetben jogosítványokról van szó), egyéb esetben ne várjak tőlük állásfoglalást, döntsön a bíróság. (És bár nem írja le, de szerinte képtelenség, hogy a munkáltatónak egyéni szinten nyilván kellene tartania, kit milyen munkára oszt be.) Egy finomság: a felügyelőség "levele" szerint az általános ellenőrzési jogosultságuk alapján járt el a munkáltatónál (Mvt. 84. § (1) bek. b) pont), valójában itt konkrétan egy vizsgálat megismétlését írta elő, amire akkor van joga, ha szerinte nem felelt meg a jogszabálynak ( i) pont).
Amellett, hogy zűrösnek tűnik nekem az államigazgatási eljárás, értelmét sem látom olyan jogorvoslati szintnek, ahol csak elrendelnek egy vizsgálatot, az eredmény mérlegelése, a jogorvoslattal élőre vonatkozó határozat és indoklás nélkül. Igaz, tehermentesíti a bíróságot, hogy vagy én vagy a munkáltató bedobhatja a törülközőt. Így viszont négy és fél hónap tökölés után (melyből két hónap az újabb vizsgálattal, másfél hónap a hibásan címzett levelük keringésével és az én telefonozásaimmal, egy hónap pedig a felügyelő elmondása szerint gépíró keresésével telt) ugyanott vagyunk, mint kezdetben, súlyosbítva azzal, hogy nehezebb lehet feltalálni a tanúkat, és kevésbé emlékezhetnek.
Bocsánat, később láttam, hogy több lelke is van a topiknak. Köszönet és mély főhajtás mindenkinek, aki tanáccsal és véleménnyel segít másoknak!
Nagyon tanulságos volt, amit írtál, érdekelnek a táppénzügyben érintettek motivációi. Egyszerűsíteni akartam, hogy csak azzal raboljam az időtök, amin szerintem eldől az ügy. (A szociográfiába illő, nekem nagyon tanulságos részeket sem említettem eddig: alig van határozat, melyben hiánytalanul megjelölik a jogorvoslatot, az egészségbiztosító teljes egészében lefelejtette, több helyen próbáltak félrevezetni, az egészségbiztosító ügyintézője feljelentéssel fenyegetett, ha bírósághoz fordulunk, mert szerinte indokolatlanul terheljük az igazságszolgáltatást stb. - csupán azzal vívtuk ki a haragjukat, hogy tovább kérdeztünk, és nem kullogtunk el.)
A munkáltató önkormányzati nagyvállalat, persze kifizetőhely, első fokon azért utasította el a táppénzkérelmet, mert a dolgozó nem jelentette a balesetet (pontosabban: sem ő, sem a szemtanú közvetlen főnök nem jelentette tovább), és orvoshoz is későn ment. Az orvos 1-es, balesetre utaló kóddal nyilvánította keresőképtelennek, később az orvosszakértői intézet visszamenőleg a baleset napjától igazolta, így sima táppénzt kapott végül. A kifizetőhely határozata ellen fellebbeztünk az egészségbiztosítóhoz, kértük a baleset kivizsgálását, az üzemiség megállapítását és a baleseti táppénzt. A munkáltatót külön figyelmeztettük, hogy kötelessége kivizsgálni a balesetet. A biztosító elutasította a fellebbezést (viszont ők is felszólították a munkáltatót a baleset kivizsgálására), ekkor fordultunk a bírósághoz, tehát a most folyó ügyben az alperes a biztosító.
Bár nem vagyok az „eszmei lényeg”, tb ügyekben járatosként szívesen elmondom neked, hogy én mit csináltam volna. Én csak ehhez értek, úgyhogy erre alapoztam volna az egészet, vagyis először inkább az egészségbiztosítási pénztárat vontam volna bele az ügybe.
Nem említetted, hogy az orvos milyen kóddal adott a balesetesnek táppénzes papírt, pedig ennek fontos szerepe lehet. Az 1-es lenne az üzemi baleset, a 4-es az egyéb baleset, a 8-as a minden más. 1-est nem hiszem, hogy írt, mert azt maguktól nem szívesen írnak, inkább megvárják a kifizetőhely határozatát arról, hogy ők elismerték üzemi balesetnek. Ha nem akar magának problémát, akkor 8-ast ír, viszont így az egészségbiztosító soha nem fog érdeklődni a részletek iránt. A körülmények részletes ismerete nélkül azt mondom, hogy a 4-es lett volna a megfelelő, abból ráadásul később simán lehet 1-est csinálni.
Miért van jelentősége ennek a kódrenszernek? Azért, mert az 1-esra azonnal lecsap az egészségbiztosító, a 4-es pedig felkelti az érdeklődését, mert emögött vagy olyan baleset van, amit a biztosított magának okozott, vagy olyan, amiben más hibája miatt következett be. Ezért 4-es kódnál kitöltet a biztosítottal egy két oldalas kék nyilatkozatot, ahol részletesen le kell írnia, hogy hogyan történt a baleset. Ha a leírásból arra következtet, hogy ez nem is egyéb, hanem üzemi baleset, akkor tovább vizsgálódik és a végén határozatot hoz róla, amivel már lehet a baleseti táppénzt igényelni.
Ha azt látja, hogy más hibája miatt kell neki akár 4-esre sima táppénzt, akár 1-esre 100%-os baleseti táppénzt fizetni, akkor megtérítteti vele a költségeket. Neki ezért érdeke, hogy felderítse az ügyet és az az érdeke, hogy megtalálja a vétkest, akivel kifizettethet a táppénztől kezdve a betegszállításon át a gyógyszerköltségig mindent. A pénze múlik rajta, sokkal jobban érdekli, hogy részletesen kivizsgálja a balesetet, mint a munkavédelmi felügyeletet, akinek csak a statisztikájába kerül bele az eset. A kifizetőhelyen elbírált és kifizetett baleseti táppénzeknek is utánanéznek, ezért kell az iratokat beküldeni nekik ilyen esetekben is.
Egyszerűbb, ha nem tb kifizetőhely a cég, mert akkor rögtön az egészségbiztosítónál landol az ügy, ők meg tudják, hogy mit csináljanak, de ha nincs ilyen szerencsétek, akkor sincs nagy gond.
Ha tb kifizetőhely a munkáltató, akkor tényleg kicsit nehézkesebb, de akkor meg az van, hogy mivel minden balesetről köteles határozatot hozni, hogy elismeri-e üzemiként vagy sem, ezért nyilván van papírotok arról, hogy nem fogadták el. Ezt a határozatot is az egészségbiztosítónál lehet megfellebbezni. Ha nincs határozat, akkor meg amiatt lehet panasszal élni.
(Hivatalosan még annak a balesetnek az üzemiségének az elismeréséről vagy el nem ismeréséről is határozatban kell rendelkezni, amelyik most nem eredményez keresőképtelenséget, mert lehet, hogy később alakul ki belőle valamilyen probléma és akkor ennek jelentősége lesz.)
A bírósági részéhez nem tudok hozzászólni, de én a helyetekben mindenképpen futnék egy kört a pénztárnál, a pénzbeli ellátási vagy a megtérítési osztályánál, mert nektek és nekik közös az érdeketek, úgyhogy sokkal valószínűbb, hogy segíteni fognak.
Sziasztok. A véleményeteket szeretném kérni, hogy laikusként segíthessek valakinek (illetve eksön_ét, úgy látom, ő itt az eszmei lényeg).
Az illetőt állítása szerint munkahelyi baleset érte, melyet a munkatársai láttak, de név szerint nem tudja, kik azok, mert aznap nem a megszokott munkáját végezte, viszont nagyon pontosan körülírta a feladatot, a munkavégzés helyét, és hogy összesen hatan dolgoztak ott. A balesetet csak később jelentette, a munkáltató hónapokkal később kivizsgálta a bejelentést, a jegyzőkönyv szerint több embert nyilatkoztatott, hogy nem láttak semmit, akik egy része munkakörénél és a munkahely jellegénél fogva kizárt, hogy jelen volt, a többiekről pedig nem derült ki, hogy a hat ember közt volt-e.
A balesetitáppénz-igény elutasítása után a dolgozó a megjelölt jogorvoslati fórumhoz, a munkaügyi felügyelőséghez fordult, amely kötelezte a munkáltatót a baleset ismételt kivizsgálására. A munkáltató újabb embereket kérdezett meg, de a jegyzőkönyvből róluk sem derül ki, hol dolgoztak, és a számuk töredéke az összes azonos munkakörű dolgozónak. A munkáltató minden jel szerint nem tartotta nyilván a munkabeosztást, vagy nem akarja közölni. A munkaügyi felügyelőség elvégzettnek tekintette feladatát, csak hónapok múlva sikerült kipréselnünk tőlük egy "levelet" az intézkedésükről. (A munkáltató elküldte az újabb kivizsgálás jegyzőkönyvét.)
Az ügy már bírósági szakaszban van, azzal igyekszünk érvelni, hogy ahhoz, hogy a munkavállaló bizonyítani tudjon, előfeltétel, hogy a munkáltató közölje a munkabeosztást. Bizonyítani tudjuk szerintem, hogy az adott körülmények közt a munkáltató köteles ezt nyilvántartani, a munkaviszony lényegéhez tartozik az önálló munkavégzéssel szemben. (Ha nem tudjuk, akkor nincs miről beszélni. HR-szempontból egyébként egy nyugati cégnél nem kérdés, hogy nyilván kell tartani a munkabeosztást, a slendriánul vezetett itthoni cégeknél sokszor nem, a bírók gondolkodása pedig sokszor meglep.) Úgy tűnik, el fognak utasítani azért, mert nem tudjuk bizonyítani magát a balesetet. Kérdésem: szerinted hogyan értelmezhető ilyenkor a rajtunk lévő bizonyítási teher, és milyen esélyét látod a vázolt okfejtésnek?
A felügyelőségi eljárásra panaszt teszünk a felettes szervénél, és arra is gondoltam, ha elveszítjük a táppénzpert, bepereljük a felügyelőséget, mivel szerintem nekik megállapítani és szankcionálni kellett volna a munkáltató mulasztását a nyilvántartás terén. Az Mvt. 84. §-t ismerem, az államigazgatási eljárás rendszerét nem, de a jogérzékem szerint nagyon nem stimmel, hogy a hatóság ne mérlegeljen egy fellebbezési ügyben, sőt határozat helyett egy vállalati jegyzőkönyv zárja le az ügyet, ráadásul annak részéről, akivel szemben fellebbeztünk.
(A dolgozó magát képviseli, mert ügyvédre nincs pénze, én pedig nem képviselhetem, ezért az írásbeli beadványokat igyekszünk nagyon alaposan megcsinálni, és felkészítem a tárgyalásra. Nem ez az első ilyen ügyem; csak abba szoktam belemenni, ahol a körülményeket nagyon jól megismerem, és egyszerűnek látszik a jogi háttér; amikor veszítettünk, általában eljárásjogi kérdésen buktam el, amihez ugye nem elég pár bekezdés ismerete és jogérzék. A felperes egyébként roppant elesett ember, a magafajta nemigen megy bíróságra, pláne nem magát képviselve, de az első tárgyaláson elég jól helytállt, és elég vicces és kicsit felemelő is volt az egész. Elég nagy a tét számára, de igazából nem számítunk sikerre, viszont megvan az az érzése, hogy nem hagyja magát, én kergetem az illúzióimat, és talán lesz belőle egyszer egy szociográfia.)
Nem. Egyszerűen csak a pénz átutalásakor azonnal átteszi a céges bank, és az enyém meg azonnal jóváírja. (Persze banki időben) és nem fekteti, mint az OTP, mindenféle belső adminisztárciós átfutási időre hivatkozva (egyébként jogtalanul).
Határozott idejű szerződéssel vagyok alkalmazva, és a főnököm nem akar elengedni. "Jogellenes" rendkívüli felmondásra készülök, de nem tudom mik a következmények, ha a F. beperel. Azt olvastam a neten, hogy a szerződés lejártáig taró idő átlagkeresetét ítélheti a bíróság. Tanácstalan vagyok, kinevezett állás vár rám (határozatlan idejű - tanár vagyok) !!
Mellesleg a felmondás nem is volna olyan jogellenes, - csak bíróság előtt - mert a szerződés lejárta nem az, amiben szóban megegyeztünk.!) Csak én f* nem olvastam át, mielőtt aláírtam.
Segítség!
A pénznek az nap a számlán kell lennie. A banki átfutási idő a munkáltató kockázata, ami valljuk meg eléggé unfair, mivel a munkavállaló tehet arról, hogy olyan idióta, hoyg az OTP-nél és hasonszőrű társainűál nyit számlát, akik a mai napig tojnak arra, hogy azsámlán azonnal jóvá kell írniuk beérlkezett pénzt.
Nekem ha kb reggel 10-ig elutaljuk a bért, aznap már rajta van. Az OTP-s K&H-s kollagák meg sírnak.
Tippem van csupán: mivel a munka törvénykönyve szellemiségében elég erősen a munkavállaló párti, ezért ha egy munkajogászt megkérnél, hogy legyen kedves értelmezze a jogot neked, akkor az valószínűleg azt mondaná, hogy a munkavállaló számára elérhető kell, hogy legyen a bér 10-ig.
Más kérdés, hogy mit csinálsz, ha a munkaadód 10-én utal rendszeresen, ami miatt csak néhány nappal később jutsz a pénzedhez. Munkaügyi pert indítasz? Ez csak egy új aláírt munkaszerződéssel a fiókodban javallott. ;-)
[Mondhatnám azt is, hogy a késés csak az első hónapban érdekes - utána kvázi irreleváns, hogy mikor kapod meg a pénzt, ha mindig megérkezik pl. 13-ig.]
Egy kérdésem van. Szeretném kinyomozni, hogy a MT azon szabálya, hogy a munkabért eltérő megállapodás hiányában a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni, ez azt jelenti-e, hogy max 10-én a munkavállaló az "X" banknál vezetett folyószámláján hozzá kell férjen a fizetéséhez, vagy a munkáltató akkor is teljesíti ezt a szabályt, ha 10-én utal és a banki átfutási idő (1-2-3 nap) a munkavállaló szoc. problémája?
Azok egyszer már voltak kint, de mindent rendben találtak... nem tudom mennyit kaphattak zsebbe.
20 fok ott csak tavasszal lessz, most annyi van mint kint + 3-5 fok kb. Várjuk a tavaszt, és fizetjük a gyógyszert :(
Lenne ezer+1 kérdésem.De most csak azt szeretném megtudni, hogy a munkakörülményeket elő írják-e valahol? Én nem nagyon értek az ilyen dolgokhoz, de van egy sejtésem, hogy az már nem normális, hogy egy varrodának ne legyen fűtött mellékhelysége, ahol nők dolgoznak nagy általánosságban nem hómunkások. Ennél a cégnél persze semmi sincs normálisan megoldva, a bejelentéstől a szabadságon át a betegállományig, de ez most egy kicsit soknak tűnik.
Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy ne faggyunk oda a wc-deszkára?
