Ne veszekedjetek már! Én is sokszor kértem tanácsokat nyitott fórumokon. Mindig elolvasom, meghallgatom a különböző véleményeket és kimazsolázom a nekem tetszőket (legyen az egyébként az előzetes elvárásomnak megfelelő vagy épp ellentétes), amikről azt gondolom, hogy "rám illenek". Aztán pont most van egy olyan problémám, amiről pro és kontra is kaptam több szempontot, nem hiszem, hogy bárki új szemponttal tudna meglepni, de még nem döntöttem el magamban hogy hogyan tovább. Szóval nem kell egymást meggyőzni az igazunkról. A kedves kérdezőknek hagyjuk meg azt, hogy eldöntsék magukban, hogy melyik jó szándékú tanács az, amit megszívlelnek, és melyik az, amit megköszönnek és eltesznek a "fiókba". Nem is olyan rég Hadidoki írta nekem: "Hallgass meg mindenkit, de úgy csináld, ahogyan az neked a legjobban bejön. Mindenki jó szándékkal ad tanácsot, de mindenki csak a saját fejével gondolkodik." majd Mászógép helyeselt: "Jaja, Hadidoki nagyon jól mondja. Próbálj ki dolgokat és szemrebbenés nélkül vesd el, ami neked nem válik be. :)"
Hasznos és megfontolandó?Ha az a vágya,hogy egyben járja le,akkor mire megy azzal a tanáccsal,hogy járja le 3-4-5 napos szakaszokban,mert másoknak az jött be?Főleg úgy,hogy írta,hogy 1 napos túrákat szokott csinálni és még van 2-3 hónapja az indulásig,de már megkapta,hogy nem fogja bírni?
"Én pontosan tudom miért gondolom azt amit, de nem célom bebizonyítani, úgy látom neked ez fontosabb. "-Nekem nem fontos,hogy mit miért gondolsz úgy,de ezt miért kell az egyetlen járható útnak gondolni?Ha meg nem annak gondolod,akkor miért kell egyből úgy nekiállni,hogy miért nem fog sikerülni?
Ezeket a lózungokat pedig már mondtad, nem kell ismételni. Igen vannak sikersztorik, én is hoztam példákat rá. Nem is ez volt a kérdés.
Valószínűleg egyik sikersztori-szereplő sem sértődött meg az első hasznos tanácson, ami NEM "keep smiling you can do it" stílusú volt, hanem VALÓBAN hasznos és megfontolandó, és esetleg el kellett gondolkozni rajta!
Óriási különbség!
De tudod mit?
Én pontosan tudom miért gondolom azt amit, de nem célom bebizonyítani, úgy látom neked ez fontosabb.
Joeyline 80 napos vállalkozása is pont ilyen vacak időben kezdődött.
De neki azért volt komoly túrázói múltja, és a vele induló srác elég hamar fel is adta.
Nem lehet tudni, hogy Buggy mennyire jön rendbe fejben, mert ha tart 1-2 pihenőnapot, és aztán megint megy pár rövid szakaszt, hát előbb-utóbb elér valameddig.
Ha szerencséje van eltart nyárig, mire Nógrádsipekre ér és akkorra talán felszikkad az ottani minőségi tapadós sár :)
És ne feledjük a Terep100-as egykori jelmondatát: "Nem fáj, csak másképp jó" :)
Szóval egy fogadást elbukó túrázó példája már mindenkire ráhúzható?Értem.Szerintem meg ő már a fogadásnál vesztett,mert így akart plusz motívációt szerezni a teljesítéshez.Fogadni ilyenben?Te mondtad:amilyen kicsiben,olyan nagyban is(ami szerintem nem igaz).:)Bár van egy olyan mondás is,hogy "Teher alatt nő a pálma".
Millió példát lehet találni és bizonyára te is tudsz ilyeneket,amikor emberek mertek nagyot álmodni és akár a kezdeti sikertelenségek ellenére is végül sikerre vitték a dolgukat.
Jaja, szerintem se, de akkor sem lehet rábeszélni, hogy hagyja abba. Hadd jöjjön rá magától, és ne mást hibáztasson pár évnyi megszépült emlékezés után, hogy "azért nem sikerült csak, mert hobo-bobo azt mondta, hogy menjek inkább haza, semmi esélyem"... :)
Egy másik topikban valamikor valaki fogadásból azt mondta hogy addig nem vágatja le az arcszőrzetét amíg meg nem csinálja a Kinizsit. (vagy oda-vissza a Kinizsit, erre már nem emlékszem pontosan)
Aztán egyszer csak levágta az arcszőrzetét a túra előtt, mert zavarta... végül nem sikerült neki a vállalkozása sem.
Egy topiktárs erre eazt mondta: már akkor tudtam hogy nem fogod megcsinálni, mikor levágtad az arcszőrzeted.
Mert abban sem voltál elég erős hogy a szakállad ne vágd le.
Hobo-bobo!Különben félre ne érts:szerintem is nagy az esélye,hogy nem fogja végigcsinálni a távot(de talán még a töredékét sem).Csak szerintem neki kell erre rájönnie és átgondolni a dolgot.Béke!:)
Olvass bele Vuk087 2011-es kérdéseibe, mennyire más a felkészülés, az alap felkészültség, és a stílus is, amely magabiztosságot és ugyanakkor szerénységet sugall.
Gyakorlatilag egyszer már szinte bejárta az OKT-t mielőtt Esztivel belevágtak egyben, plusz egyéb tapasztalatok, nagyságrendekkel komolyabbak mint pl nekem.
Ez volt az első kérdése: két hét után már fájt picit a talpa... :-))
Buggyról vagy bárkiről látatlanban hogyan tudod megállapítani,hogy fizikailag nem lenne képes végiggyalogolni a távot?Vagy azt,hogy lelkiekben nem elég erős?Mi van,ha a delikvens más sportot űz évek óta vagy valami lelki dolog miatt vállalkozik rá?Hány példa van rá,hogy emberek mertek nagyot álmodni és végig is csinálták?Persze az ellenkezőjére is,de azért bízzunk egy felnőtt ember önismeretében és ne akarjuk lebeszélni a túratervéről.
Egyetértek veled abban,hogy ha valaki egyben csinálja meg,akkor összefolyik neki az egész.De ezzel sincs semmi baj,mert majd a 2. bejárásnál már lassabban megy...:)
Félreértettél,mert én a mankós túratárs kapcsán sem azt mondtam,hogy jöjjön haza és járja le szakaszokban.Amíg ilyen az idő,addig szerintem felejtse el a hegyeket,de például síkabb részeket gyalogolhat.Vagy ahogy mászógép írta:várjon 1-2 hetet és essen neki újra.
Ez nem baj önmagában, de nem is kell megvárni míg az lesz belőle.
Ez még csak a Pilis, és már gyakorlatilag feladta, kétszer buszozott. És átugrik a Börzsönybe, ami kétszer olyan nehéz?? Ez is a teljes tapasztalatlanságot mutatja.
Minden amit mondanék még már leíródott az előttem szólóktól.
Ne hidd hogy én ezeknek a vállalkozásoknak nem szurkolok. De annyira látszik hogy a legtöbb mennyire értelmetlen, van a nagy nekibuzdulás, utána meg...
És szinte már az első kérdés feltevéseknél látszik hogy kinek van esélye, és kinek nincs, ezt hidd el nekem.
4-5 hónapra tervezte, 5 nap alatt megtette a Hűvösvölgy - Kevélynyereg távot. 25 km? Ráadásul ha Nagymarosról folytatja - egy combos emelkedővel, ami egy "kicsit" durvább, mint a HHH és Rotzália közötti hupli -, rögtön elmegy a kedve. És nem is csak a hó miatt.
Sokkal jobb ötlet lenne szvsz, ha visszabuszozna Hűvösvölgybe, és elindulna Dorog felé.
Felnőtt ember, csak fel tudja mérni, hogy mit bír és mit nem, nem kell (nem is szabad) rávenni arra, hogy adja fel... Még az is lehet, hogy bekattan nála a csakazértis, és így vagy úgy, de végigmegy. Nem lehet így látatlanban megjósolni.
Buggy nem kapott sem hideget, sem meleget, csak a tökéletesen megtévesztő és felesleges kincstári hejehuja lett egy picit kompenzálva.Nem az minősül jó és pozitív tanácsnak amiben csak csupán szmájlival biztatjuk, és elmondjuk neki hogy nekünk mi a jó...
A jó tanács az ami a segítségére van, még akkor is ha ez éppen akkor és ott nem is illik bele az elképzelésébe, sőt netalán még rosszul is esik.
A kevés számú értelmes, lényegre törő, és ténylegesen hasznos tanácsot azonnal "élcelődésnek" vette, (pl. oláhtamásé)pedig azokban volt a lényeg leírva.
Nagyon lelkesítő, és romantikus dolog elhatározni hogy valaki megcsinálja a kéket egyben, csak az a gond hogy szerintem szinte teljesen értelmetlen, mert alig fog emlékezni valamire, és többnyire csak a kínlódás része marad meg.
Én is meg akartam régen, aztán két kéktúra során rájöttem hogy semmi értelme, egyáltalán nem élvezném.
Zárójelben asciimonak:
(A futás persze az egy másik dolog, de egy futónak is akadhatnak gondjai: MARTYE blogja:
Hadidoki 4-5-6 napos túrái azok véleményem szerint amelyek ideálisnak mondhatók, annak ellenére is így gondolom hogy nekem 2-3 nap után is nagyon elég tud lenni a jóból. És ezzel tisztában is vagyok, így tervezek.
Nem szenvedni megyek, hanem kikapcsolódni. 2-3 nap után már vágyom haza.
És asciimoval ezen soraival maximálisan egyetértek:
"...Szemely szerint amikor leizzadtan megerkezem a napi tav vegere, akkor szeretek lemosakodni, elnyujtozni es pihenni, es masnap tisztan ebredni. Nem pedig Satrat allitani, kipakolni, berendezkedni, mindenfajta gazfözökkel szerencsetlenkedni...
De ez is csak egy vélemény.
Nekem a legszimpibbek Vuk és Eszti voltak, ők is kérdezgettek itt is, de érezhetően másképpen álltak hozzá.
Blogjukban mellébeszélés nélkül meséltek mindenről, hogy volt mikor fel akarták adni, napokig zuhogott az eső, mennyit küzdöttek, és persze hogy mennyi minden jó dolog is történt velük útközben.
A mankós túratársat viszont azonnal rá kell venni hogy jöjjön haza, és talán kezdjen bele máskor, és részletekben, mert amit róla mondtál abban viszont neked van teljesen igazad, minden tekintetben.
"...a Börzsöny holnaptól mitől lesz kevésbé sz...patós terep, mint ma a Pilis..."
Semmitől. Azt meg csak halkan említem, hogy a Börzsöny jócskán magasabb mint a Pilis. Ez nem 1-2 napos szívás, ez minimum 1 hét, aztán meg jön a sár. Nem irigylem a kollégát!
4-5 hónapra tervezi. Segítőnek ajánlkoztunk egy csomóan, ha szükséges, fizikailag is, amennyire be lehet vállalni. Infókkal folyamatosan bombázzuk. (Nincs is annál szebb, amikor az ember itthonról, a fotelből követi nyomon más fizikai törekvéseit. :) ) A baj valóban inkább a lelkesedéssel van: én pl. még mindig nem értem, hogy a Börzsöny holnaptól mitől lesz kevésbbé sz...patós terep, mint ma a Pilis...
A lelkesedése sem sokáig tartott.Nekem az tűnt fel,hogy vannak a képek a csilli-villi felszerelésről,de ez nincs összhangban a teljesítménnyel.És ugye a minap szegény buggy5 kapott hideget-meleget,de azért az ő helyzete lényegesen könnyebb lenne,ha beüt a krach,hisz gyorsabb haladásra lenne képes.A mankós túratárs(akinek amúgy minden elismerésem,hogy belevágott) élete akár ténylegesen is veszélyben lehet egy ilyen hirtelen hideg és hózáporos idő esetén.Kíváncsi lennék,hogy mennyi idő alatt tervezte teljesíteni a távot.
