Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2009.09.17 0 0 56463

Úgy képzelem el,hogy van a kontinuum elektromágneses mező,amit az E(x,y,z,t)elektromos és B(x,y,z,t) mágneses vektorok jellemzik. Ez eddig klasszikus elmélet,az elektromágneses hullám esetén az E és B vektorok időben szinuszosan(vagy komplex exponenciálisan)változnak,és az így kialakult hullám hordozza a hullámtermészetet. Ez lehet gömbhullám,síkhullám,hengerhullám,stb,ez a geometriától függ. A kvantummechanika kisenergiás limesze ez a klasszikus limesz,amikor a mező kvantumjai végtelenül kis energiájúak,és a mező tényleg tökéletesen folytonos. Be lehet vezetni a hullámoknak olyan normálmódusait,ami független klasszikus oszcillátorok összeségére bomlik.(Jeans-tétele) Egy ilyen oszcillátor folytonosan sokféle energiával rendelkezhet.

 

Ezek az oszcillátorok azok az oszcillátorok,amiket nyomott vagy húzott rugókkal szimbolizálnak,így tudta Faraday  modellezni az elektromágneses mező viselkedését.

 

A kvantumtérelméletben az E és B vektorokhoz operátokat kell rendelni,amik nem kommutálnak. Ezért,nem lehet az E és B egyidőben nulla,van egy bizonyos határozatlanság,a vákuum fluktuál. Ekkor,ha a térben elektromágneses hullám van,akkor a normálmódusok oszcillátora nem klasszikus,hanem kvantumoszcillátor. A mező egy pontjában ez az oszcillátor kvantumoszcillátor,csak diszkrét féle energiaértékeket vehet fel. A kvantumoszcillátor energiaszintjeinek egyszerű kezelésére Debye(szilárd testeknél) bevezette a fononokat. Ha mondjuk a harmadik nívón van az oszcillátor,akkor ott három fonon állapotban van,ha a negyediken akkor ott négyben. Ugyanezt kell használni az elektromágneses mező kvantumoszcillátorainál. Ha az oszcillátor a harmadik nívón van ott három foton állapot van,ha a negyediken akkor négy foton állapotban van. Mivel egy oszcillátor a mező egy pontjához tartozik,ezért a fotonok is pontszerűek.

A hullám az oszcillátorok ezen összességének hullámzása,vagyis a mezőben az E és B vektorok időbeli és térbeli változása. A részecske az,hogy az mező oszcillátorainak diszkrét nívóik vannak. A hullámzás amplitúdójának az abszólútértéknégyzete a mező egy pontjában a fotonszám valószínűségét fejezi ki abban a pontban,kiválasztódik az egyik fotonszámállapot. Ha nagyon kicsi az elektromágneses hullám intenzitása a foton energiájához képest,akkor a diszkrét becsapódások kirajzolódnak,de ekkor is a teljes mező hullámzását követik a becsapódások.Ha sokkal nagyobb a hullám intenzitása a foton energiájához képest,akkor a becsapódások "egybefolynak",folytonos hullámkép alakulhat ki.

 

A fotonok szerintem nem repülő golyók,hanem a mező egyes pontjait jellemző diszkrétféle kvantumállapotok(fotonszámállapotok).A mező pixelei,amik a mező változásainak megfelelően felvillanhatnak diszkrét féle erősségben.

 

Előzmény: Törölt nick (56432)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.17 0 0 56462
A Te példádban a fa helyén levő lyuknak nem a fényképen az előhívásnál bekövetkező exponálás miatt van kiterjedése,hanem azért mert tényleges kiterjedése van. A fényképezőlemezen a fotonbecsapódásnak viszont az exponálás határozza meg a nyom kiterjedését,mint a csillagok esetén.
Előzmény: Aurora11 (56461)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.17 0 0 56461
Nyilván a fényképezőlemezen egy pontszerű becsapódás tovább nő az expozicíónál.Mert további reakciók is bekövetkezhetnek az ezüst-bromidban,amihez nem kell foton.Ahogyan a csillagoknak is lesz vastagságúk,amik a távolságúk miatt nagy pontszerűek.Vannak olyan képek,ahol a csillagok átmérője a fényképen olyan óriási,hogy az érdekes galaxis,vagy köd egy jelentős részét kitakarja.Ez persze csak a fénykép miatti túlexponálás miatt van,távcsővel a csillagok továbbra is pontszerűek,és nem lognak bele az érdekes égi objektumokba,maximum sokkal fényesebbek,mint mások.
Előzmény: Törölt nick (56429)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.17 0 0 56460

Szia Privatti!

 

"Utóbbinak ellentmond Selényi Pál ( igazi zseni) véleménye"

Igazad van,és Selényi kisérlete egyértelműen bizonytja a fény hullámtermészetét,és megbuktatta Einstein tűsugárzás elméletét.

 

"Csak találgatni tudok, mi alapon gondolod pontszerűnek a fotont:

Netán abból, hogy pontszerű nyomot hagy a fotolemezen?"

 

Nem.Ebből nem következik az,hogy a foton pontszerű,mert egy kiterjedéssel rendelkező fotonrészecske is tudna ilyen becsapódást kiváltani.Az alfa részecske is képes ilyen pontszerű nyomot hagyni a fényképezőlemezen,de az alfa részecske nem pontszerű.

 

 

"Írok egy tanulmányt: A forgószél hipsz-hopsz elvitt egy tövestül kicsavart fát.

A jelenséget egy légópincéből figyelő megszeppenttek első közelítésben azt gondolták, hogy annak átmérője - ami elvitte a fát - nagyjából megegyezett a fa lombjának ill. gyökerérzetének statisztikai alapon megállapítható átmérőjével.

 

Jól gondolták?"

 

 

Nem biztos.Sokkal nagyob is lehetett a tornádó.De értem,hogy mire akarsz gondolni.A fa mellett nem volt más fa,vagy csak nagyon messze,ezért nem lehet a fa kicsavarodásából a tornádó méretére következtetni.De ha erdőn halad át a tornádó,ahol a fák nagyon sűrűn vannak,akkor már a fák sokaságának halálából lehet következtetni a tornádó méretére.A fényképezőlemezen a "fák" között nincsenek rések,egy kontinuum sűrű erdőnek felel meg,vagyis egyértelmű a kapcsolat a nyom és a fotonbecsapódás között.

 

Előzmény: Törölt nick (56427)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.17 0 0 56459

Szia dr. Akula!

 

Igaza van!Ebben a relációban(kommutációs) van kódolva ez a kettős természet.Egyik határesetben(kis energia) a hullámtermészet,a másikban a részecsketermészet(nagy energia) következik,amúgy a megkülönböztethetelen állapotok azonosságát kifejező kép a helyes.

 

Nagyon sajnálom a múltkorit,csak a telefont nem tudtam felvenni,mert Párkányban voltam az egyik barátommal,(átmentünk a Mezőkövesd melletti nagy sziklás hegyre),és Nektek is pénzbe került volna.Oda fogom adni Nektek a könyveket,csak fontos dolgokat még kiírok belőlük.

Üdvözöllek benneteket!

Előzmény: dr.Akula úr (56424)
Mungo Creative Commons License 2009.09.16 0 0 56458

Ez topikromboló beszólás volt...

 

Érdekes, hogy ez a "beszólás" ennyire irritál. Pedig sajnos van igazság tartalma és nem minden hozzászólást minősített, általánosított.

Mondhatná azt is, " Akinek nem inge..."

Lehet, hogy háborogni egyszerűbb, mint értve olvasni....   ?? :o)))

Előzmény: Törölt nick (56456)
BBnum Creative Commons License 2009.09.15 0 0 56457
Nem olvasta, hallotta.
Tehát nem a fórumra vonatkozik. :O)
Előzmény: Törölt nick (56456)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2009.09.14 0 0 56454
Ma már még több mindenre lehet alkalmazni az elektronszórást, pl. molekulák szerkezetének meghatározására is......
Előzmény: Mungo (56453)
Mungo Creative Commons License 2009.09.14 0 0 56453

...tudtoddal az atom átmérőjét, vagy csak az atommagét határozták meg?

 

Amennyire emlékszem, az atom és az atommag átmérőjét is meg lehet határozni ezzel a módszerrel, csak az atom átmérő meghatározáshoz jóval kisebb energiájú elektronokkal kell bombázni.

Előzmény: Törölt nick (56452)
54w Creative Commons License 2009.09.13 0 0 56451
Megelőztél Mungo!

Hogy itt micsoda sületlenségeket lehet hallani!
Nemcsak néhány napja...
Mungo Creative Commons License 2009.09.13 0 0 56450

Az, hogy egy dolog térbeli kiterjedése sok nagyságrenddel kisebb a tőle kiinduló sugárzás hullámhosszánál, szerintem egyáltalán nem paradox jelenség.
 
Azért kíváncsi lennék rá, hogy tudsz-e méretezni egy ilyen antennát a gyakorlati életben. (1 mm hosszú antenna, 5 m-es hullámhossz, és az antenna nem reflektál a generátor felé. 100% hatásfokú.)
 
Ha a kézfejeimet úgy döntögetem ( ima közben :), hogy a köztük lévő rúdmágnes végei ellentétes forgásirányú körmozgást végezzenek, akkor szerintem cirkulárisan polarizált EM hullám képződik.
 
Az Ivivannal folytatott beszélgetés szerint a foton kicsi golyó. Ez szerinted hogyan lehetne pl. cirkulárisan polározott? :o)))
 
Ez az átmérő gondolom matematikai eljárás eredménye, s ez az eredmény gondolom úgy keletkezett, hogy valakik megállapították egy jó közelítéssel ismert térfogatú test atommagjainak számát, s azok számának ismeretében számtani osztással "visszakövetkeztettek" az őt alkotó atomok térbeli kiterjedésére. ???
 
Olvass utánna. Ugynevezett elektron szórás kísérletekkel határozták meg a méretét.

 
http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/atommodellek/kvantumer/kvantumer.htm

A pásztázó alagútmikroszkóp résznél is érdekes lehet.

 

Ismeretterjesztő szinten:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom

Előzmény: Törölt nick (56447)
Mungo Creative Commons License 2009.09.11 0 0 56444
A topik szempontjából lényeges, hogy a foton kis golyó vagy sem? Egyáltalán az, hogy van-e foton?
 
Nem kellene ezen kiakadni. Annak ellenére, hogy Maxvell egy egészen jó, mind a mai napig érvényes leírását adta az elektromágneses jelenségeknek és Einsteinnek a foton elmélete is kitűnően működik, momentán nem nagyon tudunk róla reálisnak mondható képet alkotni.
Ha meggondolod, hogy a foton hullámtermészetű is, meg részecske természetű is, ezzel nem jutottunk közelebb ahhoz, hogy milyennek kell elképzelni.
Tovább rongálja a helyzetet, hogy pl nem tudunk nyilatkozni arról, hogy egy foton hány periódusból áll, vagy azzal se tudunk mit kezdeni, hogy egy magányos atom, aminek az átmérője kb 0,1 nanométer kibocsájt egy 500 nanométer hullámhosszúságú fotont, vagyis a dipol antenna méretének 5000 szerese a hullámhossz. Ugyan ez az atom be is foghatja ezt a csomagot, méghozzá veszteség mentesen, a foton törtrészét még senki sem detektálta. Az meg már csak hab a tortán, hogy minden inerciális megfigyelőhöz képest ugyan akkora sebességgel "közlekedik", hogy van impulzusa, vagy lehet mondjuk cirkulárisan polározott.
Szóval nem mindegy, hogy a fotonról mint hullámról, vagy mint valamilyen részecskéről beszélünk és semmiképpen sem "kis golyó".
Előzmény: ivivan (56437)
Callie Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56441
Dehogyis.
Kölcsönhatásokban részecskeként viselkedik, két kölcsönhatás között hullámként.

Tehát pl. a detektáláskor részecsketulajdonságai érvényesülnek, meg fotoeffektus, Compton-szórás satöbbi.
Terjedés, elhajlás, interferencica satöbbikor a hullámság érvényesül.
De nem reális anyagi hullám,hanem valószínűségi hullám a konfigurációs térben.
Előzmény: ivivan (56440)
ivivan Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56440
Nyilván. Ezért mondják mindig, hogy a foton kettős természetű: hullám és részecske, de akkor most a hullám modell az elfogadott és a részecske rész teljesen kimarad?
Előzmény: mmormota (56439)
mmormota Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56439
Megfigyelt jelenségek vannak, amiket modellezni próbálnak. A foton egy modell eleme.

A kis golyó lehetne egy másik modell eleme, de gyanítom, hogy nehézségek adódnának az interferenciajelenségek leírásánál.
Előzmény: ivivan (56437)
Callie Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56438
ivivan Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56437
Ugye nem baj, ha ezt most nem értem?

Igazából nem látom, hogy ez a szemlélet mivel jobb az egyszerű "a foton egy ici-pici kis golyó" szemléletnél? Mert hogy szemléletesnek nem nevezhető, az tuti!

Ráadásul ez kvantumfizikai megközelítés, nem? A topik szempontjából lényeges, hogy a foton kis golyó vagy sem? Egyáltalán az, hogy van-e foton?
Előzmény: mmormota (56436)
mmormota Creative Commons License 2009.09.10 0 0 56436
"Egy foton egy irányban halad (legalábbis én eddig így gondoltam), tehát nem lehet egy c sebességgel terjedő gömbfelület. Véleményem szerint az EM gömbfelület egy csomó fotonból áll..."

Egy valószínűségről van szó, amit hullámfüggvénnyel lehet leírni. Semmiképpen sem tekinthető egy kis sugárirányban repülő pontnak.

A klasszikus EM tér ebből úgy áll össze, hogy a valószínűséget olyan alakú függvény írja le, mint az EM hullámot. Ha valahol nagy a befogási valószínűség, ott mérhető nagy EM térerő.

Egy reflektort vagy lézert nem valamiféle sörétes puskához hasonló, csak sörét helyett kis fotonszemcséket kilövő szerkezetként célszerű elképzelni. Inkább olyan, táguló gömb jellegű valószínűségek összességeként, melyben a valószínűség a többszörös tükrözések fázishelyes összegzése eredményeként egy szűk szögtartományban sokkal nagyobb, mint másfelé.
Előzmény: ivivan (56434)
ivivan Creative Commons License 2009.09.08 0 0 56434
"Ha magányos atom kisugározta - akadálymentesen terjedő fotonról van szó, akkor minden pillanatban egy zárt geometriai felületen - héjon - belül van a kibocsátott EM energiája"

Hmmm, én egyetlen fotont kérdeztem, nem egy csomót. Egy foton egy irányban halad (legalábbis én eddig így gondoltam), tehát nem lehet egy c sebességgel terjedő gömbfelület. Véleményem szerint az EM gömbfelület egy csomó fotonból áll...

"ami csak nagyjából gömbhéj"

Hát szerintem ha ideális esetet feltételezünk, tehát a kibocsátó egyetlen pont, akkor a felület tökéletes gömb lesz.
Előzmény: Törölt nick (56431)
ivivan Creative Commons License 2009.09.07 0 0 56430
"Ezt abból gondolod, hogy fotolemezen pontszerű nyomot hagy? "

Sosem állítasz, mindig kérdezel! Mekkora szerinted egy foton átmérője? Egyáltalán gömb alakú a véleményed szerint?
Előzmény: Törölt nick (56428)
54w Creative Commons License 2009.09.06 0 0 56425
És a negyedik egyenlet ?

Előzmény: dr.Akula úr (56424)
dr.Akula úr Creative Commons License 2009.09.06 0 0 56424
A foton az elektromágneses hullám részecske jellegét kidomborító kifejezése.

Heissenberg óta tudjuk, hogy helye és lendülete nem határozható meg egyszerre, nos ez lehet a magyarázat az egyszer gömbhullámként másszor diszkrét dimenzió-igénnyel rendelkező kettős természetnek.

Egyébként Auréliusz írt neked.
Előzmény: Aurora11 (56422)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.05 0 0 56423

"Ha netán elfogadott vélemény volna - s nem képzeletem szülte marhaság - érdeklődöm, hogy milyen kísérlettel lehetne ezt igazolni?"

 

A gömbhullámként terjedő elektromágneses hullám intenzitását csökkented,akkor azt fogod észrevenni,hogy ritka felvillanások rajzolják ki a hullámzást.Ezek a fotonok,amik továbbra is pontszerűek,de ennek ellenére ugyanúgy kirajzolják az elektromágneses hullámzást,mint amikor az intenzitás nagy.

Előzmény: Törölt nick (56421)
Aurora11 Creative Commons License 2009.09.05 0 0 56422

Szia Privatti!

 

Szerintem csak az elektromágneses hullám,ami gömbhullám. De a foton semmiképpen sem. A suliban tanultak alapján én úgy képezelem el,hogy az elektromágneses hullám az elektromágneses mező hullámzása. Ez a klasszikus elektrodinamikában egy folytonos közeg. De a kvantumelektrodinamikában darabokból áll,és ezeknek a daraboknak diszkrét energiaállapotai lehetnek. Ha az n-edik állapotban van,akkor az n-fotonállapotban van,ami független részcskés közelítésben azt jelenti,hogy n darab foton van. Szóval a fotonok sokasága az elektromágneses hullámokat kirajzolják,mintha a vízhullámok lennének,és benne rengeteg strandoló egymás hegyén hátán.  A Palatinuson a hullámfürdőben,ha sokan vannak az emberek kirajzolják a hullámzást,a mező mozaikos,az embereket ha csak diszkrét féle magasságra emelhetné a vízhullám,akkor annak a területnek a fotonszáma a magasságúknak felelne meg.

A vízhullám lehet gömbhullám,de a fotonok továbbra is pontszerűek,a mező darabjainak az energiakvantumállapotát szimbolizálják.

Előzmény: Törölt nick (56421)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56420

" első neutron befogásával létrejött radioaktív atommag még bomlás előtt újabb neutront fog be, így a rendszám ugrásszerűen megnő"

Ide ez van írva.  Ha én leírnám hogy kettő + kettő = öt, akkor az itt hemzsegő troll csapat nem hiszem hogy kiolvasná a gondolataimat hogy minusz egy.  :-))

Előzmény: Mungo (56418)
Mungo Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56418

Azé egy jegyzetben ilyet nem illene amire egy elsőéves vegyészhallgatót kirúgnának.

 

Egy vegyészhallgatót símán, nade a prof gondolataiból ki kell olvasni, vagy ki kell magyarázni, hogy miért jó az mégis. Például az idézett szöveg szerint " ... bomlás előtt még egy neutront befog..." Tehát a kuka diák következtessen, miszerint a második befogás után bomlik, nyilván bétát mégozzá negatívot és így mindjárt rendbe van az a jegyzet kérem. :o)

Előzmény: Belekotty (56416)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56417
No és ha a kvarkok is összeomlanak?  Van vajon az anyag összenyomhatóságának véges határa?
Előzmény: Angelica Archangelica (56414)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56416
Most erre mit mondjak?   A neutronokkal a tömegszám/nukleonszám nő, nem a rendszám. :-))  Azé egy jegyzetben ilyet nem illene amire egy elsőéves vegyészhallgatót kirúgnának.
Előzmény: Angelica Archangelica (56415)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56415
Ez az állítás pedig Petrovay Kristóf Kozmikus fizika jegyzetében szerepel:))
Előzmény: Belekotty (56331)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56414
"quark degenerate matter": vannak feltételezések, hogy a neutroncsillag állapot után lehetséges fejlődési stádium még a kvarkcsillag állapot, de ez még csak hipotetikus, mert kvarkcsillagot még senkinek sem sikerült kimutatnia. Ha létezik, anyaga bizonyára kvark-gluon plazmából áll, csak kérdés, hogy milyen módszerrel lehetne kimutatni, hogy egy bizonyos csillag kvarkcsillag......
Előzmény: Belekotty (56384)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!