Keresés

Részletes keresés

Mungo Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56418

Azé egy jegyzetben ilyet nem illene amire egy elsőéves vegyészhallgatót kirúgnának.

 

Egy vegyészhallgatót símán, nade a prof gondolataiból ki kell olvasni, vagy ki kell magyarázni, hogy miért jó az mégis. Például az idézett szöveg szerint " ... bomlás előtt még egy neutront befog..." Tehát a kuka diák következtessen, miszerint a második befogás után bomlik, nyilván bétát mégozzá negatívot és így mindjárt rendbe van az a jegyzet kérem. :o)

Előzmény: Belekotty (56416)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56417
No és ha a kvarkok is összeomlanak?  Van vajon az anyag összenyomhatóságának véges határa?
Előzmény: Angelica Archangelica (56414)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56416
Most erre mit mondjak?   A neutronokkal a tömegszám/nukleonszám nő, nem a rendszám. :-))  Azé egy jegyzetben ilyet nem illene amire egy elsőéves vegyészhallgatót kirúgnának.
Előzmény: Angelica Archangelica (56415)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56415
Ez az állítás pedig Petrovay Kristóf Kozmikus fizika jegyzetében szerepel:))
Előzmény: Belekotty (56331)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56414
"quark degenerate matter": vannak feltételezések, hogy a neutroncsillag állapot után lehetséges fejlődési stádium még a kvarkcsillag állapot, de ez még csak hipotetikus, mert kvarkcsillagot még senkinek sem sikerült kimutatnia. Ha létezik, anyaga bizonyára kvark-gluon plazmából áll, csak kérdés, hogy milyen módszerrel lehetne kimutatni, hogy egy bizonyos csillag kvarkcsillag......
Előzmény: Belekotty (56384)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56413

Bizony érdekes, majd válaszolok is, csak most gyorsan mutatok forrást (mert te jó barátságban vagy az egyenletekkel):

 

Modern Relativity geodetikusok

 

a 11.1-től kezdve tárgyalja a (tágabb) témakört, és a baloldali, 136-os oldalszám alatti bekezdésben jut el a konklúzióhoz.

 

Ha a hasonló dolgot Kerr és Kerr-Newman esetben sikerülne konkrétan végigszámolni, az igen jelentős eredmény volna, Phys Rev. szintű.

Előzmény: mmormota (56412)
mmormota Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56412
Ez érdekes. Pár kérdés egyből eszembe jutott:

- Tulajdonképpen mi értelme eseményhorizontról beszélni, ha mindenféle kijön belőle?

- Vagy a fény nem jut ki csak mondjuk a töltött részecskék? Ez elég furcsa, mert akkor a töltés hatása tulajdonképpen milyen szabályok szerint lett figyelembe véve? Az nem függ közvetlenül a fénysebességtől, attól a fénysebességtől, amivel a fény nem jut ki?
Előzmény: Callie (56410)
mmormota Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56411
"Szerintem ti tévedtek. Miért kéne a "Földön maradt n embernek tudnia, hogy a modell helyes-e", ahhoz, hogy helyes legyen?

Az ellenőrzés akkor megtörtént. Eldőlt."

A Pokol létezését is kb. így lehetne ellenőrizni... :-)
Előzmény: Callie (56407)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56410

Kijutás lehetősége

 

2. változat, normális módon, csillagkapuk nélkül.

 

Erről alig esik szó még a szakkönyvekben is, mert annyira "lehetetlennek" tűnik eleve; pedig komoly lehetőségként felmerül.

Arról van szó, hogy mind a töltés, mind a forgás egyfajta gravitációsan taszító járulékot adnak a geodetikusok mozgásegyenleteiben, ha konkrétan kiszámítjuk őket. Vagyis egy próbatest, ha pl. a tengely irányában bemegy az EH alá, három hatás szuperponált eredője alá kerül: a "normális gravitációs vonzás", + "töltésből eredő gravitációs taszítás" + "a forgásból eredő gravitációs taszítás".

 

Nem forgó, de töltött esetben (R-N) végig van számolva, hogy a taszítás bizonyos pályáknál automatikusan dominálja a vonzást. Ha ilyen pályán ment be a test, akkor elmegy egy r helyig az EH alatt, ott visszafordul, és magától kijön, természetesen nem kell c-nél gyorsabban mennie, szabad mozgást végez. VAhhoz kéne erőlködnie a motorjaival, hogy ne jöjjön ki.

Véges sajátidő alatt jön ki.

Kerr és Kerr-Newman típusnál a hasonló szituációk még nincsenek konkrétan végigszámolva - ezért fogalmazok úgy, hogy nyílt kérdés - de a taszító járulék ugyanúgy, sőt duplázva fellép, mint az R-N esetben.

 

Előzmény: Callie (56409)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56409

Kijutás lehetősége

Kétféle értelemben merül fel:

1. Átmenni a Kerr-lyukon a túloldalára ("valahová"), ebben az esetben amolyan "csillagkapuként", vagy átjáróként funkcionálna.

2. Közönséges módon belemenni az EH alá és visszafordulva kijönni.

 

Az 1-es dolgot már 68 óta tárgyalják, amikor Carter és Gautreau felfedezte az ún. maximális analitikus kiterjesztését a Kerr-téridőnek. Azt látták, hogy ellentmondásmentesen és az ált rel szabályainak megfelelő módon be lehet ágyazni az eredeti Kerr-téridőt egy nagyobb egységbe, aminek már csak a fele lesz ez és van egy igen hasonló másik fele is (sőt, harmadik, negyedik, n-edik esetleg). Sőt, ez a megoldása az Einstein-egyenleteknek jobb és teljesebb, mint az eredeti fél. (Hasonlóan történt a Schwarzschild-esetben is, ott Szekeres-Kruskal kiterjesztésnek hívják.)

A másik részbe úgy lehet eljutni, hogy elmegyünk az r=0 helyekig (ez egy "a" sugarú korong a z=0 síkon), és átmegyünk rajta. Mert a geodetikusok átvezetnek rajta szabályosan.

Hová jutunk?

Egy ugyanolyan metrikájú világba, mint ahonnan jöttünk, néhány különbséggel; pl. az r koordináta ott negatív. Micsoda ez?

Két hipotézis született (már akor is):

- egy másik aszimptotikusan sík, normális világ, csak nem a mi univerzumunkban

- a mi univerzumunk egy távolabbi részébe vezet visszacsatolva

 

Mindkét lehetőség belefér, az ÁRE a topológiát nem határozza meg egyértelműen, sőt, szinte semennyire.

A másik rész "fehér lyukként" viselkedik, akármelyik változatában, vagyis ott nem eseményhorizontok lépnek fel a megfelelő távolságban és a szingularitástól "elfelé" mennek a geodetikusok, nem bele.

 

 

 

 

Előzmény: Callie (56408)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56408

ezt amúgy végre elmagyarázhatná nekem valaki. most akkor ki lehet jönni a Kerr fekete lyukból vagy nem? annak is van eseményhorizontja, de mégis azt mondják, hogy van belőle menekülés - egy másik univerzumba. és vissza miért nem lehet jönni ugyanazon az úton? végtelen ideig tart? vagy egyirányú utca?

 

Összefoglalom:

- Ha a2+e2 < M2, akkor vannak horizontjai, kettő. (a az impulzusmomentumot, e a töltést, M a tömeget jellemző paraméter). A belső játssza azt az "eseményhorizont-szerepet", amit emlegetni szoktak. A kettő közti rész az ergoszféra. Itt pl. lehet egy test összes energiája negatív.

- Ha a2+e> M2, akkor nincsenek horizontok, ezt hívjuk "csupasz szingularitásnak". Erős törekvés volt-van arra, hogy valahogy kimutassák, ilyenek nem jöhetnek létre a természetben (ezt intézné az eredeti "Kozmikus Cenzor"); de a tiltás eddig mégis csak hipotézis maradt, nem sikerült teljes körűen bizonyítani.

 

 

Előzmény: pint (56402)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56407

Remek az érvelés, de hibás. Egyszerűen azért, mert jelen ismereteink szerint az a 120 ember nem fog visszatérni. És így, a Földön maradt 120 ember, aki a legjobban érti az áltrelt még mindig nem tudja, hogy a modell helyes-e! Ők a Enterprise II-n repülnek a fekete lyukba?

Ebben igaza van pintnek: ha a jelenlegi modell helyes, akkor még elvi lehetőségünk sincs a belsejének vizsgálatára

 

Szerintem ti tévedtek. Miért kéne a "Földön maradt n embernek tudnia, hogy a modell helyes-e", ahhoz, hogy helyes legyen?

Az ellenőrzés akkor megtörtént. Eldőlt. Hogy a fórumozók erről nem tudnak, az nem objektív kritérium.

 

Másrészt, mint már mondtam: a kijutás lehetetlensége csak a Schwarzschild-fekete lyuknál áll meg biztosan. Már a következő bonyolultabb modellnél, a nem forgó, de töltöttnél (Reissner-Nordström), ha veszünk egy tisztán sugárirányba bemenő semleges próbatestet, és elég nagy a töltés, olyan geodetikusra kerülhet, ami az EH alól visszafordul és kijön véges sajátidő alatt. Minden különösebb erőlködés nélköl, magától.

A Kerr-esetnél ilyesmik létezése nyílt kérdés.

 

De mondok még nyilvánvalóbbat: utazzon a szakértő csapat egy meztelen Kerr-tipusú szingularitáshoz, és méricskéljen ott. Ez csak abban különbözik a felöltözöttől, hogy a2+e2 > M2 a megfelelő egységekben.

Ha az ő méréseik verifikálják a modellt, akkor igen nehéz volna azt mondani, hogy igen, de ha < , akkor meg rossz a közös modelljük.

Előzmény: ivivan (56401)
pint Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56406
dehogyisnem, matematikában értelmezve van. fizikában és más természettudományban nem tudok elterjedt szingularitásdefinícióról. (vigyázni, a fizikában használatos matematikai modellben ismét lehet értelmezve.)

mellesleg kétféle szingularitás van. az egyik a "valódi", ami magának a matematikai struktúrának inherens tulajdonsága. a másik pedig a "látszólagos", ami elkerülhető, ha például okosan választjuk meg a leíró koordinátarendszert. a schwarzschield/kerr/stb metrikákban van "valódi" szingularitás is.

<religion> ami számomra azonnal azt is jelenti, hogy ezek nem lehetnek reális modellek, mert a valóságban nem lesz végtelen anyagsűrűség nulla térfogatban. ez azonnal ki fog derülni, ahogy tényleges megfigyeléseket lehet végezni. </religion>
Előzmény: Belekotty (56403)
mmormota Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56405
Bocsánat... :-)
Előzmény: Galfi Gergo (56404)
Galfi Gergo Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56404

[i]Vedd figyelembe, hogy nem nagyon írnak itt altrel szakértők. Vagyis vak vezet világtalant [/i]

Tisztelettel megjegyezném, én pl. nyertem elm.fiz. OTDK-t ált.rel. témájú dolgozattal (konkrétan pont valami fekete luk megoldásról szólt). Hadd tekintsem legalább félszeműnek magam a témában, jó? :)

 

 

Előzmény: mmormota (56396)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56403
Akkor a szingularitás sem tudományos fogalom, gondolom.
pint Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56402
"Ebben igaza van pintnek: ha a jelenlegi modell helyes, akkor még elvi lehetőségünk sincs a belsejének vizsgálatára"

ezt amúgy végre elmagyarázhatná nekem valaki. most akkor ki lehet jönni a Kerr fekete lyukból vagy nem? annak is van eseményhorizontja, de mégis azt mondják, hogy van belőle menekülés - egy másik univerzumba. és vissza miért nem lehet jönni ugyanazon az úton? végtelen ideig tart? vagy egyirányú utca?
Előzmény: ivivan (56401)
ivivan Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56401
"Ők mindannyian beszállnak egy Enterprise-ba, beutaznak a fekete lyukba, kimérik a dolgokat.
Ez nem megfelelő ellenőrzés?"

Remek az érvelés, de hibás. Egyszerűen azért, mert jelen ismereteink szerint az a 120 ember nem fog visszatérni. És így, a Földön maradt 120 ember, aki a legjobban érti az áltrelt még mindig nem tudja, hogy a modell helyes-e! Ők a Enterprise II-n repülnek a fekete lyukba?

Ebben igaza van pintnek: ha a jelenlegi modell helyes, akkor még elvi lehetőségünk sincs a belsejének vizsgálatára és így mindenki azt mond, amit akar. Tehát ha a jelenlegi modell a valóságot írja le, akkor a fekete lyuk belsejének leírása érdekes, de nem tudományos, mivel nem ellenőrizhető.
Előzmény: Callie (56380)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56400

Magyarul és a neten itt vannak jó összefoglalók:

 

Elm Fiz Iskola

 

aminek keretében 3 előadás foglalkozott a Kerr-téridővel, rákattintva az előadókra ott vannak a teljes előadások.

Ez -láthatóan - szakmai továbbképzés-workshop anyag, amiben az előadók nem új, vad ötleteiket propagálták, hanem fizikus és más érdeklődő kollégák számára összefoglalták a tárgykör alapjait és mai állását.

 

És amikor a Fodor Gyuszi előadásán a "bevezetés" fóliát feltette, és ott szerepelt az a pont, hogy

"Fekete lyuk: egyértelműen Kerr-téridő"

 

képzeld, nem hördült fel a közönség, hogy ne má, hogy mondhat ilyet?! monnyon le!

 

merthogy ez ugyanolyan letisztult szakmai álláspont, mint a többi.

 

 

 

 

Előzmény: pint (56391)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56399

"A fekete lyukak modelljei a már kialakult lyukkal foglalkoznak"

és ennek következtében nem is lehetnek reálisak, mivel a fekete lyukba folyamatosan hullik az anyag, ráadásul egyenetlenül

Nonszensz "következtetés"; a fekete lyuk-struktúra az, ami kialakult és azután mint ilyennel történnek a dolgok, pl. anyag hullik belé, sugároz, moziba megy satöbbi.

 

"felteszünk valamilyen ésszerű szimmetriát"

a világnak nincs térbeli szimmetriája.

 

Aha. Akkor ennek a pingponlgabdának itt a kezemben sincs forgási szimmetriája, nyilván. És a forgó fekete lyuknak sincs tengelyszimmetriája. Nem kéne ilyen bombasztikus és megalapozatlan állításokkal dobálózni.


kivéve ha arról van szó, hogy mik a modell határai. a modell ugyanis nem tud nyilatkozni a saját határairól. valamint azt is megnézném, hogy mit akarnak ezzel a modellel vizsgálni:
1, a fekete lyuk környezetét,
2, speciális határfelületei körüli zónát (ergoszféra, stb),
3, vagy pedig a mélyét.

ha szerinted utóbbit is, arra kérnék hivatkozást, mert nem hiszem. szerintem széles körű konszenzus van abban, hogy a franctudja, mi lehet a "szingularitás" közelében. márpedig a kérdés erre vonatkozott.

 

Mindegyik tartományt (bár nem világos, mit értesz a "mélyén"), sőt, még olyan tartományokat is, amikre eredetileg senki sem gondolt, vagyis a teljes analitikus kiterjesztéssel lefedhető tartományokat (Carter, Gautreau eredetileg). Ezekkel kapcsolatban merül fel az átjárás lehetősége másik univerzumba/a miénk távoli részeibe és az időutazások lehetősége.

 

Forrást már eleve javasoltam, a Chandrasekhar-monográfiát. De bármelyik jelentős ÁRE-tankönyvben (MTW, Wald, Perjés satöbbi) részletesen foglalkoznak a témával.

Előzmény: pint (56391)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56398

 az ellenőrzés pedig definíció szerint információ hozzánkjutását jelenti.

 

De hát éppen ezt a többesszámot ("hozzánk") elemeztem és világítottam meg, ha értetted volna.

 

Nem, nem az a kritérium, se "definíciószerűen", se máshogy, hogy énhozzám vagy tehozzád eljusson valami. Ezek csak esetleges és irreleváns dolgok.

 

Előzmény: pint (56395)
Callie Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56397

Sajnos, hogy a lezajlott párbeszédben ki mit nem értett, objektív dolog, amit bárki láthat, aki szintén értően átolvassa. Ahogy a modellek jósága (valóságtartartalma) is objektív.

 

Úttorosz, az i. e. 4. században élt híres szamoszi csillagosz felállította azt a modellt, hogy a Föld golyó alakú, és hozzávetőlegesen meg is határozta a sugarát.

Elmélete feledésbe merült hosszú évszázadokra, ahogy kollégája, Arisztarkhosz heliocentrikus modellje is. Aztán Magellán útjával a modell kísérleti igazolást nyert, de az utókor alig vett tudomást a zseniális elődről.

 

1. Kérdés: tudományos modell volt-e Úttoroszé?

Igen.

2. Kérdés: jó ez a gömbölyű modell?

Igen.

3. Kérdés: az elfeledett évszázadok alatt is jó volt a modell? Mondjuk 333-ban is éppen olyan jó volt, mint Magellán útja után?

Vagy akkor - mivel nem "küldtek információt az ellenőrzéséről olyan személyeknek, akik azután pozíciójuknál fogva kihírdethették volna, hogy jó" nem volt jó, hanem rossz? Kevesebb volt az igazságtartalma, a valósággal való megegyezése ezért?

 

Nyugodtan körülhajózhatták volna 333-ban is a Földet, ahogy Magellán hajói. Hogy nem tették (vagy tették, csak nem értesültünk róla), az befolyásolja magának az állításnak az igazságtartalmát? 333-ban még nem volt gömbölyű a Föld?

 

Hogy ki, mikor, hogyan "ellenőriz", az esetleges és gyakorlati dolog.

 

 

Előzmény: pint (56395)
mmormota Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56396
Vedd figyelembe, hogy nem nagyon írnak itt altrel szakértők. Vagyis vak vezet világtalant játék megy, ismeretterjesztő irodalom allegóriáiból tájékozódva, ezeket a félinformációkat "továbbfejlesztve" állítunk itt mindenféle idétlenségeket.
Szerencsétlen modell erről igazán nem tehet.

A modellnek van egy olyan előrejelzése, amely kettős rendszerek ciklusidejének változására vonatkozik. Ez azért izgalmas, mert a modellt nagyon erős görbületre teszteli. Kis görbületre sok-sok teszt van a Merkurtól a GPS holdakig, de az erős görbület más kérdés. Ez sokkal közvetlenebb, olyan dolog, ami nagyon erősen specifikus erre a modellre.
Mivel a megfigyelések jól egyeznek az előrejelzéssel, ez nagyon megnövelte a dolog hitelét.

Arról, hogy mi lesz az anyaggal, ez a modell nem mond semmit. Nincs is benne atom meg ilyenek.

Ettől még tud érdekeset mondani a fekete lyukról csak éppen más vonatkozásokban. Pl. arról hogy egy ilyen meg egy rendes csillag keringési ideje hogyan alakul. Szerintem ez egy nagyon nagy eredmény.

Előzmény: pint (56395)
pint Creative Commons License 2009.09.04 0 0 56395
elismételted ugyanazt még egyszer, erre már válaszoltam. kettőnk közül te vagy az, aki nem érti a másik mondandóját.

bizony, egy tudományos modellnek követelménye, hogy ellenőrizhető legyen. ezen nincs mit vitatkozni, ez egyértelmű. az ellenőrzés pedig definíció szerint információ hozzánkjutását jelenti.

erre nem kívánok több szót vesztegetni, ha eddig nem sikerült világossá tenni, eztán se fog.
Előzmény: Callie (56394)
Callie Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56394
"ezt az érvelésedet el se hiszem. "

Nem az a baj, hogy nem hiszed el, hanem, hogy a válaszodból láthatóan, nem értetted meg.
Most szórakoztató stíluselemek nélkül, röviden átfogalmazom:
1. Egy tudományos modell igazságtartalma/jósága nem függ attól, hogy kikhez milyen információ jut el vele kapcsolatban. Legfeljebb az ellenőrzések/elbírálások során nem teljesen derül fény rá, de az a társadalmi működés sajátossága.
2. Az ellenőrzés gyakorlati lehetőségére mondtam egy kézenfekvő példát, olyat, amikor a te általad kifogásolt "elvi lehetetlenség" már semmiféle szerepet nem játszik az ellenőrzésben.
Ennyi.
Ha ezek után is megismétled azokat, amiket már kétszer, akkor nem tudok mit tenni vele; de arra kérlek, ne írj olyan szóhalmazokat, amiket úgy vezetsz be, hogy "szerinted ....ez meg ez". Hogy mi van "én szerintem", azt meg szoktam tudni fogalmazni, és az nagyon különbözött azoktól.
Előzmény: pint (56383)
pint Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56391
"A fekete lyukak modelljei a már kialakult lyukkal foglalkoznak"

és ennek következtében nem is lehetnek reálisak, mivel a fekete lyukba folyamatosan hullik az anyag, ráadásul egyenetlenül

"felteszünk valamilyen ésszerű szimmetriát"

a világnak nincs térbeli szimmetriája.

"Abban, hogy a létező fekete lyukakat ezzel a modellel érdemes vizsgálni, konszenzus van"

kivéve ha arról van szó, hogy mik a modell határai. a modell ugyanis nem tud nyilatkozni a saját határairól. valamint azt is megnézném, hogy mit akarnak ezzel a modellel vizsgálni:
1, a fekete lyuk környezetét,
2, speciális határfelületei körüli zónát (ergoszféra, stb),
3, vagy pedig a mélyét.

ha szerinted utóbbit is, arra kérnék hivatkozást, mert nem hiszem. szerintem széles körű konszenzus van abban, hogy a franctudja, mi lehet a "szingularitás" közelében. márpedig a kérdés erre vonatkozott.
Előzmény: Callie (56389)
Callie Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56390

ja ezt elkúrtam, mert ráadásul a kerr metrikában nincs is növekvő sűrűség, hanem pontszerű végtelen sűrűség van. na ez aztán reális modell, mondhatom!

 

Nem pontszerű a szingularitás, hanem gyűrű alakú; az r=0 korong szélén.

Előzmény: pint (56386)
Callie Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56389

Azért érdemes az alapfogalmakat tisztázni:

 

- A fekete lyukak modelljei a már kialakult lyukkal foglalkoznak, a végállapottal. Az anyag már belekerült a szinguláris helyekbe. Ezért vákuummegoldások: ez nem azt jelenti, hogy a környezetükben ne lehessen plusz anyag, csillagok, miegymás.

 

- A menet a következő: felteszünk valamilyen ésszerű szimmetriát, és megkeresssük az Einstein-egyenletek ilyen megoldásait.

Ha gömbszimmetriát tételezünk fel, akkor az kötelezően sztatikus is lesz, és majdnem teljesen egyértelműen a Schwarzschild-típus. Ennek egyetlen paramétere az M tömeg.

Sok mindenre jó, de azért nyilván szűk, hiszen pl. minden csillag és köd forog, és nem valószínű, hogy a kollapszus alatt elvesztené a teljes impulzusmomentumát.

 

- Következő lépcsőfok: legyen 1 időszerű és 1 térszerű Killing-vektora a metrikának. Ha belevesszük paraméternek a J impulzusmomentumot, akkor megkapjuk az Einstein-egyenletek új megoldáscsoportját. Ebben a térszerű szimmetria a forgástengely körüli elforgatás, az időszerű az időbeli eltolás kiegészítve az időtükrözéssel. Vagyis leír egy forgó, de időben továbbra már nem változó metrikát, ami ugyanolyan marad, ha a forgás az ellenkező irányban történik.

Ez a Kerr-téridők csoportja. Ésszerű határfeltételekkel nincs is más (unicitástételek bizonyítottak).

 

- Hogy még ennél is tágabb szimmetriájú és bonyolultabb modellre lesz-e később szükség, azt persze most nem tudhatjuk. De az akkor valószínűleg tartalmazni fogja határesetként a Kerr-típust, ahogy ez is tartalmazza a Schwarzschild-típust (J=0).

 

- Abban, hogy a létező fekete lyukakat ezzel a modellel érdemes vizsgálni, konszenzus van, a részeltekben persze nem. Az akkréciós korong, mozgások, sugárzások, utazások kutatása az iméntieken alapul.

Például: tisztázzuk, milyen mozgások lehetségesek a forgó fekete lyuk körül (geodetikusok a Kerr-téridőben), és ha sok próbatest mozog ilyen pályákon, abból lesz az akkréciós korong; mivel ezek általában gyorsuló mozgások, jön az akkréciós sugárzás.

 

 

Előzmény: Callie (56387)
Belekotty Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56388
Azé ebbő kiderült nem kérdeztem hüjeséget, oszt a sok okostojáska mégse vágta rá a választ.
Előzmény: pint (56385)
Callie Creative Commons License 2009.09.03 0 0 56387

nagyon tipikus a tévedésed. összekevered a modellt és a valóságot. a valós fekete lyuk:

1. nem stacionárius
2. nem tengelyszimmetrikus
3. nem vákumban van, hanem akkréciós korongja van, és esetleg bolygók/csillagok keringenek körülötte
4. kvantumvilágban van, és nem kontinuum világban

Nézd, én arról informáltalak, hogy mik azok az alapvető dolgok, amikről konszenzus van a kutatók körében kb. harminc éve.

Ha te ezeket lazán "tipikus tévedéseknek" mondod, majd közlöd, hogy ellenkezőleg vannak a valóságban, azzal egyrészt butuskának tekinted a témával foglalkozókat (Kerrtől Carteren át Hawking-ig, magyar viszonylatban Perjés Zoltánig és Lukács Béláig), másrészt megírhatnád, hogy az Encyclopedia Galactica melyik trantori kiadásából lehet megtudni.

 

Azért érdemes az alapfogalmakat tisztázni:

Előzmény: pint (56382)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!