Konkrét fajtát nem tudok mondani, de tapasztalat alapján a koktélparadicsom fajták nálam korán elkezdenek virágozni és viszonylag korán érnek is, utána nem győzöm szedni. Van pár tő pari, ami szabadföldből kelt ki, kb 15-20 cm magasak, és már most elkezdtek virágozni. De a lényeg, hogy nem a balkonparadicsomra gondolok, hanem a hasonló bogyójú, de erőteljes növekedésű bokros változatra.
Francba. Tavaly került hozzám valahonnan olyan mag, amiből kis, félméteres, bokros növény fejlődött, sárga, szendvicsparadicsom méretű bogyókkal. Kölkök imádták, még a bokorról lelegelték.
Idén gondoltam jó lesz beültetni két sor felspárgázott folytonnövő közé. Nem jött be. Nagyobbak lettek, mint a mellettük lévő sorok, ráadásul, mint egy rendes koktél bokrosodik, hogy nem lehet kordában tartani....
A karókat cserélhetem nagyobbra. De a legbosszantóbb, hogy eljárni már nem lehet, annyi a levegős soroknak...
Idén az eddigi esőztetős öntözésről csepegtetőre váltottam. Eddig működik. Kíváncsi leszek egy hónap múlva jön-e a szeptória..
Az érésidő azért a talaj-tápanyag-vízellátás-napi/éccakai hőmérséklettől-stb is függ. Fólia alá szeretném tenni, plusz csepegtető és talajtakarás. A többi parival csak egy bajom van (ilyen szempontból): elnyújtott az érés, kései ültetésnél a fele zöld lesz, a Manó viszont gyorsan, közel egy hullámban terem.
A tanácsotokat szeretném kérni. Felszabadult a kertben pár 10nm megdolgozott terület, és a helyére gondoltam, hogy korai parit ültetek. Már csíráztattam Manót, de más "turbo" paradicsomon is gondolkoztam (Zömök). Van még ezeken kívül - elérhető közelségben (pl. gazdaboltok) - hasonló genetika?
Ha ez megnyugtat, én is így jártam, idén túl közel ültettem a paradicsom palántákat egymáshoz, és májusban kihagytam a hónaljazást, így most a dzsungelt ritkítom... persze terem az oldalhajtásokon is, csak nem annyit és leszakad a súly alatt, ami nincs kötözve.
Ismét a segítségetekre lenne szükségem. Kérlek nézzétek el a hozzá nem értésemet és bocsánat, ha kérdésem hallatán a tapasztaltak a homlokukra csapnak. :)
Szóval nőnek szépen a növények, már vannak szép nagy bogyók mindegyiken, de ahogy nézegetem őket nap mint nap azt vettem észre, hogy egyre bokrosabbak. Amíg nem kezdtek el virágozni addig nagyon szépen lehetett látni melyik a hónalj hajtás amiket rendre kitörtem. Aztán valahol elvesztettem a fonalat. Először ketté, majd 4 felé ágaztak, majd egyre csak hatványozódott. Már ki se látszik a sok levélből a növény. Mivel annó úgy olvastam hogy az az oldalhajtás amin nincs virág csak levél ezért én nem mertem kitörni semmit, mert mindegyiken volt virág is. Most fogtam egy metszőollót és szépen 2-3 főágra visszametszettem őket. A többit, amin látszott hogy levélhónaljból tört elő azt levágtam. Most sokkal szellősebbek.
Kérdésem, hogy jól tettem? Fogalmam sincs milyen paradicsom fajtáról van szó, annó T.esco-ban vettem kis csomag magot, annyi maradt meg a leírásból, hogy "determinált". Remélem nem okoztam túl nagy stresszt a növényeknek az akciómmal.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Szuper! Szabad kérni, hogy a fényképek mellé írj fajtaneveket is? Úgy még több információs értékkel bírna. Köszi, ha megteszed!
Pont ma egy hete ígértem képeket az első érő paradicsomokról, no azóta nem volt időm feltenni, de már nem is aktuálisak ugyanis azóta színesedési verseny indult a kertben :)
Íme az új képek, vegyesen készültek az üvegházban és kint is. Kint 3 fajta érik bent szinte mind.
Nos, nyugodtan használhatsz szárított árut is, tuti recept nincs vagyis inkább sokféle van, s majd kitapasztalod :) Friss csalánból 1 kg írnak 20 L vízhez szárítottból fél kilót. Nézz utánna mert amíg a csalánt elég áztatni, addig pl a zsurlót és a tormát főzni is kell. A szaggal nem kell törődnöd mert én pl egy fedeles vedérben csinálom és így nem jön ki a büdös csak néha kevergesd át, hogy kapjon oxigént az erjedés. Soha nem mértem még ki a hozzávalókat, rakok a vedérbe amennyi fér és rá a víz amennyi fér :) Sohe semmi nem égett még meg tőle, én csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni.
Köszi! Az lenne a kérdésem még ezzel kapcsolatban, hogy használhatóak-e ilyen célra a füves gyógynövény teák? Sajnos friss csalánt nem tudom, honnan tudnék szerezni, mert a környékünkön nincs, ezért merült fel bennem a kérdés. Mezei zsurló teát már próbáltam, csak a bajom az, hogy arányokat füves teák esetében nem nagyon találtam.
Tehát pl ha azt olvasom, hogy 500g friss csalánt tegyek 5 l vízbe, akkor milyen arányokkal kéne számolnom szárított csalántea esetében? Mert nyilván kevesebb kell, de vajon mennyi? :/ Illetve sok helyen forrázatot olvasok, valahol meg azt, hogy elég áztatni. Ha áztatom, akkor lombtrágya esetében mennyi ideig áztassam a dolgokat? Ázalékot nem szeretnék készíteni, mert nem nagyon van olyan helyem, ahol nem zavarna senkit a bűzölgő folyadék.
Én már 3 éve használok ázalékokat, eddig én is hígitottam, de az idén töményen is használtam és nem égetett semmit. Ami a lényeg, ha még friss az ázalék, tehát 3-4 napos és még nincs nagyon erős szaga, nem bomlott még le benne a zöld anyag, akkor mehet töményen elsősorban rovarriasztás céljából valamint szilikátok felhordására a növényekre (keményebb lesz a levél és nem szeretik majd rágni a tetvek). Ha már idősebb a lé kb 2 hetes, akkor már nem zavaros szinte teljesen elbomlik belőle a zöld anyag, sokkal büdösebb, így már csak lombtrágyának és öntözésre használhatod. Permetezőben elvileg 50x hígitásban locsolóva a földre 20x hígitásban. Én a 16 L-es permetezőbe 2L szoktam tenni gond nélkül fújom bármire. Locsoláskor egy locsolóba 10 L 0,5-1 L szoktam tenni. Szinte minden növény nagyon szereti a szőlő a fák a paradicsom kimondottan. Eddig talán a paprika nem hozta a locsolás után elvárt fejlődést. Paprikára akárhányszor fújtam vagy locsoltam változás nemigen volt. Szerintem a gyos növekedésű növények sokkal jobban hasznosítják, mint a lassúak. Én nem tiszta csalánt használok, hanem mindent bele alapon pl. csalán-paradicsom kaccs-pittypang-káposzta-hagyma-fokhagyma-cickafark.
Szívesen :). Még szerintem lazán helyrehozható a probléma, nem valószínű, hogy kidögölnének a parik. Lehet, hogy a sok paradicsom miatt lehet, mert nekik több tápanyag kellene, de a gazdaboltban biztos van hozzáértő ember, akkor a legbiztosabb az, ha tőle kérsz tanácsot. :) Ráadásul, ha a többi parinak nincs ilyen problémája, akkor szinte biztos, hogy nincs nagy tápanyaghiány. Ezt is mond meg nekik, fontos szempont lehet.
Most olvasom a csalánázalékot. Ez jó, de ezt is csak nagyon hígítva adnám, mert könnyen okozhat túladagolást egyes elemekből. De továbbra sem gondolom, hogy túladagolás lenne a probléma, de te tudod, hogy milyen erős ázalékot használsz. Én olvastam már olyat, hogy valaki kinyírta a növényeit ázalékokkal, tehát azokat is érdemes csak nagyon híg formában juttatni.
De igazság szerint ázalékolással még nem próbálkoztam, nem is tudom biztosan, hogy milyen arányban tartalmazza a tápelemeket egy csalánázalék, ezért biztosabb lehet egy folyékony szerves trágyát használni, mert ott fel vannak tüntetve az arányok.
A világoszöld leveleket sokféle tápelem hiánya okozhatja, illetve nem mindegy, hogy először a fiatal vagy idős leveleken jelentkezik a probléma, illetve, hogy a levél-erezet sötétzöld marad-e. Lehet nitrogén, kén és magnéziumhiány is, de akár egyes elemek túladagolása is okozhatja a problémát. Ugyanis, ha tápelem túladagolás van, vagy felgyülemlik a talajban egyes elemek aránya, akkor az lassíthatja más elemek felvehetőségét.
Ha nem szoktad agyontrágyázni (főleg műtrágyázni) a talajt, akkor az utóbbit én kizárnám. Szóval komplex műtrágyával/szerves trágyával valószínűleg megoldható a probléma, a leggyorsabb megoldás a lombtrágyázás.
A locsolás nem probléma! Bár félek attól is hogy túlöntözöm. ha napi 2x (kora reggel és este) locsolom a vödrös parikat az jó? Van minden vödörben egy kiszurkált félliteres PET palack leásva, azt szoktam feltölteni locsoláskor. persze több mint fél liter megy bele, mert mire megtelik addigra folyik is ki belőle.
