Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Orosz 12 részes sorozat ,,A Birodalom csapások alatt". Két visszaemlékezés és két tudományos kutatómunka alapján írták a forgatókönyvet: 1. Putyilovszkij ,,A terror oroszországban" (ő volt a cári Ohrana speciális, forradalmi csoportokkal foglalkozó részlegének vezetője) 2. Borisz Szavinkov ,,Egy terrorista visszaemlékezései" (ő volt az SzR párt harci csoportjainak fő vezetője, szervezője). 3. Varlamov ,,Gapon pópa és az első orosz forradalomban betöltött szerepe". 4. Litvinov ,,A Birodalomcsapások alatt. Az első orosz forradalom és forradalmi terrorizmus története".
A filmben szereplő összes szereplő valós történelmi figura, az események pontos sorrendben és nagy részletességgel követik a történelmi valóságot. Sokat tudunk meg olyan reális személyekről, mint Putyilovszkij, Borisz Szavinkov, Azef, Dora Brilliant, Sztolipin, Gapon, Arsinov, mások. Rendkívül korhűek a jelmezek, a párbeszédek (még a nyelvi stílust is követik!), sok a dokumentum bejátszás a filmben, ami külön érdekesség. Nagyon részletesen bemutatja az SzR párt által végrehajtott akciókat, merényleteket.
Oroszul van a sorozat, de így is érdemes megnézni. http://russianremote.com/524.html
Ez nem teljesen idevaló, de a klipperekről ( tea és ópium) csak annyit szeretnék mondani, az akkori világban úgy viszonyult a klipper és egy másik hajó egymáshoz mint most a Porsche és a Trabant.
Valami miatt a bostoni postaklippereket (amiből végül is az egész klipper épités elindult) nem annyira tartom szépnek.
Nagyon is jól emlékszel, de miután ez nem tengerrel foglalkozik, nem soroltam fel ebben a tematikában.
Dékánynak köszönhető, hogy ennyire megtetszettek a klipperek, és napokig szomorú voltam, mikor a hírekben bemondták, hogy az utolsó klipper, a Cutty Sark, leégett. Ráadásul a tüzet alighanme gyújtogatás okozta.
Gyönyörű vitorlások voltak, ezt bárki igazolhatja, akinek legalább egy csöpp esztétikai érzéke van.
Tovább. Még egy idézet: ,,Hallatlan kínlódások közepette ment végbe az Új Világ születése. Húszmillió emberélet és elképzelhetetlen anyagi ráfordítások árán szerezte meg a Szovjetunió a győzelmet."8ez az európai imperialisták elleni háborúról szóló részben:))
Szóval - még nem értem a könyv végére, de igen érdekes dolgokat írt az emberünk 1927-ben. Meg a dátumok is döbbenetesen passzolnak.
A XX. század két ,,időturistája" a világűrbe is kimerészkedett. Onnan megszemlélték, hogy hogyan változtatták meg az emberek a kontinensek körvonalait, majd körbejárták az ,,Uránia" nevű nemzetközi orbitális űrállomást, amelyről kutatják a világűrt és rajta szerelik össze a távoli planéták felé röpködő űrhajókat (a könyvben ,,csillagbárkákat"). Ugyan itt, a súlytalanság állapotában előállítanak egy sor anyagot, amit a Földön körülményes megteremteni... Mindez önmagában csak érdekessé. Ami viszont érdekes - az utazókat elkezdi érdekelni, hogy miképpen fejlődött az emberiség története közel ezer év alatt. Kiderült, hogy 1939-ben(!!!) pusztító háború kezdődött az imperialisták és kommunisták között, de végül az utóbbiak kerültek ki győztesként. A háború alatt sikerült megzabolázni és a hadsereg szolgálatába állítani az atommaghasadást. 1945-ben (!!!) a szörnyű bombákat bevetették. Mindenért a Vörös Oroszországot vádolták, újabb globális ellenállás kezdődött, ezúttal a Pán-Amerikai köztársaságok Szövetségével. Idézet a könyvből: ,,...Ez egy szörnyű időszak volt, ami több milliárd ember szenvedését okozta világszerte, kegyetlen és nélkülözések teli idő, ami emlékeztetett a harmincéves háború időszakára. Az egész világ a fegyveres szembenállás hadszínterévévált - a front mindenhol és sehol sem húzódott. A halál mindenhonnan leselkedett a békés civilekre, mert a levegőben, a vizen és a földön nem volt olyan hely, ahová a titkos hadseregek kis létszámú fanatikus csoportjainak keze nem ért volna el. Acél és lángesső hullott az égből, felperzselve a német városokat, lakóikkal együtt, mérges gázok és új, sosem látott, laboratóriumokban kifejlesztett betegségek söpörtek végig a kontinensek országain. A nagy városokból az élet kezdett kisebb központokba átvándorolni. Félve a zavargásoktól és terrortól több ország direkt erre a célra kiépített kis városokba költöztette az adminisztratív központokat. Máshol a városok a föld alá kezdtek terjedni, ahol furcsa építmények és gyárak születtek, több kilométernyi járatokkal és vasbeton fedezékek védelmében. Ezekben még kertek is voltak, amiket mesterséges fény világított be." Párizs pánikszerű elhagyása, ütközet New-Orleansnál, Rio-de-Janeiroi gerillaháború, a Panama- és Nikaraguai- csatornák felrobbantása, a délamerikaiak és angolok közötti konfrontáció, ami 1982-ben (!!!) az argentin flotta pusztulásához vezetett (a harc a Malvin (!!!) szigetek miatt robbant ki a könyv szerint!)
...................... Az ,,Ezer év múlva" Vagyim Nyikolszkij leghíresebb irodalmi műve, bár irodalmi szempontból igen gyenge. Nem ez az érdekes. A mérnöknek sikerült előrevetíteni jónéhány politikai eseményt, illetve a tudomány fejlődésének egyes útvonalait is pontosan megjósólta. Ennek köszönhetően a futurológusok (jövőkutatók) által jegyzet irodalomban szinte mindenhol megemlítik a nevét (a fél napom erre ment rá, hogy utánnanézzek). A regény alapsztorija röviden a következő. Andrej Oszorgin gépészmérnök Berlinbe utazik tanulmányútra, ahol a villamos alól kimenti a német Farbenmaister professort, aki hálából felajánlja neki, hogy utazzon vele egy ,,kronomobilon" (időgépen). Először másfél évszázaddal visszamennek az időben, Nagy Frigyes idejébe, majd 50 ezer évvel, és megnézik a Nagy Jégkorszakot. Ezután, kisebb ingadozás után, Farbenmaister professzor a jövőbe vezeti a kronomobilt - 2925-be. Ott őket az isteni leszármazottak fogadják, akik már várták érkezésüket. A tisztelt vendégek számára végtelen ismertető utakat rendeznek a kor szülöttei, hogy teljes mértékben megismerhesség a XXX.század vívmányait. Megkóstolják a szintetikus élelmiszert, elektromos fényű fülkékben napoznak, egy hipnotikus készülék segítségével tanulják a közös nyelvet, miniatűr, fém lemezekre írt könyveket raknak a könyvolvasó gépekbe, próbálnak egyszemélyes repülő eszközöket vezetni. Megismerkednek egy növényidomárral és egy óriási, teljesen automatikus kohászati gyár egyetlen munkásával, egy szupermély (2900 km) akna munkásaival beszélgetnek (ez adja a hőt az erőművekhez), majd ellátogatnak a Világ Testvéri Köztársaságainak Világtanácsába zarándokolnak el 8ami érdekesség már van benne - a Világtanács zászlója kék, benne a köztársaságokat szimbolizáló ezüst csillagokkal).
Ünnepek alkalmából egy igazi csemege rövid ismertetése. Nem történelmi könyv, de rendkívül döbbenetes önamgába. Talán inkább a schi-fi és a futorológia területéhez tartozik.
Kaptam anyósomtól, sok egyéb más könyvön kívül, egy nagyon régi szovjet schi-fi könyvet, az ,,Ezer év múla"-t. Nos, nagy döbbenten elolvastam... ..............................
Mint az köztudott, az 1920-as évek végén a SzU-ban egyre határozottabban beszéltek a szónokok egy újabb világháborúról, amely majd elvezet a világforradalomhoz. Erről beszéltek a pártgyűléseken, kongresszusokon, Sztálin, Trockij és a SzU egyéb vezetőinek előadásaiban. Ez az állapot természetesen tükröződött a próza-irodalmo is. A sci-fi sem volt ezalól kivétel (elég, ha eszünkbe jut - már aki olvasta - Alekszej Tolsztoj két sci-fi regénye, a ,,Garin mérnök hiperboloidja" (világforradalom) és az ,,Aelita" (szocialista forradalom a Marson).
Úgy is mondhatnánk, hogy ebben a sorban abszolute tipikusnak nevezhető Vagyim Dmitrijevics Nyikolszkij mérnök ,,Ezer év múlva" regénye, ami - a könyvben szereplő dátum szerint - 1927-ben lett kiadva. Nyikolszkij ,,öreg bolseviknek" számított, mivel 1905-ben az egyik munkás harci csoportot vezette és a róla elnevezett, általa terveztt szükségkézigránátnak köszönhetően helyet kapott az orosz terrorizmus és forradalmi harc történetében. Ezután otthagyta a politikát, befejezte a szentpétervári műszaki egyetemet és igen sikeres hidraulikus mérnök lett belőle. Az első világháború éveiben részt vett repülőgépek tervezésében (Igor Szikorszkijjal, Gakkellel, Sesztopalovval együtt), majd tudományos ismertető könyveket, majd regényeket kezdett el írni. Így, szépen lassan, eljutott a sci-fihez. Az első ilyen jellegű elbeszéléseit (a könyv annotációja szerint - 1924-ben publikálták (jó lenne megtalálni): ,,Ördögvölgy" és a ,,Fors professzor dezintegrátora" (gyanítom, hogy Tolsztoj utóérzés lesz ez:))
Figyuzzatok fiuk.. A Mexicói legények nem ennek a két kötetnek a harmadik része? Monostory Balázs történetét viszi tovább. Vagy lehet nem jól emlékszem, utánna nézek.
Látom, már megkaptad a megfelelő információt. Nekem viszont eszembe jutott két Dékány András mű is, a Kossuth Lajos tengerésze és a Fekete herceg. Ha nem szerepel a listában, akkor ez a kiegészítés.
Egyébként az Implacablie valóban létező hajó volt, nem Dékény találta ki. Voltam tavaly egy hajómodell kiállításon, és megkérdeztem, azt miért nem modellezik. Láttad volna, milyen csúnyán néztek! Bár elképzelhető, hogy nem maradt róla sem hiteles leírás, sem műszaki rajz.
Felénk más volt egy kicsit a felsorolás: - ,,kémekről"; - ,,málnás" (pornó, stb.); - ,,háborús"; - ,,kínai" (minden féle csihipuhi, még ha koreai vagy japán is); - ,,kóbojos"; - ,,történelmi"; - ,,csillagháborús" (ezt még köznyelvben ,,Reagan álmai" vagy a ,,Pentagon álmai" névvel is illették); - ,,balalajkás" (minden olyan amerikai film - kategóriától függetlenül, - amelynek az eseményei oroszokhoz kapcsolódtak; ezt még néha úgy is nevezték, hogy ,,a medvékről" vagy ,,Samu bácsi meséi"). :)
Nem tud valaki a neten véletlenül egy olyan oldalt, amely a magyarul megjelent tengeri, vitorláshajós, történelmi regényeket szedi sorba? Vagy ha nincs, nem tudna valaki egy ilyen listát összeállítani? ;) Köszi előre is.
Annak aki szereti a Rómás-szandálos filmeket, ma este 21.00kor és holnap reggel 8.00kor ismételve a Római birodalom bukása lesz az ATV-n.. Ráadásul reklámszünetek nélkül...:-) Klasszikus, nekem az első ilyen ókori nagy film.
Kicsit gyanusan hasonlít a Gladiátorra....:-) (persze annál jobb sokkal)
nem szól a vár rendes tiszti és szolgaszemélyzetéről, mely 60-70 főre ment; és ama idézett sorokkal "és egyéb férfiak" azt sejteti, hogy a várban levők száma ezzel nincsen teljesen kimeritve
Nekem az tetszett a végén, hogy kiírták: Spanyolország elvesztette uralmát a tengerek felett és polgárháborúba süllyedt, míg Angliára a békés fejlődés korszaka köszöntött... Ja, főleg az 1600-as évek közepe, na az volt aztán a békés fejlődés korszaka:)
Nem kizárt akár ez se. De pl. ez is egy opció lehetett volna, hogy a fehér ló jelenet ne lógjon a nagy nihilben.
Ja, az is szép csúsztatás volt a végén, amikor leírták, hogy az Armada veresége után Spanyolország összeomlott és Anglia átvette a tengerek uralmát és nagyhatalom lett.
Hát, kedves hollywoodi forgatókönyv írók lazán átléptek afelett, hogy ez az összeomlott Spanyol-birodalom - a valós hanyatlás ellenére - utána még hatvan évig végigpofozta egész Európát, katonái a harmincéves háborúban végiggraszálták teljes Német-birodalmat. Illetve mintha elfelejtették volna a kedvesek, hogy közben azért a hollandusok mintha szarrá verték volna párszor az angolokat a tengeren, meg mintha lett volna egy holland, francia nagyhatalmiság is, amikor az angolok legjobb esetben is csak kapaszkodtak a farvízen.
Summa summarum, a hír igaz, hogy Anglia átvette a tengerek uralmát, csak a két esemény között eltelt kb. 100-150 év...
De azért a keresztényi megbocsátást se alkalmazzuk túlságosan. : o)
A történelmi-tartalmi kritikába tudatosan nem akartam belemenni, mert tudatosan nem akartam még keményebben fogalmazni. De, úgy érzem, pár gondolatomat meg kell védenem.
Azontúl, hogy mondjuk II. Fülöp személyének hamisan negatív beállítását firtatnám, akit speciel - a filmbéli elmebeteg személlyel szemben - a spanyolok Bölcs (!) Fülöpnek hívnak. - El rey Prudente, azért a csata bemutatása is erőteljesen téves.
Pl. igencsak kizárt, hogy 1588-ban bárki, akár még Erzsébet, az angol partokról az éget vörösre festő és tömegével lángoló spanyol hajókat látott volna, Nemcsak azért mert Calais közelében és nem a doveri szikláknál volt a csata, hanem amiatt sem, mert az angol gyújtóhajók támadása sikertelen volt (részben). Ugyanis a spanyol hajók elvágták horgonyaikat és elmenekültek. A legfőbb hozadéka a támadása indirekt volt: a hajórend felbomlott és a hajók elvesztették horgonyaikat. tulajdonképpen emiatt - és méginkább a mélyvízi kikötő hiánya miatt a németalföldi partokon, illetve a viharos tenger okán is - a spanyol expedíció kudarcot vallott. Tudtommal nem volt olyan spanyol hajó, ami kigyulladt volna, ill. egy hajóról (az is emlékeim szerint földközi-tengeri gálya volt) tudok, amely a másikkal történt ütközés és sérülést követően inkább tudatosan zátonyra futatta magát és legénysége francia földre menekült.
Minden tiszteletem az angoloké, de úgy beállítani a csatát, ahogy a filmben Hollywood tette, szimplán történelmi hazugság.
A lovas jelent: egyszerűen egy elvarratlan és emiatt tartalomhiányos szál. A fehér ló szimbólum szokott lenni mindenhol. A jelent ebben a formában viszont a levegőben lógott. Mint mondtam, történelmi szempontból korrekt a dolog, hiszen volt hadsereg az armadán. De ez nem derül ki a filmből. Szimbolikarendszerben üres a jelenet, mert nem tudjuk, hogy mit szimbolizál az a pár másodperc a lóval.
Félreértetted a kritikám más részét is:
A haldokló főkancellár jelenetnél nem Erzsébettel van baj. Hanem azzal a művészieskedő, de a lójelenthez hasonlóan levegőben lógó, pár másodperces felvétellel, amikor a kancellár arcát a magasból, két kőfaragás mögül vették fel.
Te magad is írod, hogy zagyva a film. Én nemcsak történelmi szempontból tartom zagyvának, hanem felvételtechnika, megjelenítés, stb. szempontból is.
Még sorolhatnék fura dolgokat tömegével (pl. középkori lovagi párbajnál alkalmazott lándzsa, mint csatába induló mezei sereg fegyvere a korabeli pikák helyett), de ez is elég talán.
Az "Ariel" teaklipper 1867-ből 
A " The Royal of the Seas" vagy " Royal Sove-
