Azt hiszem tényleg csak a családfakutatással tudnám feltárni az állítások helyességét vagy valótlánságát..., remélem minél hamarabb hozzá tudok majd kezdeni! :-)
Írtad az Arcanum IV-et.
iater@freeamail.hu ra küldenél nekem egy e-mailt honnan tudnám megszerezni?!
Továbbgondolva a Napóleon-elméletet... És ha nem (csak) vallonok voltak, hanem a letelepülő ős neve volt Vallon? Vagy Vallion? (Egyébként létező települések, településrészek Franciao.ban) Vagy más, hasonló hangzású név?
Éppen azért, mert a családnevek kialakulásának folyamata addigra lezárult, talán csak magyaros formában kezdték el anyakönyvezni a nevüket (mint ahogyan az a német nevek esetében is elkezdődött, ha jól tudom éppen ebben az időszakban).
Végülis meg kell nézni az anyakönyveket. Ezt a francia elméletet simán cáfolná, ha korábbról is ott lenne a név.
Anélkül, hogy bármit is eldönthetnék, pár adat az Arcanum IV. DVD-ről:
1. A VALLON létezett mint családnév Erdélyben is: a héjasfalvi Vallon cs. Mivel összesen két nemzedéknek van írásos nyoma (Vallon Péter és a lányai) a XVII.sz. elején-közepén, elképzelhető, hogy ez a Péter tényleg vallon zsoldos volt. Ha ezt meg is engedjük, ezen kívül nem látok adatot arra, hogy vallon eredetű családok Vallon néven futottak volna (bár ennek az is lehet az oka, hogy az előkelőbbek megtartották a nevüket, a közrendűek pedig olyan elenyésző számban telepedtek le, hogy nem maradt róluk fenn adat, vagy esetleg foglalkozásnevet vettek fel). Mindenesetre Erdélyben ekkor még általános volt a családnevek váltogatása.
2. Nagy Iván 1610-ből említi a kis-hontmegyei Vallon községet.
3. Zemplén vármegyéről a Borovszky-sorozatban többek között ez olvasható:
"Az 1637. évi adománylevél szerint a terebesi uradalomhoz a következő birtokok tartoztak: [...]; végül Vallon puszta [...] "
illetve:
"a XV. században Vallyon elpusztult falu"
valamint Csánki:
"VALLYON. Valyon. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Walwyan. (1468: Dl. 16779.) Terebeshez tartozott, mely mellett ma puszta."
3. Szintén Borovszky: Bethlen Gábor Pozsonynál, 1621-ben "a várost egészen körülzárolni nem tudta. [...] Ez alatt az ostrom alatt történt, hogy a vallonok, egy kirohanás alkalmával, a mai Virágvölgyben körülfogatván, mind egy szálig levágattak. A harcz színhelye a későbbi Vallon-utcza volt."
- A Napóleon-kori eredet mindenképpen kétségesnek tűnik, LvT által elmondott okból. Talán a szerző valamiféle elnagyolt családi legendára támaszkodott - ettől még a Vallon eredet akár igaz is lehet, csak talán két évszázaddal korábbról. A fentiekben nem találtam semmit, ami arra utalna, hogy a XVII.sz. után még alakultak volna helynevek vagy családnevek a vallon népnévből.
- A "vajon?" szócska "valljon?" írásmódja viszont még a 19. században is általánosan elterjedt volt.
- Nekem azonban az érzésem, hogy a tiszamenti Valljon, Vallyon nevek az elpusztult Vallyonfalura vezethetők vissza, tekintve hogy a viziutak összekötik a két régiót.
Ha azonban az egyik család erdélyi származású, akkor persze ez az elmélet részben már bukik is.
Ez még nem magyarázza meg a falu nevének keletkezését: vallon telepesek, határvallatás vagy egyéb etimológia?
2003-ban jelent meg egy elbeszélése A Hindu Herceg címmel.
Ebből a műből idézek:
"Kazi ősei a Napóleonnal vívott győri ütközet után maradtak vissza a seregtől és telepedtek le a megye távoli zugában. A vallon törzsből származó belga vagy francia hadfiak alapította Vallyon-telep minden rendszernek adott hűséges janicsárokat - nekik mindig bizonyítani kellett."
Kazi: Vallyon Kázmér, a tiszasülyi földbirtokos fia.
Eszes Máté tévedett?
Vagy van egy monda, aminek "a fele sem igaz"? :-) Hm??
Azért mondtam, hogy aki ezt kibogozza!!!!
van Vajjon, Vajon, Vallyon, Valljon... e térségben a Közép-Tisza vidékén élőkben él egy "story" miszerint vallon-telepesektől származnak. Szerinted a név ősmagyar, Árpád-kori. Dédnagyapám szerint a mi Vajjonunknak nincs köze a sülyi Vallyonokhoz, hanem Erdélyből származott az ősapa. Vajjon a matáv telefonkönyv szerint alig van kis hazánkban.
Én itt a VALLJON szót, mint felszólító módú igét nézem ki a Pallasból... úgy értem: pl a tanú: vall! vagy nagyot tévedek? és ezt magyarázza lexikon, mint kiejtve: vallyon, vajjon... és nem a van igéről van szó!
> Felbukkant egy újabb név a családfakutatásom közben: Macsingo, mint vezetéknéz. Nézelődtem egy kicsit a neten, és Magyarpalatkai népzenészeket találtam ilyen névvel. Ők cigány zenét játszanak. Ez a név akkor most cigány vagy esetleg csángó (erre volt családi utalás) eredetű?
Én úgy vélem, hogy cigány nyelvi eredetű cigány vezetéknevek -- az alább tárgyalt örményekhez hasonlóan -- nemigen léteznek. Kutattam volna a cigány nyevek irodalmát, de ilyet nem találtam.
Tehát nem úgy vélem, hogy ez cigány név lenne, bár adtató rá cigány etimológia, ui. a macho[/ig /macso/ 'hal' jelentésű, az -ingo pedig a hímnemű többes burtokos melléknév végzédése, így machingo 'a halaké'. A többes birtokos eset (ill. itt melléknév) tagja pedig más nyelvekben szerepel vezetéknévképzőként, így a cigányban is lehetne ilyen. De ez utóbbira tényleges létére nincs adatom, így elvetném.
Viszont a -ng lehet a magyar -g igeképző alapváltozata (vö. búg ~ bong), az -o pedig a folymatos velléknévi igenév képzője (ami csángó területen gyakran zártabb -u-vá válik, és ekkor meg is rövidül; a rövid írásmód lehet ennek a reflexe).
macsi - gyereknyelven ló, csikó ÚMTsz (maci). Használata általános.
macsuka - fütykös, furkósbot ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
macsukázik - bottal megver ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
Ennek alápján tehát feltelető lenne egy macsing ige kb. 'lovagol' jelentésben, ill. feltehetjük, hogy a macsing esetleg a macsukázik alakváltozata.
A fentiek szerint tehát magyar etimológiát is adhatunk, bár ez is igen sok "sebből vérzik".
Nincs tehát megnyugtató etimológia, de én mégis a magyar eredet felé hajlok, ha talán nem is a fent vázoltak egyiike lenne az, hanem egy ismeretlen, szótárazatlan csángó szó.
> ugyanezt a vallon-származást hangoztatja édesapám is
A vallon népnevet én a magyam részéről kizárnám: amikor mérvadó volt a vallon betelepülés, akkor olasznak hívtuk őket, az Olaszi nevű helynevek röbbsége vallon telepet takar. Az újabb hullámok pedig -- ha nem franciának számítottak, hanem szűkebb etnonimjük alatt lettek megnevezve --, úgy vélem, már a családnevek kialakulásának időszaka után érkeztek.
Az általam vázolt névetimológiát erősiti, hogy a Valyon ~ Vajon személynév más az Árpád-korból ismert (amikor tehét a vallonok még egyértelműen olaszok voltak), és kimutatható a középső magánhangzó egy harmadik fejlődési alakja is: a gy, vagyis Vagyon. Sőt, a Vagyon személynévből is lett vezetéknév. (A szórványos (l > ly >) j > gy változáshoz vö. a vagyok ~ voltam, jó > gyógyit, jer! > gyere! stb.)
> Pallas Nagylexikonból 'helyesírás' címszó alatt találtam:
[ valaki nyelvtudós egyszerűsítse ezt le nekem please... :-) ]
Szintén az analogia működik, mikor l, n, d, t végü szótőhöz j-vel kezdődő rag járul: ilyenkor irásunk megőrzi a tő véghangját s a rag j-jét, ámbár kiejtésünkben lly (ill. jj) nny ggy tty-vé olvad össze a kettő
Egyelőre csak a fenti fordítom le: magyarul: az él ige felszólító módját úgy írjuk, hogy élj, de nem így ejtjük, hanem úgy hogy /éjj/ (ill. a Pallas korában egyesek még mondhatták úgy, hogy /élly/, ahol az /lly/ az azóta kiveszett hosszú lágy "l"). Mivel teljes hasonulás történik: a -j jel összeaolvad az előtte lévő l, n, d, t mássalhangzóval, és egy harmadik fajta, lágy hosszú hangot eredményez (nevezetesen: /jj, nny, ggy, tty/-t).
A vajon szavunkhoz (melyről én úgy tartom, hogy mind a Vajjon, mind a Vajjon családnevek eredetije):
Feltűnő, hogy a van igének nincs felszólító módú alakra, hanem helyette a lesz igéét használjuk: legyen. Nos, a vajon szóban tisztehetjük a van ige eredeti egyes szám hamradik személyű felszólító módú alakját. A van ige történelmi töve a vol- (ill. ennek zártabb val- vártozata). Esetünkben a vol- ~ val- tő kapott egy -j felszólítómód-jelet és egy -n személyragot, az alak tehét valjon! 'legyen!' (vö. analógiához: menjen < men-j-en). A voljon kijetése pedig /vallyon/ volt, amely egyben meg is egyezik a Vallyon név írásképével. Az ly időközben a nyelvterület egészén /j/-vé lett, így az ejtés /vajjon/-ná lett (amely a másik névalakunk), amiben aztán egyes retrográd nyelvi folyamazok a szóközepi /jj/-t megrövidítették*, így lett a vajon szavunk. Ugyanígy az egyes szám 2. személyű, -n személyrag nélküli alak van a vajha (< valj, ha) szavunkban.
* Az eredeti beírásomban tehát tévedtem, a hosszú /jj/ az eredeti, nem a rövid /j/.
----
Mivel a hozzászólás szála tekergős volt, nem tudom, hogy minden lényegesre reagáltam-e, ha nem, kérlek tedd fel a kérdést újra.
Meg kell kérdeznem [...]. Néhány nap türelmet kérek.
Akit a Vallyon, Vajjon név kapcsán a családtörténeti rész érdekel, odaát 1089. Innen kivonultunk. Ugy-e iater?
Ide annyi tartozik, hogy függetlenül attól, van-e a két családnak közös eredete, magának a családnévnek az eredete - ragadványnév-e (LvT 1748, 1750), avagy népnév-e (1756), nem igazolt. Utóbbit, azaz esetleges betelepítés tényét, így az ebből való származtatás valószínűségét lehet kutatni. Ha nem igazolódik, akkor bármelyik lehet. A Valljon önállóan nem áll meg. Az is csak egy írásmódja a kérdéses családnévnek.
Nem értem teljesen, miért idézed ezt a Pallas lexikonból? Mindez benne van a Magyar Helyesírás Szabályaiban. Minden igaz, amit a lexikon ír, de mi benne a meglepő?
Én dédapám Vajjon, vannak ezen a környéken Vallyonok is, illetve egy eredeti könyv címlapjának másolatán írott betűkkel áll egy név: Valljon István. Utóbbi nevű a Matáv telefonkönyv szerint ma már nem létezik.
Nem lehet esetleg, hogy mind a három név egyre az írott VALLJON, mint felszólító módú igére vezethető vissza, csak a Vajjon, illetve Vallyon népi kiejtés miatt alakult ki?!
Vagyis a két utóbbi név eredetének magyarázata nem lehet egy esetleges népi kiejtés miatti vezetéknév-átalakulás?! (népetimológia?)
Pallas Nagylexikonból 'helyesírás' címszó alatt találtam:
[ valaki nyelvtudós egyszerűsítse ezt le nekem please... :-) ]
"Szintén az analogia működik, mikor l, n, d, t végü szótőhöz j-vel kezdődő rag járul: ilyenkor irásunk megőrzi a tő véghangját s a rag j-jét, ámbár kiejtésünkben lly (ill. jj) nny ggy tty-vé olvad össze a kettő. P. baljai, valljon, honja, fonjuk, évadja, adj, partja, bontják, e helyett: ballya, vallyon (bajja, vajjon) honnya, fonnyuk, évaggya, aggy, partya, bonytyák. De az sz, z, s végü igetők után nem tartjuk meg a j-t, mely itt már messzebb eltávozik eredetétől; tehát nem vadászj, huzjuk, ásja, hanem ahogy ejtjük: vadássz, huzzuk, ássa. Néha látszólagos analógiákat követünk s ennek eredményei valóságos irodalmi népetimologiák. Igy p. utczá-t irunk, mintha ut kicsinyítése volna, pedig ehhez eredetileg semmi köze nem volt az uccza nevének, mely szláv eredetü szó és valaha ulica volt. A szabadkozást d-vel irjuk, mert csakugyan szabadulni akarunk valamitől, mikor szabadkozzunk, de a szó voltakép a szab ige származéka és a szabatkozás ugy viszonylik a szabódáshoz, mint p. a csalatkozás a csalódás-hoz."
Pontosan ezt mondtam én is az alább lévő utolsó hozzászólásomban.
Sőt... :-) ugyanezt a vallon-származást hangoztatja édesapám is, ő is ismerte ezt a feltevést. Sőőőőt :-)) ezzel a hátsó szándékkal tettem fel kérdésemet is.
S hogy milyennincs megerősíti?! Akkor igaz lehet... vagy az ő ismerősét is félrevezették? ;-) Majd kiderül...
Arra kívántam célozni, hogy hasonnevű kollégám azt mesélte nekem néhány éve, hogy az édesapja családja mintha Tiszaroffról származna, s hogy van ott a környéken egy településrész, amit úgy is hívnak, hogy Vallyon-telep v. Vallyon~. Vmi ilyesmi. A gondom az, hogy 1910-es térképeken sem itt http://lazarus.elte.hu/hun/tantort/2003/palyazat/38-47_szolnok.jpg , sem itt http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/200e/38-47.jpg nem találom. Meg kell kérdeznem a srácot. Néhány nap türelmet kérek.
Mindezt, csak azért ebbe a topikba írom, mert az ő állítása szerint betelepített vallyon (vallon) telepesek leszármazottja, innen ered e településrész elnevezése is. Szóval, hogy a név eredete szerinte(m) nem a vajon szóból származik, hanem népnév.
Ha megtekinted a Matáv oldalán akár a tudakozót, akár a telefonkönyvet, az ott jelzett Vallyonok (63 ill. 39) túlnyomó többsége a Közép-Tiszavidéken él, az egy nagycsaládhoz való tartozás valószínűsíthető. (mint a hadikfalvi Csikiek) Kérdés, honnan ered a név? Tényleg vallyonok-e? Ez azért problémás nekem, mert adatolni kellene, ill. a hódoltság után inkább német vidékről telepítgettek, ha pedig korábbról, a hódoltsági időket hogyan vészelte át a családnevük? Ráadásul akkortájt Roff (ha Roff) inkább református volt - de ez már a másik topikba való.
A Bosskó szláv etimológiájában nem képzelhető el a "hordó", vagy esetleg a "kobak" (pl. башка) jelentés? Csak vaktában lövöldözöm, de ez jutott még eszembe.
Még mindig várnom kell :-(( dec. 13-a körül jönnek... nocomment.
Már hónapok!!!
A Vajjon vonal nekem nem tartozik a Berényihez, illetve nagymamám a Berényi felesége Vajjon lány volt. Tiszabőről származik Vajjon István dédnagypapám.
Ez az etimológia szempontjából mindegy, ui. a vajon szavunk etimológiai előzménye a valyon, minthogy a létige val tövéből származik, mint a volt és volna igealakok.
Itt tehát csak arról a kérdésről van szó, hogy az adott nyelvjárás megőrizte-e az archaikus /ly/ ejtést a név kialakulásának idejéig.
Vajjon: A Vajon név alakváltozata (a hangzóközi j-t ugyanaz a hangtani folyamat nyújtotta meg, ami a /szallag/, /kissebb/ stb. ejtéseket is eredményezi). A Vajont pedig Kálmán Béla szavajárási névnek említi, azaz a névadó ősre annyira jellemző volt a vajon határozószó használata, hogy ezt kapta ragadványnévül (vö. Dobzse László).
