Sokat beszélgettünk róla magunk között, hogy a súlyos csapadékhiány (július közepéig, tehát 6,5 hónap alatt 90-130 mm csapadék esett) tovább súlyosbodott azzal, hogy csontszáraz volt a levegő is és állandóan sütött a nap, éjjel-nappal, és égetett ki mindent.
Feleségem ugyanugy csinalja, mint a sargabarack lekvart. Kicsit higabban indul, tovabb kell fozni, vagy elozoleg leonteni a levebol. (Mi megisszuk 100% baracklenek a levet.)
Nincs...nálam is ez van.Legfőképp a hangyák a gonosztevők.Nem tudom nagyban termesztők ezt hogy oldják meg /bár halvány sejtésem azért van.../.
Ami nálam feltűnt,hogy a hegyen ahol ritkábban vannak a fák,napsütötte ,szellősek a sorok ott jobbára a földön támadnak csak.A kertben,ahol zsufisabbak a fák,na ott aztán intézkednek.
Eddig nem mertem írni,de a Big Top ...szóval meghalt.meg még 1-2 szemzésem.A meglévők sem törték össze magukat ,a legkisebb a Morsianni kb 45-50 cm...:(,de a legszebbek is messze vannak a szabvány faiskolai oltványoktól.Viszont nem akarok genyó lenni,így helyette esetleg felajánlok vmi másik fajtát ill. szemzőágat a Big Top-ból.Egyébként abból a pár szemből ami már volt rajta /fele a hangyáké.../ megállapítható,hogy a Royal Glory mellett várhatóan az egyik kedvenc lesz,mert ezek marhára édesek,0 sav.Gyerekeknek,édesszájúaknak ajálott.
Nálunk leérett a Caldesi, Red H., Champion is. Utóbbi kettőt hétvégén szedtük le. Sajnos ez már a tél előjele :(
A Caldesi az idén elég vegyes képet mutatott, a fa egyes részein hatalmas barackok, más részein pedig apró (ringlóméretű) barackok is előfordultak.
Az idén is megkeserítették a rovarok (méhek, rózsbogár, stb.) az életemet.
Azokból a barackokból amik érni kezdtek, többet "megtámadtak" és szépen megkezdték őket eszegetni. Az ilyenek néhány nap alatt meg is rohadnak teljesen.
Így talán már világosabb, és teljes lehet az egyetértés. Persze aki személy szerint nem élt meg egy ilyen regionális szakmai diszkriminációt, az nehezen tud belehelyezkedni ebbe a gondolatmenetbe.
A kártétele sajnos nem áll meg az erre érzékenyebbek önérzetén ejtett seb szintjén. Az ilyenek által okozott veszteség egy egész ország jólétét, életminőségét negatívan befolyásoló bűncselekmény következménye. Még akkor is az, ha az oka egyszerűen az ostobaság.
Abszurdum lenne a legkiválóbb borvidékek legkiemelkedőbb területeit a térség, a régió, a megye paramétereivel jellemezni és azok alapján kizárni a bortermelés lehetőségéből.
Az általánosítás fatális hiba. A valamilyen kultúrában kimagaslót teljesítő régiókban sem alkalmas minden egyes parcella a térség gazdaságát leginkább meghatározó termelés részére. A meteorológiai mérőállomásokat fagyzugok aljába b@szó meteorológiai szakmai gyakorlat által művelt mérési és értékelési szisztéma szerint is nehéz lenne elképzelni, hogy korlátozottan téltűrő fajokat abban a régióban lehet a legnagyobb biztonsággal működtetni, amelyik az ő adataik szerint arra éppen a legkevésbé alkalmasnak mutatkozik. Ezért kéne érteni a dolgokhoz. Az ördög ugyanis mindig a részletekben rejtőzik...
Alapvetően egyetértünk, bár nem maradéktalanul. :)
Az általánosítás lényege az, hogy az esetek nagy részében igaz az állítás, csak nem mindig.
Tehát egy országrészre kimondani, hogy nem alkalmas, az nagy hiba, viszont azt mondani, hogy azon a részen kevesebb a megfelelő adottságú terület, az helyes.
A tévedés az meg tévedés, ami mindig is volt a mezőgazdaságban, ha politikusok döntötték el, ki ért hozzá. A Rákosi-időkben is elzavarták a ténylegesen hozzáértőket, meg az Antall-kormány idején is, és jelenleg nincs is remény rá, hogy felülkerekedjenek a valódi szakemberek, mert egyre inkább a politikai hozzáállás számít. A családi gazdálkodók nagy részét meg nem is érdekli a téma, mert mindenképpen megkapják a földalapú támogatást és egyebeket, mint régebben a téeszek a dotációt.
Ez egyébként még további ötmillió példán keresztül bizonyítható. A tavalyi évben általam bemutatottak és az általam a megelőző negyven évben tapasztaltak is mind ezt erősítik. Az utóbbi csak egy példa volt a végtelen számú közül. Azt szeretném ezen keresztül bemutatni, mi történik egy ország gazdaságával, ha egy szektor magas szintű, adekvát szakmai irányítás nélkül van. Az őszibarack csak egy cseppben a tenger, ez vonatkozik az egész kertészeti szakmára, sőt a teljes agráriumra.
Ezek szerint maradéktalanul egyetérthetünk abban a konklúzióban, hogy a szakma leegyszerűsítő, sematizáló, hogy stílusos legyek: "stigmatizáló" megállapításai a feltételezett termőterületekkel kapcsolatban ÁLTALÁNOSÍTÓK, TÉVESEK, DISZKRIMINATÍVAK, ennélfogva fölöttébb KÁROSAK.
Vagyis mégsem értem, hogy akkor most mitől jelent meg.
Valamilyen körülményre tehát még szüksége volt, mert tavaly nálam is domboldalon, az uralkodó széliránnyal szemben fekvő telken tarolt (hetekig nem tudtam kimenni a sár miatt permetezni), a másik, szélvédett telkemen, szintén permetezetlenül, csupa bozótos, elhanyagolt szomszéd telek között pedig meg sem jelent.
Azért gondoltam, hogy nem túl régi a sztigmina, mert még nem lyukadtak ki a levelek.
A sztigmina tünetei nem az utolsó időszakban jelentek meg. De ha akart volna, akkor tavaly a közel ötször ennyi csapadék mellett inkább kellett volna jelentkeznie. A hegyen az idén harmat sem fordult elő, a kényes csemegeszőlőim permetezés nélkül a mai napig abszolút egészségesek.
Lenn a síkon, ahol sokkal inkább jelentkezhetne a betegség a hűvösebb, párásabb éjszakák miatt, a gondozatlan fák is sokkal jobb állapotban vannak, mivel a hűvösebb éjszakáknak, az alacsonyabb középhőmérsékletnek ÉS AZ ÉJSZAKAI NEDVESSÉGNEK köszönhetően kevésbé viselte meg őket az aszály.
Én meg azt emeltem volna ki, hogy az ország szárazabb levegőjű részein ilyen rettenetes sztigminás fertőzöttség, mint a fotóidon, csak kimondottan esős, hideg nyáron fordul elő negyedszázadonként. Itt a Mátraalján pl. a tavalyi nyár eleje volt ilyen.
Nálatok valószínűleg a csapadékhiány ellenére is párás volt a levegő, az utóbbi hetek hideg reggelein talán még köd is volt, meg ha áztató eső nem is, de a leveleket bevizező csepergés, amitől a sztigmina szája fülig ért, olyan elő-előfordult.
És mint írtam, egészséges levelekkel nem rendelkező fa nem képes szép termést hozni.
Amúgy azzal teljes mértékig egyetértek, hogy az őszibarack nem kaktusz, tehát szüksége van valamennyi csapadékra.
Ezt e leírást akár be is másolhatnám ide, alátámasztásul:
Ezt ne úgy értsd, hogy a telked nem nagyon alkalmas a gyümölcstermesztésre, hanem azért a szakcikkek írói is tudják néha, hogy mit írnak. Összefüggő ültetvényben meg aztán az első 10 év után, mikorra belakják a gombák, minden második év ilyen lenne, ha egy hetet kihagynának a permetezéssel.
Azért a Reményt ajánlották, mert másik lapos fajtát nem is szoktak szaporítani nálunk, vagy ha esetleg mégis, akkor többnyire ültetvényesek megrendelésére, és a kimaradt pluszokat adják a háztáji kertészeknek. A Remény nem egy mutatós fajta, a pirosabbak kelnek el könnyebben, ezért ültetvénybe nem szokás tenni.
Nekem is janijani-éhoz hasonló a tapasztalatom,azzal,hogy nálam a mag nem válik ketté.Ha nincs eső/mint idén/ kevésbé rohad,igaz ilyenkor meg nem nő meg.Én szemeztem 2 éve sárgahúsút és nektarint is laposból,csak az érdekesség kedvéért,idén talán 1-2 szem lesz rajtuk.Komolyan nem foglalkozom vele,a meglévőbe szemzek idén még 2 fajtát...hogy ne a repedősből legyen annyi.A Remény sem nagy szám,jó fajtákat csak külföldről lehetne beszerezni.
Nekünk volt pogácsabarack, formára érdekes, ízre finom jó édes barack volt de mégsem tetszett. Középen a magnál lyukas, belemászik a fülbemászóbogár, belefolyik az eső, rohad. Már nem emlékszem, hogy magvaváló volt-e, de ha kettétörtem a magja kettévált és bennemaradt a fél barackokban, úgy kellett kipiszkálni. De akinek ez tetszik, ültessen. Én is ültettem, jó volt de amikor kipusztult nem ilyet ültettem helyette.
Arra a logikára szerettem volna terelni a társaságot, hogy a növény ugyanazon a talajon és ugyanolyan "műveletlenségi" körülmények között töltötte mindkét évet. Az egyetlen változó a két időszak jelentősen időjárása volt. Ha egyik, vagy a másik évben kapott volna valamilyen növényvédelmet, az összevetést zavarná az a körülmény, hogy netalán egyik évben jobban eltaláltat, vagy hatékonyabbat kapott volna, a másikban pedig kevésbé. Így viszont "feketén-fehéren" kimutatható, milyen hatást fejt ki a korábban leírt paraméterekkel jellemzett egyik és milyet a másik időjárási jelleg.
"Habnak a tortán" azokat a szakirodalmi részleteket szántam volna, amelyek egyértelműen eltanácsolják az őszibarackot a "csapadékos, napfényszegény" Nyugat-Dunántúlról, favorizálva az ország belső "napfényesebb és szárazabb" vidékeit.
Akkor mindenképpen érdemes valamilyen szilvára szemezned őszibarackot neked is, ha venni nem tudsz. Bármilyen sarjadzós szilva megteszi, csak arra vigyázz, hogy pár év múlva bolond módon fog sarjadzani.
A szilva, körte, alma nálam sem károsodott a belvíztől.
Magas talajvíz! Március végéig felszinközeli! Van szilva, körte, almafám és a felszinig érő belvíz ellenére él, virul és dugig van terméssel! Most kb130cm, de a nortonkút nem engedett le május végéig!
