Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Régebben egyetemista koromban volt egy perverz ötletem a hatékony energia fegyverre. Lézerrel megvilágítani a célt. Lézer olyan frekvencián dolgozik ami ionizálja a levegő így egy ioncsatorna jön létre a cél fegyver között, majd ezen ioncsatornán egy tesla tekerccsel pár millió voltot beleküldeni a céltárgyba. Gyakorlatilag irányított villámfegyver. Ropogósra sütne bármit.
... magyarul továbbra sincsenek reális elképzeléseik a földi telepítésű légvédelmet illetően. Egyértelmű: ők még mindig teljes légi fölényben gondolkodnak. Egy ilyen légvédelmi rendszer gyakorlati haszna kb. nulla. Össze sem lehet hasonlítani pl. az új orosz Szoszna-R komplexummal.
Az USMC azt tervezi, hogy a JLTV alapján fogja megoldani az egységeinek közel-légvédelmét. A rendszer három részből állna, egy mobil AESA radarból, egy C3 központi vezetés járműből és 3-6 indító járműből, melyek egy 30kW-os lézerrel és 4db tűzkész Stinger rakétával lennének felfegyverezve. A lézer első sorban a kisebb UAV-k ellen szolgál, a Stinger pedig a rakéták, nagyobb és magasabban szálló UAV-k, illetve a helikopterek, vadászgépek ellen.*
The importance of the ARM in the modern electronic battle cannot be understated. During the Desert Storm campaign the Coalition's ability to saturate Iraqi air defences with ARM fire during the opening hours of the air war was a decisive factor in the overwhelming defeat of Iraq's IADS. Nearly 2200 ARMs were launched by US and RAF aircraft during this campaign. A decade earlier the decisive defeat inflicted upon the Syrians in the Bekaa' Valley by the Israelis was again largely attributable to the massed use of ARMs.
Nincs ilyen képlet. Az iránykarakterisztika a megvilágítási függvény (az amplitúdó- és fáziseloszlás az elemi sugárzókon) Fourier-transzformáltja. Visszafelé inverz-Fourier transzformációval juthatunk. A diszkrét pontokban elhelyezett sugárzók miatt még egy kis kvantálás is bejön. Tudálékosan úgy fogalmazhatunk, hogy a megvilágítási függvény és az iránykarakterisztika Fourier-traszformált párok. Ez eddig izotróp elemi sugárzókra igaz. A végső iránykarakterisztikához még meg kell szorozni az előbb kapott eredményt az elemi sugárzók iránykarakterisztikájával. A nyalábszélességet adott megvilágítási függvényre kiszámolt iránykarakterisztika vizsgálatával lehet meghatározni. Az általad már többször említett egyszerű képletek egy speciális esetre igaz közelítések. Az, hogy milyen elrendezéssel éred el a kívánt megvilágítási függvényt persze befolyásolja hogy mennyire közelíted meg a kívánt karakterisztikát, illetve milyen gyorsan tudod mozgatni/változtatni, de egy elvi korlát mindig lesz. Vevőirányban mérni pontosabban is lehet, mint az elvi minimális nyalábszélesség, de ahhoz már különböző trükköket kell bevetni (pl. monopulse, a nullhelyek mozgatása, vagy ha nagyon perverz vagy be lehet vetni mindenféle numerikus módszert az elektromágneses teret leíró differenciálegyenletek időtartományban történő megoldására a.k.a. FDTD)
Ja még egy érdekesség: minden megvilágítási függvénynek van egy ablak-függvény komponense (mindenhol nulla, egy szakaszon - az "ablakban" - pedig egy), mert az antenna egy véges "ablakot" foglal el a síkból. Az ablak-függvény Fourier-transzformáltja a (sin x)/x, aminek ha megnézed a görbéjét, pont a jellegzetes antennakarakterisztikát látod, egy főnyalábbal és mellette szimmetrikus melléknyalábokkal. Ezért van, hogy melléknyalábok mindig lesznek, a természet egyszerűen így működik.
Progit akarsz írni rá? Matlabos demok szerintem vannak, azzal tudsz játszani.
Ez már nem olyan osztok szorzok összeadok kategóriájú matek, a ténylegesen használt legjobb algoritmusok meg khm non disclosure.
Annyit tehetsz, hogy matlabban játszol vele, vagy azt csinálod mint a komoly AESA radar fejlesztők, elmélyedsz az FDTD -ben (Yee módszer) és nekiállsz megfelelő szuperszámítógépes háttérrel megoldani a feladatra a Maxwell egyenleteket, illetve manapság már QED-vel játszanak komolyabb helyeken annyira olcsó lett a gépidő.
Keresek valami alap szintű anyagot azért FDTD re, ha egyáltalán létezik olyan.
Engem azok a képletek érdekelnek, amik az antenna rács elemeinek számából, és mondjuk az FFT számítási pontosságából (bitszám?) megadja a létrehozható nyaláb(ok) átmérőjét, számát, teljesítményét, stb...
De vannak nagyon jó FFT implementációk különböző libekben.
Fourier analízis diszkrét adatsoron, a bemenet egy ekvidisztans mintavételezési sor, vagy akár térfogat. Kimenete egy frekvencia amplitúdó diagram, amiről leolvashatóak a jelet alkotó különböző frekvenciájú szinuszos alapösszetevők. Vagyis a bejövő idősoros jelet a frekvencia tartományba transzformálja.
Az elektronikusan scannelt antennarácsok esetében egy interferencia jelenséggel állítod elő a nyalábokat. Az interferencia képet értelemszerűen az az egyes antenna elemekre táplált összetevők alakítják ki, a Fourier analízis segítségével - többek között - pedig meg tudod határozni egy adott (kívánatos) interferenciaképhez tartozó komponenseket.
A DBF éppen ezért tud jóval szűkebb nyalábokat generálni a hagyományos analóg rendszerhez képest. Ököl szabályok helyett optimalizál, komolyabb rendszerekben akár on the fly is.
Az általad megadott képlet az analóg rendszerekre egy adott esetre vonatkozó közelítő képlet, és ha megnézed itt is rögtön feltűnhet, hogy az elemszám négyzetgyök alatt van. Azaz egy bizonyos határon túl már nincs különösebb értelme növelni, még analóg rendszerben sem. Az AESA rendszerekben a nyalábokat és az azokat előállító elemek számát, helyét dinamikusan allokálják az adott nyalábnak szánt feladat profilhoz. Ha legyezőnyaláb kell, akkor legyezőnyaláb lesz az egyik de közben tud más frekvenciákon egy sor egyéb nyalábot is generálni szimultán. Ráadásul az elemek full duplexek, ami tovább tágítja a lehetőségeket.
Általában az LPI radarok rákfenéje az ellen oldalon, hogy bár elvileg nagyon hasonló technikákkal észlelni lehetne mint ahogy a radar maga is detektálja a saját jelét, viszont sokkal sokkal nagyobb digitális jelfeldolgozó kapacitás szükséges hozzá. És ugye pl. egy hajón sokkal komolyabb DSP fér el mint egy bombázón.
:) Meglepő számomra hogy valaki aki amerikai repülőgép-hordozótól kezdve ausztrál Collins-on át indiai rombolóig mindenen szolgált már, és mindent tud a radarokról, hogy lehet hogy nem tudja mi az az állóhullám vagy az FDM/OFDM.
Ezzel persze nem arra akarok célozni hogy esetleg szeretsz nagyokat mondani, csak arra hogy két év alatt még az Antarktiszra is odaér a postás Kuruc. ;)
