Tanácsotokat szeretném kérni a következő problémám megoldásához. Az adott övezetre vonatkozó, engedélyezett legkisebb zöldfelületre (60%) vonatkozó lehetőségeimet maximálisan kihasználtam, így további szilárd burkolat kialakítására nincs lehetőségem. Viszont praktikus okokból szeretnék gépkocsi beállót és a hozzá vezető utat is térkővel kialakítani, mert a műanyag gyeprács nagyon sok problémával jár, csak kényszermegoldáskén tekintek rá. Amennyiben további területeket is szilárd burkolattal látnám el, milyen mértékű bírságra számíthatok? Az esetleges bírság megfizetése után megmaradhat az engedélyezetten felül burkolt terület, vagy köteleznek a bontásra és parkosításra?
Hmm... Szerintem ki kell találni valami olyan változtatást az eredeti tervhez képest, ami egyébként engedélyköteles lenne, és benyújtani egy épitési engedély módositási kérelmet (bár ha lejárt az eredeti, akkor ez inkább teljesen új eljárás lenne). Erre támaszkodva szerintem a használatbavételi kiadását el lehet halasztatni.
De nem találkoztam még ilyen esettel, mindenképpen a helyi ügyintéző szava a döntő.
Egyébként miért nem lehet csak simán visszavonni a használatbavételi kérelmet? Az épitési engedélyed lejárt tavaly, de ha bejelentettétek előtte valamikor az épitkezés megkezdését, akkor 5 évetek van a befejezésre...
Építési engedélyem tavaj(2011.aug.) lejárt. AZ építkezéssel nem végeztünk,de az építési engedély meghosszabbítása helyett sajnos a használatbavételi engedély iránti kérelmet igényeltem.S így amikor kijöttek megnézni az építmény állapotát,hogy a használatbavételi engedélyt megadható-e,nyílvánvaló hiányosságokba ütköztek,és 180 nap haladékot tüztek ki a ház "befejezéséig".Sajos lassan lejár a 180nap is.Szerencsére a házat befejeztük,vagyis a használatbavételi engedély megadható de........... Lehetséges-e az építési engedély meghosszabbítása,mielőtt lejár a 180 nap,vagy mivel már kértem használatbavételi engedélyt(az eljárás elindult)ezért esélytelen lenne a hosszabbítási kérelem.Azért gondoltam erre mivel a drága önkormányzatunk irreális ingatlanadókat vezetett be,és ha lehet húzni halasztani a dolgokat akkor inkább egy "válságmegoldó" könyv megvételével támogatnám szeretett önkormányzatunkat,mintsem kemény húszezrekkel.Várom a válaszotokat,és előre köszönöm a segítséget.
A telekhatárok hivatalosan vannak kitűzve? Mert talán ott is lehet nyerni pár centit (bár mondjuk vesziteni is).
Még megoldást jelenthet a szomszéd telekből vásárolni fél méteres sávot, mondjuk ennek is elég húzós költsége van.
A félig fekete megoldás az lenne, hogy a tervező rajzoljon 37 cm-el kisebb bővitményt, és az éphatóság hunyjon szemet. Ez mondjuk sok tényezőtől függ...
E-mailben tudsz nekem küldeni egy fényképet, hogy mi épült oda szabálytalanul, és mi van a szomszédos telken (+HÉSZ)? Utánanézek, hátha van valami kibúvó.
ez egy frissen kialakult allapot, 37 cm-re nyulik be a 6 méterbe, engedely nelküli bövitésböl eredöen. Nos bontás helyett jobb lenne ha fennmaradási engedelyt kapna birsaggal együtt ahogy szokás, de ahhoz szabálytalan az a 37 cm. (sajnos a falusi HESZ-t nem ismertük elötte, mert nem adta ide a jegyzö azzal, hogy nincs is olyan meg minek az, mindenki csak ugy epit, aztan mikor kibövitettük a teraszt, hivatalbol azon nyomban eljarast indittatott ellenünk, igy a falusi HESZt sajnos az epitesi hatosag keritette elö nekünk mikor már kesö volt. :-(
Semmit nem tudsz, ugyanis az OTSZ "erősebb" jogszabály, a HESZ egy helyi rendelet.
És csak a félreértések elkerülése végett:
A 4 méteres oldaltávolság KIALAKULT állapotra vonatkozik, tehát ha te oldalirányba bőviteni akarod a házadat, belenyúlva a 6 méteres oldalkertbe, erre eleve nem vonatkozhatott volna semmiképpen.
Ha van egy épület az oldalkertben, vagy eleve benyúlik oda az épület, ezt engedné meg pl. módositani, tetőtérbeépiteni, stb.
köszönöm! Ha irasba meri adni az ep. hatosag, akkor az lesz helyzet, hogy stimmel ugyan a falusi HESZ, avagy a falusi "szentiras" 5.pontja a 6 meterrel, viszont nem stimmel 6. pontja , a 4 méteres lehetöséggel. Ez sérti a polgárt aki 4 métert akar ! Ez ellen mit lehet lépni?
Ki tudja, a HESZ azt irja, (kertes csaladi hazrol van szo) hogy oldalkert tavolsag minimim 6 meter, de azt is irja, hogy kialakult allapot eseten a tüzoltosag szakhatosagi szakvelemennyel 4 meter is engedelyezhetö. Az epitesi hatosag meg azt mondja, hogy ez utobbi mar nem létezik, a tüzoltosagnak mar nincs hatásköre. Akkor most a HESZ nem volna szentírás? Most hogy van ez valojaban? A HESZ hazudik vagy az epitesi hatosag?Köszönöm ha valaki tudná, nagyon fontos és sürgös.
A rohadt mocskok mostanában azt csinálják, hogy a 10 évnél régebbi épületekre/átalakitásokra/bővitésekre is kérnek fennmaradási engedélyt, mert hogy nem szerepel az ő nyilvántartásukba... A klienssel kifizettetik a másfélszeres illetéket (tehát 37.5e Ft), meg a tervező amit kér, és kiküldenek utána egy tudomásulvevő határozatot, ami egyben a használatbavételi is. Ezzel még csináld meg majd az épületfeltüntetést is...
De egyébként leirtam már, hogy ki lehet játszani ezt is.
A kőműves csinálja meg az alapozást X összegért. Ha a tulaj akarja felfalazni, akkor csinálja meg, a kőműves nézzen rá, mondjon egy Y összeget a felügyeletért. Mindezek előtt egy olyan szerződést kell kötni, amiben "családi ház kőműves munkái" szerepel, kibontás nélkül (x+y összegért).
10 évnél régebbinél nincs gond, mert automatikusan megkapod rá a fennmaradásit. Ráadásul jó eséllyel ez már szerepel a térképmásolaton a légifotók következtében.
10 évnél korábbinál viszont gáz lehet, mert ott a fennmaradási engedély mellé jár egy csinos birság is. Nem szabad addig megvenni, amig ez nincs tisztázva!
Tulajdoni lapon meg kell nézni, hogy mi van a művelési ágnál. Üres teleknél értelemszerűen beépitetlen terület van, ha van rajta valami épület hivatalosan, akkor gazdasági épület, udvar; lakóépület, udvar vagy hasonló van beirva.
Érdemes ezekután a térképmásolatot is lekérni, hogy azon mi van feltüntetve.
Ha 10 évnél régebbi az épület, de nincs nyoma se a térképmásolaton, se a tulajdoni lapon (utóbbi a fontosabb) akkor a mostani tulaj kérjen rá használatbavételi engedélyt. Ehhez kell terv+illeték+közműnyilatkozatok+kéményespapirok, erre megkapja a határozatot. Utána ki kell hivni a földmérőket egy épületfeltüntetési vázrajzhoz (20-50e), ami benyújtásával az épület rákerül a tullapra is, meg a térképmásolatra is, ezzel hivatalossá válik.
10 évnél korábbinál mindezt megelőzi egy fennmaradási engedély kérelem, és a birság.
Én a "Tehát nem lambériázhatom be a falamat, csak XY, aki Z ezer forintot kér érte?" részre reflektáltam.
Természetesen a "láttunk a kiállításon könnyűszerkezetes házat, ilyet mi is tudunk raklapból, meg hungarocellből összedobni" módon elkészülő szerkezet nem legalizálható az FMV, vagy bárki hasonló által.
Sziasztok. Olyan kérdésem lenne, ha veszek egy telket, amin nagy valószínűséggel, nincs engedélyezve az építmény ami rajta van, akkor rám milyen kötelezettsége fognak vonatkozni az építménnyel kapcsolatban? (a hülye vagyok ha megveszem most nem szempont) :) Infót gyűjtök :) köszönöm
Ezt nem fedezi le. A bontott anyagból való épitkezésnél van ilyen lehetőség, de a könnyűszerkezetnél nincs, itt ÉMI kell.
Egyébként én is meg tudom érteni, az ezredfordulón tucatszám terveztem könnyűszerkezetes házakat, amiket aztán ácsok/asztalosok/ügyes kezű barkácsolók dobtak össze. Ma eladhatatlanok, és hitelképtelenek, mivel az élettartamuk beláthatatlan (és rövidnek igérkezik).
Először én is háborogtam e miatt, de ha meggondolod, milyen minősítést kaphatna egy "kalákában", "fusiban" készült ház?
Mi arra a garancia, hogy nem egy komplett tákolás, kontárkodás?
Onnantól kezdve, hogy a használatbavételit megkapja, piacképes az ingatlan.
Valaki gyanútlanul megveszi azt és utána derül ki, hogy sok szakmai szabálynak nem felel meg, esetleg életveszélyes ahogy van.
Egyébként, állítólag a Felelős Műszaki Vezető nyilatkozata (amit ellenőrzés után, felelőssége tudatában állít ki) lefedezheti az ilyen otthoni, saját kezű megoldásokat.
Már eleve az épitési engedélyezési tervhez is csatolnod kell a leendő épületed szerkezetének ÉMI tanúsitványát, amit a kivitelező cég ad ki. Ebből kb tucatnyi van az országban, ők épithetnek egyedül könnyűszerkezetes lakóépületet.
Tehát előbb meg kell állapodni valamelyikkel (árajánlatokat bekérni és dönteni), ő kiadja a papirt, a rétegrendeik alapján esetleg kicsit átrajzolni az épületet, és úgy megkérni az engedélyt. Ők a teljes szerkezetet ÉS a tetőt megépitik, neked a nyilászárók, belső munkák, esetleg a külső dryvitozás maradhat.
(van mód egyedi minősitésre is, de egyrészről bürokratikus útvesztő, másrészről borzasztó pénzbe kerül)
Építkeznék, csóró vagyok, de van némi tapasztalatom az építőiparban. Ha kész a terv, megépíthetem magamnak a házat? Könnyűszerkezetes. Persze nem a villanyszerelésre, meg az ácsmunkára gondolok, de az alapot, vázat, meg a falakat röhögve összedobom.
A tervező szerint valami jogszabály változott mostanában (2011), és csak olyan építheti, akinek papírja is van róla, tehát valami vállalkozó, cég. Persze akkor 3x annyiból jönne ki. Mondanom sem kell, nem férne bele.
Sőt, állítólag (ez is új), mindent a lakhatási engedélyig csak olyan csinálhat, akinek van rá papírja! Ez igaz?
Tehát nem lambériázhatom be a falamat, csak XY, aki Z ezer forintot kér érte?
Biztos van fönn egy pár tag, aki csak azon gondolkodik, h. hogy csesszünk ki a kisemberrel...
A csak lábakon álló szerkezet nem számit összeépitettnek, tehát az a szempontodból ugrott.
A falra rögzitett szelemenen ülő megoldás már okés lehet, de a 2 méteres vetületet tartsd be (tehát a második rajzod szerinti).
Mindazonáltal jobb beszaladni a skiccel az épitési hatósághoz egy kérdés erejéig, bár az utcáról közvetlenül nem látszó szerkezet miatt nem hiszem, hogy kötözködnének, mert ez olyan hogy igy is értelmezhető, meg úgyis.
