Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Én nem akarok felesleges vitát provokálni, valóban nem ismerem a templom teljes történetét, csupán értelmeztem azt amit a szememmel olvastam és most is kitartok annak helyessége mellett. Úgy látom azt már Te sem vitatod, hogy az oklevél nem a tervezés kezdéséről és a gyüjtés megindításáról szól, ahogy korábban írtad.
Hogy mikor ünneplitek a 100 éves évfordúlót,- az első használatba vételtől, vagy a különböző bővítésektől, - az legyen a ti privilégiumotok, annál is inkább mivel én sem Btétényi, sem katolikus vallású nem vagyok, tehát igazán közelről nem érint a dolog. Első megjegyzésem is csupán számszaki volt.
Most jöttem rá, hogy te nem tudod kivárni a templom történetét feldolgozó évfordulós kiadványt és itt és most szeretnéd megtudni a dolog miértjét. A dolog elég egyszerű, ugyanis a pénzszűke miatt az eredeti terveknek csak egy részét valósíthatták meg és azt vették használatba az első szenteléskor. A teljes tervezett építményt végül 1912-ben fejezték be és így szentelték fel immáron másodszor is a templomot.
Ha ott voltál a borfeszt megnyitóján, láthattad, hogy a katolikus pap megszenteli a szőlőkoszorút, ahogy az oklevél is uganilyen a szertartásról szól. Az elkészült templomot felszentelik.
"Többízben is felszentelték a Szt. István temlomot az idők folyamán történt bővítések alkalmából."
Akkor elképzelhető, hogy az 1912-es is egy ilyen szentelés volt, mert az általad betett okmány egyértelműen az elkészült templom 1909-es felszenteléséről szól.
Ezt erősiti a következő mondat is: "a mi jelenlétünkben ünnepélyesen megáldotta és megszentelte." Az adományozók -akiknek aláírása is szerepel- nyílván nem a tervezés elkezdésére gyültek össze ilyen szép számban, arról nem beszélve, hogy annak elkezdését és a gyüjtés megindítását miért kellett volna felszentelni, arról ilyen díszes oklevelet kiálllítani?
"Az elkészült templomot Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel Szent István király tiszteletére, 1912. szeptember 22-én."
Eredeti elképzelések szerint 1907-re tervezték a temlom elkészültét, de lassan csörgedeztek az adományok ezért elhúzódott a végleges kivitelezés. Többízben is felszentelték a Szt. István temlomot az idők folyamán történt bővítések alkalmából. Az 1780-ban épült Szt. Mihály kápolna utolsó rendbetételét követő újra szentelésen jónéhány éve pl. magam is ott voltam.
A 100 éves évfordulóra készül egy a templom történetéről és a község hitéletéről korlátozott példányszámban!
Ne haragudj, nem ezt olvasom az okmányon. Ott az vagyon írva, hogy: "1909 augusztus havának szent István napján ...TJ esperes plébános Úr a mi jelenlétünkben ünnepélyesen megáldotta és megszentelte."
igen, kérdés ki itt a partner, ezt Hokiedző tudhatja, a Match ill. tulajdonosa, kezelője? Mert pár éve leveleztem velük, felvilágosítva őket arról, hogy ha nem javítanak küllemükön akkor a körülöttük ólálkodó orrszarvúak hamarosan letiporják őket, akkor épült a Savoya stb., de úgy tűnik nem sokat javultak tudatilag,
meg lehet hogy a küllem sem számít már, csak az árak, és a kapcsolatok,
Majd kiderül, novemberig sok víz lefolyik a Hosszúréti-patakon :-)
A mozgósítás fontos, de nem elég, a folyamatos jelenlét is kell az információs oldalakon, ebben segítek, kint lesz szinte mindenhol, és rendszeresen frissítem a közösségi oldalakon is a megosztásokat.
Nem kell nagyon belegondolnom, mert gyerekként nem a tizediken éltem, elég vizet hordtam haza kannában az utcai nyomós kútról, lavórban mosakodtam, és pottyantósra jártam. A nagyapámék még petróleum lámpával világítottak, sőt még az apám is annál készült az érettségijére.
Csakhogy azóta emberek jártak a holdon, TV minden lakásban, mobil telefon minden gyerek kezében, ami 60-70 évvel ezelőtt természetes, elfogadott volt, az ma már nem lehet etalon.
2010 óta többször is felvetettem,hogy pályázhatna Budafok. Kérlek benneteket szóljatok a családnak,barátoknak, ismerőseknek,szomszédoknak és fogjunk össze Budafokért.
Fa elhelyezkedése: Budapest XXII. kerület Péter-Pál utca 1. É 47° 25,681' K 19° 2,140' Faj: Mezei juhar – Acer campestre Kora: 250 év Magassága: 13,5 m Törzskerület: 2,22 m + 1,56 m
Az Ősök Fája alábbi legendáját – melyből mesejáték született, amit be is mutattak – Bartos Mihály vetette papírra: „Madár ejtette el, esetleg a szél sodorta ide, vagy az őszi esők domboldalon lecsordogáló gyöngypatakja görgette magával azt a parányi életmagot, mely talán épp az utolsó nagy pestisjárványt követő év tavaszán, zöld fejecskéjét a földből kidugva jelezte: megszülettem! Kezdetben nem tudta, mi is történik vele, csak azt érezte, hogy van, melengetik, szomját oltják, cirógatják, és álmában féltőn betakargatják.
Aztán egy verőfényes, élettől duzzadó márciusi reggelen, álmából ébredve, nagyot nyújtózkodott és rácsodálkozott a Világra. Nem volt már magonc, szemrevaló csemetévé cseperedett. Kíváncsian tekintgetett körbe.
Minden új volt számára, minden érdekelte. Mohón leste a szűkebb és tágabb környezet legapróbb rezdüléseit is. Napról napra több ismeretséget kötött, egyre több új dolgot fedezett fel. Kíváncsian szemlélgette a nem messze álló takaros, friss mész-szagú kis templomot, a völgyben megbúvó házakat és a távolban sárgálló hercegi kastélyt. Szívébe zárta az egész világot! Legjobban talán az embereket szerette. Ismerte örömüket, bánatukat. Hallotta éneküket, mikor jókedvűen, kapával vállukon a szőlőbe indultak, de hallotta őket akkor is, mikor a kis templom harangjának fájdalmas jajdulása sem tudta elnyomni a „Circumdederunt me gemitus mortis…” hangjait. („Körülvettek engem a halál gyötrelmei,…”)
Az Év Fája verseny döntősei: Izbég hársfája - Szentendre, Pest megye Szigetvári Fűzfa - Baranya megye Mese az alsóbogáti odvas fáról - Somogy megye Budaörsi vadgesztenye - Pest megye Dévaványai "Makkfa" - Békés megye Budafoki Ősök Fája - Budapest Kocsányos tölgy - Szentes, Csongrád megye Az Öreg Hölgy - Cégénydányád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Keleti platánfa az egri Termálfürdő területén - Heves megye 350 éves körtefa - Balatonalmádi, Veszprém megye Ezeréves fa - Nagyberény, Somogy megye Hatos-tölgy - Kajárpéc, Győr-Moson-Sopron megye Rákóczi - Tölgy Becsvölgye - Zala megye
Nem biztos, hogy megváltozik a funkciója. Amúgy is, ha jól emlékszem a gyár területén fekszik, így behatárolódnak a lehetőségek, valószínűleg marad az, ami volt, csak szebb állapotban.