Azonkívül, amit LvT írt, hogy magyar becenév elég fura lenne egy sváb faluban, az íráskép teljességgel ellene vall. A ch betűkapcsolatnak jobbára [h, k] hangértéke lehet, jóval ritkábban még előfordulhat [cs, s]. [c] hangértékű ch-val azonban még sosem találkoztam. Ezenfelül valahogy indokolni kéne az l betoldását is. Ugyanolyan kiolvasási hiba a Thechla írásképet [teca] formában olvasni az eredeti [tekla] helyett, mint mondjuk az Ómagyar Mária-siralom buthuruth szavát [bútort]-nak olvasni a helyes [bútőrt], pontosabban eredeti ejtéssel [bútürüt] olvasat helyett. Sok ilyen híres félreolvasás van, így lett Könd < Kende vezér nevéből Kond, Pétör bánból Petur bán, vagy így keletkezett a föveg szó is, amikor tévesen olvasták ki a süveg szót, a régi ſ alakú s betű miatt. Szóval a téves kiolvasásoknak is van történetük, s ha a Thechlát Tecának olvasod, ezek számát gyarapítod.
Na itt végre van sok szó szerint érdekesség! Nem olvastam végig, csak itt ott, de ezután merészelek előállni egy kérdéssel. Mit jelenthet a vez. nevem? Állítólag török eredetű, de nem biztos, hogy én ezt szeretném. Mi lehet ez: Kalicz? Hátha valaki....
Azta!Köszönöm a mélyreható elemzést.Tényleg kösz.Én nem vagyok profi a témában, de van egy vad elméletem, miszerint a Németalföldről érkeztek volna a Meuserek a Habsburg birodalom területére talán épp Szlovén földre,(kb. 17-18. sz.) és mivel a német volt a hivatalos nyelv, a Meuser-t "mojzer"-nek ejtették, így is kezdték írni.Dehát ez csak amatőr feltételezgetés. De ha már ilyen jó névmagyarázóra leltem, megkérdezem,a Tábit névre van-e ötleted.Azt mondják, hogy ez zsidó név(kecske?), de ez nyílván nem igaz, mert a család mindig is keresztény volt, és a zsidók nemigen keveredtek a "gójokkal", 200 éve pláne nem.Arad környékről jött a család, ha ez segít.Bárkinek van ötlete, előre is köszönöm.
> Teca (a Teréz név becézett formája). Ez valószínqbbnek hangzik egy sváb faluban...
Magyar becenév egy sváb faluban..? Amúgy Teklából 7 szent is volt, és aki az egyik nevenapján született, igen könnyen megkaphatta ezt a (görög eredetű) nevet a keresztségben
> NEm tudnátok-e abban segíten hogy hol találom meg pontosan a Soós név erdetét?
Magának a _ névnek_ az eredet egyszerű: ez foglalkozásnév, mint a Kovács, Takács, Bodnár stb. és 'sókereskedő'-t jelent.
> De a legfontosabb a Soós család eredete lenne!
Minthogy gyakori foglakozásnévről van szó, ezeket egymástól függetlenül sok ember is megkaphatta. Így rengeteg Soós család van: csak konkrét genealógiai kutatások segíthetnek. (Itt ilyenben nem tudunk segíteni, van ellenben egy [link1] nevű topik, bár konkrétumok ott is kellenek.)
> Hollandiában is sok a "Meuser", amit gondolom ugyanígy kell ejteni
Ennek ejtése /mőzer/, és a Meuse ~ Maas folyó környékére valót jelent.
Mojzer: Úgy vélem a német Mäuser név fonetikus lejegyzéséről van szó. Ez utóbbi pedig leginkább egy Mäus (ill. Meis, Mois) alakúvá rövidült névből képzett apanév. Ilyen névnek szokták említeni a Bartholomäus 'Bertalan', Remigius neveket, de ide jön bízvást a Moises 'Mózes' is. Bizonyos valószínűséggel a német Maus 'egér' köznév is szóba jöhet. ill. talán a Meise 'cinke', Meißel 'véső' szavak.
Fábrik: Én ezt a nevet a szláv (elsősorban szlovák) és német érintkezés határterületére tenném. Az alapnév vélhetően a Fábri (vö. Fábri (kivonat) ebben a topikban), amely elsősorban németekhez köthető. Ehhez járulhatott egy szláv -(i)k kicsinyítő képző.
A késői -- XVI. sz. utánra datálható -- keletkezés miatt nem valószínű, hogy a -k kicsinyítő képző magyar eredetű lenne, de ezt sem tudom teljesen kizárni (ekkor a fenti "szláv" kitétel "magyar"-ral helyettesítendő).
Tekintve, hogy a névre német telefonkönyvi adatot nem találtam, a magam részéről kizárom, hogy a név a n. Fabrik 'gyár, üzem' szóval függene össze. A németen kívül pedig ilyen hangalakban a környező nyelvekben ez az etimon nem fordul elő.
> Menyhárt, mint keresztnév... Létezett, létezik ilyen?
Hangrendileg illeszkedett, Menyhért alakban ma is anyakönyvezhető. Eredete a német Meinhart 'erő+merész' névre megy vissza, de nálunk a háromkirályok egyike nevének a Melchiornak a helyttesítője lett: népszerűsége innen jő. Vö. Utónévkönyv
A Mojzer név milyen eredetű lehet?Tudom, hogy a família szlovén volt réges-régen, és ez a családnév ott a leggyakoribb,viszont Hollandiában is sok a "Meuser", amit gondolom ugyanígy kell ejteni.Valakinek van ötlete?
Szeretném a segítségeteket kérni!NEm tudnátok-e abban segíten hogy hol találom meg pontosan a Soós név erdetét?De a legfontosabb a Soós család eredete lenne!Nagyon fontos!Bármilyen segytségnek örülök!Köszi
Ad Szklánicz: a cseh-szlovák sklo 'üveg' főnév sklen- tövével való összefüggés csábító, de hangtanilag nemigen indokolható. Én inkább a klonit' ~ kláňat' 'hajlik, lehajt', ill. klat' 'döf, szúr' igék s- igekötős származékai közt keresném a megoldást. (Vö. az alábbi magyar személynevek Kálmán Bélától Kajla ~ Kajsza 'ferde növésű', Szúró 'bicskázó, verekedő')
Én nem helynévi eredetet keresnék, hanem a szóvégi -j analógiás elhasonulását, ehhez vö. azt a Kiszely-t, aki /kiszeli/-nek ejti a nevét és nem /kiszej/-nek (régebben /kiszely/-nek < szlovák Kysel' 'savanya').
Az eredeti tehát Háj, ami végülis lehet a megfelelő magyar közszóval megegyező (vö. Hájas, Zsíros vezetéknevek). Éppen lehetne a szlk. háj 'liget' közszó is, talán lakosnévi alapon. Van adatom, hogy Madarason 1832-ben a Háj zsidók által hazsnált vezetéknév volt, elveikben ez lehetne a Mordecháj, Cháj(i)m stb. zsidó személynevek elmagyarosított változata is.
----
> A TESz szerint szlovákul mély, szűk völgyet jelent.
Melyik címszóban? Ilyen jelentését ui. én nem ismerem (történelmi adatokban sem).
Sátly: Véleményem szerint a n. Schattel személynévből származó vezetéknév magyaros alakja (a köznémet -el kicsinyítő képző nálunk a bajor-osztrák dialektuson keresztül -li alakú lesz, vö. m. sámli < bajor-osztr. schaml < n. Schemel). A Schattel pedig német köznyelvi Schatten 'árnyék', schattig 'árnyas' szaval Schatt alapjának kicsinyített alakja állhat.
Egy másik etimológia felvethető a fenti mellett: Eszerint egy *šatlý melléknévről lehetne szó, amely kb. 'jól öltözött' jelentésben a cseh-szlovák šatit' 'öltözik, ruház' igéből származna.
