Buksi!
Igazad van, ez legyen a végső megoldás. Hátha addig összejön (olyan sokan jártak már így, hogy pont mire elszánták magukat erre a lépésre, bejött a saját). :-)
Arabella! :-*
Nyár eleje óta nem taláxtunk.
Örülök a bébidnek! :-)))
És nagyon-nagyon-nagyon drukkolok hozzá.
Mi helyzet veled azóta?
Anyóóós?! ;-)
(bocs, ez utóbbi off-topic)
Helló CsinnnKA!
Nekem is volt egy vetélésem februárban, nem vlt olyan nagy mint a tied, de az volt.
Majden belehaltam a fájdalomba, de túléltem. Ráadásul nem is otthon voltam amikor elkezdődött...
Aztán azt mondták, hogy pihentessem magamat legalább fél évig és ajánlott a fogamzásgátló. Hát nem szedtem és alig telt el a hat hónap és most 10 hetesen itt virulok és mindent megennék.
Szóval fel a fejjel!!!
Buksi!
Nálunk mondjuk kizárólag csecsemő jöhet szóba örökbefogadásra. Mindig elszorul a szívem, ha a tévében kukába dobott, parkban letett (elásott) stb. újszülöttekről hallok, miközben a gyerek-várólista állítólag kilométer-hosszú. :-(
Piglet!
Én 12 hetes voltam, amikor sitty-sutty L! :-(
Egyik nap még jól voltam, másnap reggel meg elvetéltem... :~(
Utólag azzal vigasztaltam magam, hogy sebaj, legalább azt már tudom, hogy lehet gyerekem. (Karácsonykor hagytam abba a gyógyszert, s ez a gyerek májusban fogant. Már éppen kezdtem kiborulni a "megjön-nemjönmeg" cirkuszban. Annyira örültem ennek a gyereknek... majd kibújtam a bőrömből.) A vetélés után aztán a dokik "megnyugtattak", hogy annyira azért ne örüljek annak, hogy egyszer teherbe estem, mert egy vetélés is felér ám egy meddőség-gyanúval. Attól ugyanis, hogy teherbe estem, még ezer dolog elválaszthat a szüléstől, lehet, hogy soha nem lesz saját kisbabám. Úgyhogy most gyűjtöm az energy-t egy komolyabb kivizsgáláshoz. De azt azért elárulom, nagyon be vagyok kaksizva! :-/
Jók az információid. Tényleg laparoscopiának hívják ezt a fajta beavatkozást. Nekem az I. Klinikán csinálták. Viszont az hiába sikerült nem történt semmi.
NEkem egy petevezetékem volt teljesen elzáródva, a másik csak összetapadt, de a kontrasztanyag hatására kinyílt. Ennek ellenére akkor és ott azt mondták, hogy most ugyan nyitva, de könnyen lehet, hoy visszazáródik. A HSG-vel az a baj, hogy csak azt az állapotot mutatja, amikor éppen csinálják. NEkem mázlim volt, mert nyitva maradt, ennek köszönhető kisPiglet.
Az a műtét, amit petevezeték kinyitására csinálnak tudtommal laparószkópiás műtétnek hívják, és valóban csak nagyon kevesen csinálnak ilyet (Uzsoki kórház, Dél-Pesti)
Lányok!
Fel a fejjel, össze fog jönni a baba. Az egyik ismerősöm éppen most jelentette be, hogy a második lombik összejött és terhes, 10. hétben van.
Kedves Kovacs Erno! Nagyon sajnálom ami történt, bosszantó amikor így elúszik egy hónap. Ami az örökbefogadást illeti, igazán nem értem, hogy miért jár ez ekkora hercehurcával. Vannak olyanok akik lemondanak a gyermekükről, vannak olyanok, akik szeretnének, de nem sikerül. Módjukban áll tisztességes körülmények között felnevelni az örökbefogadott csemetét, de gondolom ez egy látogatással felmérhető. Több hónapon keresztül esetleg lehet szoktatni a gyereket a leendő nevelőkkel, és mégis általában kész cirkusz mire minden rendeződik. Bár van két olyan ismerősöm is akik már a második gyereket fogadták örökbe. Az egyik szinte újszülöttet vihetett haza, a másik egy ötéves kislányt. Ezek például pik-pak történtek. Ki érti ezt?
Egyébként x év után én is azt mondtam, hogy próbáljunk meg örökbefogadni egy gyermeket, de a végén oda jutottunk, hogy ez csak a végső megoldás lehet. Addig amig nem mondják azt, vagy az eredmények a próbálkozások nem mutatják azt, hogy már más esély nincs (bár hallottunk, olvashattunk erről már korábban, hogy utána sikerült)akkor fogunk ezzel próbálkozni. Addig viszont mindent megpróbálunk és végigcsinálunk.
csinnnKA! Én nem vagyok orvos, de egyszer szóbakerült ez a dolog és így hallottam. Persze gondolom ezen kívül még sok minden befolyásolhatja ezt az egészet.
Ernő!
Sajnálom, hogy újabb kudarc ért benneteket. Talán az egész tortúrában az a legszörnyűbb, hogy másról sem szól, mint bizonytalanságról, reménykedésről, csüggedtségről, szomorúságról, újabb megpróbáltatásokról, újabb reménykedésről stb.stb. Megértem, hogy már eléggé ki vagytok purcanva, mert mindez eléggé megviseli az emberek legtöbbjét. A vetélésem után pár nappal beszéltem a barátnőmmel, kicsit pityeregve meséltem el neki a történteket, mire ő figyelmeztetett az ő 9 vetélésére. Hát ez iszonyú! Azt hiszem, én képtelen lennék rá. De az biztos, hogy mielőtt örökbefogadásra adnánk a fejünket, előtte mindent ki akarok próbálni. Csak akkor fogadunk örökbe, ha nekünk biztosan nem lehet saját. Olyan nehéz döntések ezek, nem?!
csinnnKA!
Tényleg úgy volt: a nyugatosokat nem tudtam irodalomból. De csak azt az egy tételt. Mondogattam is magamban: csak nehogy a nyugatosokat húzzam...Hát persze, persze hogy azt húztam...
Egyébként már jobban vagyok, beszélgettem a párommal is, úgy hogy mostmár kicsit jobb....hát ha nem jön össze, örökbefogadunk. És az is jó lesz...mert imádom a gyerekeket...
Borka!
Password(s): pozitív gondolkodás!!!!!!!!!!!!!! :-)
Ott van VÉGE a dolognak, ahol Te feladod! S amíg nem adod fel, addig nincs vége. Ne feledd, hogy mindig azt kapjuk (és annyit), amiben és amennyiben hinni tudunk, amiről és amennyiről elhisszük, hogy megkaphatjuk. Gondolj vissza a suliévekre! Ha rettegtél, hogy "Jaj, csak nehogy ezt a tételt húzzam", tutira behúztad, nem? Ha viszont arra gondoltál, milyen tök jó lenne ezt vagy azt húzni, ugyanígy megnő az esélyed, hogy behúzd. Mert tök mindegy, hogy az elméd a tudatalattidban pozitív vagy negatív képet dédelget, azt fogod kapni, amit "vársz".
(Végy példát Buksiról!)
Buksi!
Ühüm, értem. Logikus, amit mondsz. Bár volt egy ismerősöm (ismerőse), aki azért nem menstruált, mert (egyáltalán) nem volt peteérése.
Mondjuk így sokkal nehezebb helyzetben volt a gyermekvállalásnál. Egyértelmű, hogy maradt az örökbefogadás. :-/
Szép, napsütötte reggel ide, szép, napsütötte reggel oda, borka bizony megint nagyon el van keseredve....:-(((
Néha már úgy érzi, teljesen reménytelen az egész....:-(((
Lányok, ugye nem így van???
csinnnKA!
Tényleg a végeredményre gondolok. Egyébként már régen feladtam volna az egészet, mert nem egy leányálom.
A méh minden hónapban felkészül arra, hogy a megtermékenyített petesejtet befogadja. A méh fala alkalmas lesz arra, hogy oda beágyazódjon az emberió, azonban ha ilyen nincs, akkor az többé-kevésbé rendszeresen kiürül, tehát ennek nem sok köze van ahhoz, hogy van-e petesejt, vagy nincs. Azt hiszem így működik a dolog.
Buksi!
Szép kis herce-hurca áll már mögötted, Te szegény! :-I
Dehát gondolj a végeredményre! :-)
(Gondolom, azt teszed.)
Lehet, hogy most hülyeséget fogok kérdezni, de ezzel az elzáródott petevezetékkel hogy tudtál menstruálni?
Mert ha a petesejt a petefészekből nem tudott lejönni a méhbe, akkor az egész menses-folyamat mégis hogy működött???
(Bocs, tényleg elég laikus vagyok... félő, hogy mire én is nyakig járok majd a témában, addigra saját bőrömön tapasztalhatok meg mindent.)
Kedves csinnnKA és Zsófi!!
Amikor megcsinálták a harmadik HSG-t csak annyit tudtak megmondani, hogy nem tudott a kontraszt anyag átmenni a vezetéket, így nem láttak semmit. Ezután megműtöttek és akkor derült ki, hogy fejlődési rendellenesség miatt mindkét vezetéknek a vége zárva van. Lehet, hogy volt peteérésem és a sok gyógyszer és injekció miatt termelődött is rendesen (olyan lehettem mint egy rágódumi automata), de nem jutottak szerencsétlenek a hasüregemből sehová sem. Megműtöttek, kívül-belül megnéztek mindent (petefészket, vezetéket, méhet) azért is, hogy nincs-e rajta ciszta, mióma, meg még mit tudom én, hogy miminden. A vezetéket megnyitották, és akkor kaptunk 1/2 évet arra, hogy teljesen normális úton teherbe essek, mert utána igen valószínű, hogy ismét elzáródik a rendszer.
Ultrahangon én is voltam már legalább 200x, de azt mondta az orvosom, hogy ha most megcsinálják a HSG-t, akkor egyúttal a méh állapotát is meg tudják, nézni, hiszen azt úgyis teljesen kitölti a kontrasztanyag.
Buksi!
Miért kellett megműteni?! :-o
Nekem a nőgyagyászom valami olyasmiről mesélt, hogy ha találnak érett, egészséges petesejtet a petefészekben, akkor azt onnan is ki lehet emelni (pl. mesterséges megtermékenyítéshez), vagyis egy elzáródott petevezeték nem lehet akadálya a gyermekvállalásnak.
Azt pedig elég nagy szemétségnek tartom (sajnos magam is tapasztaltam már), hogy az egyik kórház nem fogadja el a másik leletét. Ez azért mégsem egy rutin-vérkép, nem?! :-/
A méhed tekintetében pedig nem elég egy szimpla ultrahang?! Nekem azzal nézték meg (nem mondom, majdnem bepisiltem, mire megfelelően telített volt a hólyagom az árnyékoláshoz). Éppen formai, alaki, méretbeli kérdések tisztázásához.
Istenem! Ki tudja, mi vár még rám! :-O
Kedves Buksi, mit jelent az, hogy miután kiderült, hogy el van záródva mindkét vezetéked, megműtöttek?
Nekem csak az egyik van elzáródva, ennek ellenére 2 éve nem estem teherbe, bár az igaz, hogy a nem elzárodott oldalon meg gyakorlatilag nincsen peteérésem. Nekem egy olyan műtéti módot ajánlottak az elzáródás megszüntetésére, amit állítólag szívsebészek használnak és Mo.on csak kisérleti jelleggel üzemel. És eléggé félek tőle, ezért kérem a tanácsodat, hogy milyen mód van a felnyításra a Te tapasztalatod alapján ???
Válaszodat előre is, köszi !!
Elnését, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de én csak egy munkahelyei topicolo vagyok, így változó intenzitással tudok csak hozzátok kapcsolódni.
Kedves piglet!
Hogy miért csináltak nekem 4 HSG-t. Fogalmam sincs. Ezt csak az Úr és a dokik tudják.
Egyébként egyet csináltak még Debrecemben, az nem sikerült, a következőt is ott csinálták, akkor kiderült, hogy valami bibi van. Utána pestre kerültem, az első lépés szinte egy újabb HSG volt (a debreceni eredményt nem fogadták el), természetesen itt is az volt az eredmény, hogy el van záródva mindkét petevezetékem, utána megműtöttek. Most pedig kell ismét csinálni egyet, megnézik, hogy ismét zárt-e a rendszer, illetve, azt is mondta a doki, hogy megnézik, hogy a méhemmel minden rendben van-e. Nincs-e olyan probléma (formai, alaki, méreti), amitől esetleg a lombikbébi sem sikerül. Ennyi röviden, ezért várok a 4. HSG-re.
en szerencses voltam, absz. tradicionalis modon estem teherbe.. csak elmeselnem egy ismeros hazaspar estét. Ertelmisegiek, tobb evi meddoseg utan masodik megtermekenyitesbol harmasikrek... par honapra ra az asszony spontan teherbe esett/ papirjuk van rola, hogy ez nekik nem megy/
persze, megszulte, merthat micsoda dolog volna elvetetni.
Most hallottam megint roluk. Ujra teherbe esett, persze most is megtartottak. 3 ev alatt 5 gyerek :-)))
en par eve talalkoztam vele es sutott rola, hogy orulten akar kisbabat. biztos, hogy emiatt a nagy akaras miatt nem jott ossze elobb.
Van az ismeretségi körünkben olyan pár is, akiknél minden tökletesen rendben volt, és még sem sikerült. Többször megpróbálkoztak a felfecskendezéssel is, de ott sem történt semmi. Majd a harmadik után azt mondták, hogy most szünet. A második hónapban összejött a baba, most 6 hónapos terhes.
Úgyhogy Wagner úrnak nagyon igaza van. Sokszor a Teremtő jobban tudja, kihez mikor kopogtasson a gólya.
Miért csinálnak neked több átjárhatósági vizsgálatot? Nekem csak egyszer csinálták. Mi három évig jártunk fű-fa-virághoz. Történetesen a Dél-Pestibe. A férjemmel is és velem is volt zűr. Egyik sem volt túl súlyos, de éppen elég ahhoz, hogy a dokik azt mondják: MAx. 2% az esélye annak, hogy normális úton összejöjjön. Tavaly augusztusra igérték be még csak az első felfecskendezős próbálkozást (homológ inszemináció), mindezt azzal, hogy kétszer megpróbáljuk, utána pedig jöhet a lombik. Mondván nincs sok esélye, hogy összejöjjön. Nem kellett odáig eljutnunk. A leges legutolsó pillanatban összejött kisPiglet, aki azóta 4,5 hónapos virgonc csemete. Az orvosok is megdöbbentek.
Nem vagyok erintett a temaban, de egy dolog megdobbentett.
"nem engedelyezhetik negy gyermek kihordasat" - ez nekem eros, szvsz semmi kozuk hozza, ezt kivulallo nem dontheti el! Hogyan lehetseges, hogy egy kismamat ilyen dontesi helyzetbe hozzanak? (szvsz az, hogy a dokik pakoltak be oda az embriokat, nem ruhazza fel oket extra jogokkal az anyat illetoen!!!!)
Fogászati herce-hurca -még ha offtopic is- nekem sem ismeretlen, így kezdtem. Aztán egész belejöttem, már annyit gyötrődtem, akár egy fakír.
Bébi ügy:
én most ott tartok éppen (mondhatni a legeslegelején), hogy másfél évi házasság után passivityből átkapcsolnék activity-be, vagyis utánajárok a dolgoknak. Nálam azért is sürgős a dolog, mert igencsak túl a 30-on... sajna, és ahogy Kirstie Alley(?) mondta a "Nicsak, ki beszél?"-ben: ketyeg a biológiai órám! :-/
Úgyhogy olyasformán ülök itt "köztetek", mint egy új vendég az étteremben: vizsgálgatom az étlapot, és közben nézem, ki mit "eszik", kinek mi "ízlett" stb. Őrület, hogy ilyen dolgokban az ember jóformán alig juthat információkhoz. :-(
Bár nem fogászati szakrendelés folyik ezen a topicon, azért leírom. A rokonságom már előre viháncol amikor a fogorvoshoz készülök. Nem vagyok egy egyszerű eset az biztos. Bármit csinál a fogorvosom az biztos, hogy előtte szurit kérek. Ráadásul, hogy az injekció se fájjon előtte Lidocain spray-vel szokta befújni a injekció leendő helyét a doki. De szerencsére már régóra ismer, és a kezelőlapomra rá van írva:"Zsuzsa! Bármit csinálsz szurit kérek!" Elég nevetséges nem?
Más!
A korábbi hozzászólásokból olvastam én is, hogy a Budai Centrumot sokan jónak találják, a Káli intézetről azonban nem. Én az I. Női Klinikára járok, de mivel egy kicsit más a helyzetem, mint a legtöbbeknek így csak jót tudnék írni nagy általánosságban erről a helyről. Talán egy hónap múlva, amikor túl leszek az újabb átjárhatósági vizsgálaton meg tudom majd írni, hogy azzal kapcsolatban ott most hogy is mennek a dolgok.
Én nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, mert tényleg sok mindent megtudtam már eddig is, és azt hiszem bármilyen témában bátran ki lehet kérni azoknak a véleményét akik már előttünk járnak, és túl vannak olyan vizsgálatokon, esetlen többszöri beültetéseken amik még előttünk ismeretlen területek.
Buksi!
Egyetértünk! Fájdalomküszöb mindenkinél máshol van, sőt: egyazon személy esetében is változhat. Itt vagyok pl. én, a magam fogászati tapasztalataimmal. Pár évvel ezelőtt egy szimpla "koronázási procedúra" megviselt, mint lelkileg, mint fizikailag. Fájt! Aztán most tavasszal egy nagyon komoly szájsebészeti műtéten estem át, ha nagyon finom akarok lenni, azt írhatnám, hogy "azt hittem, besz*rok, úgy fájt", mégis sokkal jobban bírtam (relatíve) ezt a pokoli nagy kínt, mint 5-6 éve azt a "kis semmiség"-et. Szóval önfegyelem kérdése is, hogy ki mennyire hisztis.
"Nem tudom, hogy Te hova készülsz," Na, ezt még én sem, most még csak a bátorságösszeszedés és a tapasztalatgyűjtés stádiumában leledzem. De hogy a telem (s talán még a tavaszom is) erről fog szólni, az tuti.
Úgyhogy nagy érdeklődéssel olvasom a hozzászólásokat. Az ember önsajnálgató, aggódó lelke mindig könnyebb, ha sorstársakkal találkozik, akiket máris közel érez magához.
És a tapasztalatcsere szerintem fontos és hasznos dolog! :-)
Mindenkinek máshol van a fájdalomküszöbe, de azért azt kell hogy mondjam nem egy nagy tragédia. Kellemetlen érzés az biztos, hiszen kontrasztanyagal töltik fel a méhet és a petevezetékeket és ahogy az kitölti a helyet egy kicsit feszít, de nem kibírhatatlan. Ezen kívül a méhszáj tágításához érzéstelenítőt kapsz. Nem tudom, hogy Te hova készülsz, de az I. Női klinikán ezt ma már ambulánsan csinálják. Reggel bemész, pik-pak megcsinálják és mehetsz haza.
De azt mégegyszer hangsúlyozom, hogy mindenkinek máshol található a fájdalomküszöbe, az egyik meg sem érzi, a másik pedig azt hiszi, hogy itt a világvége. Én már túl vagyok 4-en de még mindig itt vagyok, és most készülök egy újabbra.
Buksi!
Irigylem a jó (bensőséges) kapcsolatodat a sógornőddel. Mi sajnos csak látszólag vagyunk "viszonylag" jóban, valójában semmi esély, hogy közel kerüljünk egymáshoz. (Azt mondják, ahol túl jó az anyós, ott mindig van egy nem túl jó sógornő.) :-/
Lányok!
Az egyik barátnőm most esett át átjárhatósági vizsgálaton, és mivel nincs kizárva, hogy rám is vár effajta nyalánkság, ha valamelyikőtöknek van arról tapasztalata, megoszthatná velem e helyen, hogy: tényleg annyira borzalmasan fáj??? :-(
(Ő csak annyit tud róla, hogy valami zselészerű anyaggal csinálták, de mindvégig úgy érezte, hogy az érintett helyen az egész belsőteste szétég.)
Mindenesetre, jól rámijesztett ezzel a "kibírhatatlan fájdalom" sztorival. Úgy hallottam egyébként, hogy a beültetés sem egy kéjhömpöly! Muszáj mindennek ennyire fájnia?! :-(
Na látod! Tényleg igaz, hogy van mindig valami ami rosszabb, és az érzelmi válságból is ki lehet mászni, ha nem zárkózól be a saját világodba, ha kibeszéled magadból azt ami a fejedben jár.
Szerencsémre a sógórnőmmel nagyon jó a kapcsolatunk. Tényleg mindig mindent megbeszélünk, és bár ő pik-pak szült két gyereket, nekem nagyon sokat segítenek a beszélgetéseink, úgy lelkileg.
