Logikusan persze, hogy akkor, de nem tud a kéményseprő minden házhoz fűtési szezonon kívüli időszakban odaérni. 1 év alatt le kell járnia a területét, értelem szerűen valahova télen, valahova nyáron, valahova ... stb. Általában egy szabvány "biztonsági ráhagyásokkal" készül, tehát a lehető legrosszabból indul ki, hogy ne érhesse meglepetés. Persze ezt is lehet, rugalmasan kezelni.
ezt a 60 centit én sem igazán értem, nálunk hajópadló van a szobában (mindkettőben, ami a kéményt közrefogja, máshova nem is tehetném a tisztítót). a deszkapadlásról meg nem is beszélve... de lehet hogy én vagyok idealista, szerintem a kéményt fűtési szezonon kívüli, vagy tűzveszélymentes időszakban szokták (kell) tisztítani logikusan, nem? ha meg gomolyog benne a füst, nyilván nem nyitogatom a tisztítónyílást...
Tavasszal készülök venni én is egy házat, külön kazánház van, gáz, és vegyestüzelés. Érdemes-e megnézetnem mindent szakemberrel, ha igen kikkel? És mibe fog ez nekem kerülni??:-)) Most láttam életembe először kazánt.....ennyire értek hozzá. Kéményt meg csak darabokban, ...ugyanis árulom. A fűtéstöl félek a legjobban, bár bízom benne hogy belejövök. most per-pill biztos hogy nem tudnám azt se hogyan kell begyújtani :-))
:-)))) ebben majdnem teljesen tudatlan vagyok, és mi van akkor, ha tömblakás?? Itt a városban van még rengeteg olyan tömb, ahol kémény van. 4 emelet magasan. Gondolom ott mindenképpen jut lakótérbe tisztítóajtó?? Nem? Na mindegy....hülyeség...itt családi házakról beszélünk .-))
Lapostetőnél egyértelmű, hogy nem kell felső tisztítóajtó, hiszen a tetőről el tudja végezni a munkát a kéményseprő. Kivéve, ha 1.5 méternél magasabb, akkor a tetőn kívüli kéményszakaszra tesznek egy ajtót.
Az 5 métert az MSZ-04-82/1-85 írja elő a 2.5.7. pontban. A kitorkoláshoz való hozzájutás csak zárt égésterű készülékek füstgázelvezetésénél (beleértve a készülék saját szerelvény csövével való kivezetést,a LAS rendszerű kéményeket is, mint pl a schiedel quadro) kötelező. Az, hogy egyes kéményseprő cégek kérnek huzatigényes készülékekhez is kitorkolás megközelíthetőséget az a magánügyük, helyi rendeletben szabályozhatják, de hangsúlyozom: nincs olyan szabvány, ami kötelezővé teszi. Egyébként műszaki felülvizsgálatnál max a füstnyomáspróbához kell a szivacsot a kéménykürtőbe helyezni, ez nem ugyanaz, mintha onnan végeznéd a tisztítást is.
Mivel derékmagasságnál jobban tetőkibúvón nem bújhat ki a kéményseprő, minden kéményhez kéményseprő járdát kértek?!?
hmmm....ez azért is érdekes, mert 7 M felett kötelező a 2 tisztítónyílás.Ha lapostetős házad van, akkor hova rakod a másodikat ( meg egyáltalán)?? Tehát ne építs lapostetős kétszintest, mert ha 1 tisztítónyílásod van akkor azért nem veszik át, ha megvan a kettő, de lakótérben van akkor meg azért? Vagy inkább attól függ hogy mit vesznek át, hogy anyát sikerült-e kicucálnia este?? :-)))
Köszönöm a válaszokat!! Hát ez a 60cm elég baj,mert eredetileg padlószőnyeget szerettem volna abba a szobába :-( Ennek az emeleti tisztítónyílásnak még utánanézek,mert elméletileg van engedélyezett tervünk a helyi kéményseprő cégtől. Majd még jövök :-)
Ezt az 5 métert pontosan mi írja elő? Mert a kitorkollás biztonságos megközelíthetősége, négyévenkénti műszaki felülvizsgálathoz ugye elvileg kötelező, vagyis kitorkollás felől (szintén elvileg) tisztítható a kémény lefelé , koromzsáktól pedig felfelé. Való igaz mi is hidegburkolatos helység felé kérjük a tisztító ajtót nyilatkozat kiadás során. Csavarhúzós kérdése, hogy a körbefalazott kazán égéstermék elvezetője kémény-e ... igen jó ... mert építész vagy épületgépész zerkezet-e a jelzett kürtő?
A schiedelnek kivetetette az ajtaját?!? Ekkora hülyeséget, mert ha egy betonajtót kivetet azt még megértem. Na it látszik, hogy egy két kéményseprő cégnél a rugalmasság nuku, nem haladnak a korral, van egy pár begyöpösödött agyú kötekedő kolléga aki egyszer megtanult (vagy nem) valamit és ahhoz ragaszkodik mindenáron. Persze vannak olyan előírások, szabványok amit be kell tartani, tartatni.
Azt sem értem, hogy egy bélelt, hőszigetelt gázos kéménynél miért kérik egy-két cégnél a faszerkezettől előírt távolságot (12 cm-es légrésnek megfelelő szigetelés)? Szerintem ezt is lehetne rugalmasan kezelni.
Nekem legalább 15m magas a kéményem, kb egy éve vette át a kéményseprő és csak egy tisztítónyílás van az aljan. (alu-bélelt + kikent)
Pár utcával odébb meg csináltunk egy házat aminek schidel kéménye volt, annak be lett építve tisztítónyílás a tetőtérbe, és a kéményseprő kivetette a nyílást és befalaztatta. Azt mondta, hogy lakótérben nem lehet tisztítónyílás.
Arra szabály, előírás nincs, hogy nem lehet lakószobában kéményajtót elhelyezni, de be kell tartani a követelményeket (tisztítóajtó 60 cm-es körzetében a padozatot nem éghető anyagból kell készíteni), de az építési engedélyeztetés során a kéményseprők az egyeztetéskor előírhatják, hogy hova kérik az ajtót. Az előírás az, hogy egy tisztítóajtó legyen a bekötés alatt, egy pedig a kémény fedkövétől visszafelé számított 5 méteren belül.
Egy kis segítség kellene. Felhúzták a kéményemet (acélkandallóhoz lesz - Schiedel-kémény). Két szintes ház,a tetőtér nem lesz beépítve. Tettek egy tisztítónyílást a földszintre és egyet az emeletre (lakószobába). Hát ez az emeleti -így utólag- elég rossz helyen van,mert a szobába fognak bekormozni tisztításkor...de van rá vmi szabály,h ez itt rossz helyen van? Köszi a segítséget!
Ezt annyiban módosítanám, hogy alá nyomásálló kőzetgyapot kerülne, arra csövek, és a boltív külső oldalára szintén csövek, arra meg hőszigetelő majd védőréteg. Ha a tűz leég, a nyílását el lehet zárni, így az eltárolt meleg a csövek segítségével elszállítható. A nappali árammal fűtő villanybojler előtt lesz egy másik tartály, ami a fűtési pufferből veszi a hőt, így áramot spórolok. Nyáron a fűtési puffert nem fűthetem a lakásban lévő vízteres kandallóval, mert amúgy is meleg van bent. Erre lenne jó a kinti kemence, no meg hogy a kert nyesedéket elég lenne nagyobb kötegekbe rakni, mert a kemencébe az is befér.
Ami a szomszédot meg a füstöt illeti, neki is van kerti hulladéka, ami kemence nélkül égetve több és alacsonyabban szálló füstöt eredményez. (direkt azért raknám kintre a vízcsöveket, hogy a felforrósodó falak segítsék az égést, bár tudom azt, hogy ez a hasznosítási hatásfok rovására történik) Szóval nem füstölne annyira mint a szomszéd szokott....
A b. terv az, hogy a benti kandallót eleve kihagyom, és télen is kintről fűtök, akkor viszont már komolyabb kazán kéne. Ha azt a kemencének álcázott védőépítménybe teszem, akkor az - belmagassága miatt - nem minősül építménynek, tehát a belőle kitorkolló függőleges irányú füstgázelvezető se minősül kéménynek. (?)
Hogy témánál is maradjak, de közben vissza is kanyarodjak a kémyényekhez: tudja valaki, hogy mi a kémény definíciója?
Például ha építek a kertben egy kenyérsütő kemencét (megtehetem, nem ép. eng. köteles), akkor gondolom annak a kéményére nem veti ki a kéményseprő a füstpénzt (nem is az a húzós, hanem ha nekiáll okoskodni, hogy mivel béleljem, stb.)
Ha előtte körbetekerem csővel, hogy a hőjét részben hasznosítsam...
Ha eleve beteszek egy szalmabálás kazánt ( http://www.poly-mix.hu/kazanok/calor_kazan.jpg ), ami fekvő, tehát ember nem fér el a kazánnal egy légtérban, csak kültérből pakolja, akkor annak a kéménye már "kémény"?
En a samottot oldalra tennem a rostely fole. A hamuban ha van is parazs, az sokkal kesobb egeti ki az aljat, mint a rendes vastag parazs a rostely felett.
Bármilyen henger alakú "tárgyból" készíthető, ősi "kisebbségi" fűtési lehetőség. Persze ezzel nem akarok megbántani senkit, de ez az egyik legprimitívebb módszer.
Nagyon sok építkezésen látni használt olajoshordóból készült dobkályhát. Általában még ajtó sincs rajta, mert azzal világítottak is.
Egy kályha két luk (egy a füstcsőnek, egy az ajtónak) aztán szevasz.