Annak a férfinak vesznek ki biopsziával hereszövetet, akinek az anyagában nincs felhasználható (=ép, élő) spermium. A herefalban ugyani genetikailag már "kész" sejtkezdemények vannak, és ezek általában alkalmasak a beinjekciós megtermékenyítésre. Mivel egy-egy ilyen szövetdarabkában több is lehet, lefagyazstják és többször felhasználják. Egyébként az "anyagot" nem tudják lefagyasztani, csak az átlagosnál dögösebb férfiak esetében (ld. spermabank), mert a kis futkosók háromnegyede nem éli túl a felolvasztást. A hereszövetben lévő sejtekre ez valószínűleg nem igaz. Ezzel csak az a baj, hogy a hereszövetet találomra veszik ki, vagyis előfordulhat, hogy éppen abban a darabkában nincs egy szál sem. Szóval lutri.
Annak a férfinak vesznek ki biopsziával hereszövetet, akinek az anyagában nincs felhasználható (=ép, élő) spermium. A herefalban ugyani genetikailag már "kész" sejtkezdemények vannak, és ezek általában alkalmasak a beinjekciós megtermékenyítésre. Mivel eg-egy ilyen szövetdarabkában több is lehet, lefagyazstják és többször felhasználják. Egyébként az "anyagot" nem tudják lefagyasztani, csak az átlagosnál dögösebb férfiak esetében (ld. spermabanhk), mert a kis futkosók háromnegyede nem éli túl a felolvasztást. A hereszövetben lévő sejtekre ez valószínűleg nem igaz. Ezzel csak az a baj, hogy a hereszövetet találomra veszik ki, vagyis előfordulhat, hogy éppen abban a darabkában nincs egy szál sem. Szóval lutri.
Kedden megkaptam az utolsó (13.) Humegon injekciót. A mindennapos ultrahang azt mutatja, hogy kb. 8 nagy tüsző van, szépen fejlődnek. Tegnap megkaptam azt az injekciót, amelyik holnap reggelre megrepeszti a tüszőket (Choriogonin, 5 ampulla). Reggel megyünk. Előszőr megnézik a párom "dolgát", és a punkciót csak akkor csinálják meg, ha van benne megfelelő hímivarsejt. Már rosszul vagyok az izgalomtól: képeljétek el, hogy ott állok totál beinjekciózva, 100%-san felkészülve mindenre, szép, kövér petesejtekkel és akkor azt kondják, hogy petesejt levétel helyett lehet hazamenni, mert rossz a férjem eredménye. Csak imádkozni tudok, hogy ne így legyen. nem tudom, hogy fogom elviselni. Ha nem jelentkezem utána, akkor gondolhatjátok, mi történt... De szeretnék egy nappal öregebb lenni... Vagy mégsem? Nem is tudom.
Örülök, hogy újra itt van mindenki!
Ott voltam Dúzs Nóra találkozóján. Sajnos, csak hárman voltunk, de reméljük legközelebb többen leszünk!!! Ráadásul azonos orvosokkal volt/van dolgunk, így mások tapasztalatairól csak elmondás alapján tudtunk beszélgetni. 1 8-tól 1 10 ig tartott(unk) ki. Nóra is biztosan írni fog a topicba, mert még sok érdekesség van a tarsolyában...
Más: Múlt vasárnap a Naplóban arról volt szó, hogy az Országgyűlés előtt van egy olyan törvénytervezet, amelyben meg akarják tiltani a dajkaanyaság lehetőségét. Állítólag jelenleg ez megengedett, de valójában a riportban szereplő házaspárnak sehol nem vállalták el a beavatkozást (röviden az esetük: a feleség terhessége vetéléssel végződött, élete megmentése miatt kivették a méhét. Petefészkei épek, a férj egészséges, és nagyon szeretnének saját gyereket. A feleség legjobb barátnője elvállalná a gyerek kihordását). Semelyik IVF centrum nem vállalta el azért, mert a jogi körülmények nem szabályozottak. Tehát megengedett és még sem. És most pedig a lehetőségét is meg akarják szüntetni, valószínűleg azért, mert félnek, hogy az üzlet és a pénz irányába mennének el a dolgok. Pedig nyilatkozott több orvos is, dr. Papp a Klinikáról és dr. Koncz a János kórházból, hogy megoldás lenne egy, csupán néhány szakértőből álló országos bizottság létrehozása, akik dönthetnének az orvosilag indokolt esetekben. Hiszen ez is egyfajta meddőség, van gyógymód, miért tennének különbséget, hogy az egyik fajta meddőséget megengedjük gyógyítani, a másikat nem.
A műsor közben telefonos szavazás volt: Ön kihordaná-e más gyerekét, ill. megengedné-e hogy a felesége vállaljon ilyet? A műsort megelőző néhány napi szavazás alapján az eredmény 55% IGEN / 45% NEM arányról indult, amely a végén 73% IGEN / 27% NEM-mel zárult. Hát ilyen fontos a tájékoztatás. Kérdés: a parlamenti képviselők szoktak-e tévét nézni?
Szerintem a stimulációnak ebben a fázisában már nemigen állítják le, mert az sem túl hasznos. Egy kis köhögés, hát Istenem... Ami a csodát illeti, én is abban bízom.
Nagy kár, hogy nem kérdezted meg a portán, hol vagyok. Ha máskor jössz, a Kossuth tér 2-4-ben, a III. emelet 55/A az én szobám. Mellékem: 3821. Bármikor örömmel látlek.
Örülök Nektek, bár az előjelek elég rosszak, talán csoda történik. Sajnos ez a realitás. Tudom, hogy biztatnom kellene, de szerintem magasabbról sokkal nagyobbat lehet esni, ha meg fennmaradsz vállalom, hogy varjú legyek. Az én időmben egy megfázás esetén általában leállították a programot. Tudom, hogy nagyon nehéz azt mondani, várjunk még egy ciklust, de lelkileg és anyagilag sem mindegy milyen körülmények között kezditek el a programot. Különben tegnap egésznap a MEH-ben ületem, ha tudtam volna hol vagy megkereslek, na majd máskor.
Duzs! Mi történt a találkozón érdekelne nagyon.
Napi két ampulláról háromra. Csak összehasonlításképpen: a múltkori próbálkozáskor négyszer két ampullát kaptam, egy-egy nap kihagyással. Most ötször kettőt, majd négyszer hármat, és nem hagyunk ki napot, mindennap kapok. Tehát ez most jóval több, mint a kétszerese a múltkorinak. Nem okoz panaszokat, de azért nem egy Hawai maga a gondolat, ezenkívűl nagyon fáj a fenekem...
Most jöttem meg ultrahangról. Azt mondja az orvos, hogy finoman szólva sem tartozom a hevesen reagáló típusba, úgyhogy emelt a Humegon-adagon. A közeli patikában mindjárt meg is szabadultam újabb 8 ezer forinttól...
Legközelebb vasárnap kell megjelenni megint ultrahangra.
Ráadásul nagyon köhögök, meg vagyok fázva, de nem szedhetek semmilyen gyógyszert, mert az zavarja a stimulációt.
Hadd kotnyeleskedjek bele a férfikérdésbe is, mert az én párom már keresztülment rajta és mindig elkísértem.
Szóval előszőr is adatlapot szoktak felvenni (van-e gyereke, okozott-e már terhességet, hányszor egy héten, van-e pansza stb.) majd ugyenerre a lapra rávezetik a mikroszkópos viszgálat eredményét. Ez már aznap kész. Megnézik, hogy normális-e a mennyiség, mozognak-e és elegen vannak-e a kis futkosók. Majd egy kis "tökörészés" következik, azaz kézzel megtapogatják a zacseszt (méret, nem lóg-e túlzottan stb.), sőt meg is mérik egy tolómérővel, mert ebből lehet következtetni az űrtartalomra. Ez alapján számsorolják (pl. "8-as", "12-es" stb.)
HA MINDEN OK, A FÉRFIT BÉKÉNHAGYJÁK EZUTÁN.
Ha nem, vérvétel és hormonelemzés következik, aztán a bajtól függően van tovább a menet.
Wayan
Úgy látszik egy cipőben járunk, csak én már egy hét múlva csütörtökön megyek andrológushoz. Azt nem tudom mi fog történni, de azt mondták, hogy az eredmény azonnal meg lesz. Nekem otthonról kell vinni az anyagot, és mire az egyéb vizsgálatok befejeződenek, azzal is végezni fognak. Négy nap előny talán arra jó, hogy még lesz idő hogy megírjam friss "élményeimet".
Ami a gyógyszereket illeti... Ha én azt tudnám pontosan... De valahogy így van: a Suprefact injekciók(bőr alá) idézik elő a peteérést, ezt most a Clostylbegyt nevű tabletta helyett kaptam. A Humegon nem tudom mit csinál, de az is valami ilyesmit, ezt szerintem majdnem mindenki kap (a drágaságban egyébként ez a ludas: 11 000/doboz). A Prednisolon valamilyen általános (gyulladáscsökkentő?) hatású (azt hiszem)gyógyszer, a hüvelykúp is az esetleges fertőzésekre való, hogy mire az akcióra sor kerül, ezek a dolgok ki legyenek küszöbölve. (Elég bosszantó lenne, ha mondjuk valami - amúgy bagatell - gombás vagy más fertőzés miatt nem sikerülne valakinek a baba..)
Szia Noa!
Jó hogy itt vagy és mint már emilkében is írtam, gratulálok a nagy bátorsághoz! Azt hiszem az egész topic nevében mondhatom, hogy drukkolunk neked!
De azt áruld el melyik gyógyszert mire és miért kell szedni! Hadd legyünk mi kezdők okosabbak!
Wayan
Nem, nem tévedés, tényleg én volnék. Csak történt egy s más és egyszerűen úgy gondolom, önző dolog lenne, ha nem osztanám meg itt veletek, hiszen ha mi nem tartjuk egymásban a lelket, más nem fogja helyettünk... Ezt most nagyon komolyan mondom,mert fantasztikus érzés volt olvasni a sok magánba írt levelet a "topicosoktól". Képzeljétek, szinte mindenki írt, bátorítot, bíztatott, vigasztalt.
Ez is nagyban hozzájárult ahhoz a melehetősen kockázatos döntéshez, amit végül meghoztunk: a történtek ellenére megkezdjük a stimulációt és bízunk abban, hogy egy hét múlva jobb lesz az a bizonyos eredmény és talán minden egybevág...
Szóval pénteken kezdtem: négy napon keresztül Suprefact injekció bőr alá, szombattól folyamatosan napi két, majd három ampulla Humegon, reggel-este Prednisolon, este Klion-D kúp. sszesen 30 ezer forintba került. Tegnap voltam ultrahangon, legközelebb pénteken és vasárnap megyek.
Egyébként nagyon ránk jár a rúd: meg vagyok fázva, a páromnak kisebb szájszebészeti műtétje volt, összetörték az autónkat, amikor ott sem voltunk és a mujnkahelyemen is dupla a terhelés. Ha mindemellett lesz ebből valami, akkor én megeszem... De most már nincs visszaút. Ha nem sikerül tényleg elfelejtjük az egészet egy jó fél évre...
Úgy látszik picit megállt itt az élet Noa távozásával. Bár nagyon sajnáljuk, ami vele történt és nagy veszteség számunkra a távozása, voltak itt mások is!
Akkor, éledjünk hát újra!
Mint azt már leírtam, nekünk az előző hónap is elveszett idő volt. Szóval a tervek szerint elmentünk orvoshoz, aki azt jvasolta, hogy először a férjemet kéne megvizsgálni. Jövő utáni hétfőn megy a vizsgálatra.
A kérdések a következők: Mi fog vele történni? Mennyi idő, míg megkapjuk az eredményeket? Segít-e egy férjnek, ha a várakozás nehéz perceiben a kis felesége fogja a kezét?
És veletek mi ahelyzet, hogy álltok a vizsgálatokkal, milyen állapotban van alelketek, netán tart-e már valaki a beültetésnél vagy annak előkészítésén, esetleg van-e valakinek valami új infoja a témában?
Ne haragudj, hogy innen a páholyból beleszólók. Mi csak az első vizsgálatoknál tartunk egy év próbálkozás után, igy egész biztos, hogy még nem érzem át a nehézségeket amiket átéltetek, de azért szeretném megjegyezni, hogy a rádióban hallott álláspont a Hittani Kongregáció instrukciója vagyis útmutatása (http://www.katolikus.hu/p_encik/bio.html#JB51) ami nem jelenti azt, hogy minden erővel üldözni kell a mestreséges beavatkozást, és egyébként "csak" az inszeminációt és a lombikot nem helyesli, a gyógyszeres rásegitést értrelmezésem szerint támogtja.
Mivel útmutató, nem szükséges minden részletében elfogadni, de megfontolásra érdemes lehet, bár bizonyos részleteiben nem egyértelmű, ami a meddőséget illeti. Azt, ugyanis hogy ki mikor követ el bűnt, azt csak saját maga döntheti el, kívülről elég nehéz megitélni.
Bocs ha egy kicsit offtopic voltam.
Tegnap rettenetes dolog történt. Pénteken kezdtük volna a stimulációt, de még tegnap vártunk egy eredményre, amitől függött, hogy érdemes-e elkezdeni. Az eredmény a lehető legrosszabb lett, a részletekkel nem fárasztok senkit. Tehát egyelőre a lombikra sincs remény. Ezzel egyidejűleg ez a topic is számomra az elérhetetlen álmok színterévé vált, így azt hiszem, képtelen lennék most egy darabig ide benézni és írni.
Egy időre tehát búcsúzom mindenkitől és nagyon őszintén kívánok mindannyiotoknak gyönyörű szép babákat!!! Ha majd valakinek sikerült, azért írja meg magánba!
Nagyon örülök, hogy egyetértesz velem! A redukcióval kapcsolatban ha az orvosok betartanák az előírásokat, mely szerint három petesejt ültethető vissza, csak nagyon ritkán kellene ehhez a drasztikus eszközhöz folyamodni és ilyenkor is életmentés címén. Hiszen vagy az anya, vagy a gyermekek károsodhatnak a túlzott létszám miatt. Az, hogy Te el tudsz vonatkoztatni nagyon jó, de képzeld el mit élnek át azok, akik nem képesek erre? Én sajnos találkoztam ilyenekkel, borzasztóan szenvedtek. Talán ezekért az élményekért is van bennem több düh a kelleténél. Különben nemcsak a lombikot, hanem mint írtam mindenfajta beavatkozást nem kívánatosnak tartanak. A cikket várom. Még vannak gondolataim a petesejt és preembrió adományozásról is de azt majd később most mennem kell értekezni.
Kösz noa, nem akartam a lelkedben kutakodni, csak azért érdekelt, mert mondtam, én 20 hónapja szedem és kutya bajom sincs tőle. Különben azelőtt én se szedtem soha semmit, mert allergiám van. Amúgy meg nagyon szorítok Nektek, mindenkinek.
Sajnos hívő katolikusként is egyet kell értsek Veled. De én ebben az esetben elvonatkoztattam a vallást az egyháztól és magam "intézem el" Istennel a dolgot. Teljesen kizárt, hogy az az Isten, akit én ismerek, ne akarná ezeket a gyerekeket. Csak hát sajnos az egyház éppolyan emberekből áll, mint mi, és ezek az emberek tévedhetnek. Ettől még az én szeretett egyházam marad, csak ebben a kérdésben kritikus szemmel fogadom a tanait. Ennyi. Egyébként nem akarok itt hitvitába bocsátkozni, de a lombikottól például a már Don által írt "redukció" miatt ódzkodnak. Én egyébként vallásos megfontolásból nem engedném a redukciót, inkább eleve kevesebbet ültettetnék be. De ehhez nem kell vallásosnak lenni, ez sima lelkiismereti kérdés. A redukció ugyanis lényegében az abortuszhoz hasonlít, nem sok választja el tőle. De ez sem ide tartozik. A gyógyítással kapcsolatos hasonlatra magam is eljutottam, és a cikkemben írtam is róla.
Ha kell, Neked is elküldöm, azt hiszem úgy érzed majd, hogy akár Te is írhattad volna.
Ami a keresztelést illeti, úgy tudom elvileg egy papnak nincs is joga megtagadni, de ez szintén más téma.
Az elmúlt napok termését csak most tudtam elolvasni. Elszámoltam 100-ig, nehogy megbántsam bárki érzéseit, de muszáj néhány szót írnom a katolikus egyház hozzállásához a mesterséges megtermékenyítéshez. Jó néhány évvel ezelőtt jelenlegi pápánk megbízottja útján kinyilatkoztatta, hogy a mesterséges megtermékenyítés (figyelem nem csak a lombikbébi, hanem pl. egy kis gyógyszeres rásegítés is!)ugyanolyan bűn, mint a művi terhességmegszakítás és minden eszközzel harcolni kell ellene. A legfőbb indoklás az volt, hogy nem szabad az élet rendjébe beavatkozni. Emlékszem az egy nyári nap volt, mert én kinnt voltam a telkünkön a csodálatos gyerekemmel, aki sohasem lenne az IVF nélkül. Azt hittem ott helyben megüt a guta. Annyira nem életszerű, elavult nézet. Szerintem ha ezt elfogadjuk, akkor nem szabad gyógyítani sem, nem szabad sem a pápát sem mást kezelni, hiszen ha megbetegszik és ebbe belehal az élet rendje, ha mesterségesen belenyúlunk beavatkozunk. Azért vagyok többek között kiakadva, mert borzasztóan megnehezíti azok sorsát, akik hívők. Nem elég ez az egész baj, még tetézik azzal is, hogy állandó bűntudata legyen. Ez a probléma különben kizárólag a római katolikus egyházban van jelen. Minden más vallás megérti és elismeri a fontosságát. Az én gyerekemet például Sz.Anna templom papja nem volt hajlandó megkeresztelni, keresnem kellett egy felvilágosult papot, akit meg is találtam. Ő a mában élő ember, teljesen érti ezt az egész dolgot, de mint mondta kell még várni, amig a katolikus egyház is modernizálódik egy kissé, és megpróbálja a követni a fejlődést. Végül nagyon szeretném ha nem vennétek rosszul füstölgésemet, tényleg nem szeretnék senkit megbántani.
Mint tudjuk, sajnos lombikbébi programban veszek részt. A fokozott petesejt-érlelést egy surva gyógyszeres kezeléssel váltják ki (=stimuláció), ahhoz pedig, hogy ez célt érjen, előbb le kell állítani a saját hormonháztartás ilyen irányú funkcióit. Ezért minden stimuláció előtt egy hónapig valamilyen fogamzásgátlót kell szedni. Mivel azonban én pélsául sohasem szedtem semmilyet, nem tudtuk, melyik lesz a jó. Az első próbálkozásnál Marvelont írt fel, akkor nem is volt semmit baj, csak kicsit tovább tartott a vérzés. Ezért most Ovidonra váltottunk, de attól már az első két napon olyan hányingerem volt, hogy brrrrrrrrrr... Mire felhívtam és azt mondta, térjek vissza a harmadik napon a Marvelonra. Visszatértem, de a vérzésem még a 9. napon sem akart elmúlni. Erre azt mondta, szedjem kettesével. na, a 11. napon nagy nehezen elmúlt, de minden éjjel hányingerem van és bizony azóta is voltak pici vérzések (kb. fél órásak).
De hála Istennek tegnap vége lett, most majd megjön, aztán pénteken indul a stimuláció.
Persze aki fogamzásgátlás céljából mérgezi magát ezekkel a vackokkal, annak van ideje kikisérlezetni, melyik a legjobb, de mi azért útközben váltogattunk, mert itt nem a fogamzásgátló hatása a lényeg, hanem a blokkolás. Így aztán azt mondta a doki, viseljem el a hányingert, mert különben le kell állítani az egészet és hónapokat várni. Na, akkor inkább a hányinger, igaz, lányok????
