tudsz nevesíteni pár címer rajzoló programot?...megpróbálkozok velük. Az 1715-ös összeírás (ha neked ez megvan)....akkor látsz benne Erdős családot Bezi (Bezy) környékén?......illetve a Lőrék amikre utaltál, tudsz róluk küldeni az 1715-ös összeírásból valami kivonatot?
>>tudtok valamilyen programot, amivel ezt meg lehet tenni?<<
Csak olyanról tudok, ami nyugati címereket rajzol. A magyar címerek túl "csicsásak" ahhoz, hogy egy számítógépes program meg tudja rajzolni. Persze, ha egyszerű a címer, akkor a nyugati címerekhez készített programok megbírkóznak vele.
elnézést mindenkitől, ha a válaszomban kicsot off vagyok:
Kutatásom iránya a Győr mellett fekvő Bácsa (Bacha, egy ideig Vámos filiája) nevű településen élt Lőrék, mint predális (egyházi) nemesek minnél mélyebb visszavezetése (az 1600-as években említik a predális szék ügyeinél). A Lőrék visszavezetésénel egy helyen az anyakönyvekben találtam egy Lőre alias Lőrincz András megnevezést is, talán ezért fogadom el "könnyedén" LvT érvelését. Bár ez a megjegyzés viszonylag későn 1869-ben egy házasságkötés alkalmával történt és se előtte, se utánna nincs hasonló utalás sehol. Tehát mintha a Lőrincz-ből való származást elfelejtették majd megint előszedték, de csak egy alkalom erejéig.
A másik kutatott ág a szintén Győr környéki Vámosról származó Tolnay család. Itt egy kicsit egyszerűbb az élet, de "csak" az 1687-es armális másolata van meg 1754-ből....tehát majd címert rajzoltatni kéne. (tudtok valamilyen programot, amivel ezt meg lehet tenni?)
Utánanéztem, első magyar nyelvű említése 1267: Lureu, az értelmezését világossá teszi az, hogy korábbról (1259) van latin elmlítése: in Portu Equorum azaz 'a lovak révében (kikötőjében)', tehát a mai névalak etimologikus. Ez utóbbira utal a szerb neve Lovra, ezt hangátvetéssel jött létre egy *Lovera alakból. Mivel a szerbek a XVIII. sz. elején költöztek ide, ez arr autal, hogy a környéken még ekkor is használatban volt a v végű ejtésmód.
Valóban van azonban Lóré alakja is. Ez azonban egy másodlagos fejlemény, amelyet a gyakori hő ~ hév ~ heves váltakozás indukálhatott (vagyis, hogy a tővégi v csak ragozott alakok előtt létezik, így a Lőréven ragos alakból elvontak egy Lóré alapalakot). A Lóré fiatal voltára utal az, hogy ahol etimologikus szóvégi -é-t feltételezünk, ott a jelen nyelvállapot szerint rövid -e-t vagy -i-t találunk. Éppen ilyen pl. a Lőrinci helynév, melynek eredetibb alakja a birtokjeles Lőrincé azaz 'Lőrinc nevű személy települése'. A Löre alak itt csak elírás lehet.
Ugyanez a helyzet Remetelórév esetén. Első említése: 1406 Lorew. A település román neve Lorău, amely világosan arra utal, hogy az átvételekor a magyar alakban két ajakkal ejtett (azaz bilabiális) /w/ állt, azaz a mai /v/ előzménye. (A v régi bilabiális ejtésére sok bizonyíték van, és peremnyelvjárásokban máig él.) Kniezsa szerint azon a környéken -i v. -e vegű magyar heységneveknek a románban -eu vagy -iu folytatása van, pl. Püspöki ~ Pişpichiu, Kovácsi ~ Căvăceu. A településnek van egy Köröslóró neve is: ez utóbbi utótagja visszakölcsönzés a román Lorău-ból.
A fenti helynevek tehát semmilyen szinten nem függenek össze a Lőre, Lóri személynevekkel.
Nem Lőrinctől, és magam a dinnye vonatkozásában (pedig Hevesben nőttem fel) ezt nem is halllottam emlegetni. Egyébként
lőre < n. lör(en) < középfelnémet liure < v.lat. lor(e)a 'vizetett bor' <: lat. lavare 'mos, vizez'
> Amúgy érdekesség, hogy a Pest-Pilis-Solt megyei Lórév, - melyet Te is említesz -említtetik Löre, valamint Lóré alakban is
Ennek utána nézek, de ha ez igaz is, akkor is egy Lőre/Lóri > Lórév népetimológiára kell gondolnunk, tehát a dolog épp fordítva lenne, mint ahogy bal900 vélte: a Lórév > Lőre/Lóri út kizárt.
> Hát, az az internetes "eloszlás" nem túl bőséges
De elégséges. Ritka névtől nem hemzseg a net. Plusz jönnek még a Koppeterek.
> norvég szótárak szerint a Kappe kabátot, köpenyt jelent. Kappeter = köpenyes?
Sajnos, a -ter végződés nyelvtani funkcióját nem tudom, így nem merem ide vonni ezt a szót. A n. Kappe 'kámzsa' és ez egyébként etimológialag összetartoznak: így mind a norvég, mint a német adat jelentheti 'köpeny, kámzsa' (a n. 'sapka' már a 'kámzsa'-ból jő).
Fogtam még egy adatot: dán-svéd koppe 'himlő, ragya' ez is lehet az alap, de a -ter itt is kérdéses. Talán érdemes lenne feltenni a kérdést a Skandirulezben.
Még annyit, az 1715-ös országos összeírás 3 helyen említ Lőre nevű adózót, Jászberényben, a nyitra vm-i Béden, itt ketten is, valamint a váci járásban Versegen. S él egy család Joannes Löre családfővel Nógráskövesden is ezidőben. Ha megírod, melyik irányban kutatsz, küldök valami érdekeset.
Amúgy érdekesség, hogy a Pest-Pilis-Solt megyei Lórév, - melyet Te is említesz -említtetik Löre, valamint Lóré alakban is, sőt Bihar vm-ben a váradi járásban létezett egy Remetelórév nevű település, melynek akkori írott alakja szintúgy Lőre, mitöbb Lőré alakokban is ismert volt. S mivel a két település igencsak messze esik egymástól, igencsak igazolni látszik a két megnevezés - Lórév és Lőre - egyikének a másikából való eredeztetését, hacsak nincs valami közös bennük (azonos, vagy hasonló birtokos, stb.). Ami persze nem igazolja még a családnév innen történő eredeztetését.
ha elveted az előbb említett lőrét - ezért vagyok kiváncsi az okára, s elfogadod a Lőrincből való levezetését, amit nem zárok ki, hogyan viszonyul szerinted Lőrinc és a dinnye esete ehhez a lőréhez. Mármint, hogy a szólás azt jelenti = meglevesedik, levet ereszt. Különösen, hogy Lőrinc napja - a második, a szeptemberi - közel van a szüret idejéhez. (A dinnyés Lőrinc, mint tudjuk az augusztusi, csak azóta a dinnyeszezon új fajták "megjelenésével" meghosszabbodott)
Lőrev. csiger, borszerű silány ital, mely oly módon készül, hogy a kisajtolt törkölyt azonnal leöntik vizzel, s néhány órai állás után újból kisajtolják s az igy nyert levet kierjesztik. Sokkal jobb lesz a L., ha a törkölyre nem tiszta vizet, de cukros vizet töltünk, s ha a kisajtolt léhez annyi cukrot teszünk, hogy annak cukortartalma az erjedés előttmintegy 18%-ra rugjon; ekkor már nemL.-t, de törkölybort (petiotozott bort) nyerünk.
Kösz. Csak a kíváncsiság hajt, mert elképzelni sem tudom, hogy hova lehetne "elhelyezni" ezt a nevet.
Hát, az az internetes "eloszlás" nem túl bőséges. Azt a norvég mondatot én sem tudtam megfejteni, de norvég szótárak szerint a Kappe kabátot, köpenyt jelent. Kappeter = köpenyes?
Ha a németből indulunk ki, szerintem lehet kalap is. Kalapos?
Rögtön lenne egy újabb kérdésem is. Tegnap Macbethben "volt részem" az Operában. A művésznő családneve Kirkósa. Hova helyezed? Szláv becenév? Örmény?
A jelen jogi helyzet nem egészen így szabályoz. Csak a bejegyzett tizen-egynéhány nemzetiséget illeti meg ez a jog, és őket sem az, hogy tetszőleges nevet adjanak a gyereküknek, hanem az, hogy a nemzetiségi utónévkönyvből tegyék ezt. Mivel a kiadvány friss, és még nem volt a kezemben, nem tudom, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valaki utónévkönyvön kívüli nemzetiségi nevet akar bejegyezni.
Erre egy kiskapu lehetne - ha nemzetiség vagytok, akkor nem érvényesek az általános szabályok. Miért ne mondhatnátok, hogy ti kelet-patagón* nemzetiség vagytok, és kelet-patagón nyelven a Zolya bizony így irandó. Föleg annak tudatában, hogy szvsz Mo-n bárki bármilyen nemzetiségünek vallhatja magát.
Utánanéztem: Podolie a XVII. sz.-ig magyarul Leszéte volt, utána lett a szlk. Podolie alapján Podola. 1910-ben a hivatalos névrendezés során kapta a Felsőleszéte nevet.
---
A fenti egyébként ezt érdekes terminus post quemként is szolgál: a Podol(l)aiak ezt a nevet a XVII. sz.-nál nemigen kaphatták korábban.
Kappéter: Netes eloszlását tekintve egyértelműen a Kappeter németnek tűnik. Találtam Koppeter variánst is, így egyelőre úgy vélem, egy Kopf-Peter jellegű kettős vezetéknévvel van dolgunk. De érdekes adatok miatt még körülnézek a svéd és dán szótáraimban (sajnos norvégom nincs, miközben az adat norvég volt).
A Lőrék Győr környékén éltek. Lehet-e vajon, hogy egy Ráckevéhez közeli településről (Lórév) kapták a nevüket kis módosulással? Nem tudok semmi biztosat, de találtam egy Lóry János nevű prefektust Lórévben...ebből gondoltam, hogy netán ez a Lóry a Lórévből lett, majd belőle Lőre...
De arra is találtam halvány nyomokat, hogy Lőrinczi mint vezetéknév módosult Lőrévé.. (ekkor azonban Lőricz mint településről kapták a nevüket)...vélemény?
A Tolnay tényleg nemesi ág. 1687-ben kapott armálist, de ekkor már szintén Győr környékén éltek (Vámos). Birtok adományozásról nem tudok.
> Az Alföldön: Kiskunhalason, Hódmezővásárhelyen élnek ilyen nevű rokonaim. Tudtommal ez egy elég ritka vezetéknév.
Megnéztem a szláv telefonkönyvben: van négy találat (bár egy l-lel írva), kettő Pozsonyban, kettó Túrócszentmártonban, vö. ITT. Tudtál róluk?
(P.S. Mivel a Podolie gyakori szláv helynév, a Podollay név szláv változatai -- Podolský, Podolák, Podoliak, Podolec, Podolan stb. -- nem ritkák.
N.B. Ha keresni akarnál a szlk. telefonkönyben, az "Area Telephone Code" mezőbe írj "0"-t [azaz egy nullát]; a vezetéknév eleje pedig a "Surname"-be: a Podol sz összes "rokon" nevet felhozza.)
> Ennek a seggítségével találtam rá egy Podolie nevű helyre a vágújhelyi járásban, melynek a neve (illetve valószínűleg egy részének a neve) valaha Podola volt. [...] Az említett lista szerint a helység magyar névváltozata Felsőleszéte volt, a helyi lakosok nevezték nyilván a helséget Podolának.
A helyzet az, hogy a település eredeti neve a szláv Podolie volt (ill. nyelvjárási ejtésben Podolia), amelyet a magyarok Podola alakban vettek át és használtak a XX. sz. elejéig. Akkor a hivatalos településnévrendezés keretében egy csomó településnevet "megmagyarosítottak": azóta van Felsőleszéte is.
Tolnay: Lakosnév Tolna település, de méginkább a megye nevéről. Paraszti-polgári eredet esetén szülőhelyre, egy korábbi lakóhelyre utalhat. Nemesi eredet esetén ehhez csatlakozik még a birtokközpont lehetősége is.
A Lőre és a Tolnay nevek eredete érdekelne. A lőrére adja magát a megromlott bor, de nem hiszem, hogy az lenne a helyes. A tolnay pedig gondolom tolna megyéből származó........Milyen ötletek vannak még?
Mint az -i képző sejteti, helynévi eredetről van szó.
Találtam egy érdekes névlistát, ahol szlovákiai helységek neve szerepel magyarul és szlovákul. A magyar nevekből általában kettő is van, gondolom azért, mert Trianon előtt a felvidéki helységeknek két nevük is lehetett, egy magyar és egy belső keletkezésű szlovák, azaz, ahogy a helyi lakosok hívták.
Ennek a seggítségével találtam rá egy Podolie nevű helyre a vágújhelyi járásban, melynek a neve (illetve valószínűleg egy részének a neve) valaha Podola volt. Ha térképen keresed, a Vágújhelyről Nagyszombatba vezető 504-es út mellett találod meg, kb. 15 km Vágújhelytől délre.Az említett lista szerint a helység magyar névváltozata Felsőleszéte volt, a helyi lakosok nevezték nyilván a helséget Podolának.
A Podolie/Podola név kb. völgyit, völgymentit jelet.
