Bizonytalan, hogy milyen termése lesz. (A nemes szilvák esetében 1000 közül egy valamilyen szempontból jobb mint a szülője, 10 kb. ugyanolyan, a többi /989/ gyengébb.) Kipróbálhatod, de biztosabb, ha beoltod a magról kelteket, mert akkor olyat terem amilyet beleoltottál. Kajszinak is jó alany!
Az emberiség évezredek óta csak azt az eggyet igyekszik meghagyni, szaporítani. (Megjegyzem van néhány gyengébb minőségű fajta, amelyik kb. ugyanolyan termést hoz magról is. Pl. Mirabolán, Penyigei.)
Van 3-4 magról kelt szilvafám. Most vannak olyan faiskolai méretben. Szükséges szerintetek oltani-szemezni, vagy várjam meg milyet terem magától? Valaki azt mondta nekem, az oltatlan szilvafák nem teremnek olyan szépen, csak kis apró gyümölcseik lesznek. Ezt valahogy nem akarom elhinni. Akkor hogy maradtak fenn több évezreden keresztül?
Ja és lehet őket sövény-szerűen nevelni? Kell hozzá tartószerkezet, amihez kötöm, vagy elég ha csak formára metszem?
Az alma a vadkörte és a birs alany kiválóan adja a héjját. A vörösszilva nem annyira jó a fásodottabb részeken de a mirabolannal együtt jól adja a héjját magasabban főleg az idei még zöld részeken.
Az eper is nagyon jól adja a héjját a magasraszemzéshez csüngő eperfához.
Valamint az orgona is jól szemezhető.
Próbáltam cseresznyét is minden mindegy alapon (kipusztulófélben levő cseresznyefáról) de nem adja még a héjját a vadcseresznye a meggy és a kései meggy sem ezért inkább rügylapozással próbálkoztam. A cseresznye és meggyfélék szemzése amúgy is később időszerű aug.-szept.
Idén ráadásul szinte mindenhol 1 héttel előrébb járunk...voltam hétvégén Gönc környékén, a gönci kajszikat július első hetén szüretelték, miközben rendszeresen a hónap közepén szokták - a fák szinte üresek voltak, pedig az az ország majd legészakibb pontja...
A fenológiai állapot fejlettsége az ország 2 vége között lehet még 2 hét is: Ninovargánál már majdnem sárgult a kajszi, nekem meg az utolsó szemig lefagyott az összes, Ali-bánál meg még koriztak a pingvinek a kert végében.
Igen, mind a kettő zöld ilyenkor. De azt hiszem ha többet szeretnél megtudni ennek az oltásnak a pontosabb gyakorlati alakalmazásáról, akkor tőlem tapasztaltabb embert kellene megkérdezned, mert nekem ez volt az első szőlőoltásom.
Általában a vad alanyok melyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a kórokozóknak. Azok a növények akik már régóta élnek az ember mellett és rég óta termesztik őket, azok amik jobban fogékonyak a károsodásra.
Tegnapelőtt és tegnap elkészültek első oltásaim szőlőbe. A Czeiner féle zöldoltást alkalmaztam, amit a Jeszenszky könyvből néztem ki, hogy hogyan kell csinálni. Június közepéig írja, hogy lehet alkalmazni ezt a módszert, ezért reménykedem, hogy még nem késtem el. Az idő jó, borongós felhős, tehát minden valószínűség szerint egy pár darabnak sikerülnie kell, legalább is reménykedem. A z egyik szomszédtól kaptam nagyszemű csemegeszőlőről oltóvesszőket és azokat ültettem rá saját alanyokra. A vesszők két napig vízben áltak, amíg az oltáshoz hozzá tudtam kezdeni. Viszonylag gyorsan és sokat tudtam elvégezni ebből az oltásfajtából és habár a Jeszenszky könyv pontosan leírja, hogy az oltóvesszőn melyek azok az ízek, amik alkalmasak oltásra, azért én minden ízt felhasználtam, mert sajnáltam őket kidobni. Legfeljebb nem maradnak meg, de csak kevés vesszőből gazdálkodhattam.
kedves ali-bá, a kertünkben van egy 30-35 éves egészséges vadcseresznyefa,bőven terem a madarak örömére és nem látni rajta semmi betegség nyomait. kérdésem ,hogy rá lehet oltani meggyet esetleg cseresznyét ? magassan van a koronája mikor kell visszavágni ? üdv
3.emelet,közvetlenül a lapostető alatt,nyugatra néző ablakok/du1 től végig betűz a nap/ átlag 30-32 fok a lakásban...eső...hát ha azt a néhány csepp taknyot annak lehet nevezni,na jó egyszer volt egy gyenge öntözésre való,amikor már majdnem minden elszáradt...
