Jól teszitek. :-)
Mi pedig valamelyik nap a naptárban lévő neveket néztük végig. (Illetve a párom kezdte és én nagyon örültem ennek a kezdeményezésnek.) Jókat derültünk egyes variációkon, bár az is kiderült, hogy bizonyos neveknél elég nagyok a véleménykülönbségek köztünk, de ha eljön az ideje, biztosan közös nevezőre fogunk jutni. :-)
CsinnnKA!
"Tessék nekem drukkolni"
Termeszetesen gondolunk Rad! Igaza van arpg-nek, kar, hogy menet kozben nem tudsz tudositani, nem tudjuk a kapcsolatot tartani. Azert lelekben fogjuk a kezedet mi is. :-)
==========================
"az anyát ÉN 100 %-ig vétlennek ítélem"
Volt, aki nem??? Te jo eg!
"én majd igen-igen óvatos leszek, ha egyszer végre gyerekem lesz."
AMIKOR (vegre gyereketek lesz), csinnKA! :-)
Na, végre február van, mászunk ki a télből.
Tegnap jött meg a Cora aktuális katalógusa, "Bébi-hetek" (vagy napok?) vannak. Úgy belefeledkeztünk a babacuccok nézésébe, az árak kalkulálásába (Mennyire jön ki egy pelenka stb.), hogy teljesen elfelejtettünk, valójában mennyire irreális is most mindez. Olyanok voltunk, mint egy teljesen átlagos pár, akinek már útban a baba... Azért érdekes az emberi természet, mennyire optimizmusra van hangolva alapjaiban és a zsörtölődések ellenére is, különösen most, hogy jön a tavasz.
Balettje!
Engem nagyon megrázott a történet, már csak azért is, mert az anyát ÉN 100 %-ig vétlennek ítélem ebben a halálesetben, mégis pokoli nagy árat fizetett a "felelőtlenségéért"! Most mondd meg: az ember jót akar a saját gyerekének, a legjobbat, friss tavaszi primőrt, a kisbaba meg belehal. Szerintem rettenetes! Nagyon megrázott, és megfogadtam, hogy én majd igen-igen óvatos leszek, ha egyszer végre gyerekem lesz.
Topictársak! :-)
Tessék nekem drukkolni, hogy ne találjanak semmi komolyabb zűrt, azt a kicsit pedig, ami miatt tulajdonképpen bevonulok (nemkatonának), azt meg lehetőleg jól "lőjék" be gyógyszerileg. Jövő héten (vagy utána) jövök ismét dolgozásba, majd jelentkezem. Addig lélekben veletek.
Nnna! Kismamák vigyázzanak magukra, kismama-jelöltek meg kerüljenek egyre közelebb az áhított áldott állapothoz! Legyetek vidámak, vigyázzatok magatokra és egymásra! :-*
Noa, köszi :) Előtte nekem is volt hasfájás stb.
A babaetetés: a múltkor a fél éves unokahúgomat etette az édesanyja, és ez volt ráírva az üvegre:
Spagetti, bolognai szósszal.
Háát, kicsit meglepett, elmúlt a régi sárgarépafőzelék-korszak?!:)
Régebben én is féltem, hogy ikrek.. de mostmár asszem lehet, hogy csalódott lennék, ha nem ikreink lennének (majd):) A hármasikrektől azért félnék, persze.
De.. csak lenne már...:) (ábrándozik)
Úgy látom, Ti mind napközben vagytok, így Nektek Jó Napot :)
Olyan jót tomboltam én is hétvégén. Igazából nem tudom mi lett előbb a tyúk vagy a tojás, de a lényeg, hogy sikerült rendesen kiborulnom. Nem igazán idevágó téma, de eldugult már megint a rohadt lefolyónk (persze szombat délután), a múltkor egy ciklus kimaradt a már régebben említett "szervezetpihenés" címén, a következő a temetés körüli herce-hurca miatt, most meg sitty-sutty 20 napra megjött, én meg csak álltam mint szamár a hegyen és tomboltam. Még jó, hogy szerencsétlen macska nem jött elő az eső miatt, mert szerintem belerúgok, holott ő aztán végképp nem tehet semmiről. De kifortyogtam magam, mára csak egy kis levertség maradt az egészből és remélem, hogy lassan javuló pályára állok. :-))
A babatáplálásba nem igazán tudok érdemben beleszólni, de annyit azért tudok hozzáfűzni, hogy nem hinném, hogy olyan nagy áldozat lenne egy anyukától, hogy külön főzőcskézzen a babának.
Terhes nők látványa - hát igen; engem is sokkal jobban zavar, mint maga a pici baba jelenléte. de hát mint olvasom, ez az "általános tendencia".
Most el, majd később vissza, remélem addigra rendezettebbek lesznek a gondolataim. :-)))
arpg!
Bocs, ha hulyeseget kerdezek, Ti most ikreket vartok?
(Kulonben a kezdeti nehezsegek utan biztos van olyan resze is a nevelesuknek, ami konnyebb, mint mas piciknel.)
Balletje:
tavalyi tragédia: egy lelkes kismama friss, finom primőr sárgarépából kotyvasztott főzeléket (mondjuk) vagy pempőt a bébinek (6 v. 8 hónapos volt, már nem emlékszem). Tudod, ez az a fajta csodaszép "első" sárgarépa, amit ha meglátsz, már valami isteni tavaszi friss zöldborsóleves vagy zöldségleves íze jut eszedbe. Na szóval kismama friss répából kajcsi megcsinál, gyerkőcnek boldogan odaad, bébi még boldogabban megkajál... majd másnapra meghal. Mert hogy még túl sok haddnetudjammi volt a répában, vagyis a permetezéshez képest túl korán cibálták ki a földből. Felnőtteknél "csak" decens hasgörcsöket, hasmenést, rosszullétet, rosszabb esetben hányást okoz, nem igényel ellátást, 1-2 nap alatt rendbejön a "megmérgezett" beteg. De egy ilyen kis zsenge bendőjű, érzékeny kisbaba nem tudja "ilyen jól" feldolgozni a mérgezést. Sitty-sutty meghalt. Az elkeseredett mamája meg hát nyilván nem találja meg azt a standot vagy piaci kofát, akitől vette... és kétségbeesésében a bioponos TV2-höz fordult, hogy legalább más kismamák okuljanak az ő tragédiájából.
Ugye, ugye, az öröm elvette az eszedet!!! :-)))))
Ami az ikreket illeti, jöhetnek! Eleinte mi is arra gondoltunk, hogy mi lesz a sok embrióval, aztán ugyebár nem lett egy sem, a második körben is csak kettő. Akkor persze az jött, hogy mi lesz, ha mindkettő megmarad, persze öröm, és egyik sem... Szóval most már én is úgy vagyok, hogy csak egyetlenegy icike-picike, de egészséges lenne már!!!!!!!!!!!!!!
Hát éppen ez a hatalmas sunyiság, hogy a mindannyiunk által imádott TB a kistestvért nem támogatja, ergo a lombikos családok egykére vannak ítélve, kivéve, ha milliomosok. Ez hatalmas igazságtalanság, pláne, akinek mondjuk elsőre összejön, mert ugye az nem is "használta le" mind az öt ingyenes dobást.
Tudom, hogy az ezzel foglalkotó orvosok évek óta küzdenek már, hogy ez megváltozzon, ebben nagy szerepe lehetne Benyusék egyesületének is, vagy talán nekünk is, ha együtt kiállnánk az ügy mellett.
Ikreknek én is örülnék! :-) (Mármint kettesnek, ennél több azért megijesztene, tényleg, hogy lehet három babát ellátni?) Még ezt tartom pozitívnak ebben, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, hogy nő az ikrekre az esély. Bár nekem amúgyis lett volna, mert volt már a családban.
Tényleg, ha sikerült egy babát összehozni, a kistestvér beültetését támogatja a TB?
csinnnKA!
(Aztan befejezem a temat, tul.kep. nem errol szol a topic.:-) )
"a kisbabák "speciális" "
Nem is annyira kell az idezojel, hiszen amikor elkezdik az ismerkedest a szilard kajakkal, valoban mas, mint ahogy a felnottek eszik.
"(Tavaly tavasszal biztos hallottátok azt a szörnyű halálesetet!)"
Nem, en nem hallottam. Mi tortent?
"van egy olyan időszak... tutira... amikor ezt KELL csinálni, a gyerek érdekében."
Igen, pontosan igy van.
"volt olyan kolléganőm, akinek a férje hosszú hetekig csak műtős maszkban közelíthetett az újszülött felé."
Ez influenzas idoszakban ertheto, es nagyon gyakori.
(Noa, nem hatha, hanem nemsokara! :-) )
Feherjek, szenhidrat merese beteg babaknal sajna biztos szukseges. Egeszsegeseknel mi ertelme???
Noa & Ballettje!
Szerintem is a legfontosabb a kisbabák "speciális" (?) étkeztetésében az arany középút, vagyis hogy egyik végleg felé se menjen el az ember túlságosan. Tény, hogy baromi nagy macera viszonylag megbízható bio-zöldségeket találni a piacon, mert sem a sárgarépára, sem a többi főzelékfélére nem írják rá, hogy "Vigyázat! Túlpermetezve! Fogyasztásába a kisbabák akár bele is halhatnak!" (Tavaly tavasszal biztos hallottátok azt a szörnyű halálesetet!)
Tehát már megbízható nyersanyagot sem könnyű beszerezni, de aztán a főzöcskézés, pempőzés, turmixolás, pépesítés, millió cucc mosogatása stb.stb. bizton elég strapás... na, én azért remélem, hogy hamarosan megtudjuk! ;-)
De akkor is van egy olyan időszak... tutira... amikor ezt KELL csinálni, a gyerek érdekében.
Persze ez korántsem jelenti azt a "tudományoskodást", amit egyesek előadnak. Az túlzás... ráadásul igencsak röhejes. Nekem is volt olyan kolléganőm, akinek a férje hosszú hetekig csak műtős maszkban közelíthetett az újszülött felé. Na, náluk volt aztán nagy pepecs a kajával is, fehérjék stb.-k grammra mérve... nem vicc! (Sőt, szerintem szörnyű!)
Noa!
A nőgyogyóm is azt mondta ősszel, hogy ne szegje kedvemet egy kis macera és gyári hiba (mármint nálam), mert higgyem el, tele a kórház meddő nőkkel, akik mind gyereket akarnak, s akinek csak lehet, csinálnak is! (Ennél a pontnál elkezdte magyarázni, hogy a "csinálnak" persze csak képletesen, átvitt értelemben értendő, s nem FÉLREértendő!)
A kollégáim közül pedig akik tudják, hogy mi a dörgés nálam, előbányászták a családjukban, baráti körükben, szomszédságukban található valamennyi precedens értékű esetet, miszerint a hormonális "rásegítéseknél", mesterséges megtermékenyítéseknél, lombik-programoknál mennyire gyakori az ikerterhesség és ikerszülés. Mondtam is nekik, hogy nem tudnak megijeszteni: egyrészt mert van hármasikres barátnőm, másrészt pedig csak a macera tart(hat) vissza egy második gyerek szülésétől, úgyhogy ha "2 in 1" esete forog(na) fenn, azt éppenséggel csöppet sem bánnám! :-)
Csak már lenne valami! (sóhaj) :-|
Megint bele kell kottyintanom, de olyan klassz babaételekről írni, mert így valahogy kézzelfoghatóbb ez az egész... hátha én is, nekem is.... Szóval az igazság valószínűleg az arany középút. Chilis babot és általában nagyon fűszeres dolgokat nem szabad adni, mert nem bírja még a gyomruk, de az is túlzás, amit egy ismerősöm csinál. Annyira tudatosan és könyv szerint eteti a gyereket, hogy az borzalmas. Mindenféle ízetlen, kalóriára pontosan kikalkulált kotyvalékot adnak, a szegény gyerek nem is tudja, mi a jó az evésben, mert egy ízes falat nem volt a szájában. Azt hiszem a házilag készített bébiétel mellett egy-egy falat felnőtt étel nem árthat meg. Bocsánat a példáért, de az öreg vizslánk is jobban kultiválja a grillcsirkét és a házikosztot, mint a csoda-kulyaeldeleket (ellentétben a reklámokkal..):-)))))
Bocs, akkor rosszul emlekeztem.
"curryvel 9 hónaposan etették"
Ez meg elvben belefer. (A rizsre most nem emlekszem, hany honapos kortol adhato.)
"Most chilis babot kajál,"
Lehet, hogy most megeszi a tulsagosan fuszerezett etelt, es par honap mulva leall vele. Ugy emlekszem, volt olyan, hogy a mi csemeteink is ettek a nagypapa fozte halaszlebol, aztan azota sem szeretik a tul fuszeres eteleket (mi sem).
"amióta elhagyta a tápszert, ugyanazt eszi, amit ők."
Egyik gyerekunk sem kapott tapszert, ehhez nem igazan ertek, de ugy tudom, a tapszert is egy eves korukig kapjak a babak, igy ez onmagaban meg normalis lenne.
"Szóval a kislánynak kimarad(t) a babakaja korszaka"
Ez viszont tenyleg nagy problema. Lehet, hogy nem most, de kesobb meg azza valhat. A fokozatos bevezetese az eteleknek a kesobbi allergias reakciok elkerulese miatt is fontos.
"lityiszámra a cukros teát"
Erre mar csak ezt tudom.:-(((((((((((((
Hát igen, én azt mondtam neki, hogy rám gonoljon, amikor hány és arra, mit nem adnék azért a hányásért és rosszullétért! Akkor már mindjárt nem fogja olyan borzasztónak találni.
Lombikosok! Ez a barátnőm azzal bíztatott, hogy tele a kórház lombikosokkal, főleg ikrek, és a legtöbbjüknek tényleg harmadjára sikerült - Layla!!!.
Egyébként ez a műtét biztosan tuti lesz, jön a tavasz, az biológiailag is a szaporodás ideje, meglásd, sikerülni fog!!!
Balletje! :-)
Csak a történelmi hűség kedvéért: curryvel 9 hónaposan etették. Most chilis babot kajál, állítólag ez a kedvence. Kérdeztem, hogy szokott-e neki főzni külön. Főzeléket, meg babakajákat. Erre azt mondta, hogy amióta elhagyta a tápszert, ugyanazt eszi, amit ők.
Szóval a kislánynak kimarad(t) a babakaja korszaka, és szerintem ez az, ami hiba. Nem csupán azért, mert elítélem, hogy még ennyit sem tett a gyerekéért, hogy odafigyeljen a normális (vitamindús stb.) táplálkozására, vagyis hogy mire van szüksége egy kisbabának 8-10 hónapos korában, hanem mert ennek a korszaknak is van (lett volna!) valahol varázsa. Szóval amíg mások ebben a korban (is) még szoptatják a gyereküket, ő már currys rizzsel etette, hozzá lityiszámra a cukros teát. A chilis babról meg annyit, hogy imádom, de még egy felnőttnek is meglehetősen "nehéz" kaja, éppen az erős fűszerezése, meg a bab miatt. Mindegy, nem az én problémám... csak szemet szúrt.
Noa!
Na ugye, hogy nem is annyira "könnyfakasztó" egy ilyen élmény, mint gondoltad! :-)
Sajnálom a barátnődet, hogy ennyire kipurcant... én is nagyon hányós (még inkább hányingeres) voltam az alatt a három hónap alatt. De megmondom neked az őszintét, akkor sem bántam, még így, ezzel együtt is szerettem terhesnek lenni, és alig várom már a következőt, ami reményeim szerint 9 hónapig fog tartani.
Egyébként meg újabb azonosság köztünk: megsúgom, engem is a mások terhessége késztet nagyobb irigylésre. (Talán azért, mert valahogy a gyerek -mint produktum- már adódik ebből az egészből.) De egy szép nagy kerek pocakra nem tudok szenvtelenül nézni, mindig végigfut az agyamon, hogy "De jó neki!"
Na sebaj, Noa! Majd nekünk is jó lesz! ;-)
Susok!
Köszi! :-*
Én is remélem. Már hívtam, de azt mondta, telefonáljak újra 3 óra után. Mintha az én idegeim kötélből lennének! :-/
Mindenesetre, megpróbálok őszintén és komolyan hinni és reménykedni abban, hogy ha pár nap alatt túljutok ezen a részen, akkor utána végre szabadjelzést kapok, nem lesz több zűr, jöhet a mehet! :-)
Jó hetet Mindenkinek!
Noa! Örülök, hogy jól érezted magad! Én is inkább a terhesekre voltam "allergiás", általában nagyon elkerültem őket, de a kibabák megszületése után ezek a rossz érzések valahogy mindig elmúltak:-)))
csinnnKA!
Remélem, hamar kijössz, és sikerül Téged a megfelelő "működésre" beállitani.
LayLa!
Örülünk, hogy ránk találtál!
Mindjárt beszámolok a péntekről, csak előbb Laylát köszönteném a körünkben! Ami a punkciót illeti, az első próbálkozásnál nekem sem fájt egyáltalán. Utóbb kiderült, hogy nem voltak eléggé érettek a petesejtek és a számuk is kevés volt. Másodszorra erősebben stimuláltak, ez működött is. Olyannyira, hogy már napokkal a punkció előtt annyira fájt az egész alhasam, mintha kövek lennének benne. Azt mondták ez természetes, hiszen fel lett piszkálva a szerkezet odabenn. Ezért is fájt jobban a punkció. Na ezt jól elmagyaráztam... :-)) Csak azt akartam kihozni belőle, hogy nem biztos, hogy jó, ha egyáltalán nem fáj, mert az azt is jelentheti, hogy alulstimuláltak.
Azért mondják, hogy a harmadiknak kell sikerülni, mert matematikailag ennek a legnagyobb a valószínűsége: (30%/ próbálkozás, az itt már a harmadik 30%).
A péntek... babanéző.
Hát nem éppen úgy alakult, ahogyan gondoltam. Mielőtt elindultam, felhívott egy barátnőm, aki egy ideje betegállományban van és nagyon aggódtam, mi lehet vele. Hát babát vár... De annyira hányt, hogy be kellett vinni kórházba, nehogy kiszáradjon. Nagyon örülök neki, mert tudom, mennyire akart babát, de azért hazafelé a villamoson kapart a torkom...
Szóval ezzel a babanéző jelentősége kicsit el lett ütve. Nagyszerűen éreztem magam, sokat volt a kezemben a pici, és semmi, de semmi bánatot nem éreztem. Kicsit sem. Valahogy azt vettem észer, hogy jobban megvisel, ha valaki terhes, mintha babája van. Lehet, hogy furán hangzik. Aztán szombaton folytatódott: gimis barátnő-találkozó, kettőnek van már gyereke és éppen akkor estek szinte egyszerre teherbe két és fél éve, amikor mi összeházasodtunk és elkezdtünk reménykedni. Ha minden OK, a mi picink most pont akkora lenne...
SZóval azért inkább jól telt a hétvége, mint rosszul, de vasárnap nagyon vacak volt a hangulatom, ingerült voltam, ok nélkül kerülgetett a sírás. De még az sem biztos, hogy az élmények hatására, más oka is lehetett.
Penteken tobbszori probalkozasra sem sikerult elkuldenem a valaszomat. Talan most...
Noa:
"hogy milyen lesz a hangulatom utána. A dolog ugyanis kétesélyes: vagy megint belezuhanok az elkeseredésbe és reménytelenségbe, de az is lehet, hogy a baba látvány új lendületet ad. Nyilván ez utóbbit szuggerálom majd magamba, de ha mégesem ez történik... "
Akkor itt a topic, ahol a resztvevok megprobalnak egy kis lelkierot onteni Beled.
Nem erkezett valasz a gyerek etetese ugyeben. Nos, egy 14 honapos gyerek mar valoban eheti azt az etelt, amit a felnottek. (A curry szerintem semmivel sem art jobban, mint a kalocsai paprika, csak nalunk egzotikusabb fuszernek szamit.)
A piciket (jo esetben) 6 honapos koruk korul kezdik a szulok a szilard etelekkel ismertetni, es 12 honapos korukra megismerkedhetnek az olyan veszelyes etelekkel is, mint a tojasfeherje, eper, tehentej.
arpg!
Köszi a szorítást (csak most vettem észre, hogy hogy "alattam termettél" pénteken).
Rámfér a szorítás, mert tegnap rekordot döntöttem szorongásba, a mai telefontól frászt kapok, de talán leginkább attól, hogy ha ilyen nagy nehezen felkészült lelkivilág mellett a doki esetleg közli, hogy csak jövő hét hétfőtől tud fogadni. Akkor tényleg hót depi leszek! Pedig már most is eléggé ki vagyok purcanva, megspékelve az egészet valami essszméletlen önsajnálattal, amiért kórházba kell vonulnom, pedig e műintézmény környékét is igyexem elkerülni, még azt sem bírom, ha nekem kell valakit meglátogatni. Szóval tegnap egész nap ez a "Szegééény ééén!" fíling gyötört. Életem párája is remekelt: tapintatból! Mert hogy egész nap szőnyeg alatt, lábujjhegyen, semmi vidámkodás, de semmi drámai arckifejezés sem, nehogy ebbe vagy abba az irányba elmozduljon amúgy is labilis kedélyállapotom (sértődés, veszekedés, sírás stb.). Úgyhogy jól kezelte a hisztimet... bár magamról is elmondhatnám. De most valahogy megnyugodtam, talán mégis jót tett, hogy egy kicsit "kitomboltam" magam lelkileg, mert most tényleg úgy érzem, hogy csak az izgat: mehessek holnap! Essek végre túl a nagy kezdeten. Ma reggel, amikor megláttam a Kismama c. újság címlapját, egészen elgyengültem a gyönyörűségtől, milyen csodaszép kisbaba van rajta. Na, ebből erőt merítettem, így most már nagyjából rendben vagyok! :-)
Susok! :-*
Köszike, most már úgy felírom, hogy csak na! Beléje a filózós faxomba... mert hogy ki tudja, mikor köllik még nekem ez a cím, s telszám! :-|
Néhány nap alatt sikerült végigolvasnom, amit írtatok ide.. és.. úgy izgultam végig, mint valami regényt, hogy kivel mi lesz, sikerül-e...!
Túl vagyok vetélésen, HSGn, méhen kívüli terhességen, és most ősz óta járunk a Kedvesemmel a győri Kaáliba, és mostanában lettünk túl egy sikertelen beültetésen.. A Kedvesem Hála Föntieknek, teljesen egészséges:)
Nagyon átéreztem mindent, amit írtatok, és szívesen írnék én is ide, ha lehet.
noa, nekem nem volt a punctio után sem erős fájdalom, sem vérzés.
Azt mondta az altatóorvos, hogy általában a 3.-nak már sikerülnie kell!:) Addigra ugyanis már elég jól tudják, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a kezelésekre, és így jobban is reagál.
Hát fel a fejjel lányok (fiúk), és csakazértis.. :)
minden jót és jókedvet!
csinnnKA!
Dr. Timar genetikus
Bolgarkerek u. 3.
T: 363-2229, 363-5272, 252-1900
Ugy hallottam, a Czeizel nyugdijba ment. Szornyu, amiket mondott, hihetetlen, hogy idaig egy inszeminacioval igencsak foglalkozo centrum igazgatoja volt. Hogyis van ez? En nem ertem.
Helyreigazítás:
szal a kislány nem 14 éves, hanem 14 hónapos (másodszorra félrehordott a kezem)! Bocsesz! ;-)
Jucikám!
Tudom, hogy egy rendetlen dög vagyok, de szőrén-szálán elvesztettem a zuglói genetikai kp. címét éa teflonszámát (asszem, tőled kaptam meg). Plíz vánszögen, és most már kisdobos becsszóra felírom a filofaxomba. Ja, és ha egy jó dokinevet is tudsz, plíz azt is... csak ne a Czeizelt... mondanom sem kell, nem spórolászatilag... egyszerűen ignored! :-(
Tali:
Ha már kint leszek a kórházból, ott a helyem! :-)))
Ha még bent senyvedek, akkor a következő alkalmat ragadom meg! ;-)
Noa!
Babanézéstől ne félj, én mindig alig várom, hogy mehessek a barátosnémhoz babázni. Most 14 hónapos, épp szombaton voltunk náluk, már alig vártam. Most éppen a "Mutasd meg, hogy csinál a cica!" korszakában jár a kislány... ja, és a "jár" már szó szerint! :-)
Amitől viszont ki voltam akadva egy kicsit (pedig a legjobb barátnőmről van szó), az megint az intelmek sorozata, amit ő és a mamája (velük lakik) előadott. Mert hogy kicsit meglepett, hogy a 14 éves kislány a legegzotikusabb kínai kajákat, ízeket eszi, bár már 9-10 hónaposan is currys rizzsel etették. Meg azt is csodálom, hogy nincs babatányér (kis Walt Disney-s vagy bármilyen mesefigurás) meg babaevőeszköz... á, egy frászt! 9-10 hónapos kora óta ugyanazt eszi, amit a szülei, és ugyanazzal. A barátnőm meg dumál (mármint hozzám), gyerekre nem is néz, csak viszi a villát a gyerek szája felé, engem meg kitör a frász, hogy ha a gyerek mondjuk a "hamm-bekaplak!" pillanatában éppen elrántaná a fejét, a villa klasszul végigsértené a szájacskáját. Máris hülye vagyok?! Mondom neki (mármint a barátnőmnek), hogy "Figyi, te sosem főztél külön a gyereknek?" Spenót, sárgarépa, zöldborsó, mittomén, mit kell adni egy gyerkőcnek, de régebben a környezetemben élőknél azt láttam, azt hallottam, hogy mennyi idő elmegy a gyerek-kaja megpepecselésével. Ezek meg curry-vel etették a csecsemőt... mindjárt a tápszeres korszaka után. Furcsállottam. Kiröhögtek! Jött a "Majd megtudod!" duma, mintha törvényszerűség lenne, hogy vitaminok, főzelékek és gyümölcsök helyett az én gyerekem is currys rizsen és literszámra az agyoncukrozott teán nőjön majd fel. Nem tudom... elbizonytalanodtam! :-/
De a babázás része nagyon jó volt. Noa, nem feltétlenül sírós vagy torokszorítós. Én akkor hatódtam meg utoljára, amikor megszületett. Aznap. Amikor alig 5 órásan láttam, és belegondoltam, hogy az én lökött barátnőmnek, akivel végigéltem a kamaszkorát... gyereke született, és anya lett. :-)
Most nincs torokszorítás, csak egy ici-pici meghatódás, meg az a fincsi meleg érzés a szívem tájékán, hogy "Jaj, remélem, most már minél hamarabb nekem is lesz kisbabám!" De ez nem feltétlenül fájdalmas érzés, inkább olyan édes-keser... ha érted!
Majd számolj be hétfőn! (Főként, mert lehet, hogy aznap leszek utoljára a kórházba vonulás előtt.)
Czeizel ügyben (utoljára): egyetértek veled és Wayannal... nagyon felháborodtam a hozzáállásán. Etikátlan és ellenszenves megnyilvánulás volt, fel is húztam magam rajta! :-(
Jó babázást, jó babavárást, jó 7végét mindenkinek!
Hétfőn még -egy kicsit- leszek! ;-)
Ja, és kedves vidéki sorstársak! Nem kell csüggedni. Biztosan jártok azért néha néha Bp-en, ha megírjátok, hogy mikor, akkorra is szervezünk majd talit!
Akkor a tali pontos ideje és helye: MOSZKVA TÉRI MCDONALD'S, 2000. FEBRUÁR 11 PÉNTEK ÖT ÓRA.
Írjátok meg, ki jön, mert ha nagyon sok mindenkinek rossz, akkor még van idő változtatni.
Egyébként a Czeizel azért is ökörséget mondott, mert tudjuk, hogy a lombikbébik között semmivel sem több a rendellenesség aránya, mint a természetes úton fogantaknál. Sőt, olvastam, hogy létezik a preembrionális szűrés, amit a drágaság miatt ma csak örökletes betegség veszélye estén (pl. vérzékenység) csinálnak Magyarországon. De amilyen ütemben ez az ágazat fejlődik, szerintem néhány éven belül akár egy petesejtből vagy spermiumból - azaz a megtermékenyítés előtt - meg tudják majd mondani, hogy várható-e valami bibi.
Aztán meg lányok, fiúk fel a fejjel, mert még klónozhatnak is bennünket, ebben aztán nincs kockázat! :-)) Ez vicc volt... :-)))
Sziasztok!
Mindenekelőtt jobbulást Cic férjének!!!!
Bocs a nem-írásért, de nálunk is fellépett némi zűr, agyrázkódás formájában. A tali nagyon jó lenne, most így első olvasásra nem tudom hol beszéltétek meg, csak a febr. 11-et jegyeztem meg, de nekem Bp elérhetőbb részein belül bárhol jó. és a febr. 11 is jónak tűnik.
Egyébként nem hallottam, amit a Ceizel mondott, de amit itt leírtatok az borzasztó. Azt hiszem , a töbség - akiknek könnyen megy és akiknek annyira könnyen megy, hogy el is vetetik - szintén ezt gondolja. Valószínűleg mi vagyunk a "korcsok", aki nem érdemel gyereket, mert nem megy neki. Arról persze nincsen szó, hogy mekkora előnnyel indít egy ilyen "terhelt" gyerek: gondoskodnak róla, szeretik, figyelnek rá, fontos része lesz a családnak... Ráadásul szerinetm fizikailag is előnyben lehet, ugyanis a terhesség alatt fokozottan vigyáznak rá és az orvosok is több odafigyeléssel ellenőrzik.
