Köszi hogy válaszoltál,van még mindíg egy-két kérdésem...
1. Te egy szoba-galéria,konyha,fürdőszobás lakást hány áramkörre osztanál szét?
Hogy értsd is hogy mit brekegek : hány biztosték - és milyen - legyen az FK-A táblában,
illetve ezek milyen áramkört biztosítanának?
2. Szabványos-e Mo.-on az átmenődobozos szerelési módszer,pl. egy konnektor szerelődobozába bemegy a kábel,be van kötve a konnektorba és onnan továbbmegy
a kábel egy másik konnektor szerelődobozához és így tovább...???
Sziasztok!
Letezik-e olyan konnektor, amelyen kapcsolhato a kimenet?
A mosogephez szeretnem, hogy a gyerek ne tudja elinditani, a villasdugora valot ismerem, de azt tul bumszli, az csak vegsoesetben johet szamitasba.
tenyleg sok, de nem tudom mennyi a megengedheto tures felfele mostansag.
A inkabb az also hatart szoktak tartani - a transzfromatotol indulo vezetek vegenel is meg kell lennie a szukseges feszultsegnek. Nehol a 220-as halozatok tul hoszzuak, ezert vagy az egyik vegen lesz tul magas a feszultseg, vagy a masikon tul kicsi. Aki tobbet kiabal az aramszolgaltatonal az gyoz.
Nem tudja valaki, hogy hol lehet olyan védőföldeléses dugót kapni, ami egybe van építve egy kapcsolóval? (állítólag van ilyen, de én sehol nem találtam) Vagy valami más ötlet egy háromeres vezetékkel bekötött halogénlámpatranszformátor ki/be kapcsolgatására?
Sok. De nem tragikus. A tűrés egyébként ha jól emlékszem, +0;-5%.
A rádiók, Tv-k stb. tápegységei stabilizáltak, esetleg kapcsolóüzeműek, pár plusz volt a bemeneten nem sokat számít. Főleg, hogy a modernebb dolgok eleve megfelelnek az amerikai 240 voltnak is.
Az izzók egy kicsit kevesebbet bírnak ki. De addig viszont jobban világítanak.
Vasaroltam egy olcso (800ft) os 15W-os kompakt fenycsoves izzot, mondvan sokaig tart.
A soka jelen esetben ket napot es kb 15 uzemorat jelentett.
Kinek mi a tapasztalat ezekkel a fenycsovekkel?
Mert ugyebar a fenycso elettartama nagy, de a bele epitett gyujto es egyebek hogy birjak a hosszu idotartamot? Meg persze normal fenycso is tobb gyujtot fogyaszt el eleteben - ezekben viszont ez nem cserelheto, es egy gyujto nem biztos hogy hozza a 12 ezer uzemorat.. ami a cso elettartama. Ezekszerint a hosszu elettartam csak szem-feny vesztes?
Az "Éjszakai" áramra kapcsolt fogyasztókat régebben egy kapcsolóóra kapcsolta be, ami ugyanúgy a villanyórádnál volt felszerelve, és este 6-tól reggel 5-ig kapott delejjt a boylered. Ujabban egy Hangfrekvenciás vevő-t tesznek ennek a helyérte, ami akkor kapcsolja az áramot a boylerre, amikor a 230V-os hálózaton veszi a bekapcsolás/kikapcsolás jelet.
Ez a jel a 230V-os hálózat néhány 100 Hertzes modulációjával érik el. A Tranzformátorálomásokon a hálózatot ilyen frekvenciájú jellel kapcsolgatják (modulálják), amit ugye a fogyasztó nem vesz észre, de ez a kütyü felismeri.
Tegnap lattam egy belvarosi lakasban valamit, amire "Hangfrekvencias vevokeszulek" volt irva, ennek ellenere ugy latszott, hogy a villanybojlerhez van koze.
Mi lehet ez?
Nem tudja valaki a mesterek hogyan hajlítják meg az MüIII-at? Hidegen? Melegen? Én próbáltam mindenhogy, törik, gyűrődik. Még egy gumi készletet is vettem erre a célra, bele kell dugni a csőbe, ugy hajlítgatni, de nem megy.
Más: a mért fővezeték max hosszára van valami megkötés? Magyarul a mérő és a főelosztó tábla milyen messze lehet egymástól?
Dear Macimedve,
a termosztátod nem véletlenül Honeywell CM 67?
Mostanra sikerült találnom két boltot ahol kapni, állítólag ez a legokosabb, hiszterézises, opcióként lehet telefonon vezérelni, plusz hőmérőt rákötni és egyebek.
Hátha mást is érdekel:
1. bolt: Bp, XIV Fogarasi út 64. Intern KFT Tel: 220-5485
Itt a CM 67 ára 15852+ÁFA. Jelenleg nincs raktáron, jövő hét elején lesz.
2. bolt: Bp, III. Bécsi út 3-5. Veltech Rt. Tel: 326-0130
Itt Nagy Péter az illetékes, őket még nem hívtam hogy mi mennyi.
Honewell kp. képviselet: 451-4300 itt ne tudsz venni semmit, de megmondják hogy az országban hol.
Ez sem rossz, de van egy hátránya. A hővezetés miatt a blankolás vége nem lesz egyértelmű és kapargatni sem könnyű. A tuti megoldás:
A huzal végét egy Kalmopirinre fektetve egy forrasztópákval melegítve az erdmény vegytiszta réz felület. Így csinálták a gyárban a mérésekhez is.
A zománchuzalt többféle hőállóságban gyártják, van 150 fok feletti is. A PVC százegynéhány fokon elfolyik. Ha a 150 fok elég, akkor nyertél. A huzal hőállóságát betükkel jelölik, talán F a legjobb. Erre már nem emlékszem pontosan, régen nem foglalkozom vele.
Megcsináltam a zománchuzalos megoldást. Úgy tünik, hogy stabil (eddig). Figyeltem egy hosszabb felfűtés után a huzal hőmérsékletét... hát... Nem is olyan rossz!
Hm... ha jól emlékszem közvetlen lánggal megpörkölni (pl öngyújtó) és utánna megkapargani egy kicsit! 100%-ig leégeti az összes zománcot.
Nos a helyzet a következő: nem saját kútfőböl vettem a dolgot, hanem a FÉG kazánban az érzékelők is zománchuzallal összekötve. Mivel sem ez sem az nincs közvetlen lángnak kitéve ezért lehet, hogy megpróbálkozom vele.
Majd beszámolok róla, hogy hogy sikerült a dolog.
Nem az a gond, hogy nyílt láng ér a vezetékhez hanem az, hogy a kerámiaérzékelő elvezeti a hőt és ez közvetlenül a vezetékre jut.
Keramia a megfelelo gondolom.
Vasalo alkatreszkent vasarolhato, vagy regi vasalobol kell elobanyaszni.
Kis keramia "gyongyok" amit a vezetekre kell felhuzni.
Egyebkent biztos hogy az erzekelo helye az egesterben van?
Az egester kulso oldalan is jol mokodhet- gondolom nem a maximalis hore reagal, es a kulso oldalrol konyebb elvezetni a vezeteket.
Nem. A zománchuzal semmiképpen sem jó. Ugyanis nem hőálló. A leggyengébbek már 70 fok körül elhalnak, de a jobbak sem szeretik a 150 fok feletti hőfokot. Ennyit meg majdnem a PVC is kibír. A forrasztás 170-180 fok körül enged el. Biztosan találsz valahol egy szétberhelhető elektromos berendezést, amiből ezeket a szövött szigetelőket ki lehet szedni. Akár roncstelepen vagy szervízekben is lehet érdeklődni. (villanykályha, hajszárító, rezsó, villanytűzhely....stb. minden játszik)
Egyébként tudjátok hogy a legegyszerűbb zománchuzalt blankolni?
Igen! Sajnos ez egy utólagosan beépített érzékelő. A lényege, ha bekapcsol a vízmelegítő beleér a lángba az érzékelő vége és zárja az áramkört.
Ezeken én is gondolkodtam, de ahol élek (Debrecen) még nem nagyon tudtak segíteni magasabb hőállóságú vezeték ügyében.
Gondolkodtam még egy dolgon. A szerkezet nem 230V-os hanem néhány volt szükséges a működéséhez. Mi lenne, ha vastagabb zománchuzallal vinném egy darabig a jelet és utánna forrasztanám vagy csavaroznám hozzá a vezetéket. Véleményetek szerint a zománchuzal alkalmas meleg helyen való alkalmazásra?
Ez az érzékelő valami utólagosan beépített valami?
Nem lehet esetleg a vízmelegítő valamelyik másik részéről egy jelet kinyerni?
Ha nem akkor vannak magasabb hőállóságú szigetelésű vezetékek mint a (valószínűleg) PVC. Ilyen pl. a szilikon. De nagyon meleget ez sem bír. (Ha jól emlékszem max 250 fok)
Vagy lehet kapni szövött csövecskéket, amik kifejezetten nagy hőállóságúak. Ezek szokásosak pl. a hőtárolós kályhákban, hősugárzokban, vasalókban stb. Meg lehet próbálni alkatrészboltban, vagy valami kimustrált készülékből kiszerelni.
Van egy gáz-vízmelegítőnk. És ott be kellett szerelni egy reteszelőkacsolót. Ugyanis egy kéménybe csatlakozik a kazán és a vízmelegítő is. Mivel a kémény átmérője még megengedné, de biztonságtechnikai szempontból választottuk ezt. A lényege. Ha fűt a vízmelegítő, akkor nem mehet a kazán!
Ez kuul is, de a reteszelő kapcsoló kerámi érzékelője a vízmelegítő égésterében van - ergó eléggé felmelegszik. Az oda közvetlenül csatlakoztatott vezeték menthetetlenül elolvad. Ekkor testre zár, és kikapcsolja a kazánt. Volt olyan reggel, hogy majd meg fagytunk, mert az elolvadt vezeték blokkolta a kazánt...
Ki mit ajánl, mit tudnék tenni az elolvadás ellen!!!!!!!!?????
Temahoz gyengen kapcsolodo kerdes: tud valaki Bp-en helyet, ahol be lehetne szerezni egyfazisu trafot, 230V -> 20kV, terhelhetosegre nezve 5-6kVA?
Gondoltam, lekapom a disztribucis trafot innen a sarokrol, de azt talan mar megsem kellene :))
Dreamer:
"...egybenyíló helységek együttese, ahol nincs ajtó. Tehát három helységből..."
Mármint 3 faluból :))? (Bocs...)
acel:
"Merd meg - esik e a fesz a eloszoban (a megszakitoknal). "
Ó, vazze', hogy erre eddig nem gondoltam... pedig asszem, írtam is, hogy az egyik mexakító soxor levág. Ma pl. úgy, hogy itthon se voltunk, nem ment semmi. Lehet, hogy az lesz a hunyó (vagy a közelébe' vmi).
1ébként -vki kérdezte- cs.ház, 3*20A. Ja, látom, Dreamer volt, és ő is hasonlót mondott. No, ezt +néz(et)em hamarosan...
A falvezetek kiment a divatbol.
Ha jol emlekszem nem is szabalyos mar.
Az alu elavultnak szamit lakasban. Altalaban rezet hasznalnak, megeri.
(rezbol kisebb keresztmetszet is eleg altalaban, Alubol mar a vastagabb (2,5) kell a mai lakasok fo fogyasztoihoz. Ha belegondolsz, hogy egy jobb hajszarito 2kW, porszivo 1,5kW. Mikro 2kW, Mosogep 2kW. Es ezekbol egyhaz is 2,5-os alu kellene - ha jol emlekszem.
Regen eleg volt az alu- 500-1000W volt az max fogyasztas.
"Megpróbálom a kizáráos módszert, de azt gondoltam egy hőkapcsolós szeleppel sokkal finomabb lehetett volna a dolog... " Ha ilyen a lakás akkor lehet játszni esetleg hőfokszabályozós szeleppel is. De ha eléri a rajta beállított hőfokot, ez egyszerően elzár. Ha többféle hőfokot programozol, akkor ezt is utána kéne állítani. Ez meg baromság lenne. Probáld meg inkább egyensúlyba hozni a lakás fűtési rendszerét az általam leírt módon. Ez nem kerül semmibe. Ha végképp nem megy, akkor lehet máson spekulálni.
"...szabályozható (képzelj el egy FÉG kazánt ahol fix a teljesítmény. Ha állandóan menne akkor inged/gatyád rámmenne a fűtésre)" Meg a kazán is. De azért a FÉG is kikapcsol, ha nincs teljesítmény-elvétel és eléri a beállított max. vízhőfokot.
Ilyen rendszert én még nagyon gazdagokál sem láttam. Előfordul a szobánkénti termosztát, de ezzel csak egy mágnesszelepet szoktak bizgetni. Viszont az minimum, hogy új rendszereknél a radiátorokra termosztátszelepet kell rakni. Ez teljesen általános. Lassan már nálunk is.
Ez sokkal olcsóbb mint a termosztát plusz mágnesszelep.
Ja, és az igazán gazdagok meg nem építenek központi fűtést. Most a légfűtés a nagy divat (ott pedig nagyon könnyű a szabályozás), miután valaki kiderítette, hogy a padlófűtés nagyon ártalmas az egészségre.
Elfelejtettem mondani, hogy ahol a termosztát van az egybenyíló helységek együttese, ahol nincs ajtó. Tehát három helységből árolmalhat a hő. ezek szerint lassabban melegedne fel a szoba tehát lassabban is kapcsolna ki a termosztát, tehát tovább áramoltatná a folyadékot a hidegebb szobák felé. Ha annak a szobának a radiátorának a hőmérsékletét csökkenteném, akkor esetleg több juthatna máshova.
Nem tudom, mert elégé el van cseszve sajnos az egész rendszer, de átépítésre most nincs lehetősség.
Megpróbálom a kizáráos módszert, de azt gondoltam egy hőkapcsolós szeleppel sokkal finomabb lehetett volna a dolog...
0,1 fok állíthatóság: van ilyen, de csak olyan rendszerekhez ajánlott ahol egy központi egység szabályozza az egész rendszert és ahol a kazán teljesítménye is szabályozható (képzelj el egy FÉG kazánt ahol fix a teljesítmény. Ha állandóan menne akkor inged/gatyád rámmenne a fűtésre) Minden szobában van egy termosztát, sőt! minden szobához külön szelep. Ezzel olyan rendszert lehet üzemeltetni ami minden elvárásnak megfelel. Az már más kérdés, hogy milliomosok engedhetik meg maguknak.
Feszültségingadozás:
mivel még nem tudom ebben a pillanatban, hogy milyen lakásról van gond a következő is lehet a hiba:
Panelházba elképzelhető, hogy minden lépcsőházhoz van egy illesztőtrafó ami a 0,4 kV-ot adja
Általában minden fázis el van osztva lakásonként. Tehát ha a szomszédnál jó a hálózat az még nem jelentheti feltétlen azt, hogy a Te körödben is jó. Elképzelhető, hogy abban a körben kicsit megborult a szimetrikusság (műszaki hiba miatt) és azért ingadozik.
Kis fogyasztóknál (kb. 1500-2000W ig) nem kellene "meglátszaniuk" a hálózatban. Egy kajak heggesztés esetén már lehet ilyen.
Dreamer irod:
Olyan inteligens megoldásra golndoltam, amit úgy állítok, be hogy még a termosztát kikapcsolása előtt iktassa ki a körből azt a radiátort. Így a távolabb lévő radiátorokra több hőmennyiség jut(hat). Lehet, hogy hibás az eszmefuttatásom, de most ezen töröm a fejem
Ha a termosztátos szobában kizárod az egyetlen radiátort, akkor mitől fog kikapcsolni a termosztát?
Én akkor is azt mondom, próbálgatni kell a szelepet elzárni. Ez egy türelemjáték, több nap alatt lehet csak eredményt elérni.
A játékot reggel, hideg lakásban kell kezdeni. Első lépésként zárd el a csapot teljesen, majd kb. egy fél fordulatot (180 fok) nyisd ki. Kapcsold be a fűtést és várjál. Ha a termosztát kikapcsol, ellenőrizd a hőmérsékleteket. Ha korrekció szükséges, akkor 5-10 fokos szögekkel nyitva/zárva a csapot lehet variálni.
Ha semmiképpen sem megy, akkor a hideg helyeken valószínűleg alulméretezett a fűtés (=kevés a radiátor) Ezen már nehezebb házilag segíteni. Én például utálok hanyatt fekve tükörből hegeszteni. Meg nem is tudok rendesen, végülis nem vagyok fűtésszerelő. A hegesztést csak az egyetemen tanultam meg önszorgalomból. Azóta csak a vasárnap délután menetrendszerűen eltörő kipufogóimon gyakorlok. Egyébként tudja valaki, hogy az ilyesmi miért mindig hétvégén történik?
Dreamer
Na ugye! Mentségedre szolgál, hogy én kb. egy óra alatt vagyok képes egy ilyen hozzászólást megszülni és közben még kismillió dolgom van, meg a gépen nyitva van néhány egyéb állomány, mélek jönnek-menne stb. Szóval szoktam zavarosakat írni. A +/-0,1 fok tűrésként nem is olyan kevés. Hőmérsékletről lévén szó a rendszer meglehetősen lassú. A kazán meg azért van, hogy működjön. Egyébként neki is jó, ha kisebb az átfolyó víz hőingadozása és nem kell állandóan a beállított maximum hőfokra fűteni a vizet. Meg a hatásfok is annál jobb minél alacsonyabb a fűtőközeg hőfoka.
De beállítható (programozható) értékként teljesen felesleges a 0,1 fok. Itt elég a szokásos 0,5 fok. 0,1-es lépésekben állítható termosztátot én még nem is láttam. Na meg ha 0,1 fokonként akarod beállítani, akkor a tűrésnek mondjuk 0,02 foknak kéne lenni. Ez már tényleg lehetetlen. Egy lakásban pedig, ahol ablakot-ajtót nyitnak, egyéb eszközök működnek totál felesleges is.
Fesz ingadozás:
A hálózat neve hivatalosan 400/230 V. Erre ha minden igaz a szolgáltatónak az óránál mérve (addig övé a cucc) tűrést kell garantálni. Ez a tűrés legfeljebb +/- néhány % lehet. Meg kéne nézni a szolgáltatói szerződésben. Ha a tűrésmezőből bármerre kilóg a mért érték lehet a szolgáltatónál reklamálni. Lakóterületeken napközben általában a felső tűréshatár közelében szokott lenni, este, mikor a csúcsfogyasztás van az alsó határon. Más a helyzet, ha a közelben nagyobb üzem van. Ők nappal fogyasztanak, este nem.
Milyen eljárásal csinálják meg a vezetékelést? Falvezetékkel, vagy csöves megoldással? Nem mindegy! Az sem mindegy, hogy milyen vezetéket használnak! Alut- vagy rézvezetéket?
Kinek mi a szimpatikusabb, a drágább, de megbízhatóbb réz, vagy a olcsó, de törékeny alu vezeték?
Kapcsoló: Az a típuscsalád amit említettél egész jó! Sajnos BP. viszonylatban nem ismerem az árakat, de nem érdemes ezen spórolni. Nem régen vettem kétszáz forinttal olcsóbban egy kapcsolót. Rendeltetésszerüen volt használva mégis meghibásodott.
De van a lakásba Kontavill kapcsoló is ami már 5 éve tökéletesen működik (és ráadásul a konyhában van ahol a legtöbbet használjuk).
Még egy kis adalék: a készülékem jellemzői! Hétköznapi és hétvégi beállítások 4 db. lehetésges időzítéssel a következő módon:
hétköznap:
5:45 - 7:20 22 fok (azért ilyen magas, mert így van a lakás többi pontján is min. 21 fok)
7:20 - 15:00 19 fok
15:20 - 22:00 22,5 fok
22:00 - 5:45 20 fok
Ja so! Az enyémen hat kapcsolási pont állítható, mindegyikhez külön hőfok. Nem muszály mindet használni, én gyakorlatilag öttel beérem. Pl. egy átlagos nap: reggel 6-kor 21 fok, 7-kor 18 fok délután 2-kor 21 fok (gyerek hazamegy a suliból) este 5-kor 22 fok (én is hazamegyek) este 10-kor 18 fok. Hétvégén még ennyi sem kell.
Szep is lenne az ellenallasos megoldas. Raadasul az a franya izzo meg ossze vissza valtoztatja az ellenallassat az izzoszal homersekletetol fuggoen - az ellenallasok ugyanugy.
A megoldas a tirisztor. Roviden: a szinusz hullam tetejet ugymond levagja, igy tulajdonkeppen az izzokra juto effektiv feszultseget valtoztatja.
Ugye azt mindenki tudja hogy a 230 az 310 korul van?
A 220 valto csucsfeszultsege az ugy 310V az effektiv fesuzltseg szinuszos hullam eseteben
Ueff=Umax/gyokketto
Fesz ingadozas:
Ha jol tudom mar nalunk is 230V a hivatalos fesz. Ez csak ajanlott ertek, mert a feszultseg egy halozaton nem egyenletes. a trafo (lehet) onszabalyozo es tartja a beallitott kimeneti feszt. De a trafohoz kozeli reszen mindig nagyobb a teljesitmeny mint tavolabb, az eses merteke az alkalmazott vezetek atmerojetol, a tavolsagtol, es halozaton a felvett teljesitmenytol fugg.
Hosszab halozatokon elofordul, hogy az elol lakonak mindig kiegnek az egoi, vagy a halozat vegenlevoknek keves fesz jut.
De ez nem magyarazza a 20-30V-os fesz esest- valoszinu rosssz csatlakozas lesz.
Merd meg - esik e a fesz a eloszoban (a megszakitoknal).
Most világosult meg bennem, hogy félereértettelek. Szóval egyről beszélünk, de másra gondolunk. Az általam említett termosztát is +-0.1 fokkal tartja a hőmérsékletet, de az érzékenységet (mennyi legyen a hőmérséklet tűréshatára) 0,5 fokonként (az alább leírt mértékekben) lehet szabályozni!
So, nem véletlen van a legmelegebb szobában a termosztát. Mint írtam az van a legközelebb a kazánhoz (ergo sokkal kevesebb falat kellett a beépítéséhez bontani, kevesebb vezeték kellett). Az elektromos hálózat sajnos mindenhol falvezetékkel van megoldva ezért sem tudtuk volna távolabb vinni. A csap elzárásával már próbálkoztam, de csak akkor ért valamit a dolog, ha majdnem teljesen elzártam (akkor meg abban a szobában fagytak meg). Olyan inteligens megoldásra golndoltam, amit úgy állítok, be hogy még a termosztát kikapcsolása előtt iktassa ki a körből azt a radiátort. Így a távolabb lévő radiátorokra több hőmennyiség jut(hat). Lehet, hogy hibás az eszmefuttatásom, de most ezen töröm a fejem.
Beverte a fejembe a szöget az általad említett +-0,1 fok érzékenység! Utánnakérdeztem néhány szaküzletben. Valóban van ilyen típus, csak éppen ezek a készülékek a legdrágábbak és ezeket már komplett fűtési rendszerbe ajánlják. Ugyanis abban az esetben, ha már 0,1 fokot is csökken a hőmérséklet akkor már bekapcsol, ha 0,1 nő akkor már kikapcsol. Ennek az az eredménye, hogy vagy állandóan megy a kazán, vagy félpercenként ki-be kapcsol. Megkérdeztem még, hogy az ilyen termosztátoknak milyen az érzékenységük általában. Felvilágosítottak, hogy a legelterjetebb az +-1 fok érzékenység. Ha egy készülék tudja a 0,5 fokot akkor az már nagyon jó. Az enyém 0,5 - 1 - 1,5 - 2 fok érzékenységek között állítható. Nem vitatkozás képpen írtam le ezeket, csak megosztottam a véleményem veletek. Peace!
Gorcsev!
Abban az esetben ha a szomszédoknál nem jelentkezne ez a hiba a következőt érdemes ellenőrízni.
Kis lakásunk megvásárlása után felújításra került sor. Kiderült, hogy a lakásba egy 6-os rézvezetékkel lett behozva a villany. Ezek után lecseréltettük egy 16-os rézre. Egy évvel később furcsa dolgok történtek a lakásban. Ha bekapcsoltam a számítógépet, akkor a lakásban lévő összes fogyasztó elhallgatott, az izzók meg csak hunyorogtak (azé nem kellett volna azt a 10 kW-os ventilátort is bekapcsolni a gépben :o))))))))))))))))))))))) ). Ha kikapcsoltam a gépet akkor egy idő múlva helyrejött a dolog. Mivel nagyon ritkán jelentkezett a hiba ezért nem foglakoztam vele. Egyidő múlva viszont egyre többször jelentkezett. Arra gondoltam, hogy a konnektorban, vagy a dobozban van a kötés meglazulva. Utánnahúztam, de semmi változás. Aztán a hiba újabb jelentkezésekor mértem a feszültséget. 227 V és 118 V között ingadozott. Ekkor elkezdtem utánnajárni, hogy mi lehet az oka. Aztán egyik reggel amikor a mikróval meg akartam melegíteni valamit akkor teljesen besötétedett. :o) Jöttek a TITÁSZ szakemberei, lebontották a villanyórát, semmi gond. Benéztek mögé és megállapították a hibát. A villanyóra előtti kismegszakítóhoz is 6-os rézvezetékkel lett bekötve a cufla. Amikor "szak"emberünk cserélte a bejövő vezetéket akkor itt egyszerűen elvágta és hozzátoldotta a 16-os vezetéket. Ezek után ez a vezeték elkezdett melegedni és az összecsavart érintkezés elkezdett lazulni. Miután normálisan megoldották többet nem jelentkezett a hiba.
Még mielőtt valami hülyeséget mondanék akkor megkérdezem, hogy milyen lakásról van szó?
De, én is ilyesmit gyanítok, csak azt nemtom, hol lehet, elképzelhető-e, hogy vhol házon kívül van ilyen gond. Szomszédokra még nem gondoltam, megkérdezem.
Ha már szóba kerültek a termosztátos radiátorcsapok: el lehet egy ilyet teljesen zárni?
Más: nem tól frissek a fizika tanulmányaim, de nem értem a fényerőszabályzős kapcsolókat: tudtommal csak úgy lehet a feszültséget csökkenteni (azaz elhalványítani a lámpát), ha növelem az ellenállást, akkor viszont miért nem melegszik fel a kapcsoló. (Ha jól számolom, ha egy 100W-os lámpát negyedére tompítok, akkor felére esik le az áramerősség, és 25W hő keletkezik a kapcsolóban. Mégsem érzem melegnek a kapcsolót.)
Macimedve, egyrészt nem értem, hogy miért sok a +/-.5 fok, ennyit meg sem érez az átlagember. Másrészt a FÉG kazánokhoz van (a mi C-2-esünkhöz '74-ből volt) szerelési utasítás, hogy hogyan kell bekötni. Nem villásdugóval, hanem közvetlenül (így már biztos nem cserélődik fel a null a és a fázis), sőt egy kismegszakító/olvadóbiztosíték is ajánlott előtte.
No, ezzel a termosztáttal jól belecsaptam a lecsóba :))) Még szerencse, hogy jár errefelé néhány energetikus is... Minnyá' el is mentem a topikot.
No, szóval ma jöttem rá, hogy eléggé le voltam maradva ezen a téren, én ugyanis még a körbe-körbe sok kis dip-kapcsolós kütyüket ismertem, azér' nem értettem pontosan, miről van szó. A röhej a dologba', hogy délelőtt mentem 1 ismerőshöz, akinél egy -elromlott :))- digitális Eberle-izét láttam, amit lehet programozgatni, stb. Úgyhogy mosmá' nagyjából képben vagyok... Azt hiszem, vmi ilyen kategóriájú dolog nekem elég is lesz, nem kell túlbonyolítani az életet :)))
Újabb kérdések (nehogy unatkozzatok... ja, a topikgazda jön a bevétel 10%-ával :))):
"Rendes" dolog-e az, hogy -egyik fázison- sokszor ingadozik a fesz. 10-20 V-ot is, néha még többet, méghozzá ütemesen, mintha vki (van ilyen a környéken) hegesztene? Hasonló a helyzet, mikor a villanybojlerok (-ek?) bekapcsolnak: mintha 4 izzóból 1 kiégne... Szabad ennek ennyire érződni? Ha nem, hol lehet a gond? Sikítsak az ÉDÁSZ-nak?
Másik, lehet hogy az előzővel összefüggő dolog: ugyanez a fázis sok* tartósan leesik 200V alá, sőt, időnként 185 köré napközben is. Tippek?
A kazánt csak elvileg kell a lakás közepére helyezni. Ennek főleg a szilárd tüzelésű gravitációs rendszereknél volt jelentősége, keringtető szivattyú esetén ez már nem olyan fontos. Meg ha középen van kevesebb cső kell.
De nem értem, hogy mi szerepe van annak, hogy a kazán közel van.
Ha a legmelegebb szobába rakod a termosztátot, és semmi egyéb szabályozó elemet nem építesz be, akkor a többiben megfagysz.
A legmelegebb szobába nem feltétlenül kell szabályozós csap, a normál szelepet is el lehet zárni egy kicsit. (próbálgatás!) A szabályozós szelep akkor jó, ha pl. valahol a napsütés miatt nagyon meleg lesz. De semmiképpen sem szabad a termosztátos szoba egyetlen radiátorára szerelni. Ettől megbolondul a rendszer! Ha két radiátor van, akkor meg már írtam korábban.
Még egyszer: A termosztátot oda rakjad, ahol a legtöbbet tartózkodsz. Ha ez a legmelegebb szoba, akkor egy kicsit zárd el ott a radiátort. Próba szerencse.
Ha a hideg szobákban azért van hideg mert a fűtés eleve alulméretezett, akkor ez a megoldás nem segít. Ha azért van hideg, mert a termosztátos szobában a fűtés túlméretezett, akkor bingó.
A szabályozós szelepekkel csínján kell bánni! 1/2 collos-ban egy Herz szelep kb. 3-4k HUF. Ócskát meg nem érdemes venni, mert úgysem működik. Ha a rendszer régi, akkor a beépítéssel is gondok lehetnek, mert a régi (>20 év) szelepek méretei mások, és akkor hegeszteni is kell. Ha a rendszer 20 évnél fiatalabb, akkor van esélyed, hogy csak egy csőkulcs kell a szereléshez. De ez nem biztos! A szocialista ipar találékonységa óriási volt, ha az európai szabványoktól kellett egy kicsit eltérni.
Nálunk az a legnagyobb baj, hogy a kazánhoz közel van a termosztát abban a szobában ahol a legmelegebb van. Az a szoba ami távolabb van a kazántól (mert ugye elvileg a kazánt a lakás közepére kellene helyezni) már 3 fokkal is lehet hidegebb.
Ha jól vettem ki a szavaidből és vásárolnék a legmelegebb szobába egy szabályzós csapot akkor meg lehetne oldani, hogy egyenletes legyen (nagyából) a lakásban a hőmérséklet?
Alapvetően oda rakjad, ahol a legtöbbet tartózkodsz. A korrekt megoldás a több fűtőkör kialakítása lenne. Ez viszont k. drága. Én úgy oldottam meg, hogy a lakás hidegebb oldalain lévő radiátorokat enyhén túlméreteztem és termosztátos csapokat raktam rájuk. Így ha a nappalimba besüt a nap és a fűtés csak keveset megy, a túlméretezett radiátorok még mindig elegendő meleget csinálnak. Este meg borús időben mikor a fűtés sokat megy, akkor a termosztátos csapfej nem engedi meg a túlfűtést. Viszont ahol a termosztát van, tilos a radiátorra termosztátos szelepet szerelni. Ha több radiátor is van a termosztátos szobában, akkor mondjuk a felére lehet szerelni termosztátot, amit kb. egy fokkal alacsonyabbra kell állítani mint a szobatermosztátot. Így viszonylag gyorsan megközeliti a szobahőfok az előírtat, de a pontos beállításkor már csak a radiátorok fele játszik. (lassabb lesz a folyamat) Ez jót tesz a hidegebb traktusok fűtésének. Ezt pár nap alatt ki lehet tapasztalni.
Ha csak egy radiátor van és a hátso traktusok hidegek, akkor a termosztátos szoba fűtése túl erős, tehát egy kicsit el kell zárni a radiátort. Szintén próbálgatni kell.
Az hogy mit kapcsol a termosztát kazánfüggő. Nálam pl. 24 Voltot. De a termosztátoknak ez mind1, többnyire egy relékontaktot zárnak/nyitnak.
A FÉG cirkóknál óvatosnak kell lenni. Ott a termosztát 220 V-ot kapcsol. Hogy fázist vagy 0-át az attól függ hogy a villásdugó hogy van bedugva.
Hova tegyem a termosztátot? A jelenlegi MM az étkezőben van. Az észak-nyugati fekvésű hálószobába, vagy a keleti fekvésű étkezőbe? (ha reggel besüt a nap, akkor melegebb van, később kapcsol, hidegebb a háló, ha a hideg hálóba, akkor túlfűti az étkezőt)
Az MM termosztáton ez a piros kapcsoló (napocska/holdacska) tapasztalatom szerint nem ér semmit, akárhol ahol laktam idáig és ilyen volt, kapcsolhattam akárhová, semmi változás.
Többen említettétek hogy a termosztát a 0-át kapcsolgatja. Mért nem a fázist? Egy mezei kapcsolónál legalábbis így szabályos.
Még egy kérdés:
A ház harminc éves, a drótok is. Az alternatív kapcsolást elegánsan úgy oldották meg anno, hogy mindkét kapcsolóban arra a két pólusra ami között kapcsol (nem tudom hogy mondják szakszerűen) a fázist és a nullát kötötték és a két kapcsoló között van a lámpa. Az még semmi hogy van olyan kikapcsolt állapot amikor a foglalatban mindenhol fázis van, a nagyobb baj a következő: Kipróbáltam, minden működik, három négy kapcsolás, majd az ötödiknél csatt, villanyóra le. Szétszed, átvizsgál, visszakapcsol. Megint működik, megint csatt. Akkor már a fél város is. Kapcsolók tönkrementek.
Most nekiállok, átkábelezem szabályosan, de azért érdekelne ez mitől volt? Én arra gondolok hogy átkapcsolás közben áthúz/összeér a kapcsolón belül a fázis és a nulla.
Még jobban érdekel, hogy tudtam levágni a városrészben a villanyt? Ennyira vacak a kábelezés? Jelenleg úgy néz ki az áram bejövetele hogy van az óra, azon a szokásos 16A-s automata, majd két kör a házban két-két olvadóbiztosítóval.
Mrcsaba
Prodaxot én Baumaxban vagy OBIban vettem, egyszerűen azért, mert még a Keravillokban is (a kisebb villamos bolrtokról nem is beszélve) kicsi a választék. A fehér aljzathoz csak krém keret van, stb. Viszont az említett két boltban viszonylag teljes a választék. Azt hogy az árak más bolthoz képest hogy állnak nem tudom, remélem nem verte át. Egy árra emlékszem, a sima egyes fehér keret 150 Ft.
Én úgy csináltam hogy a Sárga Oldalakból elkezdtem hívogatni a fűtéstechnika, központi fűtés, szabályozás és hasonló címszavak alatt lévő üzleteket. Lehet kísérletezni a vezérképviseletekkel is, de az mindig drágább. Szóval biztos tippem nincs, én már vagy 3 éve vettem valahol a Bosnyák tér mellett egy kis utcában, de szerencse fel. Talán a T. asztaltársak tudnak újabbat mondani.Azóta lényegesen megnőtt a választék is. Lehet kapni pár ezerrel olcsóbban mindenféle távol-keleti meg egyéb ketyerét is. Fontos, hogy a szabályozási pontosság +/-0,1 esetleg +/-0,2 fok legyen. A +/-0,5 fok már nagyon sok. Ez nem azt jelenti, hogy tizedfokonként lehet beállítani a hőmérsékletet, ez általában 0,5 fokonként lehet. De a beállított értéket a fenti pontosággal tartja.
Talán segít:
Sárga Oldalak
Dreamer
A fejlettebb(=sokkal drágább) típusokhoz lehet kötni külső hőérzékelőt, szélirány- és erősségérzékelőt, napsütésfigyelőt stb. Ezek korrektebbek, de a cucc ára lassan térül meg, főleg nagyobb épületeknél szokásosak. Az enyém számítja a bekapcsolási időt. Valahogy úgy, hogy az előző felfűtéseknél méri a hőmérséklet-emelkedés sebességét, és abból számol vissza. Az előző felfűtés nem feltétlenül az előző napot jelenti, hanem azt, amikor mondjuk éjjelre a beállított 18 fokot kell tartania. Ez persze nem lehet másodpercre pontos, de az a néhány perc eltérés nem számít. Azt még nem próbáltam hogy mi van akkor, ha a két kapcsolás között mondjuk 2 hét telik el. Ebben az estben nyilván gondban van. Ja és minden fűtési szakaszt úgy kezd, hogy bekapcsol egy kicsit, majd figyel. Nyilván ilyenkor korrigál. A pontos algoritmust nem ismerem.
A tőbbvezetékes (folyamatszabályozós) kazánoknál nemcsak a ki-be kapcsolást vezérli a termosztát hanem pl. a vízhőfokot is. De ez megint egy másik árkategória. A 10k HUF szerintem hamar megtérül, én pl. szezon közepén raktam be, és nekem a szezon végére megtérült. De az igazsághoz tartozik, hogy napközben senki nincs otthon és így a fűtés kikapcsolható (18 fok) és csak hazaérkezés előtt indul. Korábban sokszor napközben is ment a fűtés. Ha valaki egész nap otthon van, a megtakarítás lényegesen kevesebb. Viszont kellemes úgy felkeni, hogy a fürdőszobában (meg a rötyin) már jó meleg van.
Rizo
Nálam is eltelt pár nap, amíg a ketyere normálisan kezdett működni. Lehet, hogy nálad is így lesz. A Honeywell is tud klímát szabályozni (=hűteni), csak akkor a relé másik két érintkezőjét kell bekötni. Ezt minden Morse érintkezős termosztát tudja. Csak a klímához illene egy ventillátor fokozatkapcsoló is.
Mit jelent az, hogy 3 különböző hőmérsékletet lehet beállítani?
Remek ez a topic, épp házfelújítok és pontosan egy ilyen tudású kütyüt keresek mint az általad leírt Honeywell. Tudja esetleg valaki, hogy Pesten hol lehet (és hol a legolcsóbban) kapni egy ilyent? És mennyi pénz?
Előre is köszönöm.
Malacka
Szobatermosztatok:
A folyamatszabalyozos cirkokhoz is 3 vezetek kell.
En is szemeztem a Honeywell-lel, de aztan egy Grasslin RTC7 figyelt be. Ebbe speciel 4 vezeteket is be lehet kotni (hutes/futes), elemes es 3 kulonbozo homersekletet lehet beallitani. Ez is probalkozik az elore futessel, de a szerencsetlent megzavarta a hirtelen lehules: meg fel fok kesesben van.
Csak holland es francia papirokat adtak hozza, de a www.grasslin.com levelemre kuldott angolt.
Valóban nagyon jó ketyere Honeywell típusú kapcsoló. Nekem csak egy gondol volt vele: az ára! Elég jó lehet, hogy megtanulja a lakás karakterisztikáját meg ilyesmi, de sajnos ez a verzió ami jelen pillanatban nem ér meg nekem + 10 e HuF kiadást.
A régi FÉG termosztátban a táp nemcsak a lámpa miatt van. Van benne egy nagy átverés, az un. nappal-éjszaka kapcsoló. Ha ez éjszakaira van kapcsolva, akkor egy ellenállás aláfűt a termosztátnak, és így kb. 3 fokkal alacsonyabb környezeti hőmérsékletet tart. Nagy "előnye" a dolognak, hogy ha reggel bekapcsolod a nappali üzemet, akkor egy jó ideig eltart míg az ellenállás es a termosztát lehül és normálisan szabályoz.
A piacon sokféle programozható eszköz kapható, én pl. egy heti programos Honeywell-t használok. Ez 0,5 fokonként és tíz percenként programozható, de az előírt hőfokot +/-0.1 fokon tartja. A legnagyobb trükkje pedig az, hogy nem a bekapcsolási időt kell beállítani, hanem azt, hogy mikor legyen meg az előírt hőfok. Ha pl. reggel 6-kor akarok 21 fokot, akkor télen kb. 5 órakor kapcsol be, ilyenkor pedig fél 6 körül. Ezt a hőmérsékletből meg a tárolt felfütési görbékből számítja. Beüzemelés után kb. 2 napig össze-vissza működött, de aztán "megtanulta" a lakást és nagyon bevált. (Erre egyébként a kezelési utasítás is felhívja a figyelemet.) Elemcserekor ezeket az értékeket nem felejti el, feltéve hogy tíz perc alatt végzel a művelettel. Ezt még nem próbáltam, 3 éve megy egy ceruzaelemmel. (Lemerülés előtt egyébként ad figyelmeztető jelet)
Nálunk is megszületett a döntés:
vésetjük a betonfalat.
Három szobánk van, tegnap kezdték a munkások,
egy szobával végeztek is fél nap alatt,
vágják a betont, mint a vajat.
A kapcsolók, konnektorok tényleg ott lesznek,
ahol elterveztük.
És talán a házból sem utálnak ki...
A munkadíjuk 80.000 Ft lesz.
Most engem is elkezdett érdekelni a kapcsolóvásárlás.
Mi Kontavillt szeretnénk venni,
és szerintem a Metro áruházban a legolcsóbbak.
De ha van valakinek jobb ötlete, szívesen fogadom!
A mechanikus verziókban nem nagyon van olyan lehetőség, hogy állítsd az érzékenységet (Igaz lehet ilyen típust kapni, de eléggé húzós az ára).
Elektronikus szabályzóról:
kb. 1 éve szereltem fel otthon egy ilyet. Két fűtési idény alatt hozza be az árát (9800 Ft). Nem ez volt a legfőbb szempont amiért ezt a szabályozási módszert válaszottam. Nagyon fontos volt nekem, hogy 0,5 fokonkénti szabályozási lehetősség. A régi termosztáttal az volt a bajom, hogy +-3 fokra volt méretezve. Ha alapul vesszük, hogy 20 fokra van beállítva akkor lehet 18 is mire bekapcsol és és lehet 22 is mire kikapcsol. Ez a szerkezet 20 fok-ra belőve 19,5-nél bekapcsol, 20,5 foknál ki. Igaz így többet kapcsolgat a kazán, de sokkal egyenletesebb a hőmérséklet. A másik fontos, hogy beállíthattam, hogy mikor legyen kellemesen meleg, és mikor legyen hűvösebb (pl. éjszaka, vagy ha nem vagyunk otthon).
Az óra pontossága nem igazán lényeges, hiszen ki kell tapasztalnod, hogy mennyi idő kell az adott kazánnak és lakásnak mennyi idő kell az aktuális hőfok eléréséhez (példa, ha én azt akarom, hogy 7 órára 22 fok legyen akkor 5:45 kor beállítja magát a termosztát 22 fokra és 7 óra magasságában már annyi is van mindenütt). Általában elemes típusúak ezek a készülékek. Az én esetemben jelzi (jóval az elem lemerülése előtt). Én még nem jártam úgy, hogy lemerült volna (egyébként 1 éves a szerkezet és még nem cseréltem benne, hozzátéve azt, hogy a legtartósabb elemet tettem bele). Szerintem nem tartja meg a hőfokot, hiszen egy relé van benne és az kapcsolgat, ha pedig nincs benne cufla akkor nem tud kapcsolni. Azt halottam, hogy más típusoknál ott lehet észrevenni, hogy merül az elem, hogy nem tartja olyan szabályosan a hőfokot.
Érdekes. A szóban forgó (kb. 5 éves, mechanikus) szt-ban 3 bekötési pont van, + külön 2 a lámpának! Ha jól emlékszem (most nincs előttem), a 3 pont közül 2 a 0-é, egy pedig fázis, ezt kapcsolja ide-oda a 2 0-szál között. Eddig úgy gondoltam, hogy akkor kell fordítva kötni, ha pl. hűtést akarok vele vezérelni (mint ahogy vki említette is). Most az új kazán rajzát nézve csodálkoztam, hogy minek a 3. szál. Arra gondoltam, esetleg van vhol vmi korrekciós dolog (pl. hogy kisebb legyen a hőmérséklet ingadozása). Létezik ilyen megoldás? Esetleg az újabb termosztátokban?
Jut eszembe: a programozható szt-ok -gondolkozom 1 ilyenen- órája hogyan működik, mennyire pontos? Látom, van elemes is: esetleg arról megy? Mi van, ha kimerül? Tartja azt a hőfokot, ahol megállt az óra?
No ezt épp tudom, mert én is bajlódtam vele eleget: a szobatermosztát többnyire nullamegszakítós, azaz van két 0, jó esetben egy reléből jön az egyik és oda megy vissza, rosszabb esetben egy osztódobozból (FÉG kazánnál az utóbbi az igaz). A harmadik 'zsinór' pedig a varázslat: az egy fázis, ami a termosztát tápja (pl. a mi régi, 25 éves termosztátunk is világított, amíg le nem szedtem). Ha újabb fajta a termosztát, akkor valószínűleg elemes és a harmadik szál már a kezdet-kezdetén kiiktatható.
Megszületett a dolog! Miért kell? Mert a benne lévő lámpicsek különben nem világítana. Most ez nem vicc, komcsi! Én szétszedtem a régi csavarós termosztátunkat, és a harmadik láb a "világítás" miatt szükséges. Amikor kicseréltem egy elektronikus verzióra, akkor a harmadik szálat be sem kellett kötni :o).
Ez világos mongyuk a csőtermosztátoknál is, ha pl. azt akarom, hogy egy bizonyos hőfok alatt állítsa le keringető szivattyút. De miért kell a _szobatermosztáthoz_ a kazántól 3 szálat vinni?
Termosztátja válogatja. Amit pld. én használok (Eberle Instat2), azon azért. Termosztátot tudsz hűtés vezérlésére is felhasználni, csak ott fordított a szerkli. Akkor bont, ha lecsökkent a hőmérséklet a kívánt értékre. Már ha a megfelelő lábra kötötted be az eszközt.
Mérlegelned kell. Nagyon sokba kerülhet a beton vévése.
Vévés: nagyon szép és oda helyezed a kapcsolókat konnektorokat, ahova akarod. Valamivel több mechanikai védelmet nyújt a vezetéknek, mintha vezetékcsatronában lenne. Szakember szükségeltetik hozzá.
Vezetékcsatorna: kevésbé ad mechanikai védelmet a vezetéknek (bár arra még nem volt példa, hogy e miatt hibásodott volna meg a rendszer). Kévésbé esztétikus. Nagyon olcsó és bármikor bárhol Te is elvégezheted a munkálatokat.
"Nem csak összesodorjuk oszt... kóc"
Nem a sz@rt nem....
"Nem csak MTK -val lehet falon kivül szerelni? "
Áááá.... FTC-vel is :))) (Bonusz kérdés: mi az az MTK?)
Clark:
Akkor hol/hogy érdemes keresni ezt a gumiizét?
"Nem csak összesodorjuk oszt... kóc"
Nem a sz@rt nem....
"Nem csak MTK -val lehet falon kivül szerelni? "
Áááá.... FTS-vel is :))) (Bonusz kérdés: mi az az MTK?)
Clark:
Akkor hol/hogy érdemes keresni ezt a gumiizét?
Én még nem láttam panel lakásban (szigorúan most csak a lakásra gondoltam) 3 fázist.
Védőföld vezetéke nem toldható? Ez azt jelenti, hogy minden egyes fogyasztóhoz külön vezetéket kell vinni? Nem csak összesodorjuk oszt... kóc? Hmm ez meglepett.
Panelben 3 fazis?
Az epuletbe beviszik mind a harom fazist. Azt hogy hany fazisut kersz a laskasbe te dontod el. Az igez, hogy keves a 3 fazisu fogyaszto a panelben.
Az ora mellett annyi biztosito van altalaban ahany fazis jon be.
Utana az elosztoban annyi amennyit nem szegyelt wa villanyszerelo. Szoval ha ott harom van az tenyleg nem harom fazist jelenet.
3 fazisu megszakito- Igen haromfazisu fogyasztot olyan kimegszakitoval kell vedeni ahol mind a harom fazis egyszerre kapcsol le. Ezert celszeru szetvalasztani es kulon vinni a 3 fazisu halozatot a szokvanyos 1 fazisuaktol. Mert ha egyfazisu fogyaszto miatt kapcsol le mind a harom fazis az szivas.
Ha tobb fazis van a lakasban, akkor szokas hogy mas fazisrol mukodtetnek egyes haz/lakas reszeket. Fazishiany eseten hasznos hogy nem az egesz lakas sotetul el.
A villanytuzhelynek tenyleg vastag kabel kell.
Vedofold:
Uzatanaeztem- a vedofold vezeteke nem toldhato -az elosztobol kell elvinni mindenfele.
Flaon kivul:
Egyszerubb esetben kabeltarto (tavtarto - felra szerelheto muanyag bilincs) es kettos szigetelesu kabel hasznalhato- csak nem tul esztetikus.
Lakasban inkabb kabelcsatorna, mert esztetikusabb. Az elosztast / toldast stb. kulsoleg szerelt dobozba, vagy elosztodobozba erdemes szerelni- ott elfer minden, es ha szepen csinalod ( egy centire beviszed a kabel csatornat) akkor nem is ronda.
Vedofelszereles- munkavedelem:
Feleslegesnek latszik , kenyelmetlen es mindenki elhanyagolja- altalaban tenyleg ebbol lesznek a balesetek.
Aztotat tudom, hogy a gumi nem annyira vezet, de ha +pucolom a cuccost, akkor pár napig tök jó, érintésre műx, oszt' megin "lelassul". A halálom, mikor nem elég megnyomni a gombot, hanem kb. 0,3 mp-ig tartani kell...
No, az most mé'nemmindegy :))? 1ébként Thomson, de már nem az eredeti távi (azon eltörött az elemtartó fedele, amúgy semmi baja :(( ), hanem vmi utángyártott cucc.
Szokták még úgy is javítani, hogy graffit spray segítségével befújják és utánna elég sokáig nem kell még azzal szórakozni, hogy kicseréljük a gumiérintkezőket.
Gorcsev!El kell hogy keserítselek a távi gombokkal kapcsolatban, ugyanis ha megtisztítottad rendesen és így sem jó akkor valszeg a vezető réteg (általában grafit) lekopott a gumigombok aljáról, mivel a gumi nem vezeti az áramot ezért nem műkszik a dolog.Új gumilappal javítható a hiba, híradástechnikai alkatrészboltokban kapható néhány száz forintért pl. www.hqnedis.hu Üdv Clark.
Az én véleményem a következő, falon kivüli vezetékezésnél:
- kábelcsatorna használata
- toldásnál forrsztással + zsugorcsővel, esetleg szigetelőszalaggal szigetelni
- ha a kábelcsatorna méretébe belefér akkor mehet bele a sorkapocs
- közvetlenül a falra sorkapocst szerelni TILOS. Mivel feszültség alatt álló fémrészek véletlenül is megérinthetőek...
Építkezőknek egy tipp: Spórolhatsz, ha a segédmunkát saját magad végzed. Én egy falhoronymaróval, s egy koronafúróval egy nap alatt begyógyítottam a csöveket s a dobozokat. Tisztán, törmelékmentesen, s igen gyorsan lehet dolgozni ezekkel a gépekkel. Utána egy darab szaki potom pénzért behúzogatta a kábeleket.
Kérdés: falon kívüli szerelésnél mire kell vigyázni? A huzaltoldások sorkapoccsal megoldhatóak?
Baromi 1*ű: meg kell nézni az órát, rá van írva, hány fázis :))
Más kérdés: mivel/hogyan lehetne úgy megpucolni a tévétávi (:)) érintkezőit, hogy ne csak 2-3 napig működjön rendesen?
Hol láttál Te panellakásban 3 fázist?
Általában tévesen szokták a három házist feltételezni akkor amikor 3 kismegszakító/olvadóbiztosító van. Az nem három fázis, hanem három különböző ág (SZVSZ).
Villanytűzhelynek nem kellene valamilyen power kábel? A napokban kötöttem be gy tűzhelyet. 3*16 A kismegszakítóval védtem és 3*2,5 Cu vezetékkel mentem a tűzhelyig. Semmit sem bízok a véletlenre.
Ja és még egy dolog amire felhívom a figyelmetek!
A villanytűzhelynél is egyszerre kell ki-be kapcsolni a 3 ágat. Tehát az a lényeg, hogy a 3 kismegszakító egyszerre kell, hogy kapcsoljon.
Zitbag:
a neon akkor mar vilagit is, ha egy eros radioforras kozelebe viszed. Ezert tilos radioadok kozleben neont hasznalni (Olcso energiat hasznal a levegobol).
Ez is egy lehetseges ok.
Vagy osszeszedhet nemi indukcios feszt a kozelben meno vezetekekrol, esetleg a nulla ingadozasa is okozhatja.
Megegyszer.
Az ELMU-nek az oraig (azt is beleertve) terjed a hatosaga. Utana a tied.
Elmeletben villanyt csak szerelo szerelhet, tervek alapjan. -Ez az elmelet.
A gyakorlat az, hogy elozoetes terv keszul epiteskor, azt alairja egy szerelo, aztan mindenki modositgat osszevissza. (latta tegnap valaki a RemRemdest Al bandi egy hetig kereste, hogy mitkapcsol be egy kapcsolo). Szoval modositashoz tervrajzot nem szaktak csinalni sajnos, mert egy kesoobi szerelo azzal tolti az idejet, hogy kideritse mi hova van kapcsolva.
Vagyis a lakasban valo szerelest nem szoktak lehet nem is kell engedelyeztetni (talan, epiteskor be kell adni a villamos terveket).
Esteban:
Ajanlom rajzold le a lakas rajzat melyik biztosito melyik lampakat, konnektorokat vedi, utana dontsd el honnan viszed.
Ugyanis vagy lakasreszenkent szoktak szetosztani a biztositokat, vagy a vilagitashoz es a konnektorokhoz van kulon biztosito.
A kuon helyrol hozot vedofoldet, es a lampatol elhozott aramot nem ajanlanam.
Inkabb a konnektortol vidd tovabb ( de stabil kotessel csatlakoztatva) es egy szep kabelcsatornaban elviszed mind a harom vezeteket.
(panelban hogy raknak le uj konnektort meg vezeteket? Betonba ugyanis nehez vesni.)
Ajanlott azert is mert lehet a vilagitas vezeteke veknyabb is.
(itt a meretezesrol par szot : jelenleg alu, es rez vezetoket hasznalnak- az alu manapsag ritka, csak regi lakasokban szokott elofordulni) Minnel veknyabb a vezetek annel jobban melegszik. 1,5-os Alu vezeteket csak kissebb teljesitmenyhez, 2,5-os alu kozepes teljesitmenyekhez ajanlott. Rezbol elbir majdmindent a 1,5-os, de nagyfogyasztokhoz (villanysuto, furdoszoba (mosogep+hajszarito,) inkabb 2,5-os ajanlhato. A julonbseg az ar, es az hogy hany vezeteket tudsz egy csobe belehuzni- vagy nagyobb csovet kell hasznalni)
Biztosiocsere megint:
Altalaban ket biztosito van a lakasig - egy az oranal -ez csak vedi az egesz lakast, es altalaban van egy elosztodoboz a lakason belul, ezen tobb biztosito talalhato- ezek a lakas reszeit vedik, itt osztodik el lakason belul a halozat. A ketto kozotti vezetek szakaszt nehez cserelni, mert meg kell hozza bontani az ora pombajat, es ehhez mar kell az ELMU szakember.
Néhány hete költöztünk egy 2,5 szobás panellakásba, ahol szeretnénk új kapcsolókat, új helyeken.
Felhívtunk néhány villanyszerelőt, megnézték, 100-150e Ft között jön ki az egész lakás újradrótozása, kapcsolókkal, konnektorokkal.
Kérdés: tudtok-e jó, megbízható mestert,
illetve hogy egy ilyen műveletet engedélyeztetni kell-e az ELMÜ-vel?
Köszi
No villásdugó, én kötöttem rá a legközelebbi doboztól. Ügyelve arra, amit benne jelöltek, hova a fázis, nulla és a védőföld. Nameg a józan(?) ész azt diktálja h a fázist szakítsa meg a kapcsoló. Esetleg fordítsam meg a csövet? Kösz a tippet, próbálkozom és megosztom a tapasztalatot. Üdv, Zitbag
>acel:
>Hogy akarod elviini a sutoig az aramot? Hosszabbitoval?
Az aramot nem kell elvinni az van, csak vedofoldeles nincs, szoval
csak azt akarom vezetekkel odavinni.
(Ja es tenyleg lehet, hogy vedofold azert nincs mert a vezeteken ami kijon
a falbol azon csak egy lampa volt, szoval nem dugalj.)
Ez egy masik fazis . Ket fazis van a konhyhaban. A max. aramra
nem emlexem, de tenyleg ugy remlik, hogy ket 10 A-es es egy 25 A(??)
fazis van.
Ebbol azt hiszem egy 25 A-es (???) es egy 10 A-es van a konyhaban.
Mivel a furdoszoba is kicsi igy a mosogep a konyhabutorba lett
beteve... Masmeg nincs rajta ugyanis eppen az elektromos dolgokat
rendbe kene tenni... suto sincs meg de kesobb lesz...
A 10 A-t (de lehet , hoy 15 A van) tenyleg legalabb 15-re kene tenni.
Egyebkent en ugy tudtam, hogy a biztosito cseret kis megszakitora mindig az ELMU
szakemberenek kell vegezni. (Most sajnos azt sem tudom biztosra ,
hogy egybe van-e ez az oraval)
>Valami remlik, hogy sutot csak kozvetlen bekotessel (dugo nelkul) lehet bekotni.
Ezt en is sejtettem. Gondolom a nagy aramfelvetel miatt.
Raadasul nekem a ket fazisra kell a mosogepet, mikrosutot, villanysutot es hutogepet
kotnom... Szoval meg szamolgatnom is kell , hogy melyiket melyik fazisra tegyem,
ill. tehetem...
Esteban:
1;HIdegpadlos helysegben, konyhaban, furdoszobaban kotelezo a foldeleses csatlakozo.
Szigetelt podloju helysegnben eleg a foldeles nelkuli.
Hogy akarod elviini a sutoig az aramot? Hosszabbitoval?
Valami relik, hogy sutot csak kozvetlen bekotessel (dugo nelkul) lehet bekotni.
Ebben mar nem vagyokbiztos.
2;Harom fazishoz, harom fazisut. A lentebb targyalt okokbol maskepp nem jo.
Hova kell rakni? melyik iranybal? Melyik biztosito?
De inkabb biztosito es a vedeni kivant halozat koze.
Ha az egesz lakast akarod vedeni vele, akkor az eloszto elott, de a mindig a 0-vedofold szetvalasztasa utan!
Az fogyasztasmeromero oraig (azt is beleertve) a vezetek es az ora a szolgaltato tulajdona azert o felel,
ha hozzanyulsz meg is buntethet. Utana a tied. Elmeletben csak villanyszerelo szerelhet, modosithat. Terv alapjan,
a tervet ala kell irnia, baleset eseten buntetojogi felelosseget is vallal ezzel. (uj lakas epitesenel kotelezo ilyen tervet szerezni). Az ettol eltero munkak fusinak tekinthetok, nem engedelyezett modositasnak vagy isemi (mar reg tanultam nagyon). Igy a felelosseg is a tied lesz..
Ezutan a kitero utan - ha az oraban van a foglalat akkor a szolgaltato csereli ki - talan par szaz forintod kell fizetned, ha
nagyobb aramerossegut akarsz. Ha az ora utan- a lakashoz tartozo elosztoban, akkor magadnak kell gondoskodi a cserejerol, szerelo hivasarol stb.
Manapsag a kismegszakito az elterjedtebb, a biztosito csereje nehezkes lehet.
Es nem mindegy hogy ha a mikro tularama lenyomja a biztositot, csak vissza kell kapcsolnod, vagy keresgelni cserelni.
10A manapsag egy lakasnak nem eleg.
1. Egy panel lakásban a következö a helyzet: védö földelés csak a fürdöszobában ill. konyhában van,
de ott sem minden csatlakozónál. Szeretnék majd egy villanysütöt a konyhába betenni. Földelés
csak a konyha másik sarkában található dugaljnál van. A földelés elvezetése a sütöhöz, okozhat-e
gondot. Szerintem nem, de gondolom inkább azért megkérdezem. :)
2. A biztonság kedvéért szeretnék egy FI kapcsolót is vásárolni. (Mind a három fázisra.)
Akkor a legjobb, ha egy háromfázisút veszek? Hol van Pesten ilyen villanyszerelö-bolt vagy valami hasonló
ahol ilyet kapok? (óccsón, jót ;-) ).
Ja és olvadó biztosítók vannak. Ezeket lecseréltessem szakemberrel kismegszakítókra,
vagy nem fontos? (Vagy nem kötelezö a villamos müvek szakemberének lenni a cseréhez?)
A FI relét a biztosítók elé, vagy után kell tenni?
3. Azt hallottam, hogy a biztosíték a köznyelvben hibásan elterjedt szó, helyesen pl. olvadó biztosító.
Ez igaz?
A fénycsövek polaritás függőek(de ezt nem meri senki kimondani így..)
Egyéb érdekes dolog: ha a kezeddel közelítesz ott világosabbá válik kikapcsolt állapotban..
Sok a szaki, kevés a kérdés... Akkó' kérdezek:
Az egyik neon kikapcsolva esti sötétben halványan villódzik. Mi lehet az oka? (A kapcsoló egypólusú, a fázison.)
Dear Acel!
Már kitárgyaltuk, hogy nem három egyfázisúval akarjuk védeni a háromfázisú hálózatot! Ezek szerint hanyagul olvastad el a topicot!
Utolsó jajkiáltás az emberiség felé! Ennyire halott lenne ez a téma? Ezt nem akarom elhinni! Nos még egyszer sanszot adok a dolognak, és ha nem megy akkor magammal együtt elsülyesztem a topicot.
eletvedelmi kapcsolo: "harom egyfazisuval lehet vedeni egy 3 fazisu halozatot" - Biztos ez? Ugyanis a 0-an visszafolyo aram nem lesz egyenlo a fazis aramaval- tehat allandoan lekapcsol, ha haromfazisu terheles eri, meg ilyesmi. Mar regen tanultam, de azert remlik valami.
Vezetek osszekotes: Jo modszer a ??? kupak -a nevere mar nem emlekszem. Ez egy kupos belseju kupak, amibe beledugod a ket- harom vezeteket, majd osszecsavarod vele oket- es a kupak nem engedi kilazulni a koteseket. Villanyszerelo boltokban kapni ilyet.
Ebben nem vagyok teljesen biztos: a berhazakban NEFH rendszert hasznlnak (nullaval egyesitet foldelt halozat) legalabbis lattam mar sok ilyet- a vedofoldet az elosztoban keszitik a 0-bol. Ilyen helyeken a valodi fold esa vedofold elterhet. Lehetseges, hogy a 0-t az epulet aljaban foldelik, de nagy tavolsag eseten mar elterhet a helyi fold es az egyesitett 0-vedofold potencialja. De ilyenkor is kulon kell kezelni a 0-t a vedofoldtol.
Aztan ha latsz egy vezeteket, es szerinted nincs benne feszultseg, de biztosan nem tudod - es nincs nalad muszer, akkor eloszor egy ehnye csapassal, a ujjaid hatso reszevel eritve a vezeteket csapj ra a vezetekre. Igy ha megis fesz alatt van akkor a gorcsbe randulo izmok elrantjak a kezed a vezetektol. Ellentkezo esetben elofordulhat hogy a gorcs miatt rafogsz a vezetekre.
Masik tanacs: fesz allat allosag ellenorzese:
0! - minden vezeteket MINDIG ellenorizz le szereles elott, meg ha te kapcsoltad is le a fokapcsolot, es biztos vagy benne hogy nincs fesz alatt.
0! - Ha elkezdesz szerelni szereles kozben kapcsold ossze (kotessel, vagy barhogy) a fazist es a nullat, igy ha radkapcsoljak a feszultseget, akkor is meguszod.
1; fogod a muszered (lampa multimeter), es megmersz vele egy fesz alatt allo vezeteket- ellenorozd a muszer josagat
2; megmered az ellenorizni kivan vezeteket
3; ha nem volt fesz alatt, akkor megint megmersz egy fesz alatt allo vezeteket, hogy ellenorizd a muszer josagat- nem romlott-e el kozben.
Ezek tulbiztositasnak tunnek, de nem nem azok. Tipikus halal okok foleg villanyszerelok koreben- sajnos mar tortent ilyen eset a kozelemben.
Helo! Csak egy tipp a falikapcsolók dobozának gyors és nagyon szép beépítéséhez.A lényeg hogy a dobozokat nem a vezetékrendszer kiépítésekor kell bevésni és rögzíteni, hanem a vezetéket befűzöd,és a kömüves bevakolja hogy csak a drót lóg ki.Amikor megszáradt a vakolat akkor óvatosan kivésed a drót körül a doboz helyét és mm pontosan be tudod állítani a doboz mélységét , ajtószárfától való távolságát stb.
WAGO! WAGO? ez biztos hogy jó megoldás?
mert ha az amire gondoltam akkor nem biztos, hogy megfelelő a célnak, hiszen ha beledugod, akkor nem biztos, hogy úgy fogja meg a vezetéket ahogy kellene (istenesen).
Hmmm. A "Gobi" az én lennék? Végülis nem baj, csak tuggyam biztosan :))
"Valóban elég gány megoldás, ..."
Szakember az szakember, nem? Ötvöztem a gépészt az elektrikussal :)) 2 diploma rulez! (Na, nem mintha 2 lenne... )
"...de ha egy awab befér akkor ott szerintem egy sorkapocs is elfér."
Hát ez az... már így se fér be teljesen, hát még ha csokit tennék rá... Végülis nem tragédia, mer' nincs szem előtt, csak gondoltam, hátha van elegánsabb megoldás... Ezt a WAGO-izét még +nézem minnyá vmi bótba'... Ez olyasmi, mint az újabb szerelvények bedugászolós akármije? (Tuggyátok, mire gondolok, ugye? Ahol nem becsavarozni kell pl. a kapcsolóba a drótot, hanem csak belegyugni, oszt' vmi körmös biszbasz megfogja úgy, hogy ölég kiszedni... Csak azé' kérdem ám, mer' a múltkor is azt mondták, vegyek euro 60-as dobozt, nem volt sehol, nem is hallottak róla, aztán 2 napomba telt, mire kiderítettem, hogy gipszkartondoboz a "becsületes" neve, és mindenhol hegyekben áll :)))
Az áramütést, mint a nevében is benne van az áram okozza. Az emberi testen átfolyó 0,1 A áramerősség már halálos. A földelési-ellenállást mérő műszere viszonylag magas (de van amelyik normál 220 V-os hálózati) feszültséggel dolgozik, de áramkorlátozó ellenálláson keresztül mér a műszer (a méréshez elegendő néhány mikro A). Így maximum megcsípi a hűtőben nyúlkálót, de meg nem öli. Biztos volt már kellemetlen tapasztalatok az autó gyújtásával, több embert "megcsapott" már de még halálos áramütésről autóban még nem hallottam pedig ott több mint 10 000 V feszültség van, de az áram nagyon kicsi.
Ez a 110 V-on ücsörgő mikrosütő is közelít a szovjet szivattyúmotor esetéhez: a sütőben is van zavarszűrő áramkör, ami többek között tartalmaz kondenzátorokat a két áramvezető vezeték (itt nem tudni, melyik a fázis és a nulla - a villásdugót megfordítva helyet cserélnek) és a földvezeték között. Ezek néhány nF-os zavarszűrő kondenzátorok. Váltóáramon viszont a kondenzátor ellenállásként is viselkedik... Így, ha valahol megszakadt a készülék földelése, váltóáramú feszültségosztóként a kondenzátorok a 220 V felét kiosztják a föld és a készülékház felé! Ha földelés nincs, és elég nagy ellenállású műszerrel mérjük, 110 V-ot mérhetünk... Viszont bármilyen kis terhelés hatására ez a feszültség nagyon lecsökken, csak annyit érezni, hogy "bizsereg" a kezünk alatt...
A mikró (különösen ha nedves kézzel értél a burkolathoz) érezhetően rázott. Ha ki volt kapcsolva ha nem. Egyszer véletlenül hozzáérintettem fázisceruzát, érdekes módon virított. Ezek után kiváncsibb lettem és megmértem műszerrel. 110 V-ot mutatott. Mikró kihúz, aztán elvisz szerelő. Ott tökéletes. :o( Ezek után a gyanú a hálózatra terelődött. Mivel messze volt a dugalj, ezért egy 5m hosszú hosszabítóval volt megoldva a hosszabítás. Kiderült, hogy a hosszabító rendben van. A dugalj pedig a hűtőszekrény mögött volt. Hogy függ ez össze? Egyszerű! A hűtő teljesen rá volt tolva a dugaszra. Ahogy nyitogatták-csukogatták a hűtőt mindig meg-meg tolta a dugvillát. Egy idő után pedig teljesen félretolta a védőérintkezőt és nem érintkezett. Az 5 m hosszú hosszabbítóban pedig egy kevés feszültség indukálódott.
Javítás: Hűtő ki, a védőérintkezők megigazítása, és csodák csodája nem "ráz" a mikró.
Ráz a víz sztori:
ismerősöm állandóan panaszkodott, hogy időnként ráz a víz... Keresték a lakásban, mi lehet az oka, de addig jutottak, hogyha ráz, akkor is ráz, ha lekapcsolják a biztosítékot. Viszont mindig max,. fél óráig. Az ELMŰ csak vonogatta a vállát, hát hogy találjuk ezt meg? Aztán egyszer egész este rázott. Hívták az ELMŰ-t, féltek, hogy most már nem is hagyja abba a rázást. Kiderült, hogy az alattuk lakó testzárlatos csillárja okozza. Azért égett a csillár egész este, mert lakodalom volt... Megjelentek az elekrtomosok, hogy ők most leszedik a csillárt, és ha nem engedik, az egész lakásban kikapcsolják a villanyt! Nesze lakodalom...
Más: a földelési ellenállást csak úgy lehet megmérni, hogy valamekkora áramot folyatunk a földvezetékbe. De ez óhatatlanul valamekkora feszültség rákényszerítését jelenti. Mekkora feszültséggel dolgoznak a profik, akik a föld jóságát mérik? Mert akkor is belenézhet a szomszéd fia a hűtőbe, amikor profi méri a földet...
Örülök, hogy minden félreértés tisztázódott. Tanulságképpen leírok egy velem megtörtént esetet.
A 60-as években épült kertes családi házban vendégségben voltam. Mentem volna kezet mosni, mire a háziak szólnak egy kicsit várjak, kikapcsolják előbb a villanytűzhelyt. Nem értettem a dolgot, mire közölték, ha főznek akkor ráz a víz. Mint később kiderült a villanyszerelő anno mindenhol egyszínű fekete vezetéket használt, és mikor kötötte a villanytűzhelyt elkeveredett az 5 db vezeték között, a földelést kötötte 0-nak és fordítva. Ezáltal, mikor bekapcsoltak egy főzőlapot akkor az áramkör a földelésen keresztül záródott. A földelés abból állt, hogy a vízóra aknában rá volt kötve a földelő vezeték a vízcsőre. A földelési ellenállás a régi elrozsdásodott kötés miatt elég nagy átmeneti ellenállással bírt, így a tűzhely használatakor a földelőpont helyén megemelkedett a feszültség kb 30-40 V-ra, amit a vízcsövek a házban rendesen szét vittek. Vizes kézzel ez kis feszültség is már bizserget. Csak idő kérdése volt, hogy mikor romlik úgy le a földelés minősége, hogy veszélyessé váljon az egész buli.
"Igen minden fázisra külön kell egyet beiktatni" valóban szerencsétlenül fogalmaztam meg, de én arra gondoltam, hogy van 3 fázisú változat. Érdekes módon Gobi megértette. Nem arra szerettem volna célozni, hogy minden fázisba iktassatok gyerekek egy-egy egyfázisú védőkapcsolót (3*9900 Ft ill. 15 e Ft. nem mindegy). Ezt kitárgyaltuk.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmünk erre a dolgokra, és remélem, hogy maradsz a fórum törzsvendége és hozzászólásaiddal emeled a színvolnalat esetleg történeteidet VELÜNK is megosztod.
Köszönettel, tisztelettel: Dreamer
U.i.: a tanárom erősáramú berszer. és villamosgép szerelő "szakos". Több könyvet is írt.
Lehet kapni néhány üzletben WAGO kötőelemet. Ez 1 műanyagburkolatú, olyan kötőelem, amivel az esetleges
Al-Cu összekötéseket is el lehet végezni. 1.5 cm-es csupaszítás után csak belenyomod a huzalt és kész. Lehet kapni 2-3-4-5 vezetékes tipust. Kicsit drágának találom, de megéri!
Kedves Dreamer kérlek, olvasd el alant mit írtál, és akkor rá jössz, hogy Te javasoltad a fázisonkénti külön-külön egyfázisú FI kapcsolót.
Így igaz a Teszt gomb csak a készülék állapotát ellenőrzi. Ha a 3F FI kapcsolóban nem a "tesztes" fázisra van kötve azaz egyetlen fázis, attól a kapcsoló jól ellátja feladatát csak nem használható minden szolgálata (pedig a boltban azt is kifizetted, csak esetleg figyelmetlen szerelés miatt nem tetted használhatóvá).
Azt írod: "Úgy tudom, ha laza vagy hibás az érintkezés, akkor az átmeneti ellenállás megnő." ez így igaz (mint a példámban is láttad) de korábban Anteris írta (amire reagáltam)
"Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületű kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztó-berendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is."
Márpedig ha egy áramkörben növelem az ellenállást, és a működtető feszültség nem változik, akkor az áramnak és a teljesítménynek kutya kötelessége csökkenni (túl azon, hogy az egész mondat értelmetlen. Mi az-az átmeneti áram? valószínű Anteris, átmeneti ellenállásra gondolt.). Régen jártam már általános iskolát, de úgy 8 osztály környékén, már egyenáramú körökkel foglalkozva a fentieket tanították. Úgyhogy nem értem a "No comment!" megjegyzést.
Lehet sok mindent feltételezni, hogy ki éppen mint nem csinál, de egy társasházban nem tudod mit csinál a szomszéd, és ugyanazt a védőföldelést használjátok. A szív megállításához elegendő egy szerencsétlen ritmusban érkező egyetlen negyed periódus ami nagyon rövid (5 ms). Ha a szaktanárod ilyen választ adott kérdésedre akkor vagy nem figyelt rendesen a problémádra, vagy a diplomája történelem/magyar szakra vonatkozik. Hogy maradjunk a szakembernél, ebben egyetértek.
Még egy dolog jutott az eszembe. Nem direktbe kötöm a fázis-t a védőföldhöz, csak odaérintem hozzá a vezetőt. Ha jó a rendszer lekapcsol, ha gány van akkor sem lesz gondja a KEVESEBB mint 1 másodpercig tartó galvanikus kapcsolattól. Egyébként ez a kipróbálási mód valóban hülye megoldás és csak végszükség esetén alkalmazható. Szóval, ha úgy érzed, hogy gond van akkor, hívj szakembert aki megállapítja, hogy milyen állapotban van a hálózatod.
Táti! Most olvastam reagálásod!
Feltételezzük azt, hogy a rendszer jó és tesztelés céljából szórakozunk! Feltételezem azt is, hogy abban az esetben nem fog a gyerek túrórudiért kotorászni.
Maradjunk abban (amit az elsők között ajánlottam) szakemberrel és megfelelő mérőműszerrel kell az ilyen hibákat felderíteni.
Csak megjegyezném, hogy a két diplomával rendelkező szakmatanárom is ezt a módszert ajánlotta.
Igazad, van csak azt nem tudom, hogy ki említette, hogy 3 fázisú hálózatban lehet 3 darab 1 fázisú FI védőkapcsoló jó. Én nem, max azt, hogy egy 3 fázisú használható egy fázisban.
A Teszt (Test) gomb CSAK!!!! a készüléket ellenőrzi. Az általam leírt módszer, viszont a hálózat megfelelőségét is tesztelni.
Úgy tudom, ha laza vagy hibás az érintkezés akkor az átmeneti ellenállás megnő. No comment! Látom alakulunk, alakulunk! Ennek örülök!
Gobi: Valóban elég gány megoldás, de ha egy awab befér akkor ott szerintem egy sorkapocs is elfér. :o)
Elnézést de már megint megakadt a szemem egy ÓRIÁSI bakin. Ha valaki (nem tudom szebben írni) van olyan ostoba, és szándékosan BNZ-vel (Baszott Nagy Zárlat) teszteli a védőföldelés állapotát az adja vissza a diplomáját, hagyja abba az elektronok fürkészését egészen addig míg meg nem tanulja törvényszerűségeit. Ha a védőföldelés jó akkor a kismegszakító és ha van a FI kapcsoló kikapcsol (lehet, hogy csak a FI, ha elég gyors). De ha szakadt vagy kellőképpen rossz, akkor a védőföldelés vezetékére RÁKERÜL a FÁZIS, és amíg te a konnektornál baszakodsz (bocs de ingerült vagyok) a gyereked, aki a hűtőben túrórudi után kotorászik vagy a szomszédé (ha még FI kapcsoló sincs akkor biztos) halálos áramütést szenved . Mer ugye a hűtő, a mosógép stb. mind-mind földelt burkolattal rendelkezik, és a Te rövidzárad miatt a fázis rákerül minden földelt készülékre!!!!!!!
A földelés jóságát csakis erre rendszeresített műszerrel végezhetik az arra kioktatott személyek (hivatalosan).
Hölgyeim, Uraim, aki nem ért a deljhez, az NE piszkálja mert nem csak Ő hanem MÁSOK is BELEHALHATNAK!!!!
Elnézést, hogy beleszólok, de itt olvastam néhány dolgot, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül (megaztán Kirchhoff bácsi csapágyasra forgológya magát az örök vadászmezőkön).
3 fázisú rendszerekben igenis 3 fázisú FI kapcsolót kell használni. Egyfázisú hiba esetén, ha a FI kapcsolók külön-külön fázisonként vannak kiépítve, akkor egy esetleges hiba esetén csak az egyik bontja az áramkört, a másik két fázis vidáman működik. Ha a hálózatban csak egyfázisú fogyasztók vannak, akkor ez nagyon kellemes, mert a másik két fázis fogyasztói nem érzékelik az "üzemzavart", de ha egy 3 fázisú motor veszíti el az egyik fázist és a motorból kivett mechanikai teljesítményt nem csökkentjük, akkor a motor menthetetlenül LEÉG! (Értelemszerűen a 3F FI kapcsoló mechanikailag úgy van megalkotva, hogy egyfázisú hibára is 3F kikapcsolást tud csak végezni.)
3 fázisú FI kapcsolót egyfázisú hálózaton nyugodt szívvel lehet használni, viszont egy fontos dologra oda kell figyelni. Minden FI kapcsolón van egy TESZT gomb mellyel a kapcsoló működőképességét lehet ellenőrizni. Ha a földi halandó megnyomja ezt a gombot, akkor a kacsoló részére egy hálózati hiba szimulálódik, melyre a kapcsolónak meg kell szakítania az áramkört. Valójában egy ellenállást iktatnak úgy az áramkörbe, hogy a fázisból befolyó áram áthalad a kapcsolón, de a 0 vezetőbe visszafolyó már nem, így a kapcsoló különbségi áramot érzékel és működik. E teszt lehetőség a 3F FI kapcsolóknál is csak egy fázisra van kiépítve, így ebből adódik, hogy azt az egy fázist a 3F Fi kapcsolónak arra a pólusára kell kötni melyre a TESZT gomb hatással van!
Anteris kolléga alább a következőket írta: Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületű kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztó-berendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is. Általában ilyentől szoktak kigyulladni a lakások.
Ehhez a következőket fűzném: A laza, piszkos kötés tényleg melegszik, de az indoklás már sántít és a következtetés hibás. Vegyünk egy egyszerű példát: Adva van egy 220 V-os hálózat egy 2200 W-os fogyasztóval (egyfázisúak). I=P/U szerint 10 A áramerőség folyik az áramkörben. Ha az áramkörben van egy hibás kötés, akkor a vezeték elhanyagolható ellenállása helyett a rossz érintkezés miatt egy számottevő ellenállás kapcsolódott az áramkörbe. Az esetünkben ez legyen 1 ohm, így a hálózatot már az eredeti fogyasztó és a hibás kötés sorosan kapcsolódva terhelik. Az eredeti fogyasztó ellenállása R=U2/P szerint 22 ohm, így a hálózatot 1+22=23 ohm terheli, akkor viszont a körben folyó áram csak 9.6 A, tehát az össz terhelés CSÖKKEN! Viszont vegyük észre, hogy az 1 ohmos ellenállású hibás kötésen a 9.6 A 9.6 W hőt termel, ami jelentős (egy hajsütő 5 -10 W-os és rohadt meleg tud lenni). Tehát kedves Anteris a körben folyó áram CSÖKKEN.
A forrasztás helyes nem helyes voltával kapcsolatban. Ha egy hálózatot szakember méretezett, akkor a vezetékek hőmérséklete max 20 C fokkal haladják meg a környezeti hőmérsékletet. Ha a forrasztást is szakember végezte, akkor a forrasztott kötés átmeneti ellenállása nem haladja meg a vezetőjét, így nem is melegebb. Egy PVC szigetelésű vezetőt (ha jól emlékszem) 65 C-ig lehet használni, a forrasztó ón pedig 180 C fölött kezd olvadni. Ha valaki nem szereti a forrasztott kötéseket annak két oka lehet: vagy nem tud tervezni, vagy nem tud forrasztani, de lehet , hogy egyiket sem.
Elméletben nem szabadna, hogy megrázza a szomszédot a földelés. Az áram mindig a legrövidebb utat keresi. A legrövidebb út viszont a földbe vezet. Szóval nyugodtan próbálkozhatasz! Képzeld el, mi lenne, ha pl. elromlana egy készüléked és a megszakító csak lassan reagál. Addig a szomszéd a csapon rángatózik? Nem! SZVSZ! Nyugodtan próbálkozhatsz, jobb ha most derül ki mintha egy rossz készülék esetén lenne valami gond...
Kerdesem a kovetkezo lenne:
a gaz, a futes es a viz csoveimet hiltiszallaggal osszefoldeltuk. Nade kisvartatva (~20cm) a vizcso atvalt muanyagalapura...
Mi tortenik a foldelesemmel?
Rizo
Jut eszembe: egy volt kollégám -aki egyébként eredetileg tv-szerelő volt- olyan f@&#ányosan ráforrassztott egy alu-lemezre egy acélrugót (riasztóhoz csinált magának mozgásérzékelőt), hogy öröm volt nézni. Baromi 1*ű a trükk: jól begyantázta a lemezt, utána fölmelegítette, és a _gyanta alatt_ megkapargatta, így nem tudott a lemez oxidálódni. Tökéletesen megállt rajta a cucc, évekig használta.
Szét-e? Szétjön magától... mire rájöttem, mitől villog időnként a lámpa... Most vhogy összetákoltam, de nem igazán nyerő. Ráadásul 4-5 szál van összetekerve...
Hm... Mivel speckó anyag forrasztásáról van szó akkor ez azt jelenti, hogy speckó forrasztó anyag is kell hozzá. Ami a normál forrasztónhoz képest sokkal nagyon forráspontú. Ez azt jelent, hogy eléggé fel kell melegednie ahoz a vezetéknek, hogy elolvadjon a czin :o))))))))))
Igazán tartós csak a forrasztós megoldás, az biztos, hogy abban a dobozban nem lesz többet gondod a csatalkozással. Már csak az a gond, hogy nem megodhatatlan, de elég bajos az alumínium forrasztása.
Hm... gondolom a sorkapocs kizárva :o(, mert az is igen helyigényes...
Ja, ja, a régi bakelit csokikat frankón szét lehet morzsolni...
Kérdés: mi a rákot lehetne csinálni egy régi kötéssel (persze alu-drót :(() úgy, hogy stabil legyen, meg be is férjen a dobozba? Húzni már nem nagyon lehet rajta...
WOW! Látom múlt este volt némi aktivitás a Topicomat illetőleg. Emberünk feltett egy kérdést: hogyan lehet helyesen ellenőrízni, hogy a lakásban megfelelő-e a védőföldelés. A legbiztonságosabb módszer, ha valamilyen szakember és megfelelő műszer segítségével leméretjük.
Anteris hozzászólásához van néhány hozzáfűznivalóm.
A mindenkit óvnék a fázisceruza használatától. találkoztam olyan emberrel, aki hibás fázisceruza miatt szenvedett áramütést. Ez csak egyedi eset! NEM ÁLTALÁNOS. Ráadásul én nem nyúkálnék a védőérintkezőhöz miközben a fázisceruzával a fázisban matatok. Ez is csak személyesen az ÉN véleményem volt.
Mérőműszer + próbalámpa jónak tűnik. A próbalámpás módszerrel az FI védőkapcsoló + hálózat működőképessége is ellenőrízhető, de az izzónak max 25 W-osnak kell lennie.
Kábelcsatlakozások: Igen ez egy nagyon gyenge pontja az elektromos rendszernek. Lehet sokmindenféle módszerrel próbálkozni (csoki, sima összesodrás, sorkapocsbakötés) egy idő után egyre gyengébb lesz az összeköttetés.
Éppen a hétvégén történt meg egy panelházban a következő: Levettem a kismegszakítókat tartalmazó tábla burkolatát, mert bővíteni illetve cserélni szerettem volna. Amit láttam egy kicsit elképesztett. A kék színű null vezetők fekete/kék lett időközben. Aztán mikor megérintettem a vezetéket a szigetelés papír módjára szakadt le róla. Ennek fele sem tréfa. Ha belegondolunk, hogy erre jön az automata mosógép (testvérek között is 2200 W, aztán meg a mikrósütő 1200 W, és a villanytűzhely XXXXX (sok)W) akkor nem csodálkoztam volna, ha csak ez a három vezető ég le. Mi volt a hiba oka?
Az állat villanyszerelő aki készítette a kivitelezést, több vezetőért csavart egy csavar alá. A csavarkötés idők folyamán meglazult. Elkezdett melegedni, és szép lassan leégett a szigetelés. Abban az esetben, ha egy csavar alá tesz egy vezetőeret (egyébként lehetősség volt rá), akkor jobb esetben csak az az egy égett volna le. Mivel panellakás lévén nem csövezett, ezért cserére nem volt lehetősség. Ezért leszigeteltem és helyesen bekötöttem.
Ugyanezek a csatlakozások vonatkoznak pl. a konektorra. Itt is érdemes kb. 2 évente utánhúzni a csatlakozásokat. Különösen nagy fogyasztó esetén (lásd fent).
fázisceruzával tájékoztató jelleggel, műszerrel egy kicsit pontosabban.
1. a fázisceruzádat helyezd be a dugaszolóaljzat fázis pólusába (az amelyiknél világít a glimmlámpa) és az újjadat helyezd a ceruza végére. A másik kezeddel érintsd meg a konnektor védőérintkezőjét mire a glimmlámpa fényereje - bekötött földelővezető esetén - hirtelen nagyságrendekkel felerősödik. Kis fényességváltozás még nem bizonyít semmit, származhat a párhuzamosan futó erek "megszórásától" is. Nem túl megbizható módszer.
2. Hagyományos mérőműszerrel már többet tudhatsz meg ha megméred a dugalj fázispólusa és a földelőérintkező közötti feszültségkülönbséget. Ennek meg kell felelnie az adott területen érvényes hálózati feszültségnek. Az már mostanában 230 V de öreg hálózatokon és csúcsidőben 10-20 V-tal kevesebb is lehet. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy gyakorlatilag számottevő terhelés nélkül teszteli a földelő hálózatodat. Ez azért baj, mert zárlatkor - a biztosító értékétől függően - a több tízszeresét is elérheti a vezetőn átfolyó áram. Vagyis: Egy rossz bekötés esetén a mérőműszered tökéletes feszültségszintről tudósít, ugyanakkor zárlati áram hatására egy szempillantás alatt megszűnik a galvanikus kapcsolat.
3. Érdemes a multiméteres mérés után próbalámpával még ellenőrizni a földelést - legalább 100W-os izzóval szerelve - mert ilyenkor kibukhat egy rossz kontaktus.
Az ÉV relé nagyon jó kis szerkezet de elöregedett vagy rosszol szerelt hálózatokon sok fejfájást tud okozni. Bergmann-csöves, jutaszigetelésü vezetékeken iszonyatos szivárgások szoktak lenni.
Érdemes még megemlékezni a rossz vezeték összekötésekre. Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületü kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztóberendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is. Általában ilyentől szoktak kigyulladni a lakások.
-ant-
Én úgy próbáltam ki, hogy egy földeléses villásdugót bekötöttem úgy, hogy az egyik érintkezőt rákötöttem a védőföldre. Egyik irányban bedugva le kell hogy vágjon a biztosíték. TÁRSASHÁZBAN VESZÉLYES! Lehet hogy a szomszéd éppen a védőföldelt mosógépet fogja, és lehet hogy véletlenül nem (elég) jó a védőföld. Saját lakásban is ügyelni kell a kísérlet idején, hogy senki ne legyen védőföldelt elekromos berendezés, vízcsap, radiátor, stb. közelében! A másik amit megmértem, hogy a fázis és a védőföld között mennyire más a feszültség, mint a fázis és a föld között. Az a jó, ha minimális az eltérés.
Mint már lenntebb írtam valóban életvédelmi kapcsolónak hívják!
Igen minden fázisra külön kell egyet beiktatni, de a 3 fázisút is lehet egy fázisra alkalmazni (ha nincs más és csak hozzátokvágták) mert egyébként nagyon drága. Nekem még sikerült tavaj magyart beszerzni (80 mA-es akkor caa. 14 000 Ft volt). Éppen hétvégén vettem Legend gyártámányú (talán Német) 9 800 Ft. A 3 fázisú kivitelt olyan 15 krül saccolom.
Bónusz tippre való reagálás: és csak akkor abba az egybe is, ha nem érintesz meg közben a tested bármely részével SEMMIT, vagy pedig tökéletesen szigetelő felületen tartózkodtok!
Jó kis szerkezet... Nem ezt hívják életvédelmi kapcsolónak? Jól sejtem, hogy minden fázisra külön kell szerelni? (Vagy közösítsem előtte a fázisokat :)))? Na, jó, ez nem vót komoly...) Esetleg van belőle 3-fázisú?
Hogyé' adnak ilyesmit?
Bónusz tipp: a konnektornak egyszerre max. 1 lyukába nyúljatok bele :)))!
Végre egy olyan hozzászólás ami építő jellegű. Köszi LC! Már csak aztat nem tudom, hogy kikerüljem-e a villanytűzhelyet (elég nagy áramfelvétel esetleg árthat a védőkapcsolónak) vagy közvetlen a bejövő oldalba kössem?
Emberek! Kérdezzetek bátran, már vagyunk legalább ketten akik rendelkeznek valami féle tapasztalattal, hogy segítsünk NEKTEK!!!!
Remélem LC kolléga is segít az esetleges felmerülő kérdések megválaszolásában! Szóval ha villanyszerelési barkácsmunkával kapcsolatos kérdésetek van ÍRJATOK!
Még egy hozzáfűzés, nem buzdítok arra senkit, hogy szakértelem nélkül egy olyan eszközzel bánjon mint az elektromosság. Nagyon veszélyes dolog is lehet, de az sem semmi, ha kókány villanyszerelők felelőtlenül dolgoznak. Abban az esetben, ha érzel valami affinitást akkor pedig nyugodtan kezdj bele, mert a felelősségel végzett barkácsmunka SOKKAL jobb lehet mint az előbb említett kókány!
Az FI kapcsoló tkp. áram-differencia-kapcsoló. A földeléshez, "abszolút nullához" köze nincs. Azt méri, hogy ami áram a fázisvezetéken jön, a nullavezetéken távozik-e? Ha a két vezeték árama között különbség van, lekapcsolja a hálózatot. Ha megfogod a fázist és a testeden keresztül a földbe (fűtőtestbe, vízcsapba stb.) jut az áram, akkor a FI kapcsolónál a fázis és a nullavezető árama közt különbség lesz, annyi, amennyi a testeden keresztül "elszökik". A kapcsoló erre lekapcsol. Ezt a védőföldelés nem tudja! Jó földelési rendszerű házban is érdemes FI kapcsolót beépíteni, így testzárlatos készülék esetén nem a biztosíték 10-16 Amperes árama kell a föld felé folyjon a kikapcsoláshoz, hanem a FI kapcsoló típusától függően 30 - 800 mA. A FI kapcsoló közvetlen a villanyóra után van jó helyen, általában 300 mA-es típust építenek be egy lakásba. Az én szobámat külön védi egy 30 mA-es típus! A tipikus "hajszárítót a fürdővízbe dobom" esetnél is azonnal lekapcsol, míg sima védőföldelés esetén biztos az áramütés... Egyetlen helyen okozhat gondot a FI kapcsoló: nagyobb teljesítményű, földelt szénkefés motorok bekapcsolásakor a motorban levő zavarszűrő áramkör miatt lekapcsolhat - nekem szovjet szivattyúmotor csinált ilyet. Át kellett alakítani a zavarszűrőjét... Egyébként hűtőszekrény, mosógép, villanybojler szépen működik.
Végzettségemből adódóan (villamosgépszerelő papírom van - hivatásos módon villanyt is szerelhetnék vele) pontosan tudom, hogy mi a null potenciál és mi a védőföldelés szerepe. Amit Te írsz:"A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít." az egy nagy hülység. Ha jól tudom akkor minden új telepítés esetén KÖTELEZŐ a védőkapcsoló felszerelése. Abban igazad lehet, hogy a rossz védőföld esetén is segít. Gyengébbek kedvéért: a védőkapcsoló akkor véd amikor (az általam már említett) hibaáram a fázis és a nulla között eltérést okoz. Ekkor a tekercs behúz és kikapcsolja a hibás áromkört. Nem szaknyelven ez a következőt jelent. Nedves járólapon állva szereltem egy hosszabbítót, és hülye fejjel nem győződtem meg arról, hogy ki van-e húzva. Amikor belekotoztam kézzel akkor csak egy kis csípést éreztem. Az is feltünt, hogy a szobában elhallgatott a magnó. Megnéztem a védőkapcsolót és kikapcsolt állapotba került. Ha nem lett volna az a kapcsoló, akkor talán ma nem itt hülyíthetném a népet.
Összefoglalva: Az FI védőkapcsoló (egyes szakirodalomban életvédelmi kapcsolónak is hívják) a védőföldelés melletti kiegészítő eszköz.
Úgy szokták csinálni, hogy a ház egy pontján egy jó vastag vezetékkel összekötik a fűtés, víz, gáz stb. vezetékeket és ezt a talajba levert szondához kötik. (A szonda kialakítására szintén vannak előírások + hatósági ember kell a méréshez) Na ez az abszolut 0. Minden más ehhez mérendő. Egy ilyen nullához mérik aztán a földelési ellenállást, amire szabványos előírások vannak. Ha a házban jól kialakított védőnulla van (ez a zöld-sárga, régi épületben a piros vezeték) akkor nem szokás FI védőkapcsolót beépíteni. A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít.
De nem vagyok érintésvédelmi szakember, csak sokszor jártam olyan helyen,(géptelepítések) ahol ezeket a dolgokat csinálták.
Ezt a kijelentést most tapasztalatból mondod, vagy csak "úgy". Valóban nem létezik abszolvájszt 0 potenciál. Az érdekelne, hogy a gyakorlatban ez hogy működik?
Erre vannak előírások, de általában a villanyóra után szokták kötni. A panelházban eléggé reménytelen, mert nem fogsz találni egy abszolut 0 potenciált. Innen kezdve pedig nincs értelme, csak állandón kapcsolgatni fog.
Igaz nem túl atraktív a topic néve, de miért pont ez? Megmondom: azértmertcsak (ala CoV). Barkácsolgató ember lévén (ráadásul némi eléképzettségem is leledzik hozzá) én is találkozom a villanybuherálással a mindennapokban. Szerintem mindenki találkozik, hiszen életünk szerves része a villamosenergia. Sok helyen megfordulva láttam elég kókány dolgokat, amelyek még veszélyesek is voltak. Ebből kitalálhattátok, hogy az én jelszavam: a családom életvédelme mindenek előtt. De mi van akkor, ha kiterjesztjük a kört, és hasznos tippekkel segítünk neked, kedves olvasó, hogy a lakásod biztonságosabbá tedd :o)! Egyszóval: várok szeretettel minden hozzáértőt és érdeklődőt!
1. kérdés:
Panelházi lakás, elektromos főzési rendszerrel. A villanyóra kismegszakítója 25 A-es. Szeretnék beiktatni egy FI védőkapcsolót (másnéven - helytelenül - FI relé). Ez is 25 A-es. Beiktatható e közvetlenül a villanyóra és kismegszakító után azonnal, vagy kerüljem-e meg a villanytűzhelyt és csak a konnektorokat és a világítást "védjem" FI védőkapcsolóval?
FI védőkapcsoló: egy nagyon hasznos valami a mit mindenkinek ajánlok. Olyan készülékről van szó ami állandóan figyeli a hálózatot és hibaáram esetén (amit pl. egy testzárlat idéz elő) (ami max 300 mA lehet) Egyből lekapcsolja a hálózatot. Ergó nem csapja meg a mókust az áram :o)
