A képaláírás 1906-ra (is) utal. Tehát a brosúra az után készült. Talán az első világháború alatt? És abban az időben miért kellett a MÁV-nak porosz mozdonyokat bérelnie? Mert hiány volt.
Valódi kocsi ez, vagy valami dekoráció? Az oldalfalak nagyon mesterségesnek tűnnek. Mintha festve lenne a deszkázat. Az ajtók szárnyait elválasztó vonal, (ami nem is ér fel a felső széléig) ugyanolyan kinézetű, mint a (szokatlanul széles) deszkákat elválasztó vonalak. Tévedek?
Az "ismeretlen cég" 1839-ben jött létre Bresluban Wagenbauanstalt Gottfried Linke néven.
Linke halála után a fia vette át a céget 1867-ben ekkor a társaság neve G. Linkes Söhne, Waggonfabrik, Breslau-ra változott.
1897-ben részvénytársasággá alakult a cég Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau néven, Ugyanekkor beolvasztották a szintán breslaui GH von Ruffer gépgyárat, ettől kezdve - 1900-tól - mozdonygyártással is foglalkoztak.
1906-től a cég neve Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau und Maschinenbauanstalt-
1912-ben egyesült a Waggonfabrik Gebr. Hofmann & Co. Aktiengesellschaft, Breslau társasággal, a cág neve ezután Linke-Hofmann-Werke Aktiengesseschaft lett.
Rövidre fogva: a cég 1882-ben gyártott már vasúti kocsikat, 1906-ban Magyarországon a Ganz-Danubius, a Schlick-Nicholson, a kistarcsai Vasútfelszerelések Gyára Rt. és a győri Magyar Waggon és Gépgyár gyártott teherkocsikat, miért kellett volna a MÁV-nak németektől kocsit bérelnie?
A kép kinagyítása után a hossztartó jobb oldali végén van egy Rev. 1.82. feliratozás.
A kép nincs dátumozva. Amit én látok (és amit nem):
0. (Az ismeretlen cég korábbi termékei közé tartozott az ábrázolt vagontípus.) 1. (Az ismeretlen cég) 1901-től 1906-ig a Boroszlói Vasuti-Kocsigyártó RT részlege (volt). 2. 1906 után (profilbővítés történt. Az új név:) Boroszlói Vasuti-Kocsigyártó és Gépgyártó-Szervezet RT.
A kép dátuma biztosan téves, a hossztartón a Rev jel 1882-es, a kocsi kialakítása, főleg a kovácsolt küllős, szegecselt abroncsú kerékpárok is ennek a korszaknak felelnek meg
Szerintem M.Á.V. által bérelt kocsi. a bérelt kocsik pályaszámát írták háromszögbe, de a képek szerint nem mindig. Költségvetési okokból a magyar vasutak nagy számban béreltek kocsikat vagonkölcsönző társaságoktól. Ezek egy része mai fogalmaink szerint pénzügyi lízing volt, az így bérelt kocsik a bérlő vasút saját szabványa, típusterve szerint készültek. Ez a kocsi szerintem idegen terv, valamilyen rövidtávú konstrukció lehetett, vagy nagyon kedvező feltételekkel kapták.
Keresek fotót a következő DRG vagonról: G vagon Posen (Poznan) osztályba sorolt változatát melyet ebben a feliratozási formájában 1940-45 között létezett.
Más:
A GySEV számozása nagyon logikus volt fékbódés kézifékes és a nélküli változatoknál:
pl: 1475 -fékbódé nélkül-, és 01476 -fékbódés- (a 0-át most ne figyeljétek)
A határ 75-nél volt, az afelettiek minimum kézifékesek és fékbódésak voltak az az alattiak pedig nem.
Bármihez használhatják, ami emelést igényel. Nem csak siklott kocsit emelgetnek vele, mert pld. lehet az hőnfutott kocsi keréklaposodással is, ami csak egy esetleges kerékcsere után mozdulhat el az adott vágányról.
Ha jól értem a kérdést ennek az emelőnek az az elve, hogy a siklott kocsit (amely egy vagy több tengelyével lelépett a vágányról, de nem távolodott el nagyon a pálya tengelytől) megemelje, majd a képen is látható vízszintes oldal irányú (pályatengelyre merőleges) hidaulikus taggal visszamozdítsa a pálya tengelybe, majd ott leengedve visszahelyezze a vágányra.
Mit értesz közmorál alatt? Szerintem ez a vasúton szállított több tízezer katona ellátását szolgálta. Hasonlók voltak GMC teherautókra építve pl. a normandiai partokon.
Ha egy balesetben javíthatatlanul megnyekkent a kocsiszekrény, vagy csak elette az entrópia, de kafa maradt az alváz, ledúrhatták alacsony oldalfalúnak a vagont. Ráadásul nem egy kocsiról beszélünk, vedd mellé:
DRG Ga 43 883
MÜNCHEN
GySEV Ggu 01 403
MÁV ? 476 346
S. 1968.
DRG G 29 363
STETTIN
GySEV Ggu 01 418
MÁV ? 476 349
S. 1969.
A GySEV > MÁV fedettek mind 189 xxx pályaszámot kaptak, szerintem nem baki a három 476 xxx pályaszám.
Hans Sternhart: Die GySEV Bécs, 1966; Slezak kiadó.
MÁV selejtezési lista Budapest (kiadatlan kézirat).
Amit ezekből kihámoztam, azt leírtam már. Az új adatokhoz két megjegyzést fűzhetek. A halállistán van egy vagon: Épült: Berlin, 1927; Német pályaszám nincs; 1945 után: 146'417 MÁV; Később: 147'274 MÁV; Selejt: 1973. Ugyanaz vagy dupla számozás, nem tudom.
Az általam ismeretlen GySEV könyvben meg újra fölbukkant egy baki: a Ggu 01'405 vagonnak a MÁV pályaszáma. Ugyanis a 476-ezres csoportba a Subn kocsikat osztották be. Beeeee!
Vagy inkább a gőzfűtőkocsi épült ugyanerre az alapra. :D Akárcsak ez. (A méretek ugyanazok.) Elvileg német eredetű pőrekocsik. Az előző számuk 384 15xx, most nincs időm jobban utánanézni, de majd...
No nézd csak! Most már nem vagyok kirekesztve! Ezt két képet ismerem róla. Ebből arra következtetek, hogy ex BKV-s lehetett. Aztán vagy főjavították, vagy áttették a rendszámot egy másikra. A feladatkörére tippem sincs.
És, még a focipálya kerítése is látszik, ami elé később, egy nagysikerű faház borozót rögtönöztek, hogy aztán még huszonév múlva átadja a helyét a gyorsétteremnek! a Rákos patak, és a körvasút töltése is gyönyörű, kicsit kár, hogy az ott álló MÁV épület, már nincs a fényképen! Vélhetőleg, a frissen épült 9 emeletes lakótelepi háztetőre mászott fel a készítő, zseniális!
A létra mellett van egy kar, amivel a dómfedeleket reteszelted, de előtte fel kellett mászni a tetőre, hogy rendesen le van-e csukva mindegyik dómfedél.
Nem hinném, pont azért, amit te is írsz. Inkább arra gyanakszok, hogy pl. a targoncákkal bejárás miatt van megerősítve. Elég széles az ajtó.
Amúgy imádom ezt a típust, régen elég sokat láttam itthon. Viszont emlékeimben nagy fehér átlós csíkkal az ajtón él. A vajon ez mit jelentett? (Feltéve, hogy jól emlékszek.)
Felhasználom az alkalmat arra, hogy nálamnál vasútméhészetileg okosabbaktól megkérdjem. Ez a kocsitípus netalántán két rövidebből lett összetervezve? Az alvázat merevítő hogyhíjjákok láttán vetődött fel vennem a kérdés. Mert ha az egész kocsi középen való lehajlását kívánták volna megakadályozni, akkor ennek a feszítőműnek/merevítőnek pont középen lenne a fő szerepe.
1948-ban a müncheni Reichsbahn (DB) központi irodája megvizsgálta a tehervagonokba toló-húzó vonatvezetői fülkék beépítésének lehetőségét. Erre a célra 1949-ben két GGh osztályú Bromberg kocsikat készítettek el, mint "motormozdonyos teherforgalom irányító kocsiját ". A felújítási munkákat a nürnbergi javítóműhely végezte. Míg a vezérlőkocsikat egy személy vezethette, addig a dízelmozdonyokat egy második embernek kellett vezetnie, mivel akkor még nem volt kiépítve biztonsági vezetési áramkör (SIFA). Bw Hannover Hgbf. használták őket általános árufuvarozásban Soltau (88,0 km) és Bad Nenndorf (39,3 km) útvonalakon
V36-os dízelmozdonyal használták (V36 111; V36 207; V36 233; V36 252) Havi teljesítmény: 5000-6000km volt. 1951 őszén megszűnt a forgalom.
Cassel 41 db [a legifjabb 1928-as]. Úgy vélem ezek a lapostet-v-ek. 😕
Halle 56 db [a legtöbb 1927 utáni]. Itt van a Verbandsbauart (A1-es rajz): 1911. 154'269 + 1967 1912. 159'451 + 1958 1915. 189'455 + 1959 1916. 147'129 + 1958 1918. 194'017 + 1958 1919. 193'451 + 1958 1921. 153'377 > raktárkocsi lett (Fékházra utaló megjegyzés nincs.)
Kassel 3 db [1927-36] (DRG 1927--) Az egyik 7,0 m tengelytávú. A másik: 19'572 DRB > 0145 GySEV > 189'671 MÁV. Selejtezve 1967-ben. A harmadik épült 1927-ben és a MÁV a 192'766 számot adta neki. Selejt 1972.
A GySEV származás tehát kizárható. Az első nem került a MÁV-hoz, a második meg nem fékházas.
Ettől a pillanattól már nagyon egyszerű a dolog. Csak azt a 12'000 zsákmányolt vagont kell ismerni, amit a szovjetek '49 után eladtak nekünk. 😆
Persze, lényegi kérdés, hogy mennyire kell az "olyan" kocsi?
Más. Nagyjaink is képesek tévedni. A 6700 mm rövid járműnek nem lehet akkora a rakterülete, mint a 8100 mm-esnek. A terhelhetősége is max. 10 tonna lenne. És le sem merem írni, hogy az olyan pici német vagonok Frankfurt vagy Würzburg fennhatósága alá tartoztak. Vagyis: 6700 mm a rakodási hossz.
A nyitott teherkocsik számait információnak szántam. Nem tudtam, hogy megvan a Slezak könyved (ami Sternhart). 😅
GySEV > MÁV átszámozásom nincsen. Sajnálom. Felek Ferenc fórumtárs ígérte, hogy föltúrja a gépét.
A DRG teherkocsik típusazonosítói a fő- és melléksorozatjelek & a gyártási rajzköteg száma. A járművekre fölírt településnevek csak a karbantartó bázist adják meg. 😠
A MÁV gyümölcsszállító vagonmodell fejlesztője és/vagy készítője Sven Hansen. A föliratok vizes matricákból állnak. Talán gazdaságosabb lenne itthon variálni. (És hadd egye a fene a németeket, hogy nekik csak egyféle jut.) 😵
Megnéztem a Slezak könyvben, és tényleg. Kérdés, hogy a Halle, mint típus egyértelmű-e (kis rajzok között nincs), nincs-e több, amit így hívnak. Na meg fotó is jó lenne, és MÁV-os kellene igazán. Már ha volt ilyen egyáltalán...
Amúgy Kassel is volt a GySEV-nek, de az a könyvből nem derül ki, hogy a G10 vagy a Gr20?
Urak! Nyilván volt már róla szó, de nem találom... Az ex-DRG magas tetős Kassel (Gr 20) kocsiról MÁV-os fotó, pályaszám kellene. Amit régen csinált a Piko, csak fékház nélkül. Ez a Lenz 0-ás modell fotója.
A régi (1967-es) MÁV-os jellegrajz album alapján, az ott ábrázolt kocsi össz. tartály térfogata 14,5-15,5 köbméter volt. Tehát kb. 7,5 köbméter / hordó.
Jól látod, no ez az egy amit nem szeretnék változtatni, de sok máson igen.
Igen ugyanaz a típus. A szekciók nem egyformák, de modellben ez nem lesz ennyire látható.
A merevítést az ajtó alatt képezték ki. A Roco bázisú modelleken is ezt csinálták meg, + levágták az alsó merevítőket. (Első kézi mintákat még én csináltam nekik.)
Viszont Piko gyártmányból profibbat lehet készíteni.
Emlékeim szerint gyermekkoromban, a képen látható PKP (Wddo) E vagon (Pafawag gyártmány, Wroclaw /Boroszló) volt nagy db számban a MÁV-nál is. Megélték szintén a IV. korszakot is. Talán 556-os közép számcsoportú volt?
Tisztelt fórumtársak! Az 1969-es replika MÁV XII. sz. páncélvonat teherkocsijainak pályaszámát szeretném megtudni, ha bárkinek bármilyen információja van, hálásan megköszönném!
Zseniális a kép! Ha ezt így modelleznéd, még meg is szólnak, pedig akkoriban ritkán láttál magas oldalfalú kocsit! De amíg nincs baj, így is jó, ha borul akkor meg mindegy!
A gyalogfeljárónál a pótos Zil? Gaz? Csepel? Minden van!
-Mármint arra gondolok, hogy itt még előre gyártott számokból lett pályaszám, drótból kalapált ferde merevítő borda, /ma ez már evergreen plofil/, és nem tudom milyen dróthálóból faragott ablakrács! Azóta itt már több kolléga máshová helyezte a mércét, mindenféle más technológiákkal, úgyhogy ez már majdnem ciki!
Ezt egy német börzén szereztem, egy általam nem ismert /vagy senki által sem ismert/ német modellező kreálta, a német csapatmozgásokhoz kapcsolódóan, egy latrina kocsi, melyet egy állókazán gépesít, az egész pedig egy Köln tip. kocsira szerelve. Magyarul, szippantó!
Perverz lehetett, mert volt hozzá egy kéttengelyes kézi hajtású is, persze, azt is elhoztam!
Mindenképp csináld meg, akár csak egy diorámának is, valahol a lakás sarkában is jó, csak annyira, hogy amikor nagyon zsong a fejed, megállsz előtte egy pillanatra, vagy, csak odanézel! Ezek a hadi vonulások, a legjelentősebb pillanatai a xx. századnak, és. vasúttörténeti jelentősége is van általában! Így azután a legegyszerűbb pőrekocsiból azonnal történetek, sorsok lesznek, mint ahogy a néhány hsz.-el ezelőtt a Fortepanos G kocsiba beszálló katonákat is tudod nézni egy órán át, hogy mennyi minden történésnek teszik meg az első lépését!
Én nem is gondoltam magyarra a járművek hiánya miatt, hanem német van/volt tervbe véve. A mozdony württembergi Fc lenne feketében (normálisan zöldek, de a határ közelsége miatt feketére festették őket), a kocsik meg alapvetően porosz, bajor és württembergi - fedett teherkocsik nyitható ajtóval ill. pőrekocsik teherautókkal, ágyúval. Van pár ilyen fotó, azok adták az ihletet.
Ilyenre gondoltál? Nem szívesen, látok kiégett törött, balesetes kocsit, nincs is több, ezt az egyet romboltam össze! Szóval az én katonáim húsz éve nem mennek sehova, úgyhogy lekéstek mindenféle vérengzést! - De tényleg, ha valaki tud magyar katonának való figurát, az ne titkolja el, mert igaza van RhB kollégának, ez hiánycikk, nagyon kéne, mindegy, hogy I vagy II Vh-s!
Még Óvárnál félre kellett állni a vonatnak, ott aztán Józsi bácsi megkínálta a tiszt Urat a maga által főzött vegyessel, szegény hadba vonuló kisvártatva, az Ácsi kitérőben éppen hányt!
Természetesen. én is magyar katonai vonatot szerettem volona, de sem I Vh, sem 2.Vh-s magyar katonával nem találkoztam még! Ez a német felvonuló szerelvény simán jó a magyar pályára , egy DRG 56 /BBÖ170/-el.
A kép zseniális, így ahogy van, meg kellene csinálni a katonafigurákat!
A Jézuskától én is kértem régebben, egy rakat I Vh alacsony oldalfalút, féloldalra szerelt levehető fékházzal, de még nem hozott!
Én 1.vh-sban gondolkodtam, a legnagyobb gond a figurák. Az övé 2.vh, de a figurák itt is gond, mert amellett, hogy nincs sok katona figura a piacon (azért jóval több, mint 1.vh-s), mindenféle "hülye" pózokban vannak, csak azok nem jók ehhez a témához.
A háború után az NDK-ban több ezer kiégett DRG fedett teherkocsit kellett újra fölépíteni. Ha pedig barkácsoltak, akkor már újítottak is. Az alapanyag hiánya miatt elhagytak oldalanként két oszlopot. Ez lett a Reko G Wagen. Föltételezem, hogy a kép egy vadonatúj NDK jármű agyonretusált fotója. A NIKEX pedig valami üzlet reményében készíttette. (Persze: fuccs.)
Az látszik, hogy az MTI embere egy fényképet fényképezett le. Hozzászólásaitok megerősítenek abban a hitemben, hogy nem gyártottak minálunk ilyen kocsikat. A felvétel készítésének célját pedig nemigen fogjuk megtudni, de az nem is érdekes.
Az új fejlesztésre meg nem tudom a választ. Mi indokolta volna? Az Oppeln-hez képest nem egy látványos fejlődés, látszólag nem tud többet. Hacsak az nem, hogy kevesebb U-profil kell...?
Új fejlesztésnek minősülne egy Oppeln alvázra a többi teherkocsihoz hasonlóan ráépített kasztni? Pár U profilú keret, közötte deszka, kis merevítés és kész. De nem vagyok szakember, csak hangosan gondolkoztam.
Hmmmmm, érdekes... Azonos típusnak látszik. Morfondír következik...
1) Ha Nikex Külkereskedelmi Vállalat számára, akkor exportra szánva. Eléggé gyári fotónak néz ki.
2) Ekkor - tudtommal - még bőven a jóvátételre gyártottunk, az NDK szintén. Nem tartom valószínűnek, hogy egy másik hasonló országnak szállítsunk, amikor magunknak meg a győzteseknek is alig győzzük. Persze tévedhetek...
3) A kocsi típusa.
Itteni új fejlesztés ekkor szerintem kizárt (kb. az NDK-ás is), nyilván meglévő tervek alapján készült. Nézegetem a DR(G) kocsikat, de pont ilyet nem találtam. Az alváz Oppeln gyanús, de az oldala más.
A német adatlap 4-es korszakos, tehát lehet későbbi szállítás is. És H..., nem G... (ettől persze lehet még G... verzió is), egy részük átmenő gőzfűtési vezetékkel, személyvonatba sorozható.
Nekem úgy rémlik, mintha lenne egy ilyen oldal kiosztású DB teherkocsim, de sima oldalfalú, nem deszkás. Majd otthon megnézem, akár rosszul is emlékezhetek.
A DR-es fedett teherkocsi képekre keresve csak egy TT modellt találtam.
Az első képen (MTI-FOTO-1954704) látható teherkocsit a szöveg szerint a Nikex megrendelésére fényképezte az MTI 1951-ben.
A második kép az NDK vasúti teherkocsi-típusait ismertető, 1974-ben kiadott, könyvből származik.
Én igen hasonlónak látom a két kocsit. Tud-e valaki arról, hogy valamelyik hazai vasúti járműgyártó szállított volna ilyen kocsikat a keletnémet vasútnak?
Azt tudom, hogy a nyugatnémetnek és a hollandnak szállítottak fedett teherkocsikat a II. vh. után, de azok másfajták voltak.
Azzal is tisztában vagyok, hogy az MTI-FOTO képmagyarázatai nem mindig felelnek meg a valóságnak.
Azt nem tudom, hogy mostanában mi a helyzet. Elég sokszor mentem el előtte busszal az elmúlt években, volt ott mindenféle, már amennyit látni lehetett belőlük a fal mögül. Megjegyezni persze képtelen voltam, kémfotókat sem lőttem a buszból (pedig kellett volna, engem is érdekelt).
Ebbe 2011.09.14-én botlottam, szóval több, mint tíz éves. Van egy négytengelyes is, talán belefér. Nyilván sokkal többféle anyag érkezik, és nyilván sokfelől. Kérdés még, hogy miből mennyi, milyen sűrűn...
Az első VH után a Németországban föllelt francia gyártású fedett teherkocsikat Stettin járműjavító állagába vették fel. Tehát ezt a nevet (Gattungsbezirk) kell keresni.
De jó Neked, hogy ennyi mindent látsz! Bevallom, én ezekből semmit, de ha segítesz egy kis jelöléssel, akkor biztos én is fogom érzékelni ezeket az objektumokat.
Békében sem. Állítólag a komáromi erődben annyi lőszert tárolt a szovjet hadsereg, hogyha az felrobbant volna, a túlparti (Rév)Komárom is a föld színével lett volna egyenlő.
Fortepan 73308. A kép bal szélén egy mellgerenda van. Rajta kosaras ütköző, illetve csak kosár, valamint egy fedett teherkocsi nagyon megdőlt homlokfalának maradványa. A mellgerenda mögött látható gubanc alapján úgy vélem, ebben a vagonban belül történt a puki. A fotón látok még két darab kilenc küllős kerékpárt. Melyik járműé? Azt nem tudhatom. (De nem is fontos.)
Fortepan 73306. A "robbanás". Képtelen vagyok olyan lökéshullámot elképzelni, amely a megrakott vasúti tehervagont függőlegesen megemeli. Aztán annak az eredeti térbeli helyzetét megtartva párhuzamosan eltolja 4-5 méterre, oldalirányban. Végül pedig a tetejét visszahúzva eldönti a kocsit a sín mellé. Szerintem ez a jármű a külső vágányon állt. A tüzérségi lövedék vagy akna a parti korlátot találta el. Abból kitört néhány öntöttvas elemet, lerombolta a mellvédnek egy darabját - és robbant. A lökéshullám a vagont felborította és a padlóba "rúgva" taszította is - egészen a belső sínpárig. A robbanás hője vagy a bazaltkockákon csúszó vas szikrázása pedig meggyújtotta a kocsi fa elemeit. A tűz ládáról ládára terjedve órákon át "pattogatta a kukoricát". A szanaszét röpdöső rézhüvelyek és lőszermagvak folyamatos életveszélyt jelentettek. De végül minden elcsendesült, a "szobor" megszületett. A vagon. Látok egy kerékpárt. A vágányhoz és a vagonhoz viszonyított helyzete alapján ez már a harmadik. (A másik képen takarásban van.) Ennek a kocsinak is kosaras ütközője van/volt. Idáig semmi meglepő sincs. Csak a korára utal. Ámde! A jármű homlokfala deréktájban meg van vasalva (vizszintes pántolás). Ezen túl: az alsó, külső harmadok is kaptak egy átlós merevítést. A vagon égnek meredő oldalán látok egy függőleges kapaszkodót (?) és egy ajtónak a kilincsét (fogantyúját). Igen, de középtől jobbra. Vagyis, ha a roncs a kerekein állna, akkor balra nyíló ajtóval találkoznánk. Német gyártmány ugrott; (belga), francia, olasz, (osztrák) lehet. .
Itt nem volt jó megoldás, csak rossz meg kevésbé rossz. (Egyébként át lehet gondolni, hogy a világon hány háborúban, hány helyen volt hasonlóan lőszer tárolva,és abból mennyi robbanhatott fel...)
Ott (Regent-ház) nem a pincében, hanem a földszinti kávéházban volt a lőszer. Egy mumifikálódott tetem mai napig ki van valamelyik fővárosi intézményben állítva (én megadnám a végtisztességet, tudomány ide-tudomány oda).
"Tényleg a legokosabb lett volna vagy olyan helyre tolni a kocsit, ahol távolabb van a beépített résztől, ha volt olyan, ha nem, mindent berakni a pincékbe, ahol legalább nem érheti közvetlen találat."
Véleményem szerint egy háborúban nem így működnek a katonák. Sőt ezek máskor sem, ezek fegyverekben lőszerben gondolkodnak, nem emberéletekben; ha nem így lenne, akkor nem vennének fegyvert a kezükbe. Megjegyzem, a Margit körút és a Keleti Károly u. sarkán volt egy akkor elég új, korszerű épület, ahol éppen lőszert sikerült a katonáknak tárolni a pincében. Találatot kapott, és csak 2 évvel a háború befejezte után kezdték elhordani az iszonyatos törmelékhalmazt. azt hiszem, hogy nem kell ecsetelni az óvóhelyen levők sorsát. (Valahol olvastam egy cikket erről a házról, ha részletek érdekelnek, biztosan megtalálod.) Tehát a pincében történő tárolás sem jobb megoldás.
Nem folytatom, mert ez a téma nagyon nem teherkocsis, aztán a végén még kihajítanak.
"A lépcsőkonzol helyzete nem nagyon mérvadó, az ütés miatt, amit kaphatott."
Ebben lehetne igazad, de ha megnézed a lépcső konzolját, akkor láthatod, hogy mindkét kar párhuzamos maradt. Ha a robbanás kajszította volna ferdévé, akkor nem lennének közel párhuzamosak. Ráadásul az irány sem lenne indokolt, mert a modellen látszó konzol függőleges, ez meg olyan ferde, mint amilyennek kell lennie egy rendes német G kocsin.
Atyám... a 175122-n a szemközti kocsi SNCF, az előtte levő nyitott kocsin a T.R.40-et leszámítva, nem tudom kivenni a kézzel írott orosz feliratot: ушна vagy ушла, de az alatta levőt se tudom kibetűzni.
A 175166-on vegyes kaliberű ágyúlőszerek, összeszereletlen kézigránátok, és páncélököl-lőszer:
Hát már az is szép, hogy ilyeneket meg tudsz állapítani róla. A lépcsőkonzol helyzete nem nagyon mérvadó, az ütés miatt, amit kaphatott. Volt itt egy hozzászólás, amit töröltek, aszerint valószínűleg kézifegyverekhez való lőszer lehetett a kocsi rakománya, de nem kizárt a kézigránát, vagy az aknavetőhöz való gránát, legvalószínűbb ezekből egy vegyesen összerakott szortiment. Tényleg a legokosabb lett volna vagy olyan helyre tolni a kocsit, ahol távolabb van a beépített résztől, ha volt olyan, ha nem, mindent berakni a pincékbe, ahol legalább nem érheti közvetlen találat.
Igen, ilyesmi is lehet. De nem tudom biztosan eldönteni, hogy dupla szellőzős volt-e vagy szimpla. Illetve a lépcsőt tartó konzol is mintha ferde lenne a 73308-as képen. Ugyanakkor a küllős kerék a Te változatodat erősíti.
Talán azért is tudott az épületekben a robbanás akkora kárt okozni, mert a kövezett úttest miatt nem tudott kráter kialakulni, a robbanás lökéshulláma szinte felugrott a kemény felületről a házakra és összenyomta őket.
A kiszakadt keréktípust használta még a MÁV egyáltalán 1944/1945-ben?
Káldor Géza mozdonyvezető visszaemlékezése 1980.III.1.-án - (Hingyi László Budapest ostroma-2019)
1944.XII.24.-től egy magyar légvédelmi ágyú állt a jelenlegi Interpress ház helyén lévő egyik ház udvarában, innen december végén egy szovjet repülőgépet lőttek le. XII.25.-étől egy tábori kórházvonat volt betolva a Gellért-hegy alatti vasúti alagútba, teljes berendezéssel állt ott, az Avar utcai kijárati vágányon. December 29-én délelőtt 10 óra felé magyar csendőrök jöttek a Déli pályaudvarra, és utasították a forgalmi részleget, hogy adjanak egy könnyű mozdonyt 7 vagon lőszer elszállítására a villamos síneken a Margit hídtól a pesti oldalra. Erre őt és egy fűtőt, Nemes János bácsit küldték ki egy MÁV 326,-os mozdonnyal. Közben szórványos tűzérségi zavarótűz volt a környéken. Sikerült a mozdonnyal kiállniuk a pályaudvarról a már meglévő sínen át az Alkotás utcára. Itt a bal oldali villamos vágányon mentek, útközben látták, amint a magyar Jakobinusok terén lévő benzinkút mellé a mostani OTP előtt becsapódott egy szovjet akna, majd a Ganz-gyárhoz érve meg kellett állniuk. Mivel a németek felszedték a bal oldali villamos sínt, onnantól kezdve a Margit körúton haladtak. Így tájékozódás végett gyalog mentek le a Margit hídig, ahol meg is találták a 7 teljes, vagon lőszert, melyet a Filatori gát felől már valakik idáig betoltak. Gyalog visszatérve a Ganzhoz, mozdonyukat nem találták ott, mivel azt valaki visszavitte a Széll Kálmán térre. Ekkor látták, hogy a Margit körúton a régi Szent János Kórház előtt keresztben német és magyar utászok megkezdték egy tankcsapda ásását, az utca kövezetét kezdték felszedni és ásni. A Széll Kálmán téren a MÁV 326,-os mozdonyukkal megpróbáltak átállni a másik villamos vágányra a kitérő váltón át. Orral a Duna felé voltak és tolatáskor a szerkocsi kereke kiesett, az ott lévő német és magyar katonák segítségével megpróbálták visszalökni, de ez nem sikerült, sőt, még jobban befúródott a kockakövek közé. Erre Jani bácsival onnan gyalog visszajöttek a Déli pályaudvarra és kíséretként egy magyar csendőr jött velük. Ez egy őrmester volt. Ekkor megkezdték az egyik MÁV 376,-os mozdony befűtését, este 23:00 óra felé sikerült elérniük az üzemi hőmérsékletet és egyik kollégájával, László bácsival lementek a villamos jobb vágányán a Széll Kálmán térig, de ott a kiugrott szerkocsi miatt nem tudtak elmenni, mivel az otthagyott MÁV 326,-os olyan szerencsétlenül esett ki és mozdult el a sínen, hogy nem tudtak elférni mellette. Így újból visszamentek a Déli pályaudvarra a MÁV 376,-ossal. Aznap éjjel, éjfél felé egy német hadnagy jött és közölte, hogy a pályaudvaron lévő összes járművet felrobbantják, így összesen 56 mozdonyt robbantottak fel, egy Fialovits Béla nevű MÁV-főtanácsos kísérleti új mozdonyát azonban megkímélték, mely a szerelő műhelyeknél állt és egy további MÁV 333,-as sorozatú tolató mozdonyt kihagytak a robbantásból, mely az első rendezőben állt. Úgy tudja, hogy az általuk befűtött MÁV 376,-os sorozatú mozdonyt mások mégis kivitték a pályaudvarról és valószínűleg ez volt elhagyva a Szent Gellért-szobor alatt a Duna parti villamos vágányon, az Erzsébet hídnál.
Perlaki László visszaemlékezése, 1983.XI.8.-án - (Hingyi László Budapest ostroma-2019)
December 28-29-én magyar csendőrök keresték fel őket a vontatási laktanyában és utasították őket, hogy azonnal gyújtsanak be három mozdonyt és ezekkel vontassanak fel egy magyar lőszeres szerelvényt a Margit híd budai hídfőjétől és vigyék azt át Pestre. A csendőrök velük jöttek és a szerelvényt a Margit híd alatt futó villamos sínen találták a hídról délre. Egy magyar hadnagy volt a szállítmány parancsnoka és a magyar katonák őrizzék, a szerelvény elejére egy MÁV 375,-ös szertartályos mozdonyt, a végére pedig egy-egy darab MÁV 375,-ös és MÁV 376,-os, szintén szertartályos mozdonyt kapcsoltak. Majd lassan elindultak és a Margit körúton át a Krisztina körútra fordultak, a Mikó utcával párhuzamosan. Azonban az egyik kocsi kiugrott a sínekről, ezt azonban sikerült vissza helyezni. A Tabáni Katolikus templomhoz érve azonban a vontató mozdony leugrott a sínekről, mivel nem boldogultak vele, megkérték a közelben a tabáni parkban álló és gépágyúval a Szabadság hegy tetejét lövő német önjáró lánctalpas légvédelmi gépágyú parancsnokát, hogy segítsen nekik. Ez a lánctalpas jármű könnyedén visszahúzta a mozdonyt a sínekre. Ők közben a hátsó két mozdonnyal lekapcsoltak a szerelvényről és háttal visszaindultak a déli pályaudvarhoz, csak a mozdony fordító alatti villamossínen egy akkori megállónál álltak meg és mindkét mozdony ott is maradt az ostrom teljes ideje alatt. A Tabánban ott maradt a MÁV 375,-ös és kb. 8 fedett vagon. A mozdony később Gellért-hegyi vízesésen túl egy barlangbejárat elé állt és nem sérült meg az ostrom folyamán. Később azt állították, hogy a katonai szerelvényt a Kelenföld felé vontatták el. Ezen a napon, amikor ők visszatértek a déli pályaudvarhoz már gyakori akna belövések érték a környéket Egyébként mindhárom mozdony szertartályos volt és dél felé nézett. December 29-én este, 11 óra a pályaudvaron lévő német és magyar műszaki alakulat megkezdte a mozdonyok megrongálását, a tűzszekrények felrobbantását. Ennek ellenére a fent említett és a villamos sínen hagyott mozdonyok valamint a (Gellért-hegyi) vasúti alagút előtt lévő, egy MÁV 333,-as típusú, és a fűtő háznál álló MÁV 342,-es valamint két MÁV 377,-es mozdony érintetlen maradt. A mozdonytárolón álló öt darab mozdonyt a magyarok felrobbantották. Az ugyanott álló áramvonalas, kísérleti mozdonyt Pázár Miklós MÁV gépészmérnök kérésére nem robbantották fel. Előzőleg az alagútba betolt vonatok közül a bal oldali vágányon állt egy elhagyatott magyar kórházvonat, melyben sok élelmiszer volt visszahagyva, így almabor, fekete kenyér és egyéb élelmiszer. Az alagút mindkét nyílását befalazták, úgy, hogy csak egy ajtószélességű nyílás volt csak rajta az egyik oldalon.
Szerintem elég alaposan meg vannak gyűrve, ki vannak rojtosodva a fém részek. Alul a kereszttartók is szét vannak szakadva. Szerintem ez tényleg robbanás.
Nem vagyok robbantásügyi szakember. Így csak megkérdezem, hogy ez a kocsiváz nem egy kiégett jármű maradványa? Vagy a robbanás ereje kikerülte az acélból készült vázelemeket?
Tudom, lehetetlen megválaszolni, de mi lehetett a pályaszáma?
Az első robbanás: 1945 január 2 - Az újév második reggelén a rövid időre kimerészkedő egyik lakó izgatott rémülettel riasztotta nagyapámat. Tisztelendő úr!, a rakparton egy ijesztő vagon vesztegel, tenni kellene valamit! S valóban, a nemrég visszatért fonódó villamos vonalán akkor még rendszeres villamosközlekedést szolgáló sínpáron, német lőszeres vagon állt, közvetlenül a ház hátsó kapuja előtt. Éjszaka érkezett, ki tudja honnan, s ki tudja kinek a részéről. Most azonban ott állt a dunai oldalon dugig megtöltve lőszerekkel. Akkoriban a sínpár nemcsak a rakpart külső részén, de a házfalak tövében is futott, ha akárcsak egyetlen lövedék eltalálja a vagont, a hatalmas bérház, családom otthona, élete, a levegőbe röpül. S velük száll el a semmibe egy később Norvégiáig terebélyesedő család, gyermekek, unokák, déd és ükunokák megszületésének esélye. Nagyapám férfiakat toborozott, hogy a soktonnás kocsit megmozdítsák, valakit pedig a szomszédos házhoz küldött követként. Házunk lakói nagy nehezen áttolják majd a vagont a déli szomszédokig, alighanem az hasonlóképp érkezhetett éjszaka ide is, de ők, ha kedves az életük, tolják csak sietve tovább. És ez történt: a lőszerszállító szerelvény vándorútra indult. A szomszédok is nagy nehezen eltolták egy háznyit. Majd a következők megint. Aztán megint. És még. Mígnem az egyik állomáson - ma már senki nem tudja, hogy léha és tartós veszteglés vagy csak a szerencsétlen véletlen magyarázza, - a mai Nagy Imre tér, a szemközti Parlament magasságában megtörtént az, amitől addig joggal lehetett tartani. Egy légitámadás során a vagon találatot kapott és felrobbant. Épp a Fő utca 59 (Vitéz utca 2) épülettömbje előtt. A detonáció következtében az ott álló, miénkhez hasonlóan hatalmas ház összeomlott és leszakadtak a szomszédos bérházak sarkai. A ház légópincéjének lakói, azaz a ház lakossága, száznál több személy, mind odavesztek. A túlélők utáni kutatás részben a folyamatos légitámadások, részben a komoly műszaki felkészültséget igénylő, ám eszközök nélkül szinte reménytelen vállalkozás miatt, félbemaradt. Később, az ostrom után, csak kevéske fellelt emberi maradványt tudtak beazonosítani. A ház híres lakója, P. Gulácsy Irén (1894 - 1945) erdélyi újságíró, író és drámaíró, a nagyváradi Magyar Szó, a Nagyvárad, a Tavasz és a kolozsvári Napkelet, Keleti Újság, Géniusz rendszeres szerzője, később Budapestre települve a Pesti Hírlap, az Új Idők és a Magyarság munkatársa, épp emiatt kapott később a ház többi lakójával közösen jelképes nyughelyet a Farkasréti temető 19/1-es sírhelyén. A Vár túloldalán élt Kosztolányi Dezső özvegye, a Görög Ilona néven publikáló Harmos Ilona, 1948-ban megjelent Tüzes cipőben című ostromnaplójában visszaemlékezett a ház pusztulására:..láttam, hogy a Vitéz utca 2-es számú ház is tökéletesen elpusztult, valaki említette az úton, hogy állítólag felrobbantották a németek, minden lakója ott fekszik, talán darabokra szaggatva, a romok alatt. A ház, ahol Gulácsy Irén lakott, a ház, ahová bennünket is vártak. Élünk.És éltek a nagyszüleim, anyám, nagybátyáim, és élünk mi is, leszármazottaik, kik nem élhetnénk nagyapámék lélekjelenléte és a folyamatos harcok közepette végrehajtott vakmerő akciója nélkül.
Szeretnék kérni egy kis segítséget. Nem tudja valaki, ha a MÁV Gm (régi Gz) sorozatú fedett kocsiját fékrendszerrel is gyártották? Nehány képet kerestem, de egyiken sem láttám féket. A hasonló Hk (régi Lz) típusú kocsinak volt féke.
A 80-as években láttam boros tartálykocsikat Budafokon, volt köztük francia (Hungarovin) és svájci (Ermewa, Danzas). Korábban, a boroshordós kocsik idejében is jártak be francia és svájci boroshordós kocsik? Pl. a 60-es/70-es években. Ha igen, akkor milyen cégek jelzéseivel?
1896.XII.8.-án Oravicza-Majdán állomások között vízbeszivárgás miatt sziklaomlás történt. Az épp oda érkező 5314 számú vonat M.Á.V. TIV 4268 (1911-től MÁV 450,008) pályaszámú gőzmozdonya és a mögé sorozott MÁV K 58 853 + MÁV K 47 410 + MÁV K 58 803 + MÁV K 47 977 pályaszámú teherkocsik kisiklottak, a mögöttük futó MÁV K 58 652 + MÁV ABC 3505 + MÁV J 78 913 pályaszámú vagonok megsérültek.
A MÁV igazgatóságától 2 borszállítófedett kocsit béreltünk, ezek 1943. évi bérét a 300' P-t,, valamint ez évre óvadékul kocsinként 240' P-t a 8132. sz. ptpi csekkszámlára befizetjük.
A tippem szerint fantázia, én még nem láttam fotón ilyet - nem csak a MÁV-nál, de máshol sem.
Hordós - gondolom borszállítóról van szó - kocsit csak kéttengelyest két hosszanti hordóval láttam. Más vasutaknál létezett fedett kocsiba beépített hordókkal is.
Négytengelyeset én is csak a Zsivány által is említett 520-as szerkocsiból átépítettet ismerem, de ez eléggé egyedi átépítés, nem tudom volt-e belőle több is?
Köszönöm Róbertke, ezeket mind ismerem, kérlek ezekkel ne off-oljuk ezt a topikot.
A kérdés arra vonatkozott, hogy a MÀV-nak ( vagy esetleg a németeknek) volt-e esetleg egy ilyen 4 tengelyes hordós kocsitípusa, vagy ez már tényleg csak a játékvasuti fantázia szülötte volt.
Pontosan arra gondoltam, hogy vajon ennek a Deák kocsiknak volt-e valami, akár csak hozzávetöleges valóságalapja. A még sokszor igen obskurus játékvasuti kocsiknak is lehet a legtöbb esetben "vezértípust" találni.
A "0-ás" méret az igaz, de tudod, a játékvasútban nem a méretarány az elsödleges, hanem a nyomtáv és a relatív arányok. A Deák kocsik azok az u.n. "Reichsbahn stílusú" Märklin 0-ás gördülállomány arányai szerint készültek, ami se 1:45, se 1:43,5 és nem is 1:48, mint az USA-ban, hanem inkább olyan 1:50-55 hossztorzítással.
@Zsivány2: nem szerkocsira gondoltam, hanem rendes borhordósra, amilyet Róbertke mutatott.
Spherical mine 44 inch (1.12 m) in diameter. Charge of 661 lbs. (300 kg). Used 7 Hertz horns. Could be moored in 55, 109, 164 or 273 fathoms (100, 200, 300 or 500 m). First captured by the British in October 1939.
(meg aztán nem is kellett túl messzire vinni, Istvánteleknél történt a baleset, és az északi fűtőházba vitték be, (és ha jól tudom, ott is bontották végül szét), kvázi csak át kellett állni vele a kerítés túloldalára.)
Van hat ČD Res kocsim, amiből IV. korszakos magyar járműveket szeretnék készíteni. 1990 előtti fotókat keresnék ilyen vagonokról, mert igyekszek csak olyan modellt készíteni, amelynek az eredetijéről van fotóm is. A segítséget előre is köszönöm!
A legviccesebbek azok, amelyeknek forgatható a kapcsolója. Ezeket összecsatolt szerelvényben is lehet borítani. De csak az egyik oldalukon forgatható és mindig egy nem forgathatóval kell csatolni.
Ezeket nem borogatták, felülről pakolászták. :D Az esetek döntő többségében a vége is zárt, pár spéci kocsi homlokfala volt lehajtható hosszú rakományokhoz ill. a szintén spéci - baromi magas - wood chips gondola volt nyitható homlokfallal billentéses ürítéshez. Ez utóbbiak között volt pár oldalajtós is.
Oldalra borítgatni leginkább szeneskocsikat szoktak, önürítős kocsikat (hopper, gyorsabb így üríteni) és gondolát is, de ezt csak nagy felhasználónál (pl. erőmű) és hajóra átrakáshoz.
Próbáltam visszakeresni, de nem találtam: az RCH-hoz került Lgs és Rgs kocsik többségében / kivétel nélkül MÁV-eredetűek, vagy ennél összetettebb a dolog?
Innen már csak egy lépés a tiszta Amerika, ahol egy ajtó sincs a nyitott kocsikon (gondola). :DDD (Nagggggggyon kevés kivételtől eltekintve, pl. egyes wood chips szállító kocsik.)
Újabban ennyi az össz ajtó? Ezen maximum egy bevásárlószatyorba lehet pakolni. Úgy nézem, a homlokfalak se nyithatók. Igaz, ezekbe a kocsikba rönkfát rakodnak daruval, meg alighanem azzal is rakják ki.
Bennem is felmerült, hogy miért van szükség a fedett kocsira. Végtére is az acéltekercseket nemigen fogja senki sem megkummantani a sötétben valamelyik megállás során. :-)) Az Audi TT-ket nem véletlen hozták zárt kocsikban...
Jahh, mávos teleszkóp kocsiról érdeklődtek... Csak mert rögtön beugrott nekem a DB-féle Shis. Tényleg, mi határozza meg, hogy a tekercseket szabadon, ponyvás vagy acéltetős kocsin szállítják?
A teleszkópos kocsik története 1997 június közepén kezdődött, amikor három vállalat (Dunaferr Rt., MÁV Rt., Ganz-Hunslet Vasúti Járműgyár Rt.)
szerződést írt alá a korábban nehéz, harci járművek szállítására alkalmas Slmmps (még korábban Rmms) lengyel gyártású pőrekocsik átalakítására.
Az acél szerkezetű, teleszkóptetős, különleges építésű lemeztekercs szállító teherkocsikból 60 darab készült,
20 darab a Shimms típusból és 40 darab a Shimmns típusból.
A kocsik ütközők közötti hossza 12,24 méter a királycsapok távolsága 7 méter, a kocsik önsúlya 25 tonna.
A pőrekocsik átalakítása és a lemeztekercsek szállításához szükséges „belső bölcsők” kialakítása, a homlokfalak és teleszkóptetők a Dunaferr Rt. alapanyagainak felhasználásával készült.
A Ganz-Hunslet Rt. 1998 január elején kezdte meg és 1998 november közepén fejezte be az átalakításokat.
A mai napig rendszeresen közlekednek a hazai és nemzetközi vasútvonalakon, legtöbbször irányvonatokban, ritkábban vegyes tehervonatokban.
A kocsik végigélték a felirat változásokat, így létezett (létezik) belőlük MÁV, H-MÁV, H-MÁVC, H-RCH jelű is.
Előzőekhez csatlakozva én is kiváncsi lennék erre. Bár úgy gondolnám csak az első kocsin vinné a vezérlő teljes súlyát. A második csak védőkocsiként funkcionálna. Másként el nem tudom képzelni váltókörzetben a kígyózó mozgást.
Robertke: egy "hosszabb" forgócsap-távolság esetén ez is oké. De olyan esetben, ahol 1,5-2 méter max a táv a két belső tengely között... vajon működne? S gazdaságilag megérné eme megoldás?
RhB: Mk48 kontra Ge6/6 súlya.... :D :D :D
Történetesen nekem is van egy DB BR181-es, s szeretném, ha saját kerekein járna... :D :D :D
Amúgy én is láttam már RoLa kocsin vasúti járművet szállítani (most nem a poénkodásra gondolok, amikor egy DB BR181-es villanymozdony rárongyolt a szerelvény végére. :D), de pl. Mk48-ast Ks kocsin szállítottak.
RoLa-kocsi? Megfordult nekem is a fejemben. De csak szólóban, és el is vetettem a súlykorlát miatt. Forgóvázanként egy-egy kocsi? Lehetséges???? Pláne, ha esetleg sínmező is kell (lévén, üzemképes jármű alá, elvileg, szükséges a szállítás folyamán.)
RhB: Óóóóó, hogy rohadnál meg, Te piszok rohadék!!!! :D :D :D :D
(Bár, a nicked után mire is számítana az ember?) Gratulálok hozzá! Alatta a kocsi micsoda, kinek a terméke? S visszatérve az eredeti kérdéshez: a kiinduló fotón milyen sorozatú kocsi látható?
És itt van a modell RhB Kroki rakománnyal. :DDD A tengelyek még épp rajta vannak a kocsin. :-) A 3. és 4. képen talán látszik a kétféle nyomtáv. AZ együttes magasság 6 cm, a tetőszerelvények nélkül 5,5 cm.
Modellben csak DB-set tudok a Bemotól, de az kicsi is lenne az RhB Krokihoz - amennyiben tényleg az lenne a szállítmány. :-)
@V63-017: A személykocsihoz még csak lehetne alternatívát ajánlani, de a mozdonyhoz mindenképpen 6 tengelyes kocsi kell.
Mozdonya válogatja. A régi gőzösöket elbírta egy 4-tengelyes is. Ezt a kocsi csinálja/csinálta a Bemo anno DB Epoche III-as és IV-es verzióban is, nekem az előbbi van meg. A neve is az, hogy "Transportwagen für Schmalspurlok", de rakomány csak 52,5 t és 9,2 m hosszú lehet. A történetét nem ismerem, de mivel volt a DB-nek és a DR-nek is, valószínűleg a DRG korszakból származik (nem tudom, ilyeneket csinált-e a Bemo). Képes 750 és 1000 mm nyomtávolságú járművet is szállítani.
Az első képen a DB Epoche III-as változat (nekem ez van meg, ugyanez a pályaszámú) egy gőzössel. A magassága alapján ezzel nem lenne gond, de rövid és a teherbírása is kevés a Krokihoz (az RhB kocsik még hosszabbak). A második képen egy DR Epoche IV-es kocsi. Nekem egy hasonló, csak fa oldalú Technomodell kocsi a tervezett rakománya a modellnek. Egyébként a túllógás még belefér, ha a tengelyek a kocsin vannak, csak kell előtte-utána egy közvetítő pőrekocsi.
Sajnos, az eredeti kocsit sem ismerem fel. Így H0-ás méretben sem tudom, mit keressek, mi érhető el. Főként elsődkegesen svájci, másodlagosan osztrák állományú (vasúti) szállítóeszközre lenne szükségem. (Mellékesen megjegyezve, a szállítmány paraméterei a német wikipédiából származik)
A kiszínezett jelkép illetve az öntött címer csak azután került a járművekre, miután azokat a vasút saját tulajdonába vette. A Vörös Hadsereg nem bajlódott holmi festészettel. Inka, inkább, leginkább a minimumot mázolta föl.
Tehát: ami sablonnal kenhető, az katonai; ami nem, az meg civil. (Fényképek kormeghatározása.)
Segítséget kérek. Azt az egyszerű fehér szovjet címert keresem, amit a Vörös Hadsereg a zsákmányolt vasúti járművek oldalára mázolt a "T" közelébe, papír- vagy kartonsablonnal.
(A világhálón nem találtam, egy moszkvai modellezőnek pedig nem "szakterülete" - saját szavaival.)
Köszönöm a feltett filmet, képeket! MÁV honosságú, de a Halértékesítő Vállalat magán (P) kocsik vannak a kisfilmben. A film, még a TEEM (Trans Europa Express Mitterland) vonatok előtti időkben készülhetett. Vagy direkt csehszlovákiai volt az úti cél, vagy az N.D.K.-ba mentek a vagonok. Ez utóbbi a valószínűbb. Korábban irány gyorsteherek vitték át a kocsikat Németország felé. Útközben, két-három helyen feloszlottak, majd átrendezve vitték tovább. Nekünk annyiból volt az a rendszer jobb, hogy legalább 2, néha 3 cseh napidíjat hozott. A TEEM-nél a cseh átmenet, 12 óra volt. Sajnos, az akkori utazó gépészek közül, már nagyon kevesen vagyunk, akiknek ez volt a foglalkozása.
Olyan segítségre lenne szükségem, hogy azt megtudja valaki mondani, hogy a Rail Cargo Wagon 5380-as Eanos tehervagonokat mennyire használja még? Kezdik ezeket kivonni a forgalomból vagy átalakítják? A segítséget előre is köszönöm!:)
1947 és 50 között a szovjetek több, mint 600 zsákmányolt olasz fedett vagont adtak el nekünk. Volt azok között.4,5 - 6,1 - 8,0 - 8,5 méter tengelytávú.
A tető formája szerint: lapos, nyereg és alacsony donga változatokról tudok. A rugókról már esett szó.
Az oldalfaluk függőleges léc, vízszintes léc vagy lap volt.
A HÉV csak bő tíz év múlva jutott hozzá a barkácsolnivalókhoz. Az pedig mindössze néhány tucat volt.
A Kőér utcai bekerített területen, földre letett kocsikat a kettő védett, magyar gyártmányú kocsi kivételével - amiket behoztunk a Parkba - összevágták
Naszóvalkéremszépen itt van őkelme. És mea culpa, tényleg tehervonati kalauzkocsi, mert bár a fő sorozatjele "D", az "m" azt jelenti - most megnéztem a könyv elején -, hogy "bagagliaio per treni merci". Szóval egy az egyben mint a "Pwg" a németeknél. Meg hát az is megzavart, hogy a személykocsis könyvben van. :-)
A Tipo 1930R picivel rövidebb, és ha jól értelmezem elbontott kocsik alvázára épült.
A pályaszámot elárulom, de azzal nem biztos, hogy boldog leszel, mert ez egy "közönséges" Gu kocsi, nem az olasz, hanem inkább valami német "G" eredetű. Ha kinagyítod a képet, látszik az oldalán a vízszintes deszkázás.
Gu 154572
De megbarkácsolhatod ezt is, ha Gu kocsikra vágysz:
Laprugó jeligére! Sajnos a képek, több mint 20 évesek /még az internet előtti időszámítástól/, és telefonos, ha segít egyszer majd beszkennelem! Természetesen amikor fényképeztem, hazarohantam, és azonnal megpróbáltam modellt is faragni, de nem volt még matricás, ha most valaki tudna, esetleg megérdemelné, talán még a kedv is megjönne, a ládák elkészítéséhez! -ja, és azóta lettek jobb alapmodellek!
Három hete beleléptem az olasz csizmába. Azóta szorít egyfolytában. :-)
Annyit megtudtam, hogy az F sorozatú vagonok épültek szimpla, dupla és tripla rugóköteggel (csapágyanként). Az FF sorozat pedig 8000 vagy 8500 mm tengelytávval. És volt egyszeres meg kétszeres (alsó) szellőzőrácsos változat.
No, de mi újság a Futrinka utcában?
1. Került-e hozzánk két laprugós, lemezfalú RÖVID kocsi?
2. Maradt-e nálunk ikerszellőzős HOSSZÚ vagon?
Legjobb lenne a képi bizonyíték. De azt nem kell feltétlenül megosztani. Főleg, ha szerzői jogos. Nekem elég lenne csak a pályaszámuk (és a kisdobos becs. szó).
Itt van két hirdetés. Valami korábbi könyvnek a laponkénti kiadása, bővített tartalommal. Egyenként 13 €, és az e, f, g; valamint az E, F, G kocsikat ismerteti.
Csak mert más nyitott kocsiknál tetőponyva és T fősorozat nélkül is befalazták egy kivételével az ajtókat (pl. Eas-y). Illetve az ilyen "nem láttam" teherkocsik esetében leginkább azt jelenti hogy nem volt belőle 50+ darab, de prototípus példány ettől még lehetett.
Tudom, hogy nem kielégítő válasz a kérdésre az, hogy "Nem láttam ilyent." De ha senki sem jelentkezik fényképpel, vagy legalábbis olyan állítással, hogy ő látott olyant, az valószínűsiti a nemlétet.
Én úgy tudom hogy eredetileg az Eams kocsikból összesen 900 db készült illetve került a MÁV-hoz annak idején. Ezen kocsik közül már sokat le selejteztek párat fotóztam néhány éve Moha-rakodó állomáson "S" betűsként. 2009. utáni években elhatároztam hogy megpróbálom össze fotózni az egész sorozatból a legtöbb meglévő példányt de sajnos a környékemen a legtöbb ilyen kocsi csak cukorrépa szállításkor került a látószögembe vagy amikor épp el autóztam Dunaújvárosba. Szóval nagyjából nekem olyan 100 db képem lehet ezen kocsitípus példányaiból.
Azt megemlíteném hogy időközben 150 darabot átépített a MÁV valamikor Tams elnevezéssel ebből az Eams sorozatból. Régebben említette valaki hogy 1 kocsi lett selejtezve a 150 darabból a többi rendben közlekedik. Ezen kocsik is jobbára Dunaújváros környékén mozognak.
Az Eams kocsikból mára jó ha a felük megvan még - tehát kb. 450 - 500 darab. ( Ez az én becslésem ).
Van még minden vonalon Ks és Faccpp kocsi, amik használatban is vannak. A saját, kisebb pályás munkákhoz elegendő, a nagy vágányzárakhoz meg a kivitelező intézi a vontatást és a kocsikat.
A jellegrajz albumokból ('67 + '75) nem derül ki, hogy a lengyel gyártmányú Kzm kocsiknak volt-e fékházas vagy fékállásos változata. És ha ház, akkor fa bodega, vagy fém bódé?
Kérem, aki biztosat tud, az ne titkolja! És, bár hiszek a szónak, de örülnék egy képnek.
a?
Ezt két képet ismerem róla. Ebből arra következtetek, hogy ex BKV-s lehetett. Aztán vagy főjavították, vagy áttették a rendszámot egy másikra. A feladatkörére tippem sincs.
253283
253852
251557
253479
PKP 31 51 190 4 521-1 Gas
még!
:
Nem szívesen, látok kiégett törött, balesetes kocsit, nincs is több, ezt az egyet romboltam össze! Szóval az én katonáim húsz éve nem mennek sehova, úgyhogy lekéstek mindenféle vérengzést! - De tényleg, ha valaki tud magyar katonának való figurát, az ne titkolja el, mert igaza van RhB kollégának, ez hiánycikk, nagyon kéne, mindegy, hogy I vagy II Vh-s!
nem tudom, ez annak számít-e ? Gondolom nem, mert (P)-jelű...
PAYA WEINWAGEN In 
PAYA WEINWAGEN In 
Roco DRG "Dresden" 
Ha már cementes kocsi... Ezt olyan 12 éve követtem el TT méretben. Ma találtam meg (őket) . Róla pont egy ütköző letört.
.jpg){kind=link}
