Sziasztok :) Orvosként dolgozom, két városban. Mindkét város egy ingatlant biztosít számomra, "térítésmentesen". Az egyik városnál a rezsit sem kell fizetni, a másiknál viszont kell. Melyik a helyes út? Melyik valójában a térítésmentes?
Veled szemben csak akkor van végrehajtás ha azt elrendelték.
A férjed meg jelentkezzen ki onnan, különben értelemszerűen ott is keresik.
Igen lefoglalhatja, ha nem tudod bizonyítani, hogy a tied, aztán pereskedni kell. És ott pl szerződéssel bizonyítod, hogy tied, de végrehajtója válogatja mennyire foglal.
Mindig az utolsó az ingatlan, hisz abban él, először az ingóság, munkabér, bankszámla.
A végrehajtó a kisebb ellenállás irányába próbál mozogni: mivel a jelen közgondolkodás a nőket preferálja, ezért a férfi adóstárs ellen próbálnak először mindent elkövetni, akár utcára is tenni (ha a női adóst kell kirakni, az nem jön ki olyan jól).
1-re: a végrehajtót be se engedjétek, mondd, hogy a férjednek nincs ott semmije - lényeg, hogy minden lehetséges módon hajtsátok el, ne érezze hogy könnyű préda vagytok. Az jó, ha a számlák megvannak. Régi bútort nem hiszem hogy elvinnének (az érték/súly aránya alacsony). A házassági szerződés is jó, ha rendelkezik a lakásbeli értéktárgyak tulajdonjogáról.
2-re én is kíváncsi lennék, ha valaki tudja a választ.
3-ra: szerintem ez kizárt, hiszen a hitel felvételekor semmi közöd nem volt a férjed dolgaihoz. Viszont ha most közös néven van bankszámlátok, annak teljes összege áldozatul eshet. A számla csak a te neveden legyen.
Végrehajtással kapcsolatban tud valaki segíteni? Eléggé rám ijesztettek.
A férjem még az előző házassága alatt a volt feleségével vett egy ingatlant hitelre, az ingatlan 100%-ban a volt feleség tulajdona, a férjem adóstárs volt. Mióta elköltözött, a hitelt nem fizették. Most bejelentkezett a végrehajtó, a férjemen próbálják a tartozást behajtani.
1. kérdés: A férjem az én lakásomba van bejelentve állandó lakosként. A lakást évekkel a házasságkötés előtt vettem, a nagyobb értékű műszaki cikkekről megvannak még a számlák, de pl. bútorokról, régebbi háztartási gépekről, stb. nincs. Ha jön a végrehajtó, ezeket mind viheti, ha nem tudom bizonyítani, hogy az enyém? A házassági szerződést elfogadják bizonyítékként?
2. kérdés: Előfordulhat, hogy nem értesítenek előre a végrehajtásról, és ha nem vagyunk itthon, feltörik a zárat és visznek mindent, amit találnak?
3. kérdés: Mint feleségén, rajtam is behajthatják a tartozását? Pl. a bizonyíthatóan házasság előtt már a bankszámlámon lévő pénzt is lefoglalhatják? Vagy a munkabéremből származó bevételemet?
És egyébként mennyire jogszerű, hogy adott a hitellel terhelt ingatlan, ami jóval többet ér a tartozásnál (több vevő is volt, de a volt feleség nem hajlandó eladni), és mégsem azt próbálják lefoglalni és elárverezni? Plusz a vagyonmegosztásnál a volt feleség nevén maradt az autó és minden ingóság, tehát van vagyona az ingatlanon kívül is, de nála nem jelentkezett végrehajtó, hanem a férjemen, mint adóstárson próbálják behajtani az egészet?
Továbbra sem értem, hogy miért nem az apja fizeti a különbözet felét - de jobb lenne ha egy, az ilyen típusú ellátások ügyében jártas személyt kérdeznél meg, monjuk társadalombiztosítónál.
Kedves arrius 7.Köszönöm a választ , sajnos középsulyos értelmi fogyatékos a gyerekem.Elváltunk és Én lettem a gyámja.az apja alkoholista lett és miután bevittük elváltunk.a vagyonunból valamelyest többet kaptam emiatt, de nem gondoltam Én azt akkor,hogy ilyen kegyetlen törvényt hoznak,valakinek el kelett válalni.A váloperben a birónak emlitettem a fogyatékos gyereket,hogy szülessen erről is döntés,de azt mondta nem kell róla dönteni mert, felnött ember van jövedelme rokkantnyugdijj.Ez a rokkantnyugdij meg a fogyatékossági támogatás már nem elég kb 90 e ft az állami otthonba.Az Állam tavaly 10 % emelt a nyugdijjat kb másfél százalékkal,ez a felháboritó,a családokat nyomorgatják.Ha Én nem volnék neki akkor megelégednének a nyugdijja 80% -ával.Valóban nekem kell kiegészitenem a fiam téritési dijját a teljes összegre,mert szeretnék tisztán látni ebben az ügyben, mert neki nem járradék az ellátása hanem rokkantnyugdijj.A választ előre is köszönöm Kapuska
Nem értek ehhez, de annyit tudok hogy minden gyereknek két szülője van - vagyis a tehernek elvileg csak a fele hárulna rád. A másik felét állam bácsi hajtsa be a kedves papán, ha tudja. Persze ha törvény úgy fogalmaz, hogy a felelősség egyetemlegesen terheli a szülőket, az pech. Milyen fogyatékoságról van szó egyébként?
T Fórum.jogi tanaácsot segitseget szeretnék kérni, hogy tisztában legyek az alább leirt ügyben.Nem akarom elhinni hogy ez lehetséges és törvényes Magyarországon.Van egy fogyatékos gyermekem,40 éves ,28 éves koráig Én ápoltam.Egyedüli gyermek és a további ápolás miatt, hogy ne maradjon egyedül ha Én nem leszek bevittem egy otthonba ami állami.Továbbra is segitem , látogatom, ha tudom elhozom, csak Ő ott él ,ha nem leszek, lessz aki gondoskodik róla.Az otthonban fizetni kell a téritési dijjat,ami kb 92 e ft.a fiam nyugdijja pár ezer ft-al kevesebb . Azt mondják amiatt hogy van édesanyja igy neki a teljes téritési dijjat kell fizetnie,nem a nyugdijj 80 % -át.Ha nincs annyi a nyugdijja azt mondják akkor nekem kell kiegészitenem, mert az un, rokontartás törvény miatt tartásra kötelezett vagyok./ szociális törv. 114./Elvhetik a jövedelmemet a legkisebb nyugdij 2.5 szereséig azaz kb 70 ft körül van ezt hagynák meg nekem.Akinek nincs szülője annak megelégszenek a nyugdijja 80 % ával.A hátralevő életemben nyomorra kárhoztatnak,épp eleget szenvedtem emiatt és még nyugdijjas koromba nyomorogjak.Nem arról van szó hogy Én nem akarom segiteni,mert eddig is segitettem ,egy tábla csokit nem fogok tudni venni a fiamnak emiatt nagyon elvagyok keseredve.Beteg vagyok még másfél évet kell dolgoznom, de ezt is nemtudom hogyan fogom birni, mert emiatt nem tudok nyugdijba menni, mert 13 év ápolási dijjat válaltam miatta,és ebből csak 10 évet ismernek el igy ki kell töltenem a korhatárt 1954-es születésü vagyok,plussz munkát nem tudok vállalni , mert mindkét kezem beteg.A jogi választ segitséget előre is köszönöm Kapuska111
Gondold át milyen állást akarsz ezzel ténylegesen betölteni, és ott kit veszélyeztetsz azzal hogy félig süket vagy. (Kalauzként pl. senkit, váltókezelőként mondjuk saját magadat.) Biztos van valamennyi rugalmasság abban a vizsgálatban, de neked is mérlegelned kell.
Jogszabály értelmezésében kérném a szíves segítségüket!
Alábbi részlet egy adott munkakör előzetes orvosi alkalmassági hallásvizsgálatának követelményéről szól:
"A vizsgáltnak ép dobhártya mellett a súgott beszédet zárt helyiségben mindkét fülét külön-külön vizsgálva 5 méterről meg kell hallania; küszöb audiometria során mindkét oldalon a légvezetés küszöbérték átlaga 250-2000 Hz-ig vizsgálva a 20 dB-t nem haladhatja meg.
(Tehát akkora halláscsökkenés engedett meg, amivel a 20 dB "hangosság" még hallható. Ha a 21 dB-t sem hallja az illető, akkor nem alkalmas a munkakör betöltésére)
Nyelvtanilag és logikailag az "ép dobhártya" a küszöb audiometriás vizsgálatra is vonatkozik?
Az orvosi alkalmasságin küszöb audiometria vizsgálat lesz. Első olvasásra az jön le, hogy ha valamelyik fülemre 20 dB-nél rosszabbul hallok, akkor megbuktam az alkalmasságin. Nekem a bal fülem 33 dB-es, a jobb 4 dB-es, tehát a bal fülemmel megbuktam.
De ha nagyon kötekedni akarok, akkor a 20 dB-es halláscsökkenést a két fül átlagára vonatkoztatja, hiszen a súgottbeszédes-vizsgálatnál konkrétan leírja, hogy "külön-külön", de itt nem. Véleményem szerint a helyes megfogalmazás úgy lenne, hogy "...audiometria során a légvezetéses küszöbérték átlaga egyik oldalon sem haladhatja meg a 20 dB-es értéket..." vagy "...audiometria során a légvezetéses küszöbérték átlaga mindkét oldalon külön-külön vizsgálva nem haladhatja meg a 20 dB-es értéket..."
Azt nem tudom, hogy a bíróság mit szól hozzá, de az biztos, hogy pofátlanság ilyet kikötni. A bankok pedig néha pofátlanok. Az egyik volt főnökömet is jól pofára ejtette az egyik bank, mert az előzetes érdeklődésre azt mondták, hogy kaphat hitelt, aztán amikor megkötötték a szerződést és lefoglalózta a lakást, és ment a pénzért, akkor jól beintettek neki, hogy nem adnak. Én szerencsére nem jártam így az OTP-nél, de ott is jó sok papír kellett a hitelszerződéshez, szerintem adásvételi szerződés is. Nekünk egy ügyvéd segített az egésznek a lebonyolításában, ezt tudom másoknak is ajánlani. Megadhatom az ügyvéd nevét és telefonszámát, ha érdekel, akkor írj privátban!
az a gyakorlat a szakértő urak/hölgyek szerint hogy állja meg a helyét, hogy lakáshitel esetében a bank megköveteli a hitelelbírálathoz egy lakás vételi szerződés meglétét amiben szerepel hogy a vevő akkor is teljesíti a vételárat önerőből ha a bank mégse adna hitelt ? bank mindemelett zéró jogi garanciát ad a hitel folyósitásához. és ezt így hogy ? jogállam, stb ?? bíróság mit szólna egy ilyen esethez ha a vevő önhibán kívűl bukja a hitelt ?
Nyilván ingatlanügyekhez értőt. De többségük érteni vél hozzá (a hirdetéseik alapján mondjuk a fele), úgyhogy ez nem nehéz.
Viszont mint írtam, az eltelt 20 év miatt (ami több mint 15) az ajándék visszaköveteléséhez nem fűznék nagy reményeket. Amit tenni tudtok, hogy a nagymamád él a haszonélvezői jogával és kiadja a lakást pl. bérbe, vagy beleköltöztet téged is, mondjuk. Ezzel rászoríthatja a nővéredet, hogy a haszélvezeti jogát váltsa meg (néhány millió Ft lehet), amiből a nagyi hozzá tud járulni a te lakásvásárlásodhoz. (Mert gondolom a nagyinak van hol lakni, és neked van ilyen problémád.)
Nem az a cél,hogy nekem jó legyen hanem a mamának. A nővérem külföldön él és itthon van a férjével egy házuk így nincs veszélyeztetve szerintem. Köszönöm a választ!
Ügyvéddel kellene elindítani a bíróságon. Viszont a 20 év miatt nem tűnik esélyesnek a dolog. A nővéred feltehetőleg amúgy is arra hivatkozna, hogy a lakás visszaadása a létezésében (egzisztenciájában) fenyegetné, azaz a lakás visszaadásával hajléktalanná válna. Ez már önmagában is elég lehet a bíróságnak, hogy a keresetet elutasítsa, de a nővéred ügyvédje majd talál egyéb okokat is. A legfőbb akadály viszont az eltelt idő: a nővéred a kérdéses ingatlant több mint 15 évig sajátjaként birtokolta. Azaz ha elméletben a bíróság az ajándékot vissza is adná a nagymamádnak, a nővéred elbirtoklásra hivatkozva rögtön vissza is kapja.
Ami viszont fontos, hogy a nagymamád a lakás haszonélvezője, a haszonélvezet pedig erősebb a tulajdonjognál. A nagymamád elvileg perrel kilakoltathatja a nővéredet, és míg él, megengedheti neked hogy te lakjál benne, vagy bárki más (pl. kiadhatja bérbe). Sőt, beköltöztethet oda bárkit akkor is, ha a nővéred még benne lakik. Ez az a tényező, amivel rákényszerítheti a nővéredet pl. a haszonélvezeti joga pénzbeli megváltására (amivel hozzájárulhat pl. a te lakásvásárlásodhoz - mert gondolom ez a jelen probléma forrása).
Ha a haszonélvezeti jogra hivatkozva szeretnétek tenni valamit, akkor viszont nem ártana, ha a nagymamád (a saját nevében) kérne a földhivatalban egy hiteles tulajdoni lap másolatot (kb. 7eFt), mivel ha 20 éven keresztül nem rendelkezett semmi módon a haszonélvezeti jogával, úgy a nővéred még ezt is elbirtokolhatja (a tullajdoni lap kiváltása viszont megszakítja az elbirtoklást, mivel törődött a tulajdonával).
Ez is ajándékozás, ezt is vissza lehet követelni, ha az indokok fennállnak. De hol találtad egyébként a szerződést? Átkutattad a nagyi holmiját? Ő tud róla, vagy már meghalt? Hány éve volt egyáltalán ez az ajándékozás?
Sikerült megtalálni a szerződést amiben az van, hogy a nagymamám vásárolja meg a lakást a nővérem részére. De minden felmerülő költséget a lakással kapcsolatban a nagymamám fizetett ki, így is megvalosítható a visszqkövetelés? Előre is köszönöm a választ!
