A piros LED hibát jelez (szakadást), mindenképpen vissza kellene hivni a szerelőket. Ha nullázásos a hálózat akkor lehet valami sérülés a nulla vezetőben még a földelés és a nulla összekotése előtt és ez már ELMÜ-s szakasz.
1. Te magad játszod az időzitő szerepét:) Ha felfűtött letekered a termosztátot, ha kifogyott a melegvíz vissza, ha elfelejted hideg vízben fürdesz.
2. Beszerelsz egy olyan termosztátot amin állítani lehet a min és max hőfokot. (Két termosztát + 1 relé)
3. A villanyóra szekrénybe fikszen bekötve beszereled az időzitőt.
4. A bojler aljába, a termosztát mellé szereled be az időzitöt.
5. Hőveszteség szempontjából lehet, hogy jobb ha 40 fokra állítod a bojlert. Vagy a számodra még elfogadható minimumra. Ebben az esestben a legkevesebb a kárba vesző energia.
Szevasz Siluro,
en olvastam a kerdesed mar, de sajnos en nem tudom a valaszt, ezert nem irtam semmit. sorry.
tobbieknek:
van esetleg valami otletetek, hogy hogyan tudnek ilyen idozito szerkezetet beiktatni az ejszakai aramos villanybojlerem ele? utananeztem a dolognak, valo igaz, ugy van, ahogy irjatok: tilos megbontani a tapot.
A nyaralónkban nemrég kicserélték a villanyórát. Azóta furcsán viselkedik a villany a házban, egyik lámpa bekapcsolására a másik elhalványul vagy elalszik, a villanyórán időnként kigyullad egy piros LED (ez mit jelez, túlterhelést?), néha ráz a fűtéscső (!) stb. Lehet hogy az ELMÜ profi szerelői b.tak el valamit?
mondom kidobtam a szórólapot, de aki kapott elmü-s számlát s még megvan neki az meg tudja neked nézni, vagy hívátok fel az elmüt, hogy mi ennek a menete.
Mondd csak, ebben biztos vagy? Ugyanis én itthon egy konnektort csináltam az éjszakai áramnak, de teljesen más indíttatásból. Mi ugyanis 6-an vagyunk 120 literre és gyakran el
Most dobott be az áramszolgáltató vlaami vackot, sajna már kidobtan, abban mintha az eltt volna, hogy az éjszakai áram vezetékét csak direktbe fixen lehet bekötni az adott készülékbe meggátlandó az egyéb célra történő felhasználást, de szerintem ha felhívod őket megmondják.
olvastam valamit az ejszakai aramra kotott geppekkel kapcsolatban, es eszembejutott, hogy en a villanybojlerem aramellatasat szeretnem egy kicsit atalakitani, de nem tudom, hogy rendben lesz-e igy.
arrol van szo, hogy ez egy gagyi modell, amelyik gyakorlatilag allandoan megy: ha kicsit esik a tarolt viz hofoka a beallitotthoz kepest, akkor mar egybol bekapcsol. mondjuk ugy, hogy ejszakankent 3-4x is, pedig felesleges lenne, mert egymagam vagyok, es en nem fogyasztok el 120 liter forrovizet egy nap - tehat eleg lenne, ha nekem ket naponta futene csak, es akkor is ugy, hogy mikor elerte a beallitott vizhofokot akkor megint kussoljon 2 napra. eddig remelem ertheto voltam...
na az egesz trukkot egy sima idokapcsolos konnektorral akarnam megoldani, amit minden barkacsaruhazban lehet kapni. ezek kozott van pl. olyan is, amelyiknel egy hetre be lehet allitani, hogy mikor adjon aramot, es mikor ne.
a kerdes csak az, hogy ez vajon igy szabalyos-e, hogy felszerelek egy konnektort a villanybojler melle, abba bedugom ezt az idokapcsolos konnektort, aztan abba meg a villanybojler vezeteket. ??
Az UTP-nél szigetelt, a hagyományos koax-os megoldásnál a dugó külső része a koax kábel harisnyájához van kötve. Ha hozzá érsz vele fém részekhez, akkor rossz esetben szikrázik. Na ez az, aminek nem így kéne lennie (annál is inkább, mert a lezáró ellenállásból kilógó "WC-lánc" arra van, hogy az egyik oldalon földelve legyen az Ethernet hálózat.)
De ez már nem villanyszerelés :-)
A csavart erparas Ethernet halozat (UTP) galvanikusan le van valasztva. A halokartyan a csatlakozo kozeleben jol felismerheto a transzformator. (Kicsi, fekete IC-hez hasonlo, de attol egy kicsit magasabb tokban van.)
én sem villanyszerelő vagyok, hanem villamosmérnök, de talán pontosítani tudok egy-két függőben maradt kérdést.
A vezetékezést úgy fogja fel a laikus, mint nulla ellenállású összekötési módot. No, erről szó sincs. Ha valaki nekiáll kimérni egy nagy kiterjedésű hálózatot, akkor azt tapasztalja, hogy nulla és nulla között néha 20-30-50V potenciálkülönbség is lehet. A nulla vezetéken ugyanis ÜZEMSZERŰEN áram folyik, az ellenállása ugyan kicsi, de nagy hosszaknál azért számottevő (ez ráadásul még nő is akkor, ha az összekötések nem megfelelőek, kontaktosak). A vezeték keresztmetszetéből, anyagából és hosszából pontosan kiszámítható az ellenállása. Ha egy vezetékszakasznak pl. 1 ohm az ellenállása, akkor 10V lesz a potenciálkülönbség a két végpontja között akkor, ha 10A folyik rajta keresztül, ami éppen elég ahhoz, hogy tönkretegyen pl. egy védelem nélküli mikroprocesszoros bemenetet...
No.2 probléma: ha a nulla vezetéket használnánk védőföld gyanánt, akkor abban a szerencsétlen esetben, ha a nulla vezeték valahol megsérülne/megszakadna, a fázis azonnal kikerülne a készülékek házára !!!
Igaz tehát az, hogy a védőföld és a nulla az óránál találkoznak, azonban teljesen más a funkciójuk, ezért NEM keverhetőek!!!!
Panelban még az is járhatóbb megoldás, ha valaki a számítógép védőföldjét (pontosabban az adott elosztót) stabilan a radiátorhoz, a vízvezetékhez, vagy a vasbeton valamelyik vasalásához köti, de a nullához NEM szabad!!!
A PC-táp egyébként azért ráz, mert a szűrése tartalmaz három kondenzátort, amelyből kettő szimmetrikus feszültségosztót képez a fázis és a nulla között. Ez a kapacitiv módon csatolt pont menne a védőföldre, ha lenne olyan. Ha nincs, akkor meg jó esetben "csíp", rossz esetben ráz a PC-ház (meg az összes csatlakozó adatvezeték), ráadásul én azért nem bíznám az életemet egy tajvani kondenzátorra...
Lokális hálózatoknál még ennél is nagyobb a gáz: sokan nem értik, hogy miért hal ki a hálókártyájuk, meg miért szikrázik a koax-dugó, amikor csatlakoztatják az Ethernet-hálót a géphez. Ha tisztességesen le lenne minden földelve, akkor nem lenne ilyen gond. A non-plus-utra az, amikor különböző fázisokról (esetleg nullákról!) üzemeltetnek védőföldelés nélküli PC-ket, és összedugják őket egy 100m-es koax-szal :-)
Otthoni (nem ipari) környezetben tudtommal szinte kizárólag védőföldelést használnak, a nullázást csak nagyteljesítményű, fixen telepített, háromfázisú villamosgépeknél (pl. esztergagép, marógép), ipari környezetben. Ezeknél a jelentős üzemi áramok a három fázison folynak, így a nulla használható a védelemre. A témának jelentős szakirodalma van, utána lehet olvasni, de addig is fogadja el mindenki, hogy otthon ezt a megoldást ELFELEJTI!
"Egy ismerosomnel szereltuk az elektromos halozatot. Egy konnektort csereltem ki a falban, amikor kiszereltem, lattam, hogy a falbol 2 vezetek jon ki, amibol az egyik (nulla) kette van agaztatva es konnektor foldeles erintkezojere van kotve. Ez lenne a nullazas ? Ez igy szabalyos megoldas ?"
Szigorúan tilos a nullát a szerelvényeknél az általad leírt módon érintésvédelmi vezetőként használni, mert ha neadjisten az elosztónál vagy az óránál valamiért - csere, javítás, felújítás, birka szerelő, stb. - felcserélik a vezetékeket, akkor a védőérintkezőn fázis (230V) jelenik meg nulla helyett.
Sot, igazabol nem szabad! Szivtam mar olyannal, h egy ilyen "malacorrba" benyomott RJ45 adapterrel erthetetlen modon elment a vonal. Szerencsere volt csavarhuzo, igy konnyen kiderult a problema oka: a malacorru harmadik csatlakozojat az adapterben ravezettek a ket szelsore, ami onmagaban meg nem okozott volna gondot. A MODEM-en belul azonban nem csak a ket kozepso kest kotottek be, hanem a szelsokkel osszefogva (gyakori megoldas, pl Acorpok mind ilyenek). Onmagaban ez sem lenne baj, mert van ahol a kulso ket kes hasznalatos.
A ketto egyutt azonban egy szep kis rovidzarat jelent. Mindezt csak azert irtam le, mert ha a kollega nem szerelgetos, es inkabb vesz egy ilyen adaptert, nehogy ugyanigy jarjon.
szevasztok,
tudna nekem valaki segiteni... a telefonkivezetesunk egy regimodi 3 polusu nagy bazi kerek konnektor, biztos emlekeztek meg ra, viszont nekunk ez az ujfajta pici csatlakozos, hasonlit az ethernet csatlakozora (RC45 talan?) gepunk van.
ossze lehet ezt komolyabb barkacsolas nelkul a kettot hozni? nem akarnek most a telefonszerelonek itt ezreseket fizetgetni...
Köszi a magyarázatokat.
Egyelőre csak anyyit, hogy szigorú életvédelmi előírás a nullázás és a védőföldelés keverésének tiltása!
A nullázás tényleg olyasmi mint amit írtál, de szintén szigorú szabályokkal megtűzdelve. Ezt a részt sajnos nem tanulmányoztam részletesen. Aki tud, az csináljon csak védőföldelésest!
A számítógép - és egyéb készülék - "rázása" gyakran csökkenni szokott, ha a konnektort fordítva dugjuk be. Mivel azonban monitor, nyomtató, stb. is szokott lenni rajta, gyakran csak hosszas kisérletezés hoz eredményt.
> van kulonben egy dolog, ami szamomra meg mindig nem vilagos, ez pedig az a resz a magyarazatodban, ahol azt taglalod, hogy a furdokadat (meg a tobbi nagykiterjedesu femszerkezetet) az EPH-ra szabad csak rakotni, de a vedofold vezetekre nem. viszont korabban abban allapodtunk meg, hogy a vedofoldvezetek az EPH-ra lesz rakotve, most akkor a ketto miert nem ugyanaz? en itt egy picit ellentmondast erzek.
Valóban össze vannak kötve, de nem mindegy hogy hol. Az a cél, hogy a nulla, a földelés, és az EPH a lehető legjobban legyen szétválasztva, a közös szakasz a lehető legrövidebb legyen.
Azért kell erre odafigyelni, mert egy esetleges zárlat pl. a földvezetékben szakadást eredményezhet. Ha a szakadás ott keletkezik, ahol már az eph-val közös vezetéken halad, akkor nem csak a földelés szünik meg, hanem az eph is.
(Laikusként így látom a helyzetet, lehet hogy más oka is van, kérdezz meg egy szakembert.)
> miert nem szabad a nullazast es a vedofoldelest egyutt hasznalni erintesvedelmi modkent? korabban azt irtad, hogy a nullavezetek es a vedofoldvezetek az gyakorlatilag femes kontaktusban van egymassal...
A Fi relén keresztül érintkezik a nulla és a földelés. Ha a Fi relé lekapcsol, csak a nullát és a fázist bontja, a földelést nem. Ha viszont a nullázás módszerével összekötöd a földelést és a nullát valahol a Fi relé után, akkor a Fi relé semmit sem fog védeni, de az is lehet, hogy állandóan lekapcsol magától. (Nagyon nem értek hozzá, de szerintem valami ilyesmi a helyzet.)
> az en szamitogepem haza is csip...
Ez a szamitogépbe épített zavarszűrő kondenzátorok miatt van. A gépnek nincs semmi baja, ez "normális" jelenség, az a gond hogy a ház nincs leföldelve. Ha nullázok a konnektorban, akkor nem fog csípni tovább, csak az a kérdésem, hogy ez mennyire szakszerű dolog, mert úgy hangzik, mint egy biztosíték megpatkolása.
tcs,
nem, nem ugy gondoltam, hogy te rajzolgass ilyen kapcsolasirajzokat, istenments, hanem hogy hatha valaki talalkozott mar az interneten olyan oldallal, ahol ez meg van.
a valaszaidat egyebkent nagyon koszonom, viszont uj dolog merult fel, ami erdekelne, hatha tudod ra a valaszt. miert nem szabad a nullazast es a vedofoldelest egyutt hasznalni erintesvedelmi modkent? korabban azt irtad, hogy a nullavezetek es a vedofoldvezetek az gyakorlatilag femes kontaktusban van egymassal, csak a vedofoldeles meg extra ra van kotve a haz EPH-jara.
vagy a nullazas es a nullavezetek az nem ugyanaz? (gyanitom nem, mert a konnektorokban is egyszerre van kek meg zoldsarga vezetek)
mivel a komplett halozat ujrabehuzasra kerul, es a kismegszakitokat is cserelni fogom, mit javasolsz, vegyek inkabb gyorskioldasut? csak az miatt kerdezem, mert a villanyoranal az ELMU amugyis lomhat rakott be, vagy ez nem szamit?
van kulonben egy dolog, ami szamomra meg mindig nem vilagos, ez pedig az a resz a magyarazatodban, ahol azt taglalod, hogy a furdokadat (meg a tobbi nagykiterjedesu femszerkezetet) az EPH-ra szabad csak rakotni, de a vedofold vezetekre nem. viszont korabban abban allapodtunk meg, hogy a vedofoldvezetek az EPH-ra lesz rakotve, most akkor a ketto miert nem ugyanaz? en itt egy picit ellentmondast erzek.
a kapcsoloszekrenykialakitas leirasa egyebkent nagyon preciz volt (hiaba na! mernokember), ha lesz valamikor egy kis szabadidod akkor legyszives meseld mar el nekem hogy az ejszakai aram miatt ez az egesz FI-rele jatek hogy modosul, OK? elore is kosz.
BxTamas:
az en szamitogepem haza is csip, ha a combommal hozzaerek...
> A védőföldelés, az érintésvédelmi módok egyike. Ha ezt választjuk, akkor az egész lakásban ezt kell alkalmaznunk. Nem szabad együtt használni a nullázásal (ami egy másik érintésvédelmi mód)...
Tulajdonképpen mi a nullázás ?
Egy ismerosomnel szereltuk az elektromos halozatot. Egy konnektort csereltem ki a falban, amikor kiszereltem, lattam, hogy a falbol 2 vezetek jon ki, amibol az egyik (nulla) kette van agaztatva es konnektor foldeles erintkezojere van kotve. Ez lenne a nullazas ? Ez igy szabalyos megoldas ?
Akarnek ilyet csinalni a mostani alberleti lakasomba is, mert a számítógép háza enyhén ráz. Előfordulhat az, hogy valamikor valaki a lépcsőházi elosztószekrényben felcseréli a két vezetéket ? Nagyon ciki lenne, mert akkor rázna a számítógép.
Ja, és ha az előbbi grafomániás ömlengésemből nem derült volna ki, akkor a zöld-sárgák nem végtelen hosszúak, szerelődobozban elágaznak, de ritka, hogy egy csőben több is halad - ellentétben pl. a külön elmenő nullákkal.
Bekötésnél a védőföldet hagyjuk a leghosszabbra, hogyha valaki kitépné, az szakadjon el utoljára.
bobbolek:
Köszönom a felém áradó bizalmadat, bár meg kell jegyeznem, hogy én sem vagyok egy "echte" villanyszerelő, hanem csak egy szimpla villamosmérnök, aki már harmadszor kényszerült arra, hogy súlyos százezrek kifizetése helyett maga barkácsolja össze a villanyszereléssel járó munkákat. Szerencsére véletlenül jó könyveket szereztem hozzá, és ismerős villanyszerelőkhöz intézett keresztkérdések is segítettek a szakmámmal csupán érintőleges viszonyban lévő kérdések megoldásában.
A védőföldelés, az érintésvédelmi módok egyike. Ha ezt választjuk, akkor az egész lakásban ezt kell alkalmaznunk. Nem szabad együtt használni a nullázásal (ami egy másik érintésvédelmi mód), de azért lehetnek kettős szigetelésű berendezéseink (ez meg egy harmadik). A zöld-sárgát mindenhova el kell vezetni - persze leágazni is lehet - ahol a hálózatról táplált villamos berendezéseink vannak. Minden berendezésnél rá kell kötni annak a védőföldelés jelölésű pontjára - ha van ilyen. Ha nincs akkor a fémvázára kell rákötni, és a fémváz nem lehet galvanikus kapcsolatban a hálózattal! Pl a csillárra is rá kell újabban kötni.
A védőföld vezetékén normálisan áram nem folyik. De rövidzárnál (pl. a bolyler teste és a fázis között) el kell viselnie arra a rövid időre azt az áramot amely aztán a kismegszakítót leoldja. Ha nem rövidzár van, hanem csak egy sérült szigetelésen áram szivárog át a védőfölbe, akkor ettől a FI relé leoldhat (pl. 300mA-nál).
Előfordulhat, hogy pl. a boyler védőföldje megsérül (pl. leszakad). Ekkor a tényleges föld felé folyó áramok adják a FI relé esetén a védelmet. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a lakásban (kertes ház) ki van építve az EPH. Ennek külön szabályai vannak. Az EPH-ra rá kell kötni minden nagyobb terjedelmű fémszerkezetet ami a tényleges földdel (=anyaföld) kapcsolatban áll, pl. vízvezetékhálózatot, gázvezetéket, de pl. a fürdőkádat is! (a fürdőkádat nem a védőföldre kötjük!). Az EPH-ra rá kell kötni a védőföldet, leginkább ott, ahol a védőföld és a nulla kettéválik, illetve rá kell kötni egy szabályosan létesített földelést (ez gyakran egy földbe levert vasrúd). Ha van villámhárító, akkor ez is rákerül az EPH-ra. Az EPH szerkezete is kötött. Minden rákötés vezetéke az EPH csomóponból indul ki, legalább 6-os keresztmetszetű huzallal (színe lehet zöld-sárga) és a villamos hálózattól függetlenül kell kialakítani. Nem vezethetők tehát annak csöveiben a többi vezeték mellet! Az EPH csomópontot legtöbbször az óraszekrényben szoktuk kialakítani (vagy annak közelében), kapható is ehhez - nem túl olcsón - sorkapocs egy fémtömbből kialakítva. Külön szabályok rendelkeznek pl. arról, mikor lehet ennek egyes részeit a lakásban meglévő fémhálózattal (pl. vizcsövek) helyettesíteni, vagy esetenként leágazásokat csinálni. Többet erről akkor, ha lesz még kérdés, és lesz időm válaszolni.
Rajz készítése, fölrakása nekem elég strapás, inkább megpróbálom leírni a nulla-védőföld kialakítást, FI relé bekötést.
Ezt leginkább egy olyan kapható dobozban szokás realizálni, amelyben a házi kismegszakítóink foglalnak helyet a villanyórák közelében (pl. Fk-A dobozok 3, 6 v. 9, stb. kismegszakítóhellyel). Ezekben ki van alakítva egy védőföld sín és egy nulla sín egymástól elszigetelve. Az órától 3 fázis esetén csak 4 kábel jön, egy a nulla (kék), a többi a fázisok (fekete). A nullát (ami itt még egyben a védőföld is) rákötjuk a védőföld sínre! Erre a sínre jön még egy kábel az EPH csomóponttól. Innen indulnak ki a lakásban szétágazó védőföld kábelek (lehet, hogy csak egy). Innen kell egy bontható összeköttetést létesíteni a nulla sín felé. Erre kapható is nulla áthidaló, de jó egy vastag kábel is (pl. 10-es). Ha FI relénk van, akkor az összeköttetést a relé adja (és bontja ha kell). A védőföld síntől bemegy egy kábel a FI relébe (ez a nulla átmenő vezetéke - jelölni szokták), és ami kijön belőle az a nulla sínre kerül. A nulla sínről indulnak a lakásban szétágazó nullák. Ha nagy teljesítményű fogyasztóhoz visszük (mosógép, vízmelegítő...) akkor külön vezetékpár nulla-fázis megy mindegyikhez. Az órától bejövő fázisok vagy rögtön a kismegszakítókba ágaznak el (fázisonkét védhetjük a lakás részeit külön biztosítékkal), vagy FI relé esetén először a relén mennek keresztül, azután jöhetnek az automaták. Az elmenő fázisok értelemszerűen a kismegszakítóktól indulnak a lakásba.
Ha van éjszakai áram is, akkor oda is ajánlatos a FI relé, és akkor a helyzet egy kissé bonyolultabb.
FI relénél előírás, hogy jól láthatóan a közelében egy feliratot kell elhelyezni, amely arról tájékoztat, hogy a relét havonta egyszer a TEST gombjával ellenőrizni kell (és a videomagnók óráját újra beállítani, mert ugye az törlődik ilyenkor).
