Tegnap voltunk az első ultrahangon és azt mondta a doki "lesz ebből még valami!" Ennél szebbet (most) nem is mondhatott volna. :-) Valószínű csütörtök - pénteken lesz a punkció.
Mindenkit üdvözlök a fedélzeten!
Azon okból csatlakozom, mert véletlenül ehez a témához kapcsolódik a szakmám is, amit nem véletlenül de szeretek! Szóval lelkes olvasó és ezentúl( hogy végre sikerült regisztrálódnom) lelkes írogató is leszek!
Szerintem mindenképpen jobb vinni, mint ott produkálni. Hiszen otthon legalább az idegen környezet nem stresszeli őket, szegényeket.
Eleinte voltak ugyan fenntartásaim ezzel kapcsolatban, hiszen mi van, ha a kis huncut sejtek elhaláloznak, mire beviszik őket, és mire a doki bácsi mikroszkópja alá kerülnek? Mostanra azonban megváltozott a véleményem. Itt ugyanis eleve azt monták, hogy vinni kell. Hát, legyen meg az akaratuk.
Megemlítem a páromnak a tali lehetőségét,ok?
A bromo eleinte nekem sem okozott semmi panaszt. Csak mostanság. Mindenesetre kipróbálom a B vitamint.
Noa! Köszönöm a segítséget!
A helyzet az, hogy otthon nem sikerült...
Sajnos a helyszín ilyen szempontból mellékes, éppen az általad leírtak miatt.
Én akkor és azóta is mindig, ha ez szóba kerül azzal tartom benne a lelket, hogy nincsen semmi baj, ha nem jön össze. Még viccelődünk is rajta, hogy véletlenul se bántsa őt ez a dolog. De ha elmondom annak a reggelnek a menetrendjét akkor még jobban megérted, hogy miért nem sikerült:
Reggel 8-ra kell menni, és a hímivar sejtecskék 1-1,5 órát bírják szabad levegőn. Ennek megfelelően 7 óra körül lenne optimális. Kérdem én, hogy ki az, akinek ez így sikerül?! Időre, izgulva, fél lábbal már az autóban...
off
A pisiléssel én is így vagyok, sajnos :-)
on
Gondolkodott a doki és azt mondta legyen egy Sero is azért felírva nem árt ./Végül is 2 év 2 vetélés az arány -mondjuk ebbe a fél éves szünetek is benne vannak , főleg a a múlt év szeptemberi után./
Mi is oda megyünk a Papp dokihoz -nekünk is mondták , hogy vigyük , szerinted az nem jó ? Még nem döntöttük el mi legyen ebből a szempontból.
Segítenénk rajtuk ha sorstárssal találkoznának a dokinál?
Bromot én is szedem, úgy látszik ebből a szempontból szerencsém van, mert nincs hányingerem tőle. /KOPP-KOPP/
Sziasztok Lányok!
Tegnap nem tudtam olvasni a topicot a tárgyalás miatt, hát jól lemaradtam!
Szeretnék nektek egy jó hirt elmesélni, ami remélem hozzájárul a közelgő megpróbáltatásokra való pozitiv lelki ráhangolódáshoz.Ma reggel beszéltem egy kedves dunaújvárosi lánnyal, és kiderült, most 5 hetes terhes, a 3. kisérlet sikerült nekik a Budaiban:-))) Nagyon boldog. Remélem, mindannyiunknak hasonló örömöket hoz majd ez a tavasz...
Annak idején mikor a Bromo-tól hányingerem volt, a gyógyszerész keresztszüleim azt monták, hogy egyetlen dologgal lehet veszélytelenül ellensúlyozni, és az a közönséges B vitamin (terheseknek is ezt adják hányinger estén :-))). Vegyél a patikában, de mond meg mire kell, az adagolás miatt.
Ami a férjedet illeti, miért nem visztek otthonról, ha izgulós típus? Éppen a Pap doki mondta, hogy a Férfiak 10 %-a egyáltalán nem tud helyszínen produkálni, ezért van lehetőség mindenhol otthonról vinni. Akkor már ti magatok nyugodt körülmények közt kitapasztalhatjátok, mi a legbiztosabb módja a sikernek. Mindenesetre szerintem azt szuggeráld szegénybe, hogy NEM BAJ, ha most nem sikerül, mert máskor is lehet menni, hogy ne érezze ezt a "most vagy soha" hangulatot. Én nő létemre is megértem őket, mert emlékszem, hogy különböző buszos kirándulások alkalmából mindig csak öt percre álltunk meg pisilni. Nekem mindig nagyon kellett, de mivel tudtam, hogy csak öt perc van, egyszerűen nem ment, pusztán a tudattól, hogy sietni kell. Szóval ez is valami ilyesmi lehet...
Örülök, hogy ilyen biztatóak a jelek! Én nem tudtam, hogy a peteéréseddel eddig sem volt gond... Akkor miért kaptál Serophene-t? Dunába vizet hordani?!
Szegény férjem esete az andrológiai vizsgálattal:
márc.16-ra kapott időpontot, de ez egy olyan zűrös, stresszes időszak vége volt az életében, hogy (hát, mit tagadjuk) nem jött össze. Sajnos ő nagyon ideges típus, és nem túl jól jött ki neki ez az időre produkálás. Már éppen eléggé izgult e nélkül is... Pedig elhiheted, hogy mindent megpróbáltunk és máskor még soha nem volt gond ilyen téren. Úgyhogy kértünk új időpontot. Nem fogod kitalálni: ápr.27.!!! Nektek is a Szabolcs utcába kell menni? Nem tudom mi lesz, ha most sem sikerül. Van valakinek ilyen jellegű tapasztalata?
Én ott tartok, hogy újra kaptam Norculotot menstruáció meghozás céljából - nekem már ez is gond :-( Ma hagyom abba, ami azt jelenti, hogy 3 napon belül megjön. Utána Serophene, közben végig Bromocriptin. Félidőben pedig ultrahang. Remélem, hogy én is szurival folytatom.... (nagy-nagy sóhaj)!
Egyébként még a kezdet kezdetén Noa írta, hogy a Bromocriptintől hányingere volt. Mostanában nekem is egyre gyakrabban van, és hát nem igazán tudom másra fogni. Ilyenkor kérni kell valamilyen helyettesítő gyógyszert? Van ilyen egyáltalán?
Drukkolok nektek a hétvégén!
Meli! Köszi az érdeklődést!
Hát meglepődtem az ultrahangon, mert hasi ultrahangra gondoltam és hát nem az volt...
Az mondták a Sero nagyon hatásos volt! Kaptam Profastin nevű / azt hiszem így hívják / tehát ilyen szurit. A péntek este /vagyis a mai//a férjem persze éjszakás! :(/ és a szombat azon napok amit tenni kellene otthon is valamit ezt mondta..:)
Hát nem tudom mi lesz.....
Reménykedni reménykedek persze de mondjuk a peteérésemmel eddig sem volt gond.:(
/ A vetéléseim ellen kellene valamit igazándiból tenni/
Veled mi újság? Hol tartasz? Férjed volt dokinál? /Az enyém április 27-re kapott időpontot./
Üdv a fedélzeten mindenkinek. Köszönöm a szíves fogadtatást. Igazán jól esik. Először az injekcióhoz annyit, hogy ma a Jánosban a következő tippet kaptam egy btárstól. Azt tanácsolta, hogy vegyek elő fagyott répát a mélyhűtőből és avval fagyasszam le a helyet, és garantáltan nem fog fájni. Én mondjuk nem fogok házilag próbálkozni, bár a párom szívbaj nélkül beadná, de én inkább be fogok járni a Szt. Imrébe, ott mindig van nővér, hétvégén, éjjel nappal, ráadásnak ismernek is, mert rengetegett voltam már ott. Egyébként halgattam a tanácsotokra, és előre kértem papírt. Kaptam is, már előre le voltak gyártva. Mire jó ez a topic!!!
Most pedig a tegnapi és a mai nap eseményei. Hirtelen felgyorsultak az események, pedig nem is számítottunk rá. Szóval tegnap irány a János, hogy megbeszéljük, hogy mit lehet tenni. Csak 1 órát kellet várnunk, és a Koncz is nagyon kedves volt, ránk szánt majd egy órát. Azt gondoltam, hogy majd talán június július táján indulhatunk, ezek után kiderült, hogy azonnal, és mázli, hogy le nem késtük az indulást. Na mint kiderült, az endometriózisosokra, akik hosszú távon kapnak decapeptylt, van egy stimulációs séma, amivel nem kell, nem is szabad megvárni a menzeszt. Nekem most ezt fogja csinálni. Lórugásnyi mennyiségű hormont fogok kapni, tegnap 70 e ftot hagytam a patikában 50%os támogatás mellett. Először úgy indultunk, hogy ma reggel már kezdjük is, de aztán átnézte a korábbi leleteimet, injekció dátumokat, és úgy döntött hogy ÁPRILIS 8-ÁN INDULUNK!!! Ma reggel megcsináltattam minden labort, nagyrutin, EKG, terhesteszt, hormonvizsgálat, UH. Legnagyobb meglepetésemre ma sem kellet várnom, csak amíg a leletek elkészültek. Szóval oda vagyok meg vissza, hogy így hirtelen bekerültünk a sűrűjébe. Tudom, hogy nem biztos a dolog, és rengeteg mindentől függ, de nagyon bízom az "amálos" végeredményben.
Tudom, hogy sokan a Kaáliba jártok és ott ez szerencsére nem kérdés, de nincs véletlenül ötletetek, hogy mikor és mennyit szokás adni a dokinak? És a laborosnak?
Berku!
S lőn világosság... akkor most már mindent értek! :-)
Utószó: örülj, hogy nem olajos inj., mert az nagyon macerás, és nagyobb a rizikó is a már említett utóhatásokra.
HMG injekció volt, nem hinném, hogy olajos, mert porból és oldószerből kell összeállítani. Néha kicsit érzem a helyét, de nincs különösebb gondom. (Kopp..kopp)
Noa! :-)
Tényleg, ez szinte már elsikkadt! :-o
Részemről a jövő 7 "végefelé" jó lenne (mondjuk csütörtök?).
Nemtom, hogy Petra mostanában olvassa-é a topicot, esetleg -ha nem- jövő 7 elején rácsörizek telefonon, és megbesz-besz. Neked melyik lenne a legjobb nap munka (stb.) szempontjából?
Berku!
És olajos injekció volt??? :-O
Ugyanis az olajos emulzió, ha nem masszírozzák szét, nem képes egyenletetesen felszívódni az izomrostok között, és tényleg fáj(hat). Sőt, extrémebb esetekben becsomósodik vagy betokosodik.
A nem olajos injekciókról -őszintén szólva- nem tudok ennyit, mert én még csak életemben egyszer kaptam azt a bizonyos sorozatot, és az speckó olajos cucc volt. Lehet, hogy a sima löttyök macera nélkül felszívódnak, úgyhogy akkor visszakozom! :-)
Noa!
Igen, az is logikus, amit Te mondasz. :-)
(Ámbár a varrónő sem bíztat arra, hogy magad varrd a ruháidat, sőt, a fodrász se arra, hogy magad vágd a hajadat, mert még a végén nekik felkopna az álluk... vagyis kiderülhet, hogy nincs rájuk szükség.) Persze az orvosokra/nővérekre természetesen szükségünk van, mert azért ahhoz, hogy az öngyógyítást a tökélyre fejlesszük, el kéne végeznünk az orvosi egyetemet. De egyszer egy ápolónő ismerősöm (kolléganőm húga) azt mesélte, hogy ő bizony nem tanítja be a cukrosokat, és nem is bíztatja ön-injekciózásra, mert a cukrosok a legbiztosabb paraszolvencia-forrásai: még a nyugdíjasok közül is majdnem mindenki ad havi 500 Ft-ot, a tehetősebbek pedig injekciónként adják az 50-est v. 100-ast. Hát ennyit erről.
Egyébként meg már megint nagy a pofám, aztán lehet, hogy ha mostanság majd rákerülne a sor, már én sem merném megszúrni magam! :-)))))
(Ja, a férjemre meg tutira nem számíthatok ezügyben, mert semmi ilyenre nem alkalmas, most ott tartunk, hogy -elméletben- arról beszélgetünk: bent lesz-e velem a szülésnél. Én örülnék neki, és őszintén szólva ő is nagyon szeretné (egyrészt, mert velem akar lenni végig, hogy segítsen, bátorítson, amennyire lehet, megoszthassam velem a dolgokat, másrészt pedig mert -szerintem- kiváncsi, hogy milyen is egy szülés). Ennek ellenére még nem biztos, hogy apás szülésünk lesz, mert félő, hogy a kezdet kezdetén el fog ájulni! :-)))))))))))
Nekem eddig egyszer sem masszíroztak... Mondjuk gyerekkoromból sem emlékszem ilyenre. Pedig ma is még szuri után kb. 10 percig beszélgettünk a nővérrel.
CsinnKA!
Értem én amit írsz, hiszen logikus. Ennek ellenére sem magam, sem a férjem nem fogjuk beadni az injekciót, mert képtelen is lennék megszúrni magam, róla nem is beszélve :-)) Szóval maradjunk abban, hogy mindenki úgy oldja meg, ahogy neki jó, lényeg, hogy hasson. Én ebben csak akkor bízom, ha szakember (orvos, nem nővér!) adja be. Azért szerintem az sem véletlen, hogy az intézményekben nem bíztatják öninjekciózásra az embert... Mert a logikán továbbhaladva, mindenki jobban járna, ha 20 perc alatt betanítanának, és akkor nem menne oda naponta ötven ember beadatni.
Noa!
Most az egyszer nem tudok mindenben egyetérteni veled. Méghozzá azért nem, mert
1. az ön-injekciózás kb. 20 másodperc alatt megtanulható dolog. Azt kell hozzá tudnod, hogy
- kb. hová, tehát milyen helyekre adhatod,
- milyen szögben szúrd be a tűt (merőlegesen vagy döntve), és
- mennyire lassan add be a cuccot (olajos injekcióknál különösen fontos, hogy lassan nyomd be a fecskendő tartalmát).
2. Én "hivatalosan" is tanultam injekciózni, így tudom, hogy KIZÁRÓLAG attól tokosodhat be egy injekció, hogy közvetlenül a beadás után nem masszírozzák el elég alaposan a helyét.
Ezek után gondold végig, hogy ki adja be neked jobban a szurit:
- Te magad (netán vállalkozó szellemű férjecskéd)
- vagy az a nővér, aki esetleg az injekciózás-hegyek közepette -már bocsánat!- magasról lexarja, hogy "elegendő ideig masszírozta-e a popsidat/combidat", vagy netán nem, s emiatt becsomósodik, begyullad, betokosodik stb. Neki Te csak a sacc/kb. 9.-10. injekciózandó betege vagy, igyexik túllenni rajtad, nem fog pepecselni és masszírozgatni. Pedig én úgy tanultam, hogy kihúzva a tűt legalább 2 percig kell erősen nyomva masszírozni az injekció helyét, mert akkor nyomtalanul ("hematómátlanul") és fájdalommentesen múlik el a helye. Ehhez képest az ember önmagának sokkal gondosabban és figyelmesebben adja be.
(Persze ismételten kihangsúlyozom, hogy előtte termlészetesen nem árt, ha a kedves beteg értekezik egy jó (de legalábbis normális) nővérrel, aki felhívja a figyelmét a legfontosabb tudnivalókra, vagyis hogy mire kell vigyázni. De hidd el, injekciózni nem egy nagy etwas!)
ÜDVÖZLÜNK KUSZTI!!! Remeljuk Neked is annyi vigaszt és bátorítást nyújt majd ez a társaság, mint nekünk!
Ön-injekciózás!
Szerintem inkább NE kísérletezzetek vele. AZ izomba adás egyszerűnek látszik, de gyakran még orvosok is elrontják. Ha ugyanis nincs kellő rutin és szakértelem, könnyen olyan helyre megy, ahol nem szívódik fel, hanem ott helyben betokosodik. Ez egyreszt egy kellemetlen csomó, másrészt egyszerűen nem jut el a hatóanyag oda, ahová kell. A legrosszabb, hogy ezt egy ideig nem is venni észre. Szóval ne kontárkodjatok, és ne sajnáljátok az időt dokihoz menni. A mi helyzetünkben és ennyi áldozat mellett ez már kismiska.
Ha már házilag, akor inkább a párom, mint én. Önmagadat megszúrni tényleg nagyon nehéz lehet. De egyelőre még maradok az asszisztens néninél. Egyébként ők is biztattak és ez tényleg jólesik.
Susok!
Nagyon rossz érzés magadat mexúrni. Már mesélték nekem cukrosok is, hogy a "szüzességük elvétele" iszonyú nehéz pillanat volt. Meg még utána néhány alkalom is. De bele lehet jönni, és -mint mindent- ezt is meg lehet szokni. Én -sajnos- mindig is türelmetlen típus voltam. Amikor közölték, hogy 20 injekciót fogok kapni, egymást követő napokon, őszintén szólva meg sem fordult a fejemben, hogy magam adjam be magamnak. De aztán 8 egymást követő napon lementem, vártam, vártam, vártam... vártam... és akkor az utolsó alkalomnál úgy döntöttem, hogy inkább én, mintsem háromnegyed, v. akár másfél órát is várjak egy tetű asszisztensnőre, aki végigszurizza a két tucat cukrosát, mire végre hajlandó velem is foglalkozni. Mert hiába érkeztem reggel elsőként, én csak egy fruska voltam, az utánam következők pedig idősek és betegek - mondta a nő, akiről lerítt, hogy ha anyagilag megtámogatnám, bizony azonnal megideologizálná verza, hogy miért én vagyok az első. Na mindegy, "korrupció az orvosi rendelőben" címmel nem írtam esszét, inkább letettem a további kísérletezgetésről.
És akkor megcsináltam... muszkulárisan, ugyanúgy, ahogy egy orvos-baránőm megmutatta. Az ő ötlete volt, hogy egy jó nagyot csapjak a combomra/fenekemre oda, ahová szúrni fogok, ugyanis ha mindezt 5 másodpercen belül tudom megcsinálni ("comb-pofon"+szuri), akkor tutira nem fog fájni. Hát... a döfés pillanata még így sem volt nagyon kellemes (pl. lelkileg), de tényleg nem fájt annyira. Csak nem tudom, hogy közel 20 év távlatából menne-e még a dolog?! :-/
Szóval Susok, nagy úr a müszáj!!!!!!!!!!! :-)
csinnnKA és berku!
Ezen a héten én is az injekcióval szenvedek (Metrodin), ahogy irtam, hétfőn "beutaló nélkül" csak a körzeti volt hajlandó beadni, igy fél napot elcsúszott az egész. Ma reggel megint az undok váltótársa volt. Képzeljétek el, 8-kor ott voltam, de fél kilencig ki sem dugták az orrukat, pedig nem volt bent senki. Amikor végre behivtak, 2 papirt is adtam neki, egyet a körzetitől, egyet meg a nőgyógyásztól, úgyhogy kénytelen volt beadni. Dehát a munkából jól elkéstem...
Egyébként az orvosi ügyeletekkel jó a tapasztalatom (XIII. és XIV. ker.), itt a mentősök teljesitenek szolgálatot. Ők mindig nagyon kedvesek, nemegyszer sok sikert kivántak, és hát ez is fontos az ember lelkivilágának.
Egyébként a nőgyógyász nekem is javasolta, hogy adjam be magamnak, de én még a TV-ben sem tudom végignézni, nemhogy megcsinálni:-(((
Mosomasa!
Nem volt szándékomban megkérdőjelezni az orvos tudását, dehogyis. Biztosan az lehet a fájdalom oka, amit irtál, mert még senkitől nem hallottam idáig, hogy ekkora fájdalmat okoz az inszemináció. És nem kérhetnél legközelebb (reméljük, nem lesz rá szükség!)érzéstelenitést?
Szia Kuszti, örülök, hogy bekapcsolódsz, sok sikert! ("amálosat", mert neki elsőre sikerült).
Használt az orvos kacsát, mindent, amit kellett. Itt nem arról volt szó, hogy az orvos béna, mert ő tényleg igyekezett és mondta, hogy sajnos ez ellen nem tud mit tenni, fájni fog :-(
Az elején felvilágosított, hogy hátrafelé hajló méhem van. Ez nem tudom, hogy nehezíti-e a dolgokat. A férjemnek is mondtam, hogy lassan jobb lenne, ha altatnának, mert olyan nagyon fájt!
És most a várakozás idejét éljük.
Egyébként az inszem. után visszamentem dolgozni, mert muszáj, még próbaidőn vagyok...Bár legszívesebben otthon feküdtem volna, úgy remegett minden tagom!
Én csak most kapcsolódom be a topicba, de Noa révén már sok mindent tudok a jelenlevőkről. Igazából tőle, illetve az általa nekem kinyomtatott részek miatt kaptam kedvet, hogy bekapcsolódjak. Hasonló cipőben járok, mint sokatok, és borzasztó nagy segítség ez a topic. Tartást ad, bátorítást, és persze számtalan tapasztalatot, ami nagyon fontos, és nagyon nagy segítség mindenki számára, aki most vág a nagy fába. Fejszét. / Bocsi, ha időnként felcserélem a y-z-t, mert ezen a gépen fordítva van, mint ahogy megszoktam./
Rólam dióhéjban:
Kb. 2 éve küzdök az endometriózis nevű nyavalyával, amit senkinek sem kívánok. Volt 3 laparoszkópiás műtétem, ahol megszabadítottak mind a két petefészkem felétől, tiszta szerencse, hogy maradt belőlük. Azt hiszem én produkálom kiújulásban a statisztikai átlagot. 3-szor. Ne tudjátok meg, milyen érzés az UH-n látni az újabb cysztát. Ennek mintegy melléktermékeként elzáródott mind a két petevezetékem. Komolyan mondom, ez már meg sem rázott, csak egy kicsit. Sajnos nagyobb bajokkal voltam elfoglalva. No szóval, ezekután nem is lehet más, csak csatlakozás a lombikprogramba. Egy öröm az ürben, hogy nem kell végig menni az egyéb procedúrákon, mert már bizonyítottan csak ez játszik.
Úgyis hiányoltátok a Jánosos tapasztalatokat, no majd én szállítom, mert oda fogunk menni. Igazából csak azért, mert ismerjük az ottani andrológust, bár vele semmi dolgunk nem lesz, mert isteni mázli, hogy a férjem OK. Mondjuk az látszik, hogz várakozni sokat kell. Majd igyekszem majd trükközni, vagy a legelejére, vagy a legvégére bemenni a rendelésnek. Az előkész0tő vizsgálatok nagy részén túl vagyunk, holnap megyünk megbesyélésre. Drukkoljatok, hogy jó híreket mondjanak a kilátásainkról.
Addig is üdv mindenkinek, és bocsi, ha hosszú voltam így elsőre.
