igen, jól érted, a cserépklyha vegyestüzelésű lenne (vagy vízteres kandalló). már abba is hagyatam a témát. végülis a jó szerelő azért van, hogy az ilyet megoldja, ugyebár. köszi mégegyszer
No most ez, hogy is van? Csak mert gázégős csarépkályhát már jó másfél éve TILOS rakni. Az meg hogy gázos fűtési rendszered merre és hogyan vezeted, gondolom teljesen a te dolgod. Vagy valamit erősen félre értettem?
olvasmanyaim alapjan a korrekt megoldas az, ha a vegyetuzelesu resznek van egy sajat nyitott vizkore, ami hocserelovel kapcsolodik a masik zart korhoz. igy ennek a kornek van egy sajat keringteto szivattyuja sajat termosztattal. plusz tulmelegedes esetere lefujo szelep, plusz olyan biztonsagi szelep, ami aramszunet es tulmelegedes eseten a halozati hidegvizet ranyitja a vizkorre, a felesleges forrovizet meg kivezeti a csatornaba. igy egy aramszunet eseten szegenyebb leszel egy m3 vizzel, de nem robbansz fel es nem is eg szet a kalyhaban a patko.
Hogyne létezne! Saválló belső csővel (min. 0,8mm-es falvastagsággal), a külső lehet akár alumínium is. A lényeg, hogy a műbizonylatán szerepeljen, hogy milyen tüzelési módra alkalmas, mekkora az a tartós füstgázhőmérséklet amit üzemszerűen elbír.
1. a radiatorok tulmeretezesenek nem is a nagy viztomeg a lenyege, hanem hogy a holeadok viszonylag hidegebb vizzel is kepesek legyenek a szukseges teljesitmeny leadasara.
2. miert artana a gazkazannak a melegviz?? inkabb azon kell kuzdeni, hogy mi van ha meg van rakva a kalyha, es elmegy az aram. a kalyhas vizkor nyitott kellene legyen, a gazkazan viszont zart rendszert kivan.
Bocsánat, az előző hozzászólásomban rosszul kezdtem, mert nem a bekötés alatti kéménymagasságnak van jelentősége, hanem annak, hogy a készüléked égési levegő utánpótlása milyen magasan van.
Van! Van egy olyan fogalom, hogy hatásos kéménymagasság.
Definíciója: a kémény kitorkolása és azon pont közötti távolság, ahol a készülék (legyen az gázkazán, kemence, kandalló, vegyes tüzelésű kazán, stb...) működése közben üzemszerűen levegőt szív be. Tehát ez mondjuk egy gázkazánnál a deflektortól mért magasság, kandallónál pedig az ajtón lévő levegő szabályozótól mért távolság a kitorkolásig. A kandallót ugye kötheted rögtön könyök nélkül a kéménybe, ha hátsó kiállású a füstcsonkja, de ugyanezt a kandallót egy könyékkel függőleges füstcsővel becsatlakoztathatod a mennyezet alatt is, ekkor majdnem 2 méterrel rövidebb a "felhasznált kémény"-hossz, mégis ugyanolyan jól működik.
a második szaki a radiátorok (tehát a vízmennyiség) túlméretezésére gondolt - meg én is. a lapstetővel egyetértek, főleg abban, hogy nem szép. most kicsit magam ellen beszélek, mert a ház és a melléképület közötti kb 10m2-t ilyen megoldással szeretném megcsinálni (a két tetőt összehozni irdatlan költség lenne, viszont a padlásajtót meg el szeretném érni, így a tetőteraszról meg lenne oldva) amolyan tetőterasz-szerű megoldást képzeltem el (délnyugati fekvéssel kifejezetten optimális lehetne nyári estéken), de a technológián még nem törtem a fejem.
A kondenzációs kazán és a radiátor azért nem jó párosítás, mert a kond. kazánnak alacsony hőmérsékletű visszatérő vízre van szüksége. Egy klasszikus radiátoros rendszer nem ilyen. A a kazán túlméretezése meg azért nem jó, mert a kazán a jó hatásfokát a névleges teljesítményhez közeli értéken használva adja. Fél megoldás lehet a radiátorok túlméretezése.
Tegnap lapostetős témánál kifelejtettem egy fontos dolgot: a tető feladata a falak védelme is, mely lapostetővel nem megy, enyhe lejtésű tető viszont nagyon alkalmas széles eresz kiakakításához.
amúgy nem vagyok abban biztos, hogy egy ma gyártott - bármilyen drága vagy márkás - kazán kibírna akár egy generációt is... arról nem beszélve, hogy ahhoz, hogy igazán megérje (ha már lúd, legyen kövér), le kellene menni majd' passzív ház szintre. az megint egy jó adag költség.
a környezettudatos énem persze azt mondja, hogy ez az út helyes, csak itt megint eljön az a pont, hogy spórolni az tud, akinek van pénze...
de ha már, hadd kérdezzek: a fűtésrendszert úgy terveztük, hogy a vaskályha mögött van leállás a fűtésrendszerre, csak most le van dugózva. a kérdésem az, hogy ha teszek oda egy olyan eszközt, ami rá tud segíteni (legyen az patkós cserépkályha, vagy vízteres kandalló, akármi), akkor ugye bekerül a képbe egy szivattyú. egy ilyen rendszerben hogyan védem meg a kazánt, a szivattyút, és a vizet? vagyis azt nekem kell figyelnem, hogy csak úgy rakhatom a kályhát, hogy a víz ne menjen mondjuk 80 fok fölé? kicsit tanácstalan vagyok. az oké, hogy a szivattyút vezérlem valami termosztáttal, de a rendszer túlmelegedését hogyan akadályozom meg? és ilyenkor kizárhatom a rendszerből a gázkazánt, nehogy a túl meleg víz miatt károsodjon (valami automata szelepekkel gondolom)?
mi egy kicsit kevésbé vagyunk optimálisak, a vaskályha mint önálló fűtés megy, amikor csak otthon vagyunk (azzal lehet meleget csinálni, a gáz csak langyosítani jó), meg van egy turbós kombicirkó. a hőérzetben egetverő a különbség, és sok gyakorlattal szerintem elég jó hatásfok érhető el egy sima vaskályhával is (oké, ez új, nem valami ezeréves ittottlikas huzatos cucc). most gondolkodunk a kemencén, bár annak mások a hőleadási tulajdonságai (én szeretek bedurrantani, a feleségem meg a bedurrantott kályha mellett melegedni, és az időtényező fontos, különösen hétközben, amikor este úgy esünk haza)
a kondenzációs kazánról meg egy szaki, aki még honlapot is szentelt a témának azt mondta, hogy radiátoros rendszerrel nem megy, én mint nem hozzáértő, de érzékkel azért bíró úgy gondoltam, hogy túlméretezéssel megoldható, erre már nem is válaszolt, mire egy másik, aki a kazánunkat beüzemelte, azt mondta hogy túlméretezéssel simán ment volna. akkor most mijafene az igazság? (falfűtést akartam, de azt régi háznál - nagyobb rombolások nélkül, pusztán a meglévő adottságokat figyelembe véve - nehéz lett volna megoldani) a padlófűtés szóba sem jöhetett, mármint elvetettük.
Nyilván! Ezeknek a megtérlüse generációkban mérhető ... Előnyük pont olyan mint elektromos többletenergiát használni tartalék fűtéshez (rendeletben előrva). Ha beüt a krack csak a városszélli kiserdő marad. :) Optimális: ... kondenz gázkazán, pelletkazán/faelgázosító kazán/egyéb vegyes kazán, zárt tűzterű kandalló/cserépkályah/kiskályha. Optimális csak fizesd meg ...
De szvsz minimum tartalék kémény legalább egy kiskályhának!
A különbség nem sok a két kémény között. Mindegyik tudja ugyanazt, a sch... kinézetre, esztétikailag (pl: kéményajtó) kicsit komolyabb, jobban "egyben van".
Nem akarom megvédeni az enyhe lejtésű tetőt, nekem sem ilyen van. Csak felvetettem, hogy ahhoz nem illik a magas kémény. Egyébként nekem tetszik, de csak akkor, ha nyeregtető. A sátor foroma nem.
A lapostető rizikósabb beázás szempontjából, és szakszerűen kivitelezve szerintem drágább is. Hőszigetelése speciális megoldást igényel, melyet nem lehet egy átlagos szakira bízni. Szubjektív véleményem szerint pedig csúnya.
azért régen az iskolákhoz elég magas kéményeket csináltak, aányosan persze nagyobb keresztmetszettel...
anélkül, hogy stílusvitát indítanék, az a padlás mire jó? ennyiből lehetne lapostetős is. a padlás azért van, hogy beépítsék, vgay pakolni lehessen oda. azok a laposak egyikre se jók.
aztán ha elmegy az áram, és nincsen házi szélerőmű, akkor kalapkabát a nappaliban... én meg bedurrantok a 8kW-os öntöttvas kályhába, meggyújtok egy gyertyát, és romantikázunk egy jót a frankó melegben. ha áram van, minden van. ha nincs, akkor csak majdnem minden.
Ezért kaphatóak a légbetápos, ventilátoros elvezetésű szjúperszonik, akár tüzelőanyag tárolós-adagolós extra tuti faelgázosító vagy pellet kazánok. Ezek többségénél kiiktatják a tüzelőberendezések belső kialakításából adódó huzatigényét és a kéménynek valóbban csak a keletkező égéstermékmennyiség elvezetését kell elvégezni a füstcsőbekötéstől a kitorkollásig. Ezeket a gépeket úgy hívják hogy minimum 250.000.-Ft (kisteljesítményű faelgázosító tán már ez alatt is) - akár 2,7-3 millió.-Ft.(családi házak fűtéséhez). Szjúper gépek ... mindenkinek ajánlom ... :)
