Hosszabbito:
Valahol errefele vitatkoztunk ezugyben, mert nalam is hasonlo tunet volt. Vegeredmeny: kapacitiv osztas miatt jelenik meg a halozati fesz kb. fele a foldelo vezeton, amennyiben az foldeles nelkuli aljzatba van dugva a foldelt hosszabbito. Igaz en nem fazis ceruzaval neztem, hanem muszerrel. Probald megvizsgalni, hogy a hosszabbito vezetekei kozott nincs-e rovidzar. Valszeg nincs, mert mindegyik hosszabbito nem lehet egyszerre hibas. Bar meg az is elofordulhat...
Már csak azért is 25-öt kérj, mert az "jár". Ezt a járt, úgy kell érteni, hogy nem kell érte fizetni hálózatfejlesztési hozzájárulást, fölötte azonban amperenként 2000 forintot számláz az elmű. Azért teljesen ingyen ez sincs, mert a szerelést ki kell fizetni. Menj be a helyi elműbe a legutolsó villanyszámláddal, ott majd - elvileg - segítenek kitölteni egy un. előzetes igénybejelentőt, majd a helyszínen tájákozódnak róla - 25 A-nál nem mindig - hogy a meglévő hálózat adottságai megfelelőek-e, kiküldik a múltkor beadott előzetes igénybejelentődet, a hátulján az elmű feltételeiről, a befizetendő lóvéről, majd ezzel a papírral visszaszáguldasz hozzájuk, befizetsz, majd közlik, hogy mikor jönnek a szerelők - annak a napodnak annyi - kicserélni az automatát. Ha peched van, az egész mérőhelyet kicseréltetik veled (HENSEL-lobby). Na az már kálvária.
Talán nem hagytam ki semmit.
1. Nem nullázott hálózat ill. öreg, sérült szigetelés esetén szokott előfordulni, hogy az egymást mellett futó erek "megszórják" egymást és ezt érzékeli a fázisceruza. Pl. jutaszigetelésű G-vezeték, elöregedett MT-kábel, elégett kötés szeret ilyet csinálni. Mérőműszerrel meg kell meggyőzödni róla, hogy nincs-e olyan mérvű feszültségjelenlét a nullavezetőn ami még a kismegszakító megszólalásán belül van de potenciális veszélyforrást jelenthet a környezetére.
2. A hosszabítóval elvileg ugyanaz a helyzet ha a fázisceruzád alapján jelented ki, hogy feszültséget észleltéd a földelőérintkezőn. Mindenképpen ellenőrzésre szorul a hosszabbítód, mert rossz bekötés is hasonló jelenségeket okozhat.
A saját és környzeted biztonsága érdekében szakemberrel vizsgáltasd át a rendszert!
szerintetek egy átfolyó rendszerű vízmelegító mekkora villanyórát igényel? most 10 amper az óra, igaz abbol csak 6 amper használható, mert annak idején úgy kötötte a szerelő. 16 amper elég vagy kérjek egyből 25-öst? (néha kis barkácshegesztésre is szükség van). Jó lenne ezt tudni előre, mert két(!) éve futottam neki az elektromos műveknek egy óracserés ügyben, azóta elfelejtettek válaszolni, s most bátorkodnám, mint alantas mezei közpolgár, felmelegíteni az ügyet...
kérdésem lenne:
1
van egy nem földelt konnektor
mind a két lyukba bedugva a fázisceruzát világít a lámpa
az egyikban jobban, a másikban kevésbé
?
2
van egy földelt hosszabító
bedugva ebbe a nem földelt ajzatba, a hosszabító földelésén áram jelenik meg
?
Kinek mi a baja a FI relével? Én épp most kötöttem be kettőt (3 fázis + 1 éjszakai fázis).
A lényeg az, hogy a FI relék utáni nullákat nem szabad galvanikusan összeközösíteni, mert akkor mindíg levágnak! Már pedig pl. egy stúdióban rejtett módon ez megvalósulhat, ha földelési probléma miatt meggondolatlanul össze (vissza) földelünk készülékeket.
Vagy nem ez a probléma?
A 16mm2-es rézkábel max terhelhetősége levegőben ~79A, ez stimmel. A méretezési táblázatban szereplő 63A valószínűleg a túlárambiztosító miatt van, merthogy ott a 63A után a 100A következik, bár az olvadóbiztosítók terén nem vagyok teljesen otthon.
A két kábel párhuzamosítása jó, de egy bökkenője van a dolognak. Túlterhelés ellen nem tudod biztosítani őket egyenként (bár eddig garantált túlterhelés mellett üzemelt, ezért rontani biztos nem rontasz a dolgon). Ami a biztonság felé is lendítene a dolgon, az az lenne ha a táp oldalon tudnád biztosítani a kábeleket 100-100A-re (80-80?) és együttesen pedig 150A körülire. (Ez így nem biztos, hogy olcsóbb mint az egész kábel cseréje.)
Na ezt figyeld ki.
Most ott tartunk hogy mellé kötettek még egy 4*16mm2 kábel.
(Az elöző 5*16mm2 volt)
Igaz a békesség kedvéért, vagy idegkímélésből bele mentem hogy igy legyen.
Egyébként megkérdeztem a gyártót,5*16mm2 a méretezési táblázat szerint 63A, a gyár szerint 78A levegőben.
Holnap vagy holnap után meglátjuk.
Szívesen. Az 5*16 mm2 valóban elég kevés, és erős annak a veszélye, hogy a kábel intenzívebb melegedése szépen lassan tönkreteszi a szigetelését, és így zárlatos lesz.
Ha levegőben viszed, akkor a rosszabb hűtés miatt igazából 4(5)*50 mm2-tel valószínűleg számolnod kell gépenként. De hagsúlyozom, hogy kábelfüggő a dolog, mielőtt megveszed a boltban érdeklődj utána. A magyar kábel műveknek van egy mintaboltja a Bp. XI. ker Nándorfejérvári úton, a Budafoki út közelében az ARAL kútnál.
A helyzet az, hogy teljesen egzakt választ nem tudok adni, mert ebben az áramtartományban már gyártó/kábel specifikus is a dolog, továbbá függ attól, hogy pl. földbe fekteted, levegőben viszed, etc. Legegyszerűbb, ha elmégy egy kábeleket árusító boltba, ott kell lennie valamilyen adatnak az általuk forgalmazott kábelekről és az alapján meg tudják mondani, hogy milyen kell.
Általánosságban annyit tudok most mondani, hogy földbe fektetve már 4*35-ös Cu elég lehet, gépenként. Ha egy kábelen akarod vinni, akkor 4*120 Cu már szintén jó lehet.
Ezzel foglalkozó internetcímet nem nagyon tudok, de azt hiszem a www.hungariakabel.hu (ha jól emlékszem) címen találsz leírásokat.
A probléma a következő.
Van 2db 3 fázisú gép darabonként 150 amperes üzemi árammal.
Milyen keresztmetszetű vezeték kell betápnak.
A legközelebbi elosztó kb. 10 méterre van.
Ha Internet címet adtok, ahol evvel foglalkoznak az is megköszönném.
"Ez egy rugalmas acélszalag a végén könnyen kanyarodó véggel"
Árulnak mostanság ilyet eros muanyagból, ami lényegesen hajlékonyabb az acél behúzónál, hibája, hogy kombifogóval nem segíthetsz a húzásnál.
A szappannal bedörzsölés kicsit mókásan hangzik, ahogy magam elé képzelem a Tasztaltársan, amint szappanozza a derótot. §:-))
Javaslatom, egy darab mosogatószivacs egy-két csöpp víz és ugyanennyi mosogatószer, nem kell habzania/haboznia (nem kívánt törlendo).
Atech
Úgyis két ember kell a behúzáshoz (nagyobb szakaszok áthidalásánál), egyik húzza kifele a behúzó szálat, a másik, pedig finoman tolja befele a drótokat, miközben a szivaccsal síkosítja oket a doboz szájánál. Ha túl erosen tolja a drótokat, akkor megtörhetnek.
A fejemet én sem tenném rá de úgy tudom a szigetelt vörösréz vezeték max. terhelése a következő szerint számolható: a keresztmetszet (mm2-ben) négyzetgyöke (mivel az áram négyzetével arányos a hőfejlődés) szorozva 11-12-vel és így A-ban kapod, azaz az 1.5-ös kb. 14A, a 2.5-ös kb. 18A-ig terhelhető (ezt a terhelést végtelen ideig el kell viselnie).
A sodrott vezetéket valóban könnyebb behúzni, viszont drágább, a 2.5-ös kb 35-50 Ft/m (a tömöré kb 25 Ft/m). Nem lesz problémád a csavar lazulásával és a szálak kiállásával ha teszel rá érvéghüvelyt, bár egy kicsit macerásab így a szerelés. Mindenesetre a falban lévő cső alapján ítéld meg, hogy melyiket használod, ha sok kanyar van és kicsi a cső, érdemes megfontolni a sodrottat (a 2.5-es tömör behúzása sok kanyar esetén elég küzdelmes, olykor lehetetlen dolog).
A sodrott vezeték jobban bírja a gyűrődést, de jóval drágább mint a tömör. A falba húzható vezetékek is általában (csaknem kizárólag tömörek). Némi gyakorlattal a behúzás sem nehéz.
A behúzás eszköze a behúzó szalag. Ez egy rugalmas acélszalag a végén könnyen kanyarodó véggel. Ezt több kanyaron is keresztül lehet tolni minden gond nélkül.
A behuzandó vezetéket érdemes valami csuszás segítővel bekenni a behúzás alatt. Erre a célra megfelel a szappan. A szappannal bedörzsölt vezeték csőbe tuszkolása sokkal könnyebb.
A terhelhetőség ha jól emlékszem kb 3 A/mm2, de erre nem teszem a felyemet.
Azt hiszem hetvegen felmerem hova mekkora fogyaszto kerul, mennyi vezetek kell, es ez alapjan dontok a vegleges megoldasrol. Az mar majdnem biztos, hogy tanacsaitokat megfogadva "gerincvezeteknek" 2.5, leagazashoz vilagitasnak es kisfogyasztoknak 1.5-est huzok be. Valszeg az egesz at lesz huzva, mert az uj vezetek nem is ferne be a csobe, vagy csak nehezen, meg az eloregedett alut szetszedne az behuzas kozben.
A sodrott vezetekrol olyat hallottam, hogy azert nem jo, mert kapcsolo vagy aljzatszerelesnel hiaba sodrod meg a lecsupaszolt reszt, elemi szalak kiallhatnak es zarlatot okozhatnak illetve konnyebben lazul meg a rogzitocsavar alatt. Viszont szerintem konnyebb behuzni.
Azt tudja valaki, mekkora arammal lehet terhelni a kulonbozo keresztmetszetu drotokat? Mert azert ez lenyeges.
A 6A-es biztosito mar reg a multe, 16-os van, mert fater hegesztget neha es nem nagyon birja, meg a 16A sem neha. Viszont most itt az alkalom egy sajat kulon behuzni a muhelyhez, akar egy sajat kismegszakitoval.
Arakat tudtok esetleg, huzal, kismegszakito, szereloanyagok?
Ja es mivel lehet behuzni? Valami jo zsinorral? Vagy vekony drottal?
Csovet biztos nem teszek be ujat, mert uj dolgok nincsenek, meg az igen sok melo lenne, igy lesz ahogy latom eleg.
Egy egyszerű, de hatásos módszer a földelés tesztelésére:
Fogsz egy 100-as égőt, egy foglalatot és két szál drótot, csinálsz belőlük egy próbalámpát. Ez egyik vezetéket bedugod a fázishoz a konektorba, a másikat hozzáérinted a földhöz.
Ha az égő teljes fényerővel világít akkor jó a föld az adott helyen, ha nem akkor nem.
Ha nem akarsz csupasz végű drótot dugni a konktorba akkor kell még egy földet dugó is. Ekkor az egyik vezetéket normálissan kösd be a másikat pedig a föld helyére. Igy biztonságossan tudod dugdozni a próbalámpát. Jegyezd meg melyik villára kötötted a vezetéket és azt az oldalát dugd a fázisba.
VIGYÁZZ! A vizsgálat alatt a földelésre rákerül a fázis! Húzz ki mindent és figyelmeztess mindenkit, hogy ne nyuljon semmi elektromos készülékhez és a vízcsaphoz!!!! Csak saját felelőségre!!!
Ha egy videokamerával szembefordítod a távszabályzót, és megnyomsz rajta egy gombot
akkor látod, hogy működik-e. A CCD látja az infrát.
Ez bnem jelenti azt, hogy ha ad is hogy a kód az jó.
kösz a tanácsokat. de hogy lehet hogy az egyik konektor az jó, a többi meg nem. akkor mégsem a fő-földelés a rossz (gondolkoztam és lett cserélve vizvezeték de rézre és nem müanyagra)
előfordulhat hogy az egyik konnektor a rossz és ez elrontja az egész kört, az az egy konnektor meg más körön van?
összefüggésbe hozható a hiba azzal hogy biztositékok lettek cserélve?
Sajnos ebből még nehéz megállapítani a hiba okát. Lehet, hogy a földelés megszakadt a falban, vagy nincs rendessen leföldelve a védőföld. ( pl. régi ház a földelés rákötve a vízvezetékre késöbb a fém vizcső kicserélve műanyagra -> földelés megszünt).
Ehhez jöhet még egy hibás készülék pl villanybojler, mikró stb.
Huzz ki, árammtalanits minden készüléket ami földelt. Ha ezek után is fennál a jelenség akkor a vezetékezésben hiba van.
Majd egyenként dugd vissza őket. Amikor jelentkezik a jelenség nagy valószinűséggel meg van a hiba egyik okozója.
Szecső: az alábbiakat
megrázott az a rohadt számitógép. zizeg az egész boritása és világit rajta a fáziskeresőcerka. ezenkivül elrontotta a hangkártyáját is. (na mindez már tárgytalan, mert szereztünk neki rendes áramot)
a lámpákba ha energiatakarékos izzót csavarunk akkor lekapcsolt állapotban villog a lámpa mintha diszkóban lennénk...:o)
szóval van egy konnektor ami jó (erről meg a számitógép) de a többiben mindenhol rossz...
