Kösz szépen! A telefont már keresztül vittem a két betonréteg között. A riasztónak felfúrtam a padlástér felé 2 25-ös lukat, az elég lesz neki.
Az az igazság, hogy nem akarom összefúrkálni teljesen a házat. Most még nem tudom pontosan, mi hol is lesz, csak egy két tárgynak tudom a helyét, mint az ágy meg a TV. Túlbonyolítani nincs időm, mert szombaton jönnek vakolni.
Kösz: cucu
Ja, anyukám fog benne lakni egyelőre, remélem még sokáig...
cucu!
Ha elfogadsz még egy aprócska tanácsot, hogy mit ne hagyj ki a teljesség igénye nélkül:
1. Telefon+ számítógép hálózat ( későbbiekben jól jöhet).
2. Csengő +kaputelefon rendszer
3. Riasztó rendszer mozg.érzékelő
4. TV antenna rendszer ( összes helységbe ételem szerűen).
A csengő +kaputelefon, riasztó mozg.érz. mehet vékony 10-es csőben, de a többi cső 13 ill. 16 -os legyen!! Ha most készíteném a hálózatunkat kialakítanék egy kommunikácós szekrényt ( jaj, de szépen mondtam) és innen indítanám a telefon, TV, számítógép és risztó hálózatot, nem kell nagy 20x40x60 cm fali szekrény megfelelő!
Csak gondolat ébresztőnek!
greenlak
Kösz, a fűtés termóról mindig megfeledkezem. (+ TV antenna)
Amúgy az a bajom a csövezéssel, hogy a hajlítgatása meg az illesztgetése nagyon macerás.
De így fogom csinálni, ahogyan javasoltad! Legfeljebb hívok segítséget, mert 2 nap alatt meg kell lennie.
Szia: cucu
Szia cucu!
Az MM falikábel igen az szerelhető így, de a 3x1,5 vezetékből nem erre következtet az ember!
Ennek ellenére továbbra is ajánlom a védő csöves megoldás mellett dönteni szíveskedjél!!!
Nem csak arról van szó, hogy mekkora terhelést bír az adott vezeték ( teljesítményadatba most ne mejünk bele), hanem esetleg x évmúlva olyan új fogyasztót állítassz be amit célszerű új független körre tenni és akkor úgyebár ott a cső és "csak" behúzod +kismegszak és kész az új kör.
No ezt fali szerelés esetén elfelejtheted, vagy most elhelyezed a fűtés term.-t valahova, de ott mégsem ok, hogy viszed máshova ha nics cső!?!
Szóval azt modom inkább most véss egy kicsit, mint később szívj egy nagyot:-)!
greenlak
Kösz szépen!
De hát létezik MM kábel ami kifejezetten a falba való! Meghibásodás meg ugyan mi lenne? A kötéseket így is úgy is csavarni + forrasztani fogom. Aztán minek bővíteni, ha 3X1,5-es a vezeték? Az untig elég. A fűtés gáz-cirkó, de a másfeles vezeték még 2 KW-ot vígan kibír, ha netán kellene.
cucu
cucu!
-Miért nem jó, ha azzal a fehér mtk ? vezetékkel cső nélkül építem ki a hálózatot?-
1. Azér nem jó mert nem szabványos!
2. Azért nem jó, mert az elkészült hálózat nem bővíthető ha esetleg xy év múlva szeretnéd.
3. Az esetleges meghibásodást, hogy javítod kivésed a teljes vezeték szakaszt!?!
4. Mert alig spórolsz valamit és lessz egy sz@r hálózatod!!
Így paci halálában ennyi és akkor ezek csak laikus észrevételek :-))!!
greenlak
Helo.
Na, szóval, csövezés elött állok, de nagyon nincs hozzá kedvem. Pedig már megvettem 40 szál csövet meg az mcu vezetékeket. Miért nem jó, ha azzal a fehér mtk ? vezetékkel cső nélkül építem ki a hálózatot? Mondjuk a téglába bevésném a 3X1,5 -ös jó kis hajlékony vezetéket. Persze a nyomvonal szabványos lenne és persze lennének elosztó dobozok is itt-ott.
Várom tanácsotokat, de ha kérhetem minél elöbb, mert csütörtökön hozzá kéne mér fognom.
cucu
Igen, sokkal több :-(
Tervrajz az utcai oszloptól a betápon át a mérőhelyek elhelyezkedéséről a reájuk kapcsolt fogyasztókig mindenről.
(ha kekecek, kérhetik a vill. tervet az utolsó konnektorig)
Ezt a mérőhelyet kialakító villanyásznak kell elkészítenie, bár általában egy villamos mérnök küzd az ELMÜ-vel a háttérből, főleg, ha az eset bonyolultabb...
Nézz utána kapsz-e egyáltalán hivatalos úton éjszakai áramot az ELMÜ-től boyleres fűtés címszó alatt.
Nekem eddig csak kerülő úton sikerült a dolgot keresztülpaszíroznom...
Hát.. Hogy kicsi vagy sem, az viszonyítás kérdése. 57 nm lakóterület alul + tetőtér, össz. kb. 80 egynéhány nm. De az épület nagyon jól lesz hőszigetelve. (Pth 44 + 6 cm dryvit, tetőtérben 20 cm hőszigetelés, talaj felé 6-10 cm). Egyébként én láttam már ilyen működő rendszert egy egyszerű erdért faházban, cca.110 m2, ott működik, s -10 -ig el is látja a feladatát. De annak a háznak a fala kb. csak 8-10 cm.
3 számítógép+200-250l melegvíz...
Ez nem egy picike ház lesz, ugye?
Ezt a boyleres padlófűtéses megoldást én ismerem és csináltam is, de csak kicsi épületeknél vált be.( trafik, virágbolt, hétvégi házikó, stb)
Az alternatív kapcsolóból két darabot alkalmazva két helyről kapcsolhatsz egy fogyasztási kört.
Pl folyosó két végén elhelyezett kapcsolókkal a falilámpát kapcsolhatod.
Viszont, ha a folyoso közepéről nyílik egy szoba, és ennek ajtajából is kapcsolnád a folyosó világítását, akkor erre a helyre már keresztkapcsolót kell tenned. Egy ilyen alternatív kapcsolós körbe tetszőleges számú keresztkapcsolót tehetsz. Pl ha tíz helyről akarsz kapcsolni 1 lámpát, akkor ehez kell 2 db alt. kapcsoló a végekre, és 8 darab keresztkapcsoló közéjük.( pl körbenfutó külső terasz, ahol minden szobából ki lehet menni, és a teraszvilágítás egyszerre kapcsolódik)
Az alt. kapcsolóba három szálat kell kötnöd, míg a keresztkapcsolóba négyet.
A kapcsolást lerajzolni egyszerű lenne, de nem tudom, hogy kell ide bepaszírozni..
Mielőtt megigényelnéd javaslom, hogy fogd az alaprajzot és jelöld be a fogyasztókat. (lámpák, konnektorok a hozzájuk rendelt tipikus fogyasztókkal, bojler stb.) Ezek után írd össze a várható egyidejű fogyasztókat, illetve határozd meg, hogy mely fogyasztók lehetnek/legyenek egy körön. Add össze az egyidejű áramfelvételt. Ezek után jó közelítéssel meg tudod mondani a szükséges árammennyiséget.
Az elektromos padlófűtésen én elgondolkodnék. Lehet, hogy jobban járnál a tatályos gázzal. Gondolj bele. Éjszakai áram van pl. napi 8 órán át. Általában éjszaka, amikor alszol. Viszont nappal nem lesz egy deka fűtésed sem.
Ja és számold ki az épület fűtési igényét. Egy villanybojler a maga néhány kW-jával szerintem messze kevés lesz hozzá.
Mivel ilyen speciális házad lesz szerintem fogadj fel egy épületgépészt. 100 000 Ft alatt szerintem meg fogod úszni. Annyit hidd el, hogy megér. Már ott behozza az árát, ha a 3x25A helyett csak 3x16A-t kell esetleg igényelned.
Nyugodtan állíthatom, hogy tök analfabéta vagyok a villanyossághoz. Ehhez képest most építkeznénk egy telken, ahol még az utcában sincs villany, s nekünk kell bevezettetni. Le kell adni az energiaigényt. Kissé tanácstalan vagyok. A házban mindent elektromos árammal kell működtetni, a fűtést is. Villanybojlerre kapcsolt padlófűtés fog üzemelni, melyet éjszakai áramra akarunk kapcsolni. Az éjszakai áramnál is van 3 fázis? Mi ugyanis 3x25 A elektromos energiát + ugyanennyi éjszakai áramot igényeltünk. Van valakinek sejtése a költségekről? (mérőhely kialakítás, a telek "rákötése" az utcai hálózatra). Az igényelt árammennyiség elég vajon egy háztartás biztonságos kiszolgálásához? Van ugye a fűtés, akkor vagy 200-250 l melegvíz, 3 számítógép, meg mindenféle háztartási ketyerék.
Én úgy látom, hogy van itt néhány félreértés az érintésvédelem fogalmaival kapcsolatban. Sajnos néha a szakemberek is pongyolán fogalmaznak, hát még mi botcsinálta "villanyszerelők".
Először talán a védővezetőről:
Itt a fórumon is megjelenik a védővezető, a védőföld, a nullázóvezető, stb. mint egymással ekvivalens, vagy néha mint egymástól különböző dolog. Az igazságot - a korrekt elnevezéseket és jelentésüket - az Érintésvédelmi Szabályzat tartalmazza (MSZ 172/1-86), mely 1988. július 1-je óta érvényes (kötelező).
A Szabályzat szerint vannak:
- Védővezetős érintésvédelmi módok (erről lesz szó)
- védővezető nélküli érintésvédelmi módok (ezt most hanyagoljuk)
Idézet a szabályzatból:
"1.24 Védővezetős érintésvédelmi módok: olyan érintésvédelmi módok, amelyek működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni."
Tehát többféle védővezetős érintésvédelmi mód van, és a védővezető csak egy gyüjtőnév az egyes módok védelmet biztosító vezetékére.
"3.16 A védővezetős érintésvédemi módok:
- nullázás (TN-rendszer)
- közvetlenül földelt rendszerben alkalmazott védőföldelés (TT-rendszer)
- földeletlen, vagy közvetve földelt rendszerben alkalmazott védőföldelés (IT-rendszer)"
A fentiek közül a nullázás a leggyakoribb, és még előfordulhat pl. családi házaknál a második (TT-rendszer).
"1.241 Nullázás (TN-rendszer): az az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakozással leágaztatott vezetőt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként."
A nullázásnál a védővezetőt lehet nevezni nullázóvezetőnek (de nem védőföldnek!). Bizonyos szigorú feltételek megléte esetén (Szabályzat 3.33 pont) maga a nullavezető is használható védővezetőként. Azonban ez otthon ritkán teljesíthető, tehát szinte mindíg külön vezetékként megy a bejövő nullvezetőről egy ponton leágaztatva (erről aztán tovább ágazhatunk).
"1.242 Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer): az az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött földeléshez van kötve."
Ebben az esetben lenne szabad a védővezetőt védőföldnek nevezni. Ez azonban láthatólag nem a csövekben odavezetett védővezeték, hanem egy tényleges földelés! Sajnos sokan - köztük én is - hibásan használják e fogalmat. Nekem is csak pár hónapja tisztult le a kép, és döbbentem rá, hogy otthon valójában én is nullázást csináltam, nem védőföldelést!
Néhány szó az EPH-ról:
"3.12 EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet van."
Mivel otthon általában van villanybolyler, mosógép, stb. illetve van vízvezeték és/vagy gázvezeték, a fentiek alapján szinte mindenütt kötelező az EPH. Az EPH vezetékei nem védővezetők! Ezeket tilos együtt vezetni a csövekben az üzemi vezetőinkkel!
Az EPH-hálózat itt nem érintésvédelmi mód, hanem az érintésvédelem hatásosságát növelő kiegészítő intézkedés. Ez vonatkozik a nullázásra és a védőföldelésre, és különösen az utóbbinál jelentős a szerepe.
Végül a FI-reléről:
Helyes elnevezése: Áram-védőkapcsolás.
"1.244 Áram-védőkapcsolás (maradékáram kapcsolás): a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó, pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságára működik."
A maradékáram kapcsolás az IEC angol nyelvű elnevezésnek a fordítása. További ismert nevei: áramkülönbözeti védelem, szivárgóáram védelem, hibaáram védelem, FI-védelem. Az útóbbiból származik a FI-relé szleng, amelynek a korrekt neve: Áramvédő-kapcsoló (fir-reléről én még nem hallottam).
Az áram-védőkapcsolás nem önnálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelmi módok kikapcsolószervének egyik fajtája (a másik a kismegszakítók, ill. néhol a biztosítékok). Tehát nemcsak hogy nem tiltott együtt használni, hanem nagyon is ajánlatos, különösen ahol gyerekek is vannak (de még nem kötelező).
Amit nem szabad: A nullázásos és a védőföldes érintésvédelmet együtt használni.
Forrás:
Kádár Aba: Mi az új az érintésvédelmi előírásokban?
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 10 7559 1
Ami a földbe megy le, az a földelés. Ezt rá kell kötni az EPH-ra és onnan már védővezetőnek hívják. Pl. többlakásos házakban a lakásokba már csak ez megy be (tehát külön a nullától). Saját házban a védővezetőt te hozod létre, ami az EPH-tól indul ahova a földelőt is bekötöd (2m vagy hosszabb rúdföldelő.
Herr X-nek egyébként igaza van! Jobb egy szakember véleményét kikérni, aki ismeri a helyszíni adottságokat.
Nálam alapvetően külön van a védőföld a nullától.
Nincs összekötve sehol. A védőföld a ház mellett kúszik le a földbe.
Nos, mit javasolsz, rámerjem kötni az eph-zot csövekre a védőföldet ott az eph-zásnál?
cucu
1. a FI relé nem helyettesíti a védővezetőt
2. a védővezetőt EGY helyen össze KELL kötni az EPH rendszerrel!
3. ha a nulla és a védővezető már szétválasztották, akkor tényleg nem szabad összekötni utána
4. az nem túl nagy baj, ha a védővezetőt "találja meg" a villám
Helo.
Hát nem bírom meg, hogy ne szóljak bele.
Engem elsősorban a védőföld érdekel.
Beleolvastam a topic elejébe és láttam, hogy volt erről már szó. Ezzel kapcsolatban volna észrevételem.
A fáziskeresős módszerhez: kell két fázisceruza. Egyik a fázishoz, a másik a védőföldhöz. Csodálkozni fogtok.
A fir relékről: nem keverhető a fir-relés védelem a védőföldessel. Ha fir-reléket alkalmazunk, felesleges a védőföld.
Ugyancsak nem keverhető és nem ajánlom a víz-gáz-fűtés csövek rákötését a védőföldre. Ezeket lehet, sőt kell is EPH-zni, egyen potenciálra hozni, de ne kössük össze a védőfölddel. Én legalább is így emlékszem amikor az MSZ 172 szabványt tanultam a BME-n. Persze -mivel nem gyakorlom a villanyszerelést- tévedhetek is. Minden esetre nem ildomos mindent mindennel összekötni. Főleg, ha meg van cserélve valahol a föld a nullával... ilyenkor a fázis rákerül a védőföldre, de csak akkor, amikor az elkötött konnektort használni kezdik. Kész halálcsapda.
Röviden ennyit erről. Várom a véleményeteket.
Amúgy én cs. házban lakom és éppen villany szerelés elött vagyok. Csak lusta vagyok vésegetni ezért valszeg inkább megcsináltatom az egészet.
Ja, és ugye a védőföldet nem illik a padláson átvinni a ház végéhez, mert megtalálhatja a villám?
Helo: cucu
Tudna valaki tanacsot adni abban, hogy milyen modon lehet kideriteni, hol futnak a vezetekek a falban?
Konyha-, furdoszoba butort szeretnek felszerelni a falra es eleg gazosnak itelem a helyzetet!
Szerelodoboz folul van, de konnektorok, meg lampa kiallasok elszorva alul, kulonfele magassagokban... Raadasul amennyire emlekszem amikor csinaltak a szerelo, volt ferde veses is a falban!!!
Nagyon regen lattam olyan muszert, amivel a falon hallgatozva meg lehetett merni, hogy merre vannak a vezetekek. Van meg ilyen?
