Vérbeli amatőrként komolyan hiszek a papok, anyakönyvezők (és lehet, hogy klienseik) kiismerhetetlen ízlés- és írásbeli különbözőségében.
Egy konkrét családtörténeti adat: az 1899-es állami anyakönyv indexében és konkrét bejegyzésében Németh-ként szerepelt a született gyermek, az apja Némethi-ként, amely bejegyzést az apuka precízen Némethy-ként írt alá... Sokkal később az érintett gyermek anyakönyvi kivonata Németi-ként említi őt.
Nekem is van Majzik vagy Mojzik nevű rokonom. Elég távoli, azért sem tudom pontosan a nevét. Amire én tippelnék, hogy a Mózes név szláv becézője vált apanévvé. Lehet, hogy jó szokásom szerint félrelövök, akkor majd LvT szupervizionál.
Gratulálok! Hát Pivovar, Te nem csak a "pivo" (sör) főzésben vagy profi. Ezt a fórumot jól "MEGFFŐZTED". Köszönöm. Tegnap este fedeztem fel, és majdnem elfelejtettem aludni menni:) Hát, van itt mit olvasni.
A MAJZIK név már volt említve. Eredetéről a fórumon nincs szó. Édesanyám lánykori neve a MAJZIK. Mi az eredete?
Azt hiszem, igazad van. Újra megnéztem az anyakönyvi jegyzeteimet és az 1830-1840-es években van egy Vanka János, akinek a felesége Lődi Éva és egy Kvanka János, akinek a felesége szintén Lődi Éva. Ennélfogva valószínű, hogy itt a Kvanka és a Vanka név ugyanazt a családot jelenti.
Érdekesek ezek a nevek. Én az iskarapja, iskarapját szavakat még életemben nem hallottam és a karafiáth szót is csak névként. Van egy ismert képviselője: Karafiáth Orsolya.
Próbaképpen beírtam a google keresőbe és érdekes, hogy a .hu doménre jóval kevesebbet dobott ki, mint a .cz doménre. Ráadásul a magyar találatok túlnyomó többsége Karafiáth Orsolyáé, bár lehet, hogy a cseheknél is egy-két ismert név miatt volt sok találat.
Ennek alapján akkor lehetne azt mondani, hogy a Gyöngyöstarjánban 1720-as összeírásban szereplő Bollya András megegyezik az 1715-ös összeírásban szereplő Balla Andrással?
Én nem mernék ennyire definit lenni, pl. Mi az iskarapja az egyik kedvencemben az Iskarapja fülét!-ben? Még az is is lehet, hogy a Karafiát és az Iskarapját! összefüggenek...
Az ilyenekben a kérdéses tag nem szokott értelmes lenni: a lényeg hangzásában hasonlítson az eredeti, kiváltani szándékozott istensértéshez. A többi már esetleges: esetleges, hogy hirtelenjében milyen hasonló hangsort ejt az illető, és az is esetleges, hogy a spontán létrejövő ilyen kiszólások közül melyik stabilizálódik, és terjed el szélesebb körben. Ki tudja, az illető talán a Krisztusát! szólással akart élni, és gyorsan a szomszédja vezetéknevére cserélt, elvégre a Kara gyakori magyar név (csak Kara János[né]ból 23 van a telefonykönyvben). Az itt másodlagos, hogy ez eredetét tekintve tényleg török eredetű, 'fekete' jelentésű személynév.
De ha kiindulunk abból, hogy a Karafiát! és az Iskarapját! összefüggenek, akkor a kara mindeképp másodlagos. Mivel hirtelen nem találok s(z)kara- kezdetű, vagy erre hajazó blaszfémiát, amely a kara- és iskara- közös alapja lehetne, inkább az iskarapja a primérebb, mivel a szókezdő is lekopása könnyebben magyarázható, mint a betoldása.
> Ó, értem! Nem: a Máté és a Szili a feleségek családnevei.
Az én feleségem is magyar (családnévileg is), miközben én szlovák vagyok (családnévileg is). Ez a legkönnyebb út egy idegen nevet viselő család az elmagyarosodásához.
> Csak a Karafiát(h)-hoz. [...] Szekfű-re változtatta a nevét, hogy a név a török "karanfil" (?) = szegfűből származik.
Az én adatom Kálmán Bélától való, tehát eléggé biztosnak mondható: valószínűleg ez az eufemizáló káromkodás írott dokumentumokból is kimutatható. Így igen valószínű, hogy az illető esetén népetimológiás névmagyarázattal van dolgunk. (Az oszmán-török karanfil egyébként stimmel a szegfűre. De ez hangalakilag is igen messze áll a Karafiát(t)tól.)
[LvT] >Ha a közelébe jutok, belenézek a Földrajzi nevek etimológiai szótárába (FNESz.): van ui. Erdélyben egy Telcs nevű helység
Megnéztem, ez nem tartozik ide, mert egy szláv *Telecjь 'borjú-, borjas' névből származik. Idetartozhat viszont Keresztvár (ma: Románia, Barcsaság) román neve: Teliu. A FNESz. szerint ez az itten birtokos, prázsmári szász gerébek közül származó Teel család nevéből ered; a családnév első említése 1405: Nicolai filio Theel de Nien.
A feltételezett Tél alapnevünk tehát német személynévi eredetű (és talán a Dietrich ~ Theodoric név ismert alnémet Till(o) becézőjével függ össze). N.B. A Téli családnév nem feltétlenül a fent említett szász családdal van kapcsolatban. A fenti hivatkozás csak arra volt adat, hogy ez a név létezett, és mi volt az eredete.
>>Ez így stimmt, csak én azt véltem ki olvastam az írásodból, hogy ez azon _magyar keresztnevek_ egyike, amelyek együtt előfordulnak a szláv vezetéknévvel.<<
Ó, értem! Nem: a Máté és a Szili a feleségek családnevei.
>>Az illetőt lehet, hogy Jánként anyakönyvezték, de a faluban mindenki Janek Ďulanak, azaz kb. 'Valag Jani'-nak hívta. Az ilyen Marek nevű gyereke könnyen lesz Marekek Ďula, azaz kb. 'Valag Marci'.<<
"Janek dictus Dula"... Ismerős a séma az Ördög, Kokas stb. nevekből, ahogyan a ragadványnévből az idők folyamán családnév lett.
> ... háát.. érdekes lehetett, amikor valakinek ezt a keresztnevet adták..
Még annyit: nem _kereszt_névről van szó, hanem _személy_névről. Az egyelemű nevek korszakában egy embernek több, kor- ill. kontextusfüggő személyneve is lehetett. Az illetőt lehet, hogy Jánként anyakönyvezték, de a faluban mindenki Janek Ďulanak, azaz kb. 'Valag Jani'-nak hívta. Az ilyen Marek nevű gyereke könnyen lesz Marekek Ďula, azaz kb. 'Valag Marci'.
Vagyis a ragadványnév is személynévként funkcionál a másik személynév mellett, esetenként helyett.
Ha pedig ezt a Valagot ma Vallaghnak írnánk, akkor erről nem asszociálnánk mi sem az 'ülep' jelentésű szóra. (A Ďula és Džula távolsága ennél még nagyobb.)
> ... háát.. érdekes lehetett, amikor valakinek ezt a keresztnevet adták... "Jer ide, te kis S***!"...
Hát pedig elég közönséges, hogy ilyen nevek keletkeznek, nemde nemrég volt sajtóhír, hogy egy 'pöcs' jelentésű névvel rendelkező román úr nevet kíván változtatni? A németek pedig szinte sportot csinálnak az ilyen nevekhez való ragaszkodásból.
Nálunk is voltak ilyen nevek, de idővel lecserélődtek korrektebbekre. Érdekes módon a nemesek közt maradtak meg inkább a dehonesztáló nevek -- minthogy nekik érdekük fűzödött ahhoz, hogy meglegyen a nyilvánvaló kapocs a még oly kellemetlen nevű őssel is.
Kálmán Béla ilyen magyar neveket sorol fel: Akar, Annyok, Aszongya, Bezzeg, Fene, Fiam, Hála, Halgass, Hamar, Jólesz, Karafiát, Kitudja, Lassan, Miért~Mér, Milesz, Mindjárt, Mondok, Mosza, Ördög, Pokol, Talán, Ugyan, Uram, Vajon, Vagyon, Várjon (ezek ma is kimutatott ragadványnevek, egy részük vezeténév is). E csoport neve: szavajárási név, vagyis az illető egy jellegzetes szójárásából lett ragadványnév. Ezek egy része káromkodás, a listából pl. Karafiát (az istenfáját "rokona", vi. eufemizmus az Istenfiát! káromlásra), fene, ördög, pokol. Ennek nyomán elképzelhető, hogy a cseh illető kedvesnc káromkodása volt a ďula, és ez rajta maradt. Ez valach nyelvjárási szó, így nemigen érthető a közcsehek által, amit erősít az, hogy ennek többszörös áttétellel torzult džula alakjáról van szó, melyet az eredeti valach környezet sem ismerne fel. Feltételezhetünk egy dzekáló szikéziai embert, aki valach környezetben elsajátította ezt a káromkodást, majd áttelepult nem dzekálós cseh-morva-szlovák környezetbe, ahol ez ragadványnévként rajta maradt. A leszármazottai számára már mint semleges töltésű értelmetlen név lett.
De az inkriminált szónak van 'bab' jelentése is (meglehet ez az elsődleges: 'bab > a bab által közmondásosan kiváltott bélgáz > a hely, ahol a bélgázok előtörnek'), így ez is lehet az elnevezés alapja. (Sőt 'gyermekcipő' jelentése is van, de ezt nem adtam meg, mert úgy véltem az aktuális névvel ez nem függ össze. Ez utóbbi jelentés a gyermekcipők babszemnyi méretére utalhat.)
(N.B. Egyébként egyik közeli rokonom állítólag a gyermekkorában intenzíven eregetett szellentéseiről kapta a Tücsök nevet, és mindenki ezen szólította, nem a keresztnevén. Ilyen szkatologikus névadási motiváció minden korban élő volt.)
> Településekhez én a mapquest.com oldalt szoktam használni.
Én is, ha nincs más, de elpusztásodott településekről, vagy pár háznyi, külön nevet viselő "sála"-okról nem mindig ad infót.
> Arra számítottam, hogy régebben ez a változás gyorsabban ment, hiszen nem volt annyi dokumentum, ami az adott névváltozatot bebetonozta volna.
Ha régebben gyorsabban ment volna, akkor nem maradt volna mit bebetonoznunk :))
> Elég sok -szil utótagú település van, de a legvalószínűbb a Csornától déli irányba található Szil.
Ez így stimmt, csak én azt véltem ki olvastam az írásodból, hogy ez azon _magyar keresztnevek_ egyike, amelyek együtt előfordulnak a szláv vezetéknévvel.
nekem is eszembejutott hogy több él egyhelyütt, de ami ezt a feltevést gyengíti, az az, hogy az én Berényi-Keke szül.akv-i kivonatnál is Kecső Barbara és Balogh Pál a keresztszülő, és a Bógyi-Bódi - nál is, illetve a Balogh-Kecső gyerekeknél is Berényi-Bógyi házaspár a keresztszülő... és a Johannesnél is oda-vissza :-) így már sztem kicsi a valószínűsége, hogy egy rokonsági körben, két Andreas Berényi legyen... én úgy gondolom... mert akkor ha már annyira "együvétartoztak", akkor miért nem voltak egymásank a sógorai egy bejegyzésben sem??? :-))
