Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Elnézést megint visszakérdezek:( Tehát ez egy útkereszteződésben történt, ahol záróvonal volt felfestve? És ebben a forgalmi sávban történt az előzés, ha azt jól olvastam.
Milyen úton haladtak? Védett úton? Milyen táblával védett (alárendelt út?) Főútvonal volt esetleg? Egyenrangú?
Kik a tanúk még? Mi van még bizonyíték? Mi bizonyítja, hogy ő elrántotta a kormányt? Iratokat kellene látni.:(
A szabálysértési ügyben nem sok esélyt látok, immár 4 év után. A kártérítés már komolyabb.
Itt az a kérdés, hogy kinek volt a magatartása felróható? Ki nem cselekedett az adott helyzetben elvárható módon?
Nos a kormány elrántása, amennyiben bizonyítható, az szerintem ilyen.
A következő kérdés, hogy Neekd a cselekdeted szabályos volt-e? Ezért tettem fel a fenti kérdéseket. Amennyiben nem volt szabályos bárki cselekedete, az közrehatott-e a baleset kialakulásában.
Nekem úgy tűnik mindketten hibásaok voltatok, a felelősséget meg kellett volna osztani. Ez pedig azt jelenti, hogy mérsékelt kártérítés járhat. A következő kérdés kit lehet perelni? A biztosítót lenne vélszerű, elviekben őt lehet is, igaz majd védekeznek a KGFB kormányrendelettel... de az általános elévülési idő 5 év... A másik felet nem igen érdemes, mert ha még végig is van izzadva a per, vajon van-e vagyona.
Nektek meg ha olyanok a jövedelmi viszonyotok, akkor költségmentességet kell kérni.
Az ügy most volt 4 éve. Azt hogy mit szeretnénk az képlékeny. De igazából mit is akarhatna egy pórul járt ember. Kártérítést az elszenvedett egészségügyi, életmódbeli és persze a tárgyi károkért. Persze az igazság helyretétele sem elhanyagolható dolog. Tudom hogy nem sok esély van már bármilyen lépésre de a véleményét szívesen elolvasnám. Azt hogy milyen lépéseket lehet tenni és hogy mivel érdemes foglalkozni az csak egy szakember tudja megmondani. És ebben kérném a tanácsát. Lépjek-e bármit is vagy könyveljem el hogy így jártam? Van-e értelme független szakértői vélemény beszerzésére, vagy polgári úton ügyet csinálni belőle!? Üdvözlettel! Kozma Tamás
Az merült fel bennem, hogy mit szeretnénk? Ha ezt a határozatot megvltozatni, akkor erre nincs sok esély. Ugyanis a kifogásra nyitvaálló határidő lejárt. A határozat jogerős, bíróság nem bírálta el, így perújítás fel sem emrülhet. annak is egyébként max 1 éven belül volna esélye. Felmerülhet az ügyészi óvás azzal lehetne próbálkozni, de mikor volt ez az ügy?
Tehát szabálysértési ügyet ebből nem igen lehet csinálni, ha jól sejtem. És mire mennénk vele? Semmire.
Mit szeretnénk? Kártérítést? Még ha igazunk is van, akkor is azt bizonyítani kell. Itt ez a nagy kérdés, mit tudunk bizonyítani?
Kozma Tamás vagyok akinek a nővére Andrea megkereste önt egy motorbaleset kapcsán. Ez az ügy szabálysértési eljárás keretében zajlott le. Könnyű sérült volt. Ő a hátul utazó barátnőm. Őt sosem halhatták ki az ügy kapcsán. A testvérem elmondása szerintiek kisebb részlethibákkal de fedik a valóságot ( nem Suzuki, Yamaha és nem 60-al ment mindenki hanem 50-el. és nem ájultam el csak 1-2 pillanatra) Arra hivatkozva lettem én a felelőse ennek a balesetnek hogy záróvonal ellenére előzésbe kezdtem és nem tartottam megfelelő oldaltávolságot. De ez nem így volt! Rosszabbul tettem. Sávon belül akartam elmenni mellette, csak hát félúton elém kanyarodott miközben előztem. És szerintem a vezető telefonált közben és az irányt kereste amerre haladnia kellene tovább. Érzésem szerint nem tudta eldönteni merre is akar menni. Állítólag 1 tanú van akinek a meghallgatásán eldőlt az egész. Sajna egyetlen egy tanút sem írtak fel aki engem igazolt volna. Nem értem miért én lettem az egyedüli felellős. Úgy emlékszem 4 hónappal a baleset után halhattak meg először. Úgy tudom hogy az autón csak egy piros csík látszott mint sérülés annak ellenére hogy a határozatban az áll hogy belementem oldalról. Ha esetleg kérdése lenne vagy valamilyen irat másolatát el tudom küldeni önnek akkor kérem jelezze. Köszönettel! Kozma Tamás
Milyen márc. 4? Másfél évvel a gyorshajtás után jött a levél? Egyébként szerintem mindegy, elvileg akár ma is küldhetnének ki 60 helyett 75-tel haladásért szabálysértés miatti adatbekérő levelet, hiszen az a jogi fogalom, eljárás, szabályozás, nem szűnt meg azt csak kiegészítették az objektív felelősséggel.
Szerintem jól gondolod, ez nem objektív felelősség hatálya alá tartozó ügy (akármikor is történt), hiszen akkor nem lenne adatbekérő levél. Az adatszolgáltatás megtagadása 57.§ alapján pedig még érvényben kell legyen.
Szevasztok! Kaptam a rendőrségtől egy adatkérő lapot egy márc.4.i (!!!) gyorshajtás esete miatt. Egy 60-as táblába szaladtam bele-75 el. Az autó édesanyám nevén van én üzembentartóként szerepelek. Ugye az objektív felelősség 2008 máj.1 vel lépett hatályba. Viszont én úgy tudom ez CSAK a közigazgatási bírságra vonatkoztatható, ahol egyből küldik a büntetést,max részletfizetést lehet kérni. Én NEM közigazgatási bírságot kaptam hanem egy szab.sértés megindításához szükséges adatbekérő nyilatkozatot. Kérdésem: Mi történik ha én a mentességi jogomra hivatkozva nem kívánom megnevezni, hogy a kérdéses időpontban ki vezette az autót?
"Az adatszolgáltatást a Szabálysértési törvény 57.§ szakaszában biztosított mentességi jogomra való tekintettel megtagadom, mivel nem vagyok köteles sem magamra, sem hozzátartozómra terhelő nyilatkozatot tenni."
Nagyon nehéz kérdések. tipkus eljárási slendriánság. De ez szabálysértési ügy volt? Könnyű sérült? Mert ettől sok függ. Nem teljesen látom át mi történt... kérdés mire alapozták a felelősséget? Miylen régi ez az ügy? Miből indulna ki a szakértő?
Szeritnem ha jól sejtem itt csak polgári peres úton lehetne próbálkozni, ehhez pedig nektek kell mindent bizonyítani. A válaszok alapján igyekszem valamit válaszolni.
Kedves Balázs! Egy ügyben már segítettél, és a válaszod alapján többet értünk el két hét alatt, mint az elmúlt hét hónap folyamán. Ha van rá mód, most egy másik ügyben kérném a tanácsod, amivel már voltunk ügyvédnél is, de a pénz beszedésén kívül egyéb nem történt. Az testvéremet 4 évvel ezelőtt súlyos motorbaleset érte. Mire kijött a kórházból, és lábra tudott állni, az ügyet le is zárták, és őt hozták ki hibásnak. Azóta a fél oldala nyomorék 50%-ban. Egy 1000 cm3 suzukival ment. Előtte egy kisbusz jobbra indexel, el is kezdett kanyarodni, a testvérem közben mellé ért, de a vezető meggondolta magát, és balra rántotta a kormányt. Ezzel fellökte a motorost. Számomra sem világos hogyan, de nekivágódott egy oszlopnak, a motor kettétört. Az öcsém is hibás tudom,hogy nem váltott sávot, de fel sem merült benne, hogy eltér az előtte lévő kisbusz az iránytól. Több szemtanú is volt, akiket a rendőrök nem írtak fel, és akiket azóta is keresünk, reménytelenül. Egyetlen szemtanú vallomása alapján ítélték a testvéremet vétkesnek, aki idézem " a kismotor visszapillantójából látta az esetet." A szemtanú állítólag már egy ideje nézte a mögötte haladó kocsikat. Ráadásul állítólag azt is látta, hogy az öcsém gyorsan motorozik. A kismotor 60-nal ment, a kisbusz 60-nal ment, akkor az öcsém hogy nem hagyta le őket, ráadásul az öcsém mögött haladó autó is 60-nal ment, mivel az öcsém mielőtt elájult, hallotta, ahogy az úr ezt elmondja a rendőröknek, és akinek az adatai nem szerepelnek az ügyben. A kár több milliós, beleértve a megrongált villanyoszlopot is. Az ügyvéd azt mondta, kezdetnek 400 ezer a szakértő, és az ügy 50-50 százalék eséllyel indul. Lehet ennyi idő után rekonstruálni az esetet? Hogy lehet, hogy egy rakás szemtanú közül, egyet sem írtak fel? Két orvostanhallgató is megállt, és ők segítettek a mentők kiérkezéséig. Ők sincsenek meg. A rendőrségnek elég egy "visszapillantóból"tett vallomás? Válaszodat köszönöm Andi
Jogtudományi Szemle/Közlöny néven van fenn irodalom, ha igaz valahol az ELTE honlapján, csak már nincs meg alink, szoktak lenni jó és érthető cikkek. De javaslom a jogiforum.hu-t.
A tv-ben tett nyilatkozat nem egyezik a vallomással, de az eljárás megindításához elegendő, mint értesülés.
Konkrétan azt láttam, amit írtál: Ferenc körút, szokás szerint dugulva az Üllőiig, Petőfi híd felől jön a villamos a Mester utcához, mögötte kéklámpás. A villamos természetesen megáll a megállóban, a kéklámpás meg mögötte (szorosan mögötte, a megállóperon mellett) áll és szirénázik kínjában. Na most mire számított? Én is természetesnek találtam, hogy a villamos megáll, de aztán eszembe jutott, hogy szabály szerint talán nem kellene, és ezért gondolta a kéklámpás, hogy értelmes dolog mögötte szirénáznia? (Közben megmozdult az álló kocsisor is, és a kéklámpás visszatolatott a megállóból és közöttük tört utat.) Konkrétan akkor, mint BKV-st kérdezlek, mi a szabály, busznál mondjuk, ahol csak 1-2 ember áll a megállóban (hagyjuk a túl spéci négyeshatost), ki kell-e hagynia a megállót a busznak, ha mögötte kéklámpás vinnyog, és kerülni nem tud?
Ez a dolog csak azért jutott eszembe, közlekedésileg, mert hallani néha, hogy valami celebféle nyilatkozik, hogy mekkora szabálytalanságot követett el vezetés közben. És akkor erre a rendőrség rámozdul. Bizonyíték úgy sincs, nem kellene inkább az utcán azonnal megfogható szabálysértőkkel foglalkoznia? Vagy tényleg van értelme egy önbevallással foglalkozni, lehet ez alapján büntetni? Na mindegy...
Ha van valami on-line elérhető irodalom jogi kérdésekről, amik civil aggyal is elérhetőek, akkor azt szívesen elolvasnám (és köszönöm), de ha off-line könyvcímet adsz meg, azért nem hiszem hogy elmegyek egy könyvtárba...
A KRESZ szószerinti érttelmében nem szabad a pirosra sem kijönni, de a 2bizottság" értelmezsée szerint igen, így lett kérdés belőle. Nem is kell volt talán, hanem úgy szólt, hogy ki haladhat-e...
A 2-es: nincs rá külön szabály, mindkét verzió indokolható lenne. Az igen meg a nem is, de az igen a jellemző a bizottság gondolkoásmódját követve, ha nem veszélyeztet. Ugyanis a sebességkorlátozás mindig rizikócsökkentő, de itt megengedett a nagyobb rizikó, szvsz. De a szó szerinti értelemben ilyen kötelezettség nincs a szerencsétlenül sikerült felsorolásban, de az elsőbbség fogalmából levezethető. b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben.
A villamos is benn áll a megállóban, nem elvárás, hogy kihaldjon, csak igyekeznek a körúton segíteni a mentő elhaladását.
Éldezem vagy csak jó zene suzóla rádióban, aminek nem tudom bezzeg címét.:) ON
1-es pont most megy: A KRESZ tankönyvben ill. vizsgakérdésként is szerepel. Igen meg kell és meg lehet szegni a KRESZ szabályait, ha nem jár a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetésével, akár a pirosra is ki kell hajtani.
Irigylem a problémáid, fáradt vagyok, de most erre válaszolok.:)
A kérdés nagyon jó, bennem is naponta felmerül. Azt kell mondjam nincs rá szabály. Hosszú történet. A lényeg: a bizonyítékoknak nincs törvényben meghatározott értéksorrendje, mint a középkorban. Mondjuk egy polgári perben sokat számít egy közokirat... Az alapelv a szabad bizonyítás elve. Így szabadon felhasználható minden, ami a bcs. nyomat hordozza, stb...
Az LB azt hiszem kimondja, hogy a tényállást alaposan fel kell tárni, így önmagában a vádlott beismerő vallosmása nem feltétlen elegendő, azt részletesen vizsgálni kell. részletekre nem emlékszem.
A büntető bírósgon gyakorlattozva igen nehéz probléma ez. Ugyanis sok esetben csak a sértett vallomása áll rendelkezésre, az is egy érdekes szituáció, Talán ez a nehezebb eset. Két nézőpont van: szabad mérlegelés, másik, kell külső objektív körülmény.
Van egy jó könyv most azt olvasom, igaz úgy érzem semmi nem marad mega fejemben: Személyi szabadság és tisztességes eljárás, no ott boncolgatják ezeket a kérdéseket.
Tehát összességében az illető vallomás mellett a tényállás további lehetséges feltárása is szükséges, különben hatályon kívüli helyezési ok lehet. Ha tényállás feltársa sikerült, akkor akár önmagában a vallomás is alkalmas lehet a bűnössé kimondására. Amerikban teljesen bejáratott, pergazdaságossági és filozófiai okokból, ha jól tudom azokból lesz csak nagy ügy (esküdtszéki), ahol ez a beismerés nincs meg.
Még egy kérdésem lenne, ami ugyan nem közlekedési, hanem alap jogi kérdés. Ha valaki beismerő vallomást tesz, és semmilyen egyéb bizonyíték nem szól sem ellene, sem mellette, akkor pusztán csak önbevallás alapján lehet-e büntetni, akár egészen kis szabálysértést, akár súlyos bűncselekményt?
A KRESZ szerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.
1. Akkor most a pirosnál állva mi a teendő? (egyirányú rész, kerülni nem lehet) Megszeghető a KRESZ egyik pontja a másik betartása érdekében?
2. Mi van akkor ha nem lehet lehúzódni, nincs hely az előzésre, egyirányú utca vagy osztottpályás úttest egyirányú része. Nem csak személyautókra kell gondolni, mondjuk tűzoltó előzne/kerülne egy teherautót. Útépítés miatt még egy 30-as tábla is súlyosbítja a helyzetet. Szabad-e gyorshajtást elkövetni a megkülönböztetett jármű elengedése végett, vagy rossz esetben akár többszáz méteren szépen cammogni kell a kéklámpás előtt?
3. A szűk úton menetrend szerinti busz halad, mögötte jön a megkülönböztetett. Igen ám, csakhogy a busznak megállója van (ahol szintén nincs kerülési lehetőség). Mit kell tennie? Ki kell hagynia a megállót? Milyen joga van az utasnak, akit nem vett fel, nem rakott le?
Ha-ha! Ott parknak se híre, se hamva... Egy sporttelep szerűség előtti koszos, kátyús, fűcsomókkal tarkított földdarabka. Ha ilyen egy park, akkor tényleg én voltam hülye... :D Táblát azért kitehetnének...
Nem ragozom! (próbálom megúszni valahogy :-D) Még egyszer köszi!
Én is így emlékeztem. Sajnos büntettek (kerékbilincs, de nem rakták rá). Azt azért el kell mondanom, hogy a Dagály strand előtti utcán, tiltótábla nem volt, P táblákkal sűrűn kirakott útszakasz (lebetonozott "parkolósáv" tömve autókkal), a P táblákon semmi jelzés, hogy meddig tart stb. Tehát itt légy okos és szabályos. Elvileg 8000 ft a büntetés, kicsit drága strandolás volt...
A kártérítésre vonatkozóan egy óriási fejezet van a kommentárokban, számos eset, és természetesen ezen paragrafuson is alapul ügy. Az eredeti állapotot vissza kell állítani, de kétség kívül nem jellemző, hogy erre lenne gyakorlat. Ugyanis ha az aránytalan teherrel járni pénzben váltják meg és ez a jellemző, legalábbis az autóbalesetek esetén így van.
A biztosító a jívtási költségeket köteles megtéríteni, persze vitathatja, az összegszerűséget, ha pénzben fizetett célszerű olcsóbb szerelőt keresni. Illetve ha nem olyan koros a kocsi, akkor az forgalmi értékcsökkenést és más nem vagyoni kárt is be kell paszírozni Amennyiben ez nem vezet eredményre esetleg meg lehet próbálni a Békéltető Testületet. Az a baj az összeg nagysága akkora, hogy a szakértői díj miatt nem feltétlen éri meg pereskedni, de be lehet persze őket perelni, erre fel kell őket szólítani. Lehet nem éri meg nekik a pereskedés.
Kedves Balázs! Már eddig is sokat segítettél, amit köszönök, de lenne még egy kérdésem. A PTK. 355.§ kimondja, hogy " A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni." Mi annó elmentünk egy ügyvédhez, aki, amikor erre a paragrafusra hivatkoztam azt mondta, hogy valóban van ilyen törvény, de nincs rá joggyakorlat. Nem vagyok gyenge elméjű, de ha van ilyen jogszabály, akkor miért nem lehet azt alkalmazni?. Vagy melyik része nem vonatkozik rám? Nekem kárt okoztak, az anyagi károm 700 ezer forint, de a biztosító nem hajlandó csak 618 e forintot megtéríteni ebből. Mit értelmezek rosszul azon, hogy a károkozó/ez esetben az érte felelősséget vállaló biztosító/ köteles az eredeti állapotot visszaállítani? Én felajánlottam a biztosítónak, hogy itt a kulcs, csinálják meg Ők a kocsit, de nekik nem érte meg, mert egy mazda 323-hoz drága a gyári alkatrész. Vagy tényleg én látom rosszul az egészet? Nincs az a bíróság, amelyik megítélné nekem a teljes kárt? Andi
A kálvária nem semmi. Idővel átér az ügyészségre az anyag, és ott pár hónap (?) alatt döntenek, arról, hogy miként tovább. Vélhetően vádat emelnek. Nos remélhetőleg a biztosítónak ez is elég, és nem várnak mondjuk 1-2 évet a fizetéssel. Az ügyészségnek adni kell egy kis időt (néha én is tapasztalom, hogy elhavaznak) és később írásban jelezni, amiket leírtam, mármint hogy "igyekezzenek". A biztosítóval szintén írásban kell tárgyalni: leírni a részletes kárigényt, a kilóméteróra lefénykepézésének elmaradásából adódó következményeket nekik kell viselni, de itt is kiegyezést javaslok, pl 1,5 év. Szervízkönyv? Nekem bemondás alapján elfogadták, kiegyeztünk, mert pl. egy kis kocsinak általában meg van a futása (pl. női autó keveset megy... elviekben). Ha nincs ennek eredménye neki kell bizonyítani a futást. Ez egyebekben nem befolyásol mindent csak a kopó alkatrészeket (pl. motor, csapágyak). A gumiabroncs már nem ilyen, szemle kérdése. A fő szempont az életkor.
Én nem javasolnáma PSZÁF-et, nem gondolom, hogy az ő dolguk lenne. Azt kell látni, hogy ez ún. magánjogi viszony amelybe érdemben a hatóság nem tudnak beavatkozni, csak pl. bíróság, kmediáció, békéltető testület . Én ezekkel probálkoznék, fordított sorrendben, ha már a biztosító vezérté is megjártam (levélben). Ügyvédet nem javaslok, még korai, csak a pénzt visszük:)))
Üdv Péter Mindenkinek: augusztus 7-23 köött nem leszek!
Kedves Balázs! Azt hiszem valójában ügyvédhez kell fordulnom, mivel olyan hiányosságok mutatkoznak az Uniqa és a rendőrségi ügyintézésben, amivel laikusként már nem tudok megbirkózni. A gödöllöi rendőrkapitánnyal beszéltünk (legalábbis remélem), és közölte, hogy már postán elküldték az általunk kért igazolást az ügyről.Kérdeztük, hogy milyen igazolást, azt mondta, azt nem tudja. Nekünk azt mondták,hogy átadták az ügyészségnek az ügyet, az ügyészség azonban még nem kapta meg. Gondolom, valahol az éterben lebegnek az iratok. Az Uniqa úgy állapította meg a kárösszeget, hogy beírtak egy olyan km állást, amiről fogalmuk sem volt, hogy fedi-e a valóságot, mivel azt elfelejtették lefényképezni, így a hasukra ütöttek (saját bevallásuk szerint), ez által 3 év eltérés van az amortizációban. Ráadásul mindenféle kifogással élnek a kárigényünket illetőleg. A jog ugyan kimondja, hogy a károkozó, vagy éppen az érte felelősséget vállaló biztosító köteles helyreállítani az eredeti állapotot, úgy látom ebben nem partner sem a rendőrség, sem a biztosító. Azt hiszem a következő lépés egy ügyvéd, az ügyészség, és a PSZÁF lesz. Mindenesetre Ön az egyetlen, aki rövid határidőn belül reagált egy levelemre, és ezt szeretném megköszönni!!! Az Ön által leírtak egy kis bátorságot öntöttek belém, hogy ne hagyjam magam. Köszönettel Kozma Andi
Úttest és járda közötti parkolásról nekem egy eset jut eszembe a szomszédommal: egyirányú kertvárosi utca, viszonylag kevés átmenő forgalommal. Járda nincs. Kerítés előtt, tehát a kerítés és úttest között a szomszéd előtt 1m, előttünk egy autónyi hely van. (annak idején ez az oldala az utcának megegyezett, hogy beljebb teszik a kerítést, amikor épült az utca 1971ben). Szomszéd feljelentett a közter.fel. nél, hogy kötelezzen engem az udvarba való beállásra, mert ő balfasz, nem fér el, nem tud tőlem rákanyarodni a kapujára, ééééén akadályozom a szemetesautó, csilingelő autó közlekedését, holott én nem állok 1 centit sem az úton, ő meg 1,5 métert. Közterfel hivatalból kijön, fényképez, röhög, határoz, kijön, tájékoztat, hogy ez hülye, mit akar, de nekik el kell járniuk, ha már hivatalosan panaszt tett. Most már van róla határozatom, hogy akár 3 autó is egymás mögött megállhat előttünk. Pláne az egészben, hogy akkor ők vállalkoztak, de nem kértek telephely-engedélyt az önkormányzattól, (2000-ért feljelenthettem volna őket), és a kisteherautó nem tudott ráfordulni a kapura. Azóta kiszélesítették a beállót, és lám már nincs is problémájuk.
Sajnos ilyen a KRESZ, már nem egyszer nekifutottak, hogy rendbe rakják. Azon én is sokat gondolkodtam, hogy a jogszabályok az embereknek szólnak, mégis spéci ismeretek kellenek, hogy értelmezni lehessen.
Így is úgyis alatt azt értem, hogy nem kizárt az általad említett értelmezés, de én inkább másikat ismerem, mint gyakorlatot.
Ez a legnagyobb bajom a jogszabályokkal (amit már az előbb egy másik témában is kérdeztem Tőled), hogy az egymás mellé rendelt elemeket nem világos hogy hogyan kell együttesen értelmezni, illetve logikai relációba kapcsolni.
Konkrétan, ha le van írva az (1)-ben, hogy hol szabad megállni, és ott figyelembe veszi a (2)-(5) eseteket is, akkor szerintem, így együtt ennek teljes egységet kell alkotnia, tehát a megállás minden esetére vonatkoznia kell (már ott, ahol amúgy a KRESZ érvényes). Ezzel szemben utána ott van még a (8) bekezdés, ami külön definiálja a járdán parkolás lehetőségeit. Minimum az lenne a korrekt, hogyha az (1)-ben utalnának a (8)-ra is, nem csak a (2)-(5)-re.
Borzasztó, hogy elvileg mindenkinek ismernie kell a rá vonatkozó jogszabályokat, de hiába elérhető a jogszabály, ha annak értelmezésére 5 év tanulás és 15 év szakmai gyakorlat kell....
Azt írod: "És lehet így úgy értelmezni." Kösz, korrekt. egyik rendőr így értelmezi, másik meg úgy. Egyik önkormányzatnál parkrongálás, a másiknál nem.
"de ha csak az úttesten lehetne megállni, akkor nem lenne pl. a megállni tilos alatt tiltó kiegészítő tábla, ha máshova ki akarnák terjeszteni a tilalmat pl. útpadka)." Ilyet csak lakott területen kívül láttam, ott pedig a jogszabály az úttesten kívüli megállást preferálja. De mondjuk ha van erre példa lakteren belül is, akkor is furcsa egy fordított gondolatmenet.
Ugyanilyen furcsa fordított gondolatmenettel a BKV vonaljegy átszállásra is jogosít, mert ráírták, hogy bélyegzős érvényesítés esetén 60 percig érvényes. Na most, mivel egy vonal menetideje kisebb mint 60 perc, nyilván nem írták volna rá ha ezzel nem lett volna valami külön céljuk. Vagy az lett volna ennek a célja, hogyha egy járat véletlenül 60 percnél tovább megy a dugóban (mondjuk Rákospalota - Pasarét) akkor a 61. percben megbüntessenek? Ugye nem?
rviden: ez igaz, amit mondasz, de csak önmagában. És lehet így úgy értelmezni. de ha csak az úttesten lehetne megállni, akkor nem lenne pl. a megállni tilos alatt tiltó kiegészítő tábla, ha máshova ki akarnák terjeszteni a tilalmat pl. útpadka).
Azért vannak a megállási tilalmak [40. § (5) bek.], mert csak ott tilos megállni, ahol felsorolja.
