"Szóval, akkor mi a helyzet, ha a bekötéstől kb 80cm hosszon még 14x14-es felfelé, aztán kb 6m 180-as csővel bélelt? (a 14x14-est is kibélelem, megcsinálom saválló lemezből, 14x14-re, egészen leig. " <<------- ezzel :-)
1. Az elszívó valószínű, hogy a gázkazán beüzemelése után lett felrakva. Nincs is semmi gond, ha a két készülék egymással reteszelve van (tehát egyszerre nem mehet a kettő). Ezen kialakítást a GMBSZ szabályozza, nem tudom pontosan mióta, de egy jó ideje az biztos.
2. A bélelés nem kötelező, ha számítással igazolni tudják, hogy kondenzáció a kéményen belül nem jön létre.
3. Koncentrikus csövet ilyen hosszon biztos nem húzhatsz bele (a magassághatárt a benne elhelyezett ventilátor teljesítménye limitálja, nem az hogy mennyire hűl le az égéstermék, hiszen az egy kondenzációs kazánnál még jó is, sőt kötelező)
4. Minden zárt égésterű kazán működhet az általad leírt módon, ezt úgy hívják, hogy osztott, vagy szétválasztott rendszer (csak más szerelvényt kell venni a készülékhez) Te valószínű, hogy csak így tudnád megoldani.
5. Ha radiátoros fűtésed van akkor nem érdemes kond kazánt venned, csak akkor, ha van padlófűtésed, falfűtésed vagy mennyezetfűtésed, vagy ha időjárásfüggő a szabályozásod.
6. Ha a fent említett fűtési rendszerek valamelyikét alkalmazod, tehát kihasználod a kond kazán többlet tudását (égéstermék kondenzáció rejtett hőjét), akkor 1-2 éven belül megtérül az árkülönbség.
7. A Junk... kazánról csak annyit, hogy az egyik legolcsóbb ......
Vettem egy lakást, mint laikus nem ismerem a fűtéses témákat, így nem tűnt fel hogy szabad égésterű cirkó van egy q nagy elszívóval egy légtérben. Ez a kialakítás mióta tilos? Volt olyan időszak hogy lehetett ilyenre legálisan engedélyt kapni?
A kéményseprő ráírta a papíromra hogy kéményt kéne bélelni. Namost ez is kötelező gázkazánhoz tudtommal, volt olyan idő hogy nem volt kötelező?
Azért érdekel mindez, mert nyilván nem akarom így hagyni a rendszert, hanem egy korrektül megcsinált turbós cirkót szerenék üzembe állítani, és ha sumákolt az előző tulaj akkor rejtett hiba címén ki akarom vele fizettetni az átalakítást.
2. Technikai megvalósítás:
Bélelés: BM épületről van szó, földszintes lakás, úgyhogy nem rövid a kémény - számoljunk mondjuk 20 méterrel. A sima bélelés tudtommal 10k HUF körül van folyóméterenként, mennyibe kerül a turbós koncentrikus bélelés? Kéményes turbónak tudtommal van egy max magassághatára, gondolom a füstgáz extra hűtése miatt, ez hogyan alakul?
Kazánválasztás: Olyat hallottam, hogy olyan zárt égésterű kazánok is vannak, amik nem kéményből hanem pl oldalfalról szedik a levegőt. Van ennek a megoldásnak hátránya? Olyat hallottam hogy ilyenkor a levegő nincs előmelegítve ezért kevésbé hatékony a fűtés, lehet ezt számszerűsíteni? Mennyire érik meg a kondenzációs kazánok (hány év a megtérülés egy normális darabnál), ill hova kerül a kondenzátum? Kazánmárkák: Junkers-et tudok olcsón szerezni ha minden jól megy, minőségre van panasz?
Na hirtelen ennyi jutott az eszembe, köszönöm a segítséget előre is. :o)
Akkor ne foglalkozzak azzal a rövid 14x14-es szakasszal a kéménynél? (a kályha 2 füstjárata is 14x14-es, tehát akkor nem 4m, hanme 5m lesz a füstjárat. Ezekből is csak 2m a leszálló, 3m felszálló. ) Most nem tudom, melyik megoldással értettél egyet...
Fő probléma maga a szerszám. A többi részletkérdés. Ekkora koronafúró, vagy homlokmaró eszméletlen összeg. Marad a barkács. Ott meg az a kérdés, mi bírja ki, hogy nagyszilárdságú kéménytéglát faragjak vele. Kútfúrók vajon hol szerzik be a vídiás fúrófejeket? (ott van standard méretben 160-as) Egy próbát megér az is, ha vastagfalú 160-as csövet megfogazok, majd túlhevítés/olajban hűtés. Még utánanézek, hogyan is lehetne valamit kezdeni ezügyben. A fúrás is csak kézi lehet, vagy lassú motoros, mert különben szétrázhat mindent...
Nem kispalyas otlet!!! Ha megcsinalod, mindenkeppen fenykepezz, tokre tetszik!
Vagsz egy fakockat, ami kicsit lotyogosen de passzol a kemenybe. Kozepere lyuk. Lukban a tengely, alul valami alatet+csapszeg hogy a fakocka ne essen le. A kocka felett meg valamilyen marotarcsa a tengelyen, ami a melot csinalja. Igy a kocka biztositja a folyamatos megvezetest.
Mondjuk a megvezetes felul is lehetne, akkor passzentosabb lehetne mert e frissen mart lyukban menne, csak valahogy el kellene kezdeni a cuccot.
Amúgy az is eszembe jutott már, hogy azt a kritikus kb 1 métert valahogy felfúrom 160-asra, hogy belemenjen egy ekkora béléscső. Az az 1 cm, ami kijönne a tégla közepénél, nem hiszem, hogy sokat befolyásolna a stabilitáson, viszont a huzatviszonyokat átalakítaná. Akkor az az 1 méter 160-as lenne, felette a többi 6m 180-as, végig bélelve. Azt még nem tudom, hogy ez a bővítés milyen szerszámmal lenne lehetséges, de utána fogok nézni. (hátha létezik ilyen) A felső 30cm még akár vésővel is elérhető a födém felől, de a többihez valami fúró kell. (talán, mint a kútfúrók szerszámai?)
És mi a véleményed arról, amit írtam? A saválló csöves bélelés rendben, 180-as csővel kibélelem. Felül feljebb viszem 1m-el. De a bekötésig nem tudom visszaszedni, mivel 3 helységben kellene utána helyreállítani vakolatot, festést, stb. Szinte a teljes földszintet festetni kellene akkor. Szóval, akkor mi a helyzet, ha a bekötéstől kb 80cm hosszon még 14x14-es felfelé, aztán kb 6m 180-as csővel bélelt? (a 14x14-est is kibélelem, megcsinálom saválló lemezből, 14x14-re, egészen leig. Így a kondenzációval nem lesz probléma. A huzat a kérdés! Az hogyan alakul vajon?
"A kályha bekötőcsöve is csak 14x14 cm gyárilag"- persze, ekkorát építenek be kicsi, meg nagy cserépkályhánál is :-(
Ha az enyém lenne a kémény én visszabontanám a bekötés alatt 50 cm-ig, rakatnék egy 20x20 cm-es kürtőt, bele egy 18-20 cm-es átmérőjű saválló csövet + az idomokat. Mert ha csak simán felbővíted a kéményedet bélelés nélkül, akkor az a veszély áll fenn, hogy a nagyobb kürtőt nem bírja kifűteni és kátrányosodni fog továbbra is. Ha van benne béléscső, akkor nyugodtan kátrányosodhat nem üti át a falazatot, lefolyik a kondenzedénybe.
Ez érdekelt, de ezek szerint nem érdemes foglalkozni a mostani kémény bélelésével. A mostani kémény sima "egy téglás", a következő lépcső a "másfeles", ami kb 20x20-as lenne.
Kéményt átnéztük, különösebb lerakódás nincs benne, koromzsákban is kb fél lemezvödör kátrányos cucc volt csak. A kályha járatait megkukkoltuk a tisztítónyílásnál, kikotoruk, de a 4m füstjáratból kb 5l szemét jött össze. A kémény szinte végig lakótéren megy keresztül (ezért is költséges a visszabontatása), tehát csak a felső max 2,5m megy fűtetlen térben, de ebből is kb 1,3m tetőn kívül. Az megoldás lenne, ha a földszint födémjéig szednénk vissza a kéményt, és innen raknánk újra fölig? Így a kályha bekötési pontja, és az új kémény között maradna kb 1m 14x14-es függőleges járat, de fölötte lehetne 5-6m nagyobb átmérőjű kémény. (a cserépkályha bekötő csöve is csak 14x14 gyárilag) Felfelé max 1m-rel még meg lehetne toldani a kéményt, tehát ennyivel magasabb lehetne, mint most. Életképes lehet ez?
Akkor még az lehet a gond -tapasztalataim alapján- , hogy a járatok is el vannak kátrányosodva. Ha a kémény kátrányos valószínű, hogy a kályha is a hőcserélő miatt. Rakasd át, de legalábbis a járatai tisztíttasd meg! Tudom, hogy két év alatt nem kéne tönkremennie, de ez a fűtéspatkó elég kellemetlen dolgokat produkál, plána ha még a fa is nedves.
A téglacsere egyébként megszűntetné az okot is, hiszen ez annyit jelent, hogy új kéményt kellene építened nagyobb átmérővel, bélelve :-).
A vizes cserépkályhákat egyébként nagyobb járatokkal kellene rakni, mint a simát, pont a kátrányosodás miatt. (szomorú, hogy egy kályhás szakember ezt nem tudja)
Az öregedéknél gondolom nincs benne fűtéspatkó.
Huzatfokozó szívófejet hiába raknál rá, nem lenne jobb, inkább a kéményt kellene megmagasítani kicsit nagyobb keresztmetszettel, persze csak ha esztétikailag megengedi az épület.
A nyílászáróidat azért kérdeztem, hogy milyenek, hogy kap-e elég levegőt az égéshez a kályha.
A kémény a nyomvonalán végig fűtött téren megy keresztül (persze a tetősíkon kívüli részt kivéve)? Ha viszont padlástered van (ahol ugye hideg van) ott érdemes hőszigetelni a kéményt.
A kor jobb mint a negyzet az termeszetesen azonos keresztmetszetre vonatkozik. Tehat egy 14x14 negyzet, ami 196cm2 az rosszabb mint egy 196cm2 kor, ami kb 16cm atmeroju.
a 13 atmeroju kor az 133cm2. a koralak elonye nem kepes ellensulyozni a 30% keresztmetszet csokkenest.
A téglacseréhez: nem gondolom, hogy ez a megoldás, mivel az okot nem szűnteti meg, csak tüneti kezelés. (ez kb 2-3 éve lett rakva!) A fa? Na igen, ez nem mindig a legjobb. Mindig keményfa van csak, tehát akác, cser, tölgy, de volt berkenye is. A baj inkább a nedvesség. Nem egyszerű "2 éves szárított fát" venni. (ja, vegyek 2 teljes évit, aztán mindig elég a következő? Persze. Csak nincs hirtelen 300 rongyom tüzelőt venni. :( A tüzelésről: nem folytom le korán, ez alap. Az a bajom, hogy most (kb 10C kinti hőmérséklet) a hamuzó ajtaja kicsit nyitva is van, akkor sem az igazi. (így elmegy, de ha csak a huzatszabályzó tárcsa van nyitva, kevés)
Másik kémény építéséhez szét kell verni szinte az egész lakást, mivel az épület közepén megy felfelé, és szinte minden helyiségnek a sarkát érinti, így ez kilőve. A kémény tuti, hogy kicsi? Azért kérdezem, mivel az öregemék házánál is van egy ekkora kályha, ami ráadásul 5 aknás, mégsem csinál ilyet. A kéményük 14x14-es, és majdnem egy méterrel kisebb, mint a miénk. (ezért nem értem) A huzat abban sokkal erősebb, még a hangján is hallatszik, vissza sem jön füst. Igaz, hogy az normál, régi típusú ajtóval szerelt, valamint a tűztér rostélya teljes felületen benyúlik a tűztér alá. (nálunk csak az első 30cm, utána tömör) A béléscső miatt tuti kisebb lenne a huzat? Azért kérdezem, mert azt írják mindenhol, hogy a kör keresztmetszetű kéményben eleve erősebb a huzat, mint a szögletesben. Huzatfokozóval mi a tapasztalatod? Érdemes venni ilyesmit? (sok típus van, ezért érdekelne, melyik működik is)
Az egyik probléma, hogy ez a cserépkályha nagy egy 14x14 cm-es kéményhez. Benne van a fűtéspatkó, ami ugye nagyon lehűti az égésterméket, ergo kisebb lesz a felhajtóerő (huzat), tehát nagyobb átmérőjű kémény kell hozzá. Ami nem biztos, hogy jobb is lenne, mert a nagyobb keresztmetszetet még nehezebben fűtené ki és a kondenzálódás (kátrányosodás)továbbra is fennmaradna. Ha ebbe beleraksz egy 130-as saválló csövet akkor még ennyi huzatod sem lenne, de nem is szabad, mert a kályha bekötőcsöve 14x14 cm-es és a kémény sem lehet kisebb keresztmetszetű. A foltosodáson nem tudsz segíteni, csak téglacserével (új kémény). Milyen fával tüzelsz? (kemény vagy puha, mikori vágás, mennyire száraz?) Mikor fojtod le a cserépkályhát? Amíg lánggal ég a fa addig kell neki rendesen levegőutánpótlást adni (nem kell félni, hogy kimegy a meleg a kályhából), ha már csak izzik, akkor szabad elzárni a levegőt. Ha esetleg új kéményt építenél akkor minimum 16, de inkább 18 cm-es átmérőjű bélelt kéményt építs hozzá.
Amúgy arra is gondoltam, hogy az nem befolyásolja a visszafüstölgést, hogy a tűztér relatív nagy átmérőjű? A kályha 63cm széles, 106cm hosszú, és 2m magas. Huzatfokozók hogy néznek ki? Tudtok ajánlani valami hatásosat, beváltat? Köszi előre is.
Kis segítség, tanács kellene a következő problémára: Cserépkályhát rakattunk 2 éve, amiben vizes hőcserélő is van, valamint a tűztér ajtó is a most divatos nagyobb méretű. A kémény, amire rá lett kötve egy 14x14 méretű, pár éve rakott kémény. A problémám az, hogy nem vagyok megelégedve a huzattal. Az ajtónál kicsit visszafüstöl nyitás után, hiába meleg már a kályha. A kialakítása 3 aknás, ahol elől van a tűztér, hátul van 3 járat, amiből a középső vakjárat. A kémény a tetőtérnél már kezd barnulni, tehát kicsapódás van benne. Erre azt mondták, hogy valószínű túl hideg a füst, ami kimegy. Arra gondoltam, hogy veszek 130-as saválló kéménybélelő csövet, és belehúzom fentről. Szerintetek ettől jobb lesz a huzat? (14x14 szögletes tégla, vagy 130-as cső, saválló huzata a jobb?) Így remélem, hogy a kondenz sem jön többet át. Esetleg huzatgyorsító még a kémény tetejére? (most 7m a földtől a fedlapig mérve függővel)
Ha a samott illesztés rossz akkor azt egy "füsttömörség próba" elvileg kiszűri, hacsak nem hőszigetelt az a sch.... kémény. Ha füsttömör akkor viszont a barnás folt nem igazán érthető. Megrendelt vizsgálat a helyi közszolgáltatótól .... (esetleg 4-5 gázolajos tamponnal meg szivacsdugóval te is megoldhatod, hacsak nem szurkos a kémény) Inkább a kéményseprő úgy Ő a felelős....
Az a helyzet, hogy okosabb én sem nagyon lettem, látnom kellene, de sajnos siófoki vagyok. Csak az lehet amit írtál is, hogy valahol vagy az eső szivárog be, vagy a füsttömörsége nem megfelelő a samottcsövek illesztésének. Bocs, de így látatlanban nem tudok okosat mondani, elég speciális az eseted. Szerintem vedd fel a Pest megyei sch...-es területi képviselővel a kapcsolatot!
helló Siókémény, na időközben voltam fent a tetőn. Nem lettem okosabb... - a samottcső vége és a fémkalap szája közti hézag nincs kitöltve tőmitőanyaggal, itt juthat be eső - a kalap és a fedlap között is sziloval van tömitve, már elengedte egy-két helyen, és beszivároghat az eső - a tetőn kivüli részen a folt közelről nézve viszont barnás szinű!
Lehet hogy ahol lent a cserépkályha betorkollik a Sch..-be, ott valahogyan füst juthat a könnyűbeton elem és a samottcső közé? Ezt tudnám még elképzelni! Merrefelé dolgozol? Pest megye esetleg? köszi dattis
Ha megszámolom a téglasorokat, a kémény kitorkollása kb 135 cm magasan van a kéményseprő járda felett, a szabvány szerint ez max 120 cm lehet, továbbá nem megfelelő szélességű, nincs korlátja és lábdeszkája és a kéménytestre van rögzítve, ami tilos.
Egyébként nálatok párban járnak a kéményseprők, vagy amíg a kéményseprő az egyik oldalról kotja, te a másik oldalról ellenőrzöd őt? ;-D
