nekem is eszembejutott hogy több él egyhelyütt, de ami ezt a feltevést gyengíti, az az, hogy az én Berényi-Keke szül.akv-i kivonatnál is Kecső Barbara és Balogh Pál a keresztszülő, és a Bógyi-Bódi - nál is, illetve a Balogh-Kecső gyerekeknél is Berényi-Bógyi házaspár a keresztszülő... és a Johannesnél is oda-vissza :-) így már sztem kicsi a valószínűsége, hogy egy rokonsági körben, két Andreas Berényi legyen... én úgy gondolom... mert akkor ha már annyira "együvétartoztak", akkor miért nem voltak egymásank a sógorai egy bejegyzésben sem??? :-))
> 1769-ben Bógyi, 71-ben Bugyi, 77-ben Bódi... mindvégig Elizabeth! Andreas mellett tűnik fel, mint keresztanya, illetve, mint anya-feleség keresztelésnél. Akkor ez [...] egy ember?! És esetleg hol ezt a nevet, hol azt használta? Vagy az ő életébében zajlódhatott le a család névváltozása?
Ekkora variabilitás megengedi, hogy egy emberről legyen szó. Mégcsak nem is külön nevekről van szó, hanem ugyanannak a névnek a változatairól, illetve írásváltozatairól, különösen, ha eltérő kezek írták... (N.B. Szvsz a hangzóközi d _betű_ a XVIII. sz.-ban még bőven jelölhet /gy/ _hangot_.)
Azt kell szerintem megérteni, hogy akkoriban még a vezetéknév nem volt olyan stabil, mint ma. A változatossága akár elérhette azt, ahogy ma az utóneveket kezeljük: ugyanaz az ember eltérő konterxtusban lehet István, Pista, Pityu stb. Sőt, néha ma sem tudjuk fejből felidézni, hogy az illető Kiss vagy Kis, Veres vagy Vörös...
"Bugyi névnek semmi köze a létigéhez. A névadás magyar, mert puszta személynévből származik. A személynév a szláv Bod név -i kicsinyítőképzős alakja. Ennek -a kicsinyítőképzős alakja is helységnév alapjává vált: Budáé." 1977-es hozzászólás!
1769-ben Bógyi, 71-ben Bugyi, 77-ben Bódi... mindvégig Elizabeth! Andreas mellett tűnik fel, mint keresztanya, illetve, mint anya-feleség keresztelésnél. Akkor ez rumci, szerinted egy ember?! És esetleg hol ezt a nevet, hol azt használta? Vagy az ő életébében zajlódhatott le a család névváltozása? De a lényeg ez tuti 1 ember?!!! mert ha igen, akkor nagy változások zajlanak le a fejemben :-))
Mivel 1775-ben a feleség: Elizabeth KEKE-KELE... ??? Értitek ezt?! Nem stimmel, mert ha a fent említett 3 név ugyanaz, akkor nem lehetett 75-ben egy Keke-Kele az én Josephusom anyja... vagy akkor törvénytelen lenne... vagy a Keke-Kele elírás és mindvégig Bódi-Bugyi-Bógyi volt a feleség-anya...
(+bonyolító tényező: 1767 - Andreas Berényi - Elizabeth Méray ad életet Adamus és Eva ikerpárnak...)
Kapula, Kapolla: Ez igen messzire vezethet. Felfogható egyrészt a lat. capella 'kis köpeny' alakváltozataként (a kicsinyítő képző cseréjével). Így köthető lehet a belső latinitáshoz (azaz egy más nyelvi név latinosításaként), de újlatin bevándorláshoz is. A szó ind nyelveken is létezik, így akár cigány is lehet, de találtam a Kapolat egy kabballista rabbi neveként is.
Dzsupin: Csehországtól Oroszországig előforduló névről van szó. Ez egy Džupa személynévhez tartozó apa- v. anyanév. A Džupa vezetéknévként is kimutatható pl. cseh területről. A lengyel megfelelője Dziupa, amely arra utal, hogy a cseh dž egy -- csehben nem létező -- lágy dz hangot helyettesít. Ez esetben ez a név összevethető a dzekálós nyelvjárásokban ejtett cseh-szlovák ďupa ~ dupa közszóval, melynek jelentése 'bab, zöldség; ülep'.
Bolfán: 76 ilyen tétel van a horvát telefonkönyvben. Az -an biztosan délszláv személynév- és kicsinyítő képző, a Bolf pedig nem lehet más, mint a bilabiális w-vel ejtett német Wolf személynév. (Ilyen hanghelyttesítésre magyar példa is van: n. Wächter ~> m. bojtár, bakter) Bolf-ból 150 van a horvát telefonkönyvben. (De ha hozzájutok a FNESz.-hez és benne lesz az említetted horvát Bolfán[/ig település, akkor leellenőrzöm magam.)
> Az orosházi evangélikus anyakönyvekben 1853-ig kövezkezetesen Kvanka Zsuzsannát írnak, akinek a férjének neve Szabó Sándor, 1853 után pedig következetsen Vanka Zsuzsannát, akinek a férjének neve szintén Szabó Sándor.
Szerinten itt tévesztésből eredő névcsere történt, amelyet az anykönyv fixált. Adott esetben ezt elősegíthette az, hogy ezzel az "entrópia nőtt", vagyis egy ritka névből egy gyakorbb lett. Ugyanilyen átjárás lehetséges más nem összefüggő, de hasonló nevek közt is, mint teszem azt a (Hraskó >) Raskó és a Racskó. De ezek mögött nincs olyan hangtani motiváció pl. hogy a szókezdő msh.-torlódást a magyarok feloldották. (A XIX. sz. közepén a szókezdő kv-ra nem is működött már ilyen szabály a magyarban, vö. régi kotta, újabb kvóta, kvalitás, kvarc stb.)
Egy fenti váltást elősegíthetette pl. az egyházszolga időközbeni cseréje. (Az új farár ragaszkodott a saját elhallásához.)
> El lehet ezt dönteni névtanilag?
Én magam az azonosságot valószínűnek tartom, de erről névtanilag nem dönthetünk, mivel ilyen motiváció nem vethető fel.
Az azonosság szerintem feltételezhető, ill. megpróbálhatod anyakönyvi kutatásokkal kizárni, és ha ez nem sikerül, akkor véleményem szerint az azonosság ténye felhasználható a továbbiakban. Néhány ilyen kizáró feltétel az én amatőr megközelítésemből: - Polgári anyakönyvek (ekkor már kellettek hogy legyenek az ág. ev. hitkösség matrikáriáival párhuzamosan) - A 1853 előtti Kvanka Zs. esetleges testvéreinek nyomonkövetése (ott is van Kvanka > Vanka váltás?) - Az 1853 utáni Vanka Zs. kutatása: köthető-e olyan felmenőkhöz, testvérekhez stb, akik 1853 előtt azonosíthatók (és milyen névvel)?
> 1757 - Balla Lukács szerepel a gyermeke születésénél 1759 után már Bulla Lukács
A Balla és a Bolla a Barlabás < Barnabás < Barabás név ismert változatai. Palóc környezetben a mgh.-k közti hosszú msh.-k máig hajlanak a lágyulásra, így a Bolya lehet az aktuálisan ejtett változat.
Kimaradt tehát a Bulla és ennek Bula, Bulya változata. Elképzelhető, hogy az adott kornyéken a Balla > Bolla mgh.-záródási tendencia nem állt le, hanem még zártabb Bulla alakot is eredményezett és alkalmazint szabad változatként élt a Bolla mellett, kb. úgy mint ma a csoda ~ csuda pár.
Ez esetben tehát szerintem ez vázolható fel: - Kiindulunk egy anyakönyvről anyakönyvre hagyományozódó Balla névalakból, amely már nem tükrözte az ejtést, mert az első mgh. időközben nyíltabb lett. - 1759-ben ilyen-olyan ok miatt a hagyományos írásképet felcserélték a kiejéshez közeli változattal (kicserélődött az egyházszolga?) - A név a környéken előfordulhatott o ~ u változatban, ill. palatalizált-palatalizálatlan ly ~ l(l) msh.-val (a palatalizálatlan változat lehet, hogy az íráshagyomány és/vagy egy nyelvjárást nem ismerő, ezt a hangot nem ejtő külső egyházszolga eredménye). - Valóban a XIX. sz. közepe az, amikor ténylegesen megszilárdulnak a vezetéknevek: addig ugyanazon név alakváltozatai egyben szabad változatok is voltak. Magyarul nem volt különbség pl. a Kis ~ Kiss, Vörös ~ Vöres ~ Veres stb. változatok között.
Ezen túlmenően névcserére is mindig lehet számítani (persze a XIX-XX. sz. felé közelítve egyre csökkenő gyakorisággal); és a névcsere előfordulhat hangzásban hasonló, de etimológiailag különböző nevek közt is.
> Semmi további támpont a szláv/örmény elmélethez, ezért is vagyok egy kicsit bizonytalan
Én úgy vélem, hogy egy vezetéknév kitarthat eredeti alakjában néhány generációval a betelepülés és az elmagyarosodás után, mielőtt "elmagyarosodna" az anyakönyvben.
(N.B. Egy csomó echte magyar még mindig kirívóan szláv vezetéknevet visel.)
> Itt viszont Máté, Szili...
Attól, hogy Máté volt bejegyezve, a neve még lehetett szláv Matej. A szláv utónevek esetén olyan kicsi a magyar megfelelőtől való különbség, hogy könnyen adaptálódik a környezethez (könnyebben mondjuk, mint egy örmény).
Amúgy a Szili az milyen utónév? Nekem magyarnak sem imponál...
Tüttő: Csatlakozom Kis Ádám #2015-höz és Pivovar #2016-hoz. Ez utóbbi által hozott cikk említ egy régi Tuet személynevet. Ebből -s kicsinyítő képzővel képződött a Töttös ~ Tüttös személynév, amely a Tüttös helynevek alapjául szolgált. Viszont, ha az alapnévhez -ó/ő kicsinyítő képzőt teszünk, akkor megkapjuk a kérdéses Tüttő alakot. Egész közönséges, hogy ugyanazon alapnévnek több kicsinyítő képzővel is keletkeztek származékai: az egyelemű nevek korszakában (amikor még nem voltak családnevek) ez egy bevett névképzési mód volt. (A finn párhuzam csak a véletlen eredménye.)
Csápory: Egyetértek Pivovar #2010-zel.
Téli: Kevéssé valószínű, hogy lett volna egy Tél nevű helység, és ez a név ebből képzett lakosnév lenne (tehát odavalósit jelölne). Sokkal valószínűbb, hogy egy Tél ~ Tel nevű személynévből képzett apanévvel van dolgunk, ui. az -i ~ -e ~ -a toldalék gyakran egy régi -é birtokosjel maradványa. A Tél ~ Tel alapnév lehet azonos a tél évszaknévvel, de Tel kezdetű idegen személynevek csonkulása is lehet. Ha a közelébe jutok, belenézek a Földrajzi nevek etimológiai szótárába (FNESz.): van ui. Erdélyben egy Telcs nevű helység (Beszterce vm., naszódi j.): ez utóbbi könnyen lehet ugyanennek a Tél ~ Tel személynévnek az -(c)s kicsinyítő képzős származéka. Ha a FNESz.-ben benne van ez a címszó, akkor lehet, hogy pontosabb etimológiai adatokat is hozhatok.
Dikasz: Nyilvánvalóan görög névről van szó, egy férfi személynévről, amelyből családnév lett. Azt is megkockáztathatjuk, hogy a Diké női név férfi párjáról van szó. Ez utóbbi pedig a görög panteon tagja volt, egy "beszélő" istennév, jelentése 'ítélkezés', és magyarul is anyakönyvezhető női utónév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=1499>.
Isten látja lelkem, nem akarok kapcsolatot keresni a két link között, de a 646-os beírásomat anno a kérés szerint e-mailben is megküldtem, és köszönő válasz i sérkezett rá...
Családfakutatás miatt érdekel annyira a Kvanka / Vanka név. Az orosházi evangélikus anyakönyvekben 1853-ig kövezkezetesen Kvanka Zsuzsannát írnak, akinek a férjének neve Szabó Sándor, 1853 után pedig következetsen Vanka Zsuzsannát, akinek a férjének neve szintén Szabó Sándor. Rajta kívül további Vanka ill. Kvanka nevű személyek is előfordulnak. Én meg nem vagyok teljesen biztos abban, hogy Vanka Zsuzsanna és Kvanka Zsuzsanna, illetve a két Szabó Sándor ugyanaz a személy. Ha a férjét pl. Gasparovich Eduárdnak hívnák, akkor biztos lehetnék benne :). El lehet ezt dönteni névtanilag?
Matók: Bár nem zárható ki Pivovar #2006 megoldása, de nagyságrendileg valószínűbb a magyar eredet: a gyakoriságot figyelembe véve az a megállapítás tehető, hogy az -ók végű nevek inkább magyarok, a -kó végűek inkább szlávok. Kálmán Béla (Nevek világa) felsorolja a Mató nevek a Máté magyar továbbképzései között (Mat- csonkult alak + -ó kicsinyítő képző), a Matók ennek bővülése egy további magyar -k kicsinyítő képzővel.
Polszky: Itt is egyetértek Pivovar #2002, de bővebben is hozzászólok rumci #2003, Pivovar #2006 miatt. A szláv az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan megkülönbözteti a népneveket (pl. lengyel férfi, hegyi férfi) a népet jelölő melléknevektől (pl. lengyel, hegyi). A -sky képző eredetileg csak mellékneveket képzett, a nép- és lakosneveket -ec (-ac), -an, -ák stb. képzőkkel alkották. A lakosnévi szerepben a -sky viszonylag fiatal, így csak a XV-XVI. sz. _után_ keletkezett nevekben várható. Az ezelőtt keletkezett nép- és lakosnevek, mivel ezek az elnevezések ismertek voltak az egész nyelvterületen, megtartották régi alakjukat. Csak az új alakulatokban van -sky: ebben a típusban nem véletlenül dominálnak a helységnevek származékai, mivel ezek az adott helységből való áttelepülés után keletkeztek. A régi neveken is megjelenhet a -sky, azonban ilyenkor rendszerint nem cseréli le a régi képzőt, hanem tautologikusan pluszban jön a névhez. Ide jön a híres rendező Roman Polanski vezetékneve. Tehát igen kevéssé valószínű, hogy a Polszky név a lengyel népnévből eredne, sokkal valószínűbb, hogy valamilyen Pole ‘mező’ tagot tartalmazó helynévből eredő lakosnévvel van dolgunk. Ilyen pedig számos van, még a közelebbi szláv etnikum (szlovák, lengyel, szerb stb.) sem tippelhető...
Ladits, Fer(r)ó: Egyetértek rumci #2003-mal.
Gladosovszki: Ez egy szláv lakosnév, amely egy Gladoš- (Gladošov-) kezdetű településre utal. Ez a település a g miatt nem lehetett cseh-szlovák, ill. ukrán területen. Azonban ilyen alkalmas települést nem találtam, de még a nevet sem találtam meg máshol. Annak ellenére, hogy a -vszk- torlódás miatt viszonylag fiatal névről van szó (az -ovszki rendszerint -ócki-vá lesz a magyarban). A fentiek dacára az alábbi mondható: az alapnév kétségkívül lengyel, mivel az ott ismert Gładosz személynévre vezethető vissza (N.B. lengyel nevekben a sz kettősbetű /s/ hangnak olvasandó). Feltételezhetjük, hogy volt egy *Gładoszow(-ka, ...) lengyel település, amelyet az én mai térképeim már nem mutatnak, amelyről egy telepes betelepült magyarországi szláv (pl. szlovák) környezetben, és ott kapta a nem lengyel szlávoktól a Gladošovký nevet. Ezzel azt is magyaráztuk, hogy szláv területen miért nem fordul elő a név. (Kisebb valószínűséggel az is felvázolható, hogy egy Gładosz nevű lengyel ember leszármazottai kapták ezt a nevet Magyarország területén egy olyan szláv etnikai környezetben, ahol az -ovszki apanévképzőként szolgált.)
Matúz: Pivovar #2006-tal ellentétben én ezt inkább magyar alakulatnak tartom, nem szlávnak. (Ha megnézzük a Google-val pl. a cseh doménen, szinte kizárólag csak magyar keresztnevekkel kötve fordul elő). Úgy vélem, e név eredete a német Matthäus ‘Mátyás’ személy- ill. családnév. Íly módon a Matúz leginkább a szláv eredetű Matajsz magyar párja.
Lapozz vissza e fórum 1974, 1976, 1977, 1979, 1983 hozzászólásaihoz. Nem kizárt, hogy, ugyanaz a Bugyi család Jászalsószentgyörgy "felől". Tudod, amit a redempus Berinyiről írtam Jászalsószentgyörgyről 1745-ből. Este beszéljük a részleteket.
> A Vanka-Kvanka témához kapcsolódóan volna egy szokás szerint kósza tippem: Nem lehet, hogy az eredeti név Hvanka/Chvanka stb. volt
Tetszetős elmélet, és a szókezdő h vesztése hasonló feltételek közt igazolható is magyar környezetben, vö. szlk. (hrach 'borsó' :>) Hrako > Hraskó ~ Raskó, (és éppen, ha akarom -- persze vlsz. nem akarom :) --, a gyér m. Kraskó név is ide lehetne kapcsolható eszerint).
A gond azonban az, hogy minden felsoroltad névalak -- Kvanka, Chvanka, Vanka -- már a szláv forrásterületen kimutatható. Ezek nek közszavak, így a Google-ban "site:.cz" feltétellel a cseh doménra korlátozva a kapott gyakoriság korrelál(hat) az ottani névgyakorisággal. És a magyar > cseh hatást ezen neveknél infinitezimális voltánál fogva, elhanyagolhatjuk: így a kapott arány a belső szláv néviszonyokat fogja tükrözni. (Azért választom ezt az utat, mert az on-line cseh telefonkönyv országos szinten nem kereshető.)
Chvanka = 1 előfordulás/1 oldal (Hvanka nincs: ez alakilag nem cseh-szlovák név) Kvanka = 41 előfordulás/16 oldal Vanka = 3851 előfordulás/271 oldal
Ha a Chvanka lenne a primér név, akkor sokkal nagyobb arányban kellene képviselnie magát, minthogy a chv- szókezdet gyakori a cseh-szlovákban (maguk a szavak sem ritkák: pl. szlk. chvála 'dícséret', chvíľa 'pillanat', chvost 'farok'); így nem várható, hogy tömegesen elváltozik ilyen szókezdet. Sőt, mivel a Chvankanak nem találtam megnyugtató etimológiáját, úgy vélem, ez a Kvankaból ered (mert a chv- szókezdet gyakoribb a szláv szavakban, mint a kv-).
A fentieken túlmenően nincs olyan szláv hangtani ok, ami k-t vagy ch-t szúrhatott volna be v elé.
Tehát ez az analízis is azt mutatja, hogy két független nevünk van már a csehben: Kvanka és Vanka.
Az persze nincs kizárva, hogy ezen nevek a magyar nyelvterületen összekeveredhettek, de ez csak egyedi eset, ami nem igazán képezi etimológiai mérlegelés tárgyát. Ilyen egyedi átcsapások igen nagyszámú név között létrejöhetnek, sőt, még a ?v?anka "mintához" is találhatünk további cseh elemeket, és ebben szinte csak az korlátoz minket, hogy mennyire ismerjük a cseh névkincset, pl. Vranka, Svanka.
A helyzet az, hogy ez a névtípus -- azaz, ahol egy egyszótagúvá redukált alapnévhez primer kicsinyítő képző járul -- nagyon gyakori minden nyelven. Különböző nevek -- akár egy nyelven belül, akár különböző nyelveket vizsgálva -- nagyon hasonlóvá redukálódhatnak, amikor egyszótagúvá csonkulnak. Így az egyszótagúság miatt olyan kis különbségek is szignifikánsak, amit a Chvan-, Kvan-, Van-, Vran-, Svan- stb. tagokban találhatunk.
A televízió kiapadhatatlan forrása az érdekes neveknek. Juszt is belenéztem egy műsorba, ahol a Dzsupin név keltette fel a figyelmemet. A telefonkönyv szerint jellemzően Borsod, Szabolcs és Pest megyékben elterjedt. Hangzás és földrajz alapján ukrajnai eredetre tippelek. Nyilván apanév, de miből eredhet?
Másik név a Bolfán. Van egy ilyen nevű horvát település, Varasd és Kapronca között. Ez lehet a név eredete? (Mit jelenthet?)
Érdekesek ezek a névalakulások. Az én Komár-Kolmár-Kalmár változásom is egy ember életén belül történik. Születéskor még Komár, de házasságkor és különböző tanúkénti bejegyzésekkor már Kolmár és Kalmár. Már vagy 5 éve, hogy kutattam, de úgy emlékszem, hogy ez nem volt egy lineáris folyamat, tehát a régebbi névváltozatok még fel-feltűntek egy új megjelenése után is. Halála nincs meg.
Az apja mindenütt Komár, a gyerekei mindenütt Kalmár néven futnak. Talán érdemes lenne visszanéznem az anyakönyvet, hogy a névváltozások minden esetben új pap alatt következtek-e be...
Nekem is úgy tűnt, hogy valamelyik szláv nyelvből torzult a név magyarrá, ugyanakkor kétségeket ébresztett bennem az, hogy az említett személyeknek még a környékén sincs más név, ami erősítené az idegen származás elméletét (ellentétben pl. számos örmény családdal, ahol sok házastárs kereszt- vagy vezetékneve is - sőt, olykor mindkettő - jellegzetesen "nem-magyar"). Itt viszont Máté, Szili... Semmi további támpont a szláv/örmény elmélethez, ezért is vagyok egy kicsit bizonytalan. Tudom, ezt már másféle kutatás feladata megfejteni.
A finnben ez leányt jelent, de kevés a valószínűsége annak, hogy ebből magyar személynév keletkezett volna.
A földrajzi nevek etimológiai szótára (Kiss Lajos) azonban segít a lent említett Baktüttős helységnév révén. (A Pacsatüttőst KL nem említi.) Eszerint ez a név beletartozik egy családba, amelynek Töttös tagját elemzi a szótár. Ennek névadója egy Tuteus-nak írt nevű személy lehet, amely végsősoron a tő 'földben lévő növényi szár' szó lehet.
