Gratulálok, nagyon tündéri az unokád! Az én kislányom is pont így nézett ki (talán 18 éve), de azóta eltávolodott az öreg gépektől. Most már jobban érdekelné egy új autó! :-)
A másik megoldás a magascsuklós. Itt a lánctagok több darabból állnak, akár eltérő anyagból is készülhetnek. Gyakorlatilag két sínből és a hozzájuk erősített talpból állnak, amikre a terep jellegétől függően kapaszkodókat is lehet csavarozni. A tagokat összekötő csapszegek magasabban vannak, a talajjal nem érintkeznek, tömítésük, kenésük is megoldott, ezért az ilyen lánctalp élettartama jóval nagyobb, felépítése miatt javítása is lehetséges. A nagyobb teljesítményű traktorokon, építőipari gépeken inkább ezt a megoldást alkalmazzák, de ilyen a már bemutatott Zetorok lánctalpa is. Magascsuklós lánctalp a Bolgar TL-30 traktoron:
Természetesen nincs olyan, hogy egységlánctalp. Nagyon sok gyártó alakított ki különféle saját megoldást, bár a sikeresebbeket mások is átvették, de szabványosításról szó sincs. Több különféle megoldás létezik mind a lánctalp felépítésében, mind a felfüggesztés módjában. Kezdjük az egyszerűbbel, a lánctagok kialakításával. A lánctagok kétfélék lehetnek: alacsonycsuklósak és magascsuklósak. Az alacsonycsuklósakat egy darabból öntik és csapszegekkel rögzítik egymáshoz. Itt a csuklópontok leérnek a földre, nem védettek a szennyeződéssel szemben, gyorsabban kopnak és ilyenkor az egész tagot és a csapszeget (gyakorlatilag az egész lánctalpat) cserélni kell. Előnye viszont a simább futás, kisebb zaj, nagyobb sebesség. Az alacsonyabb élettartam katonai felhasználás esetén nem annyira hátrány, az előnyei kiegyenlítik. Mezőgazdasági traktoroknál leginkább kisebb és közepes teljesítményű szovjet gyártmányoknál fordul elő. Ilyen felépítésű pl. a DT traktorok lánctalpa:
Az erdészeti célú Onyezsec traktorok is alacsonycsuklós lánctalpon futnak (ez a gép Gödöllőn látható):
Köszi a doksit cserébe itt egy pár kép a Mávag jelenlegi állapotáról,sajna az első hidat kovácsolnom kell mert el van menve a derékszögelése és feszül,de azért már alakul a dolog,és a két régi esztergám amiket a közelmúltban hoztam haza
"Ezek mennyire voltak elterjedtek Magyarországon?"
Nem tudom, melyikre irányul konkrétan a kérdésed. A lánctalpas traktorok úgy általában eléggé elterjedtek voltak a magyar mezőgazdaságban az ötvenes-hatvanas években, mivel a nagy vonóerőigényű munkák csak velük voltak megoldhatók. Aztán a nagyteljesítményű összkerékhajtású traktorok elterjedésével fokozatosan visszaszorultak, a hetvenes években már csak 2-3 % volt a részarányuk. A múltkori képeken láthatók nálunk nem nagyon dolgoztak. A Zetor-2023-mal egy kategóriába tartozó keskeny szőlőművelő lánctalpasok közül a Bolgar TL-30 és 45 típusok és a szovjet T54-V üzemeltek nagyobb számban. A középkategóriában a szovjet DT típusok voltak eltejedtek a mezőgazdaságban. A nagyobb teljesítményűek, mint pl. az Sz-100, T-130, inkább földmunkákra valók, a mezőgazdaságban speciális, nagy vonóerőigényű munkákra használták őket, mint a mélylazítás, melioráció.
Végre sikerült egy régóta hiányzó darabbal pótolnom a dokumentációimat! Meg mellé jött valami más is! Nézzetek át a Csepel Auto topicba, ott megnézhetitek! Csak félig OFF... :)
Üzenet nem jőtt,a difit sajna nem ismertem fel,hamarosan teszek a Mávagról képeket elkészült a henger a dugóval stb csak előtte felpersejezem összerakom stb.
Hú, mindenkinek köszönöm, most ide vagyok szögeződve...:)) Arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire tekinthető szabványosnak a lánctalp? Minden gyártó cég maga tervezte lánctalpat használt? Van olyan, hogy szabványos egységlánctalp? A weblapomról: köszönöm szépen, aug. végétől lesz újabb feltöltés (addig nem nagyon vagyok otthon), utána már talán 2-3-4 hetente...
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget SZMD motor ügyben! Ha valakinek további ismeretek jutnak birtokába kérem ossza meg velem! Üdv. mindenkinek
Vélemény
Belsőség
Ez meg nagy.
Ez is egy kis aranyos.
