Ennek alapján akkor lehetne azt mondani, hogy a Gyöngyöstarjánban 1720-as összeírásban szereplő Bollya András megegyezik az 1715-ös összeírásban szereplő Balla Andrással?
Én nem mernék ennyire definit lenni, pl. Mi az iskarapja az egyik kedvencemben az Iskarapja fülét!-ben? Még az is is lehet, hogy a Karafiát és az Iskarapját! összefüggenek...
Az ilyenekben a kérdéses tag nem szokott értelmes lenni: a lényeg hangzásában hasonlítson az eredeti, kiváltani szándékozott istensértéshez. A többi már esetleges: esetleges, hogy hirtelenjében milyen hasonló hangsort ejt az illető, és az is esetleges, hogy a spontán létrejövő ilyen kiszólások közül melyik stabilizálódik, és terjed el szélesebb körben. Ki tudja, az illető talán a Krisztusát! szólással akart élni, és gyorsan a szomszédja vezetéknevére cserélt, elvégre a Kara gyakori magyar név (csak Kara János[né]ból 23 van a telefonykönyvben). Az itt másodlagos, hogy ez eredetét tekintve tényleg török eredetű, 'fekete' jelentésű személynév.
De ha kiindulunk abból, hogy a Karafiát! és az Iskarapját! összefüggenek, akkor a kara mindeképp másodlagos. Mivel hirtelen nem találok s(z)kara- kezdetű, vagy erre hajazó blaszfémiát, amely a kara- és iskara- közös alapja lehetne, inkább az iskarapja a primérebb, mivel a szókezdő is lekopása könnyebben magyarázható, mint a betoldása.
> Ó, értem! Nem: a Máté és a Szili a feleségek családnevei.
Az én feleségem is magyar (családnévileg is), miközben én szlovák vagyok (családnévileg is). Ez a legkönnyebb út egy idegen nevet viselő család az elmagyarosodásához.
> Csak a Karafiát(h)-hoz. [...] Szekfű-re változtatta a nevét, hogy a név a török "karanfil" (?) = szegfűből származik.
Az én adatom Kálmán Bélától való, tehát eléggé biztosnak mondható: valószínűleg ez az eufemizáló káromkodás írott dokumentumokból is kimutatható. Így igen valószínű, hogy az illető esetén népetimológiás névmagyarázattal van dolgunk. (Az oszmán-török karanfil egyébként stimmel a szegfűre. De ez hangalakilag is igen messze áll a Karafiát(t)tól.)
[LvT] >Ha a közelébe jutok, belenézek a Földrajzi nevek etimológiai szótárába (FNESz.): van ui. Erdélyben egy Telcs nevű helység
Megnéztem, ez nem tartozik ide, mert egy szláv *Telecjь 'borjú-, borjas' névből származik. Idetartozhat viszont Keresztvár (ma: Románia, Barcsaság) román neve: Teliu. A FNESz. szerint ez az itten birtokos, prázsmári szász gerébek közül származó Teel család nevéből ered; a családnév első említése 1405: Nicolai filio Theel de Nien.
A feltételezett Tél alapnevünk tehát német személynévi eredetű (és talán a Dietrich ~ Theodoric név ismert alnémet Till(o) becézőjével függ össze). N.B. A Téli családnév nem feltétlenül a fent említett szász családdal van kapcsolatban. A fenti hivatkozás csak arra volt adat, hogy ez a név létezett, és mi volt az eredete.
>>Ez így stimmt, csak én azt véltem ki olvastam az írásodból, hogy ez azon _magyar keresztnevek_ egyike, amelyek együtt előfordulnak a szláv vezetéknévvel.<<
Ó, értem! Nem: a Máté és a Szili a feleségek családnevei.
>>Az illetőt lehet, hogy Jánként anyakönyvezték, de a faluban mindenki Janek Ďulanak, azaz kb. 'Valag Jani'-nak hívta. Az ilyen Marek nevű gyereke könnyen lesz Marekek Ďula, azaz kb. 'Valag Marci'.<<
"Janek dictus Dula"... Ismerős a séma az Ördög, Kokas stb. nevekből, ahogyan a ragadványnévből az idők folyamán családnév lett.
> ... háát.. érdekes lehetett, amikor valakinek ezt a keresztnevet adták..
Még annyit: nem _kereszt_névről van szó, hanem _személy_névről. Az egyelemű nevek korszakában egy embernek több, kor- ill. kontextusfüggő személyneve is lehetett. Az illetőt lehet, hogy Jánként anyakönyvezték, de a faluban mindenki Janek Ďulanak, azaz kb. 'Valag Jani'-nak hívta. Az ilyen Marek nevű gyereke könnyen lesz Marekek Ďula, azaz kb. 'Valag Marci'.
Vagyis a ragadványnév is személynévként funkcionál a másik személynév mellett, esetenként helyett.
Ha pedig ezt a Valagot ma Vallaghnak írnánk, akkor erről nem asszociálnánk mi sem az 'ülep' jelentésű szóra. (A Ďula és Džula távolsága ennél még nagyobb.)
> ... háát.. érdekes lehetett, amikor valakinek ezt a keresztnevet adták... "Jer ide, te kis S***!"...
Hát pedig elég közönséges, hogy ilyen nevek keletkeznek, nemde nemrég volt sajtóhír, hogy egy 'pöcs' jelentésű névvel rendelkező román úr nevet kíván változtatni? A németek pedig szinte sportot csinálnak az ilyen nevekhez való ragaszkodásból.
Nálunk is voltak ilyen nevek, de idővel lecserélődtek korrektebbekre. Érdekes módon a nemesek közt maradtak meg inkább a dehonesztáló nevek -- minthogy nekik érdekük fűzödött ahhoz, hogy meglegyen a nyilvánvaló kapocs a még oly kellemetlen nevű őssel is.
Kálmán Béla ilyen magyar neveket sorol fel: Akar, Annyok, Aszongya, Bezzeg, Fene, Fiam, Hála, Halgass, Hamar, Jólesz, Karafiát, Kitudja, Lassan, Miért~Mér, Milesz, Mindjárt, Mondok, Mosza, Ördög, Pokol, Talán, Ugyan, Uram, Vajon, Vagyon, Várjon (ezek ma is kimutatott ragadványnevek, egy részük vezeténév is). E csoport neve: szavajárási név, vagyis az illető egy jellegzetes szójárásából lett ragadványnév. Ezek egy része káromkodás, a listából pl. Karafiát (az istenfáját "rokona", vi. eufemizmus az Istenfiát! káromlásra), fene, ördög, pokol. Ennek nyomán elképzelhető, hogy a cseh illető kedvesnc káromkodása volt a ďula, és ez rajta maradt. Ez valach nyelvjárási szó, így nemigen érthető a közcsehek által, amit erősít az, hogy ennek többszörös áttétellel torzult džula alakjáról van szó, melyet az eredeti valach környezet sem ismerne fel. Feltételezhetünk egy dzekáló szikéziai embert, aki valach környezetben elsajátította ezt a káromkodást, majd áttelepult nem dzekálós cseh-morva-szlovák környezetbe, ahol ez ragadványnévként rajta maradt. A leszármazottai számára már mint semleges töltésű értelmetlen név lett.
De az inkriminált szónak van 'bab' jelentése is (meglehet ez az elsődleges: 'bab > a bab által közmondásosan kiváltott bélgáz > a hely, ahol a bélgázok előtörnek'), így ez is lehet az elnevezés alapja. (Sőt 'gyermekcipő' jelentése is van, de ezt nem adtam meg, mert úgy véltem az aktuális névvel ez nem függ össze. Ez utóbbi jelentés a gyermekcipők babszemnyi méretére utalhat.)
(N.B. Egyébként egyik közeli rokonom állítólag a gyermekkorában intenzíven eregetett szellentéseiről kapta a Tücsök nevet, és mindenki ezen szólította, nem a keresztnevén. Ilyen szkatologikus névadási motiváció minden korban élő volt.)
> Településekhez én a mapquest.com oldalt szoktam használni.
Én is, ha nincs más, de elpusztásodott településekről, vagy pár háznyi, külön nevet viselő "sála"-okról nem mindig ad infót.
> Arra számítottam, hogy régebben ez a változás gyorsabban ment, hiszen nem volt annyi dokumentum, ami az adott névváltozatot bebetonozta volna.
Ha régebben gyorsabban ment volna, akkor nem maradt volna mit bebetonoznunk :))
> Elég sok -szil utótagú település van, de a legvalószínűbb a Csornától déli irányba található Szil.
Ez így stimmt, csak én azt véltem ki olvastam az írásodból, hogy ez azon _magyar keresztnevek_ egyike, amelyek együtt előfordulnak a szláv vezetéknévvel.
nekem is eszembejutott hogy több él egyhelyütt, de ami ezt a feltevést gyengíti, az az, hogy az én Berényi-Keke szül.akv-i kivonatnál is Kecső Barbara és Balogh Pál a keresztszülő, és a Bógyi-Bódi - nál is, illetve a Balogh-Kecső gyerekeknél is Berényi-Bógyi házaspár a keresztszülő... és a Johannesnél is oda-vissza :-) így már sztem kicsi a valószínűsége, hogy egy rokonsági körben, két Andreas Berényi legyen... én úgy gondolom... mert akkor ha már annyira "együvétartoztak", akkor miért nem voltak egymásank a sógorai egy bejegyzésben sem??? :-))
> 1769-ben Bógyi, 71-ben Bugyi, 77-ben Bódi... mindvégig Elizabeth! Andreas mellett tűnik fel, mint keresztanya, illetve, mint anya-feleség keresztelésnél. Akkor ez [...] egy ember?! És esetleg hol ezt a nevet, hol azt használta? Vagy az ő életébében zajlódhatott le a család névváltozása?
Ekkora variabilitás megengedi, hogy egy emberről legyen szó. Mégcsak nem is külön nevekről van szó, hanem ugyanannak a névnek a változatairól, illetve írásváltozatairól, különösen, ha eltérő kezek írták... (N.B. Szvsz a hangzóközi d _betű_ a XVIII. sz.-ban még bőven jelölhet /gy/ _hangot_.)
Azt kell szerintem megérteni, hogy akkoriban még a vezetéknév nem volt olyan stabil, mint ma. A változatossága akár elérhette azt, ahogy ma az utóneveket kezeljük: ugyanaz az ember eltérő konterxtusban lehet István, Pista, Pityu stb. Sőt, néha ma sem tudjuk fejből felidézni, hogy az illető Kiss vagy Kis, Veres vagy Vörös...
"Bugyi névnek semmi köze a létigéhez. A névadás magyar, mert puszta személynévből származik. A személynév a szláv Bod név -i kicsinyítőképzős alakja. Ennek -a kicsinyítőképzős alakja is helységnév alapjává vált: Budáé." 1977-es hozzászólás!
1769-ben Bógyi, 71-ben Bugyi, 77-ben Bódi... mindvégig Elizabeth! Andreas mellett tűnik fel, mint keresztanya, illetve, mint anya-feleség keresztelésnél. Akkor ez rumci, szerinted egy ember?! És esetleg hol ezt a nevet, hol azt használta? Vagy az ő életébében zajlódhatott le a család névváltozása? De a lényeg ez tuti 1 ember?!!! mert ha igen, akkor nagy változások zajlanak le a fejemben :-))
Mivel 1775-ben a feleség: Elizabeth KEKE-KELE... ??? Értitek ezt?! Nem stimmel, mert ha a fent említett 3 név ugyanaz, akkor nem lehetett 75-ben egy Keke-Kele az én Josephusom anyja... vagy akkor törvénytelen lenne... vagy a Keke-Kele elírás és mindvégig Bódi-Bugyi-Bógyi volt a feleség-anya...
(+bonyolító tényező: 1767 - Andreas Berényi - Elizabeth Méray ad életet Adamus és Eva ikerpárnak...)
Kapula, Kapolla: Ez igen messzire vezethet. Felfogható egyrészt a lat. capella 'kis köpeny' alakváltozataként (a kicsinyítő képző cseréjével). Így köthető lehet a belső latinitáshoz (azaz egy más nyelvi név latinosításaként), de újlatin bevándorláshoz is. A szó ind nyelveken is létezik, így akár cigány is lehet, de találtam a Kapolat egy kabballista rabbi neveként is.
Dzsupin: Csehországtól Oroszországig előforduló névről van szó. Ez egy Džupa személynévhez tartozó apa- v. anyanév. A Džupa vezetéknévként is kimutatható pl. cseh területről. A lengyel megfelelője Dziupa, amely arra utal, hogy a cseh dž egy -- csehben nem létező -- lágy dz hangot helyettesít. Ez esetben ez a név összevethető a dzekálós nyelvjárásokban ejtett cseh-szlovák ďupa ~ dupa közszóval, melynek jelentése 'bab, zöldség; ülep'.
Bolfán: 76 ilyen tétel van a horvát telefonkönyvben. Az -an biztosan délszláv személynév- és kicsinyítő képző, a Bolf pedig nem lehet más, mint a bilabiális w-vel ejtett német Wolf személynév. (Ilyen hanghelyttesítésre magyar példa is van: n. Wächter ~> m. bojtár, bakter) Bolf-ból 150 van a horvát telefonkönyvben. (De ha hozzájutok a FNESz.-hez és benne lesz az említetted horvát Bolfán[/ig település, akkor leellenőrzöm magam.)
> Az orosházi evangélikus anyakönyvekben 1853-ig kövezkezetesen Kvanka Zsuzsannát írnak, akinek a férjének neve Szabó Sándor, 1853 után pedig következetsen Vanka Zsuzsannát, akinek a férjének neve szintén Szabó Sándor.
Szerinten itt tévesztésből eredő névcsere történt, amelyet az anykönyv fixált. Adott esetben ezt elősegíthette az, hogy ezzel az "entrópia nőtt", vagyis egy ritka névből egy gyakorbb lett. Ugyanilyen átjárás lehetséges más nem összefüggő, de hasonló nevek közt is, mint teszem azt a (Hraskó >) Raskó és a Racskó. De ezek mögött nincs olyan hangtani motiváció pl. hogy a szókezdő msh.-torlódást a magyarok feloldották. (A XIX. sz. közepén a szókezdő kv-ra nem is működött már ilyen szabály a magyarban, vö. régi kotta, újabb kvóta, kvalitás, kvarc stb.)
Egy fenti váltást elősegíthetette pl. az egyházszolga időközbeni cseréje. (Az új farár ragaszkodott a saját elhallásához.)
> El lehet ezt dönteni névtanilag?
Én magam az azonosságot valószínűnek tartom, de erről névtanilag nem dönthetünk, mivel ilyen motiváció nem vethető fel.
Az azonosság szerintem feltételezhető, ill. megpróbálhatod anyakönyvi kutatásokkal kizárni, és ha ez nem sikerül, akkor véleményem szerint az azonosság ténye felhasználható a továbbiakban. Néhány ilyen kizáró feltétel az én amatőr megközelítésemből: - Polgári anyakönyvek (ekkor már kellettek hogy legyenek az ág. ev. hitkösség matrikáriáival párhuzamosan) - A 1853 előtti Kvanka Zs. esetleges testvéreinek nyomonkövetése (ott is van Kvanka > Vanka váltás?) - Az 1853 utáni Vanka Zs. kutatása: köthető-e olyan felmenőkhöz, testvérekhez stb, akik 1853 előtt azonosíthatók (és milyen névvel)?
> 1757 - Balla Lukács szerepel a gyermeke születésénél 1759 után már Bulla Lukács
A Balla és a Bolla a Barlabás < Barnabás < Barabás név ismert változatai. Palóc környezetben a mgh.-k közti hosszú msh.-k máig hajlanak a lágyulásra, így a Bolya lehet az aktuálisan ejtett változat.
Kimaradt tehát a Bulla és ennek Bula, Bulya változata. Elképzelhető, hogy az adott kornyéken a Balla > Bolla mgh.-záródási tendencia nem állt le, hanem még zártabb Bulla alakot is eredményezett és alkalmazint szabad változatként élt a Bolla mellett, kb. úgy mint ma a csoda ~ csuda pár.
Ez esetben tehát szerintem ez vázolható fel: - Kiindulunk egy anyakönyvről anyakönyvre hagyományozódó Balla névalakból, amely már nem tükrözte az ejtést, mert az első mgh. időközben nyíltabb lett. - 1759-ben ilyen-olyan ok miatt a hagyományos írásképet felcserélték a kiejéshez közeli változattal (kicserélődött az egyházszolga?) - A név a környéken előfordulhatott o ~ u változatban, ill. palatalizált-palatalizálatlan ly ~ l(l) msh.-val (a palatalizálatlan változat lehet, hogy az íráshagyomány és/vagy egy nyelvjárást nem ismerő, ezt a hangot nem ejtő külső egyházszolga eredménye). - Valóban a XIX. sz. közepe az, amikor ténylegesen megszilárdulnak a vezetéknevek: addig ugyanazon név alakváltozatai egyben szabad változatok is voltak. Magyarul nem volt különbség pl. a Kis ~ Kiss, Vörös ~ Vöres ~ Veres stb. változatok között.
Ezen túlmenően névcserére is mindig lehet számítani (persze a XIX-XX. sz. felé közelítve egyre csökkenő gyakorisággal); és a névcsere előfordulhat hangzásban hasonló, de etimológiailag különböző nevek közt is.
> Semmi további támpont a szláv/örmény elmélethez, ezért is vagyok egy kicsit bizonytalan
Én úgy vélem, hogy egy vezetéknév kitarthat eredeti alakjában néhány generációval a betelepülés és az elmagyarosodás után, mielőtt "elmagyarosodna" az anyakönyvben.
(N.B. Egy csomó echte magyar még mindig kirívóan szláv vezetéknevet visel.)
> Itt viszont Máté, Szili...
Attól, hogy Máté volt bejegyezve, a neve még lehetett szláv Matej. A szláv utónevek esetén olyan kicsi a magyar megfelelőtől való különbség, hogy könnyen adaptálódik a környezethez (könnyebben mondjuk, mint egy örmény).
Amúgy a Szili az milyen utónév? Nekem magyarnak sem imponál...
Tüttő: Csatlakozom Kis Ádám #2015-höz és Pivovar #2016-hoz. Ez utóbbi által hozott cikk említ egy régi Tuet személynevet. Ebből -s kicsinyítő képzővel képződött a Töttös ~ Tüttös személynév, amely a Tüttös helynevek alapjául szolgált. Viszont, ha az alapnévhez -ó/ő kicsinyítő képzőt teszünk, akkor megkapjuk a kérdéses Tüttő alakot. Egész közönséges, hogy ugyanazon alapnévnek több kicsinyítő képzővel is keletkeztek származékai: az egyelemű nevek korszakában (amikor még nem voltak családnevek) ez egy bevett névképzési mód volt. (A finn párhuzam csak a véletlen eredménye.)
Csápory: Egyetértek Pivovar #2010-zel.
Téli: Kevéssé valószínű, hogy lett volna egy Tél nevű helység, és ez a név ebből képzett lakosnév lenne (tehát odavalósit jelölne). Sokkal valószínűbb, hogy egy Tél ~ Tel nevű személynévből képzett apanévvel van dolgunk, ui. az -i ~ -e ~ -a toldalék gyakran egy régi -é birtokosjel maradványa. A Tél ~ Tel alapnév lehet azonos a tél évszaknévvel, de Tel kezdetű idegen személynevek csonkulása is lehet. Ha a közelébe jutok, belenézek a Földrajzi nevek etimológiai szótárába (FNESz.): van ui. Erdélyben egy Telcs nevű helység (Beszterce vm., naszódi j.): ez utóbbi könnyen lehet ugyanennek a Tél ~ Tel személynévnek az -(c)s kicsinyítő képzős származéka. Ha a FNESz.-ben benne van ez a címszó, akkor lehet, hogy pontosabb etimológiai adatokat is hozhatok.
Dikasz: Nyilvánvalóan görög névről van szó, egy férfi személynévről, amelyből családnév lett. Azt is megkockáztathatjuk, hogy a Diké női név férfi párjáról van szó. Ez utóbbi pedig a görög panteon tagja volt, egy "beszélő" istennév, jelentése 'ítélkezés', és magyarul is anyakönyvezhető női utónév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=1499>.
Isten látja lelkem, nem akarok kapcsolatot keresni a két link között, de a 646-os beírásomat anno a kérés szerint e-mailben is megküldtem, és köszönő válasz i sérkezett rá...
Családfakutatás miatt érdekel annyira a Kvanka / Vanka név. Az orosházi evangélikus anyakönyvekben 1853-ig kövezkezetesen Kvanka Zsuzsannát írnak, akinek a férjének neve Szabó Sándor, 1853 után pedig következetsen Vanka Zsuzsannát, akinek a férjének neve szintén Szabó Sándor. Rajta kívül további Vanka ill. Kvanka nevű személyek is előfordulnak. Én meg nem vagyok teljesen biztos abban, hogy Vanka Zsuzsanna és Kvanka Zsuzsanna, illetve a két Szabó Sándor ugyanaz a személy. Ha a férjét pl. Gasparovich Eduárdnak hívnák, akkor biztos lehetnék benne :). El lehet ezt dönteni névtanilag?
Matók: Bár nem zárható ki Pivovar #2006 megoldása, de nagyságrendileg valószínűbb a magyar eredet: a gyakoriságot figyelembe véve az a megállapítás tehető, hogy az -ók végű nevek inkább magyarok, a -kó végűek inkább szlávok. Kálmán Béla (Nevek világa) felsorolja a Mató nevek a Máté magyar továbbképzései között (Mat- csonkult alak + -ó kicsinyítő képző), a Matók ennek bővülése egy további magyar -k kicsinyítő képzővel.
Polszky: Itt is egyetértek Pivovar #2002, de bővebben is hozzászólok rumci #2003, Pivovar #2006 miatt. A szláv az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan megkülönbözteti a népneveket (pl. lengyel férfi, hegyi férfi) a népet jelölő melléknevektől (pl. lengyel, hegyi). A -sky képző eredetileg csak mellékneveket képzett, a nép- és lakosneveket -ec (-ac), -an, -ák stb. képzőkkel alkották. A lakosnévi szerepben a -sky viszonylag fiatal, így csak a XV-XVI. sz. _után_ keletkezett nevekben várható. Az ezelőtt keletkezett nép- és lakosnevek, mivel ezek az elnevezések ismertek voltak az egész nyelvterületen, megtartották régi alakjukat. Csak az új alakulatokban van -sky: ebben a típusban nem véletlenül dominálnak a helységnevek származékai, mivel ezek az adott helységből való áttelepülés után keletkeztek. A régi neveken is megjelenhet a -sky, azonban ilyenkor rendszerint nem cseréli le a régi képzőt, hanem tautologikusan pluszban jön a névhez. Ide jön a híres rendező Roman Polanski vezetékneve. Tehát igen kevéssé valószínű, hogy a Polszky név a lengyel népnévből eredne, sokkal valószínűbb, hogy valamilyen Pole ‘mező’ tagot tartalmazó helynévből eredő lakosnévvel van dolgunk. Ilyen pedig számos van, még a közelebbi szláv etnikum (szlovák, lengyel, szerb stb.) sem tippelhető...
Ladits, Fer(r)ó: Egyetértek rumci #2003-mal.
Gladosovszki: Ez egy szláv lakosnév, amely egy Gladoš- (Gladošov-) kezdetű településre utal. Ez a település a g miatt nem lehetett cseh-szlovák, ill. ukrán területen. Azonban ilyen alkalmas települést nem találtam, de még a nevet sem találtam meg máshol. Annak ellenére, hogy a -vszk- torlódás miatt viszonylag fiatal névről van szó (az -ovszki rendszerint -ócki-vá lesz a magyarban). A fentiek dacára az alábbi mondható: az alapnév kétségkívül lengyel, mivel az ott ismert Gładosz személynévre vezethető vissza (N.B. lengyel nevekben a sz kettősbetű /s/ hangnak olvasandó). Feltételezhetjük, hogy volt egy *Gładoszow(-ka, ...) lengyel település, amelyet az én mai térképeim már nem mutatnak, amelyről egy telepes betelepült magyarországi szláv (pl. szlovák) környezetben, és ott kapta a nem lengyel szlávoktól a Gladošovký nevet. Ezzel azt is magyaráztuk, hogy szláv területen miért nem fordul elő a név. (Kisebb valószínűséggel az is felvázolható, hogy egy Gładosz nevű lengyel ember leszármazottai kapták ezt a nevet Magyarország területén egy olyan szláv etnikai környezetben, ahol az -ovszki apanévképzőként szolgált.)
Matúz: Pivovar #2006-tal ellentétben én ezt inkább magyar alakulatnak tartom, nem szlávnak. (Ha megnézzük a Google-val pl. a cseh doménen, szinte kizárólag csak magyar keresztnevekkel kötve fordul elő). Úgy vélem, e név eredete a német Matthäus ‘Mátyás’ személy- ill. családnév. Íly módon a Matúz leginkább a szláv eredetű Matajsz magyar párja.
Lapozz vissza e fórum 1974, 1976, 1977, 1979, 1983 hozzászólásaihoz. Nem kizárt, hogy, ugyanaz a Bugyi család Jászalsószentgyörgy "felől". Tudod, amit a redempus Berinyiről írtam Jászalsószentgyörgyről 1745-ből. Este beszéljük a részleteket.
