Méretezési tapasztalataim alapján ekkora berendezés légellátását igen kis huzathatás felemésztésével jól biztosítja 2db Heli.. Alef 45 nyílászáró keretbe építhető higroszabályzású légbeeresztő. Széles színválaszték ... megfelelő működés.
Van egy 8kW-os vaskandallóm. Most, hogy van ajtó-ablakrés bőven, nincs a huzattal probléma. Viszont tervezem, hogy rendesen leszigetelem a nyílászárókat. Kb. mekkora nyílást kell hagynom az égési levegőnek? (50es vályogfal van a kandalló mögött, azt nem szeretném átfúrni..)
Ezzel csak az a gond, hogy az a szellőzőkürtő nem igazán az égési levegő hozzávezetésre lett kitalálva, hanem arra, hogy esetlegesen a pára-, vagy szagelszívót bele tudd kötni. Nem szerencsés onnan szívni, mert a felhajtóerő ellen kéne dolgozni a kandallónak.
ITT a második ábra mutatja, hogy melyiket néztem ki. Én nem értem a kérdésed műszakilag nem tudom megfogalmazni, de szerintem olyan kombinált kürtő. A kiszemelt a leier lenne LK 18 S. Ez az S jelöli, hogy szellőző járat is van benne. Csak azt nem értem ha felül a fedlap zárt és lentről végig malterba van, akkor hogyan szellőzik? Esetleg kell vágni az alsó elemen valami rácsnak helyet? Teljesen elbizonytalanodtam.
Bocsi, nem akarok kötekedni, de csak azt nem értem, hogy ezt miért nem lehet az égési levegő hozzávezetés szabályzásával megoldani?
Főleg, ha műanyag nyílászáróid vannak, és direkt ezért egy zárt égésterű kandallót építesz be (oldalfalról az aljzatban vezeted hozzá a levegőt a tűztérhez).
Kizárólag külföldi kandallógyártókról írtam (nem kazán), a kéményméretek is abból indultak. A kérdés az volt, mekkora kéményt építsen 7-10 kW-os öntöttvas kandallóhoz.
Átlapoztam az elmúlt tizenvalahány évben több francia, német, olasz, cseh, lengyel szlovák gyártó leírásait, jártam francia gyárban, beszéltem gyári fejlesztőkkel, tesztelőkkel. A leírtakat ezek alapján (és több száz kandalló alapján, ami a kezemen átment vmilyen módon).
Összehasonlításképp, egy 20 kW névleges teljesítményű kandalló füstcsonkja min. 250 mm átmérőjű.
ma beszéltem kéményseprő cégnél dolgozó mérnökkel. Azt tanácsolta a problémámra, hogy a 18-as kémény bőven elég nekem. Javasolta a szellőzővel ellátott alaptestet. Késöbb már itthon jöttem rá, hogy ha jobban belegondolok akkor ennek nem értem a működését. Szinpatikus a dolog és nem is emeli nagyon a kémény költségét csak azt nem tudom, hogy azon most van lent ée fent valami rácsos szellőző vagy mi? Ha megnézem a prospektusokat akkor erről semmit nem találok csak, hogy felül zárt fedlap, alúl meg malterba van rakva. Akkor hogyan működik? Aki tud kérem világosítson fel, mert a neten sem találok semmit erről.
Nem bíztattam senkit, hogy méretezés nélkül beépítse.
Nem pislákoló tűznél, hanem intenzív égésnél fog kinyitni. Ha hozzáengedsz a 300 °C-os füstgázhoz 20% 20 °C-os levegőt, akkor még mindig több mint 250 °C lesz.
Mikor lesz egy sch.. vagy lei.., vagy bélelt kéményben 1 cm koromlerakódás? Vagy mivel kell ehhez tüzelni egy kandallóban? És hol a kéményseprő, aki ellenőrzi-tisztítja a kéményt?
0 °C külső hőmérsékletre adják meg az értékeket. Azaz 10 °C külső hőmérsékletnél és 250 °C kilépő gázhőmérsékletnél pontosan 4% lesz a különbség. A magasabb külső hőmérséklet csak begyújtásnál észrevehető, nehezebben fog elindulni az áramlás, kevereg a füst a tűztérben, jobban kormozódik az üveg. Miután az égés beindult, a füstgáz felmelegedett, nyugodtan nyithatsz ajtót, nem fog visszafüstölni (de ezt 10 °C-nál még nem nagyon fogod észrevenni). Ez igaz még 30 °C-ra is, nyáron is építünk-adunk át kandallót, akkor sem füstöl vissza.
Részemről nem a Pascalokon volt a lényeg, hanem az arányokon.
A túl nagy huzat a régebbi tűztereket károsítja csak igazán. A legtöbb kandalló tűzteret forgalmazó barkácsáruház-lánc kvázi garanciális szervize vagyunk, ők pont ezekből a régebbi típusú öntvény tűzterekből adnak el sokat. Láttam már pár repedtet. Ezeken a tűzreken nem zár tökéletesen az ajtó, jó nagy levegő bevezető nyílásuk van, és hamar szétfoszlik az ajtajukban a tömítés. Kap az égéshez rendesen levegőt, ha ezt rákötöd egy túlméretes kéményre, jól megpakolod száraz fával, szinte garantálható az öntvényrepedés.
Azt mindenki eldönti maga, hová akar járkálni, milyen felősséget vállal. A szabályokat nem én alkotom, viszont minden munkámra vállalok garanciát.
A kandallóknál nem a telejsítmény a problémás. Egy 180-200 mm-es csonkkal rendelkező tűztér kisebb fojtással tökéletesen működne egy 150-160 mm átmérőjű kéményben. Gond akkor lenne, mikor kinyitnád az ajtaját és visszafüstölne. Mivel a kandallóajtó sokkal nagyobb felületű, mint a kéménykürtő, abban a szelvényben a huzat le fog csökkeni, ha kicsi a kémény, akkor annyira, hogy a füst már nem csak a kémény felé akar távozni.
Vegyes tüzelés esetén az általad említett külföldi nagy kazángyártók sem ajánlanak füstcsőazonos méretű kéményeket, max pellet kazánokhoz ahol az égési levegő hozzávezetést és égéstermék elvezetést is ventilátoros rásegítéssel oldják meg. Mellesleg itt is 6-9 méteres acélbélelt kéményeket írnak elő. Ezek a magassági adatok viszont tuti, hogy az EN 13348-1 alapján a bekötéstől a kitorkolláűsig szólnak, ezen magasságok felett viszont valóban előrják a huzathatároló (mondjuk inkább hogy szabályzó) beépítését. A hájper vegyes kazánoknál a hasonló nagy múltú gyártók (azért nem pelletkazán tele kütyüvel), 20kW névleges teljesítmény felett DN150 fcscsonkkal DN180 kéménytől indul 6-9m magassággal.
Ez a huzathatároló, hogyha túl nagy a huzat a kéményben, akkor folyamatosan nyitva van és engedi be a fals levegőt? Na, akkor ez vágja igazán haza a kéményt!
Azért az általad leírtakkal nem egészen értenék egyet. Azért ajánlott egy mérettel nagyobb kémény, hogy ha esetlegesen koromlerakódás van a kéményben az ne szűkítse a keresztmetszetet.
Hiába adnak meg különféle Pascal értékeket, egy kandallónak -20 fokban és +10 fokban is működnie kell. A megadott huzatigény hány fokos külső hőmérsékletre ervényes? Ez nem nagyon szokott leírva lenni a kandalló tájékoztatójában. Mert ugye, mint ezt Te is tudod a huzat elsősorban a külső levegő és a füstcsonkban mért hőmérsékletek miatt kialakult sűrűségkülönbségből, valamint a kémény magasságától függ, tehát nem mindegy, hogy kint hány fok van.
Ha így lefojtod a kandallót, akkor úgyis lesz kicsapódás, de az kit érdekel egy bélelt kéménynél. Ha erre méretezed a kandallódat, akkor mi történik, ha teszel rá fát?? Valószínűleg igencsak vissza fog pofázni. Szerintem ezért vannak a füstcsövön, csappantyúk, és ezért lehet a levegőoldalon szabályozni az égési levegő mennyiségét.
Lehet, hogy van igazság abban amit leírtál, de Pascal-okkal nem lehet egy laikusnak dobálózni!
Ja, és nem a korszerű tűzterekről beszéltem!
Én amit leírtam, az biztos, hogy működik, minden körülmények között.
Meg persze vesz valaki egy kandallót, és szűkítési engedélyért fog járkálni.
Sziasztok! Zárt égésterű kazánt rakok a régi nyitott helyére. Veszprém környékén keresnék valakit, aki a kémény bélelést megcsinálná. A friss levegő oldalról jönne, a füstgáz menne kb 10méteren. Köszönöm.
25ezer az nem keves, plane ha a kemenybe kell betenni, azaz a kemenyt meg kell bontani miatta...
Merhetek is pontos mereteket, de emlekeim szerint 30kW koruli lemez vegyeskazan, 170-es fustcso, marha nagy keresztmetszetu, nemtulhosszu kemeny. Na igen, muszaj lesz merni hogy valami ertelmest meretezni lehessen.
erről van szó, van más fajta is. Hogy neked melyik lenne a megoldás, ahhoz ismerni kéne a pontos paramétereket. Füstcső átmérő, kémény kürtő, magasság, bekötés, milyen helyiségben van a kazán és annak a légellátása?
Egy ilyen huzathatarolo hogyan nez ki? Hol lehet venni?
Szuleimnel ki lett cserelve a vegyeskazan. Az ujnak sokkal nagyobb az ajtaja meg mindene, es akarmilyen precizen be is van csukva, el is van zarva, a huzat par ora alatt kivisz belole mindent, leeg hamar, es kozben 70-80 fok a futoviz (gravitacios)
A regi sokkal lassabban egett le, pedig kevesebb cucc is fert bele, es szepen komotosan futott 50-60 fokos vizzel.
Felesleges (és káros is) a kéményeket felülméretezni a füstcsonkhoz képest.
(Egészen korrektül azt kéne írni, hogy a gyártó által előírt átmérőhöz képest, de ha ez nem egyezik meg a füstcsonkéval, akkor annál kisebb.)
A külföldi gyártók a bekötés feletti 4-5 m szabad magassággal számolnak (nem az MSZ szerinti hatásos kéménymagassággal). Ezt így a 6-7 m magas kémény kielégíti. Eggyel nagyobb méret csak az ennél alacsonyabb kéményeknél indokolt. (Esetleg még akkor, ha az égéslevegő közvetlen a tűztérbe köthető, és csak hosszú, vagy sok iránytörést tartalmazó csatornában vezethető be).
A kívánt huzat névleges teljesítményen 10-12 Pa, kisebb intenzítású tüzelésnél min. 5 Pa, de max. 18-20 Pa (a füstcsőben mérve). Ezt bőven tudják a fenti méretű kémények, sőt, már általában azok is túlteljesítik. Nem ritka, hogy 30 Pa feletti huzatot mérek bennük. Van is olyan gyártó (aki épp ezért) öntvényrepedésre csak huzathatároló beépítése esetén vállal garanciát.
A korszerű tűzterekkel már 8-12 óra folyamatos, megrakás nélküli tüzelés is lehetséges. Ezt úgy érik el, hogy a jól szigetelt tűztérnél teljesen elzárják a primer levegőt, és csak a szekunder levegő táplálja az égést. Azaz egy nagyon nagy fojtáson keresztül szív a kémény, jóval kisebb füstgáz tömegáram és alacsonyabb füstgázhőmérséklet mellet. A túlméretezett kéménynek ez valószínűleg nem fogja megtartani az üzemi hőfokát, megnő a kicsapódás veszélye.
8 m feletti kéményeknél már inkább azon érdemes gondolkodni (bevállalva egy szűkítési engedély költségét), hogy a füstcsőcsonknál eggyel kisebb átmérőjű kémény készüljön, vagy érdemes felszerelni egy huzathatárolót.
80 lakásos társasház 285kW-os Viessmann kazán és Weishaupt égőfejéhez keresünk külső kondenzációs hőcserélőt. Jellemzően 130-170C között változik a füstgáz hőmérséklete és 300-450kg/h között a tömegárama. Ezek alapján megközelítőleg 35kW-os kondenzátorra van szükségünk.
Namost "neves" gyártók 2-2,5 milláért akarják ránksózni. Az igaz, hogy eloxált aluminiumból le is gyártathatnánk egyet ennek a töredékéért, csak akkor meg a kéményseprő dobna egy hátast, mivel nem lesz papirunk róla, hogy be lehet azt a valamit kötni a füstcsőbe, miközben ugye túlnyomásos a rendszer, és van vagy 2m kéményünk a padlástér fölött, szóval bármit odatehetnénk, menne minden tovább.
Tud valaki abban segíteni, hogy honnan lehetne reális áron ilyen külső kondenzátort beszerezni, amit szabályosan be is köthetünk a füstcsőbe (200-as acél)???
Igen, én is úgy látom hogy legjobban járok ha fogok egy normális épületgépészt aki megtervezi az egészet - eggyel jobban meg van ez a dolog kavarva mint gondoltam, hiába vagyok magam is műszakis. Köszönöm a segítséget, legalább kb akkor képben vagyok és nem esek neki míg nincs normálisan megtervezve. :o)
A kémény dolog: egy túrbós kazánhoz olyan légtömör , szivárgásmentes füstgázelvezetést kell beépíteni, hogy amikor a kéményseprő viszi a tömítettségvizsgáló műszerét és azzal 200 Pascal-lal megnyomatja a csövet, akkor azon a megengedett határ alatt legyen a szivárgási érték. Mivel a mostani kazánodnak minimum 13 centis a füstcsőátmérője, a kéményben lévő béléscső sem lehet kisebb, de ha ugyanezt a csövet akarod majd később túrbós kazán égéstermék elvezetésére is használni, az annak kicsit nagy lenne, hiszen a t kazán füstgázelvezetője 60-80 mm-es. Keress fel egy olyan épületgépész szakembert akinek van kéményméretező programja és számításokkal igazolni tudja a kialakított rendszer helyességét.
Homlokzati kivezetés nem lenne szerencsés mert földszinti a lakás, fölöttem laknak - az elszívó pl oda van kivezetve, és fent állítólag panaszkodtak a kajaszagra, tehát biztos hogy náluk landol a cucc ami a falon kimegy. Három kémény mellett meg nehéz lenne kimagyarázni hogy nincs más megoldás. :o) Dehát ki tudja, érdemes lehet megnézni a dolgot.
A kémény dolog nem teljesen világos, én úgy értettem amit írtál hogy anyagában/minőségében a zárt égésterűhöz csinált kémény strapabíróbb, ezért ezt fel lehetne elvileg nyílthoz is használni, viszont (gondolom a turbó miatt) muszáj kisebb átmérőre méretezni, ezért mégsem lehet. Ezek szerint nincs értelmes megoldás, ha egyszer át akarok térni zárt tüzelésűre akkor újra kéne béleltetni a kéményt?
1. A nyílt égésterűvel használhatnád a zárt égésterűhöz készített kéményt, de ez fordítva nem igaz. És csak használhatnád, mert a zárt égésterűé sokkal kisebb átmérőjű mint a nyílt égésterűé. Érthető? 2. Osztott rendszernél inkább az oldalfalról biztosítsd a levegőt, nem szerencsés ekkora gravitációs huzat ellen dolgoztatni a ventilátort.
Homlokzatra nálatok nem engedik meg kivezetni az égésterméket? Azt hiszem márciustól nem építési engedély köteles. Nálunk átalakításnál, ha nincs más lehetőség, akkor megengedik.
