Komolyabbra fordítva az én véleményem a következő:
Az Azori és Madeira egyformán "drága".
Értsd ezen azt, hogy a portugál szigetekre költséges odajutni, költséges ott autót bérelni és nem nagyon találsz elfogadható olcsó szállásokat.
Persze minden megoldásnál van egy olcsóbb megoldás, de a kérdés mindig az, hogy annak a szinvonalát elfogadhatónak találod-e még. A dolgok anyagi részét inkább hagynám, hiszen mindenki mást engedhet meg magának, és biztos, hogy olcsón is nagyon tartalmas élményekben gazdag napokat tud összerakni magának.
Madeira és az Azori - ott is leginkább a többek által látogatott Sao Miguel - annyiban hasonlít egymásra, hogy mindkettő benne van a nagy-nagy óceánban. Aztán szerintem ott vége is van a dolognak.
Ha az embereket nézem akik lakják, akkor Madeirán sok-sok szegény embert látok, akik körül egyre több az iszonyúan gazdag letelepedő vagy nyaralót építő külföldi. A málló vakolatú házak és a csillogó üvegből készült kerítések ettől függetlenül szépen megférnek egymás mellett. A tavalyi banánföld, idén már diszes keritéssel van védve, benn pázsit és komoly palota. Mellette ponyvával fedett ház, mert a tetőt elvitte az enyészet.
A sziget déli oldala tele van szállodákkal, apartmanházakkal és szinte tapinthatóan jelen van az eszelős függőség a turizmustól.
Az élet egyébként pezseg, rendőrt elvétve látni. Nincs agresszió, nincs durvaság, nem nagyon látsz okot arra, hogy állandóan leltározd a dolgaidat, hogy meg van-e még mindened.
Az Azori más. Amennyit én láttam belőle egy tízegynéhány napos látogatás alatt az azért nem egy nehézsúlyú vélemény.
Ami feltünt az első pár órában az az, hogy sokkal kisebb a szegénység, sokkal kisebb a látható anyagi tagozódás. Egyszerűbben mondva: jobban élnek. Szemmel látható, hogy nem függnek a turizmustól.
Minden azorira valamivel több mint egy szarvasmarha jut, az általuk termelt tejtermék egész portugáliában megtalálható. Tehát anyagilag jobb bulinak látszik teheneket fejni, mint turistákat.
Ami még feltünő különbség az azoriak és a maderiansok között az az, hogy az azoriak rendkívül igényesek a környezetükre. Sajna ők is el-eldobják a csikket, de ettől függetlenül sokkal gondozattab a környezetük szinte mindenhol.
Az anyagi jobbanlétükből eredhet az is, hogy nem nagyon stresszelnek. Ha pénz kell a falitehénből, akkor simán megállnak az út szélén ott ahol te nem mernél, és elmennek az automatához. A többiek meg kivárják, ha nem férnek el mellette. Nincs ám "huzzá má' anyádba"
Egy szó mint száz az azoriak úgy élnek, ahogy szerintem egy normális ember élni szeretne.
Ha a természeti szépségeket és változatosságot nézzük akkor Madeira felülmúlhatatlan. Az Azorin Sao Miguel és Terceira is nagyon zöld, nagyon gyönyörű, de nem olyan vad. Más. Ezt egyszer majd valaki pontosan megfogalmazza, nekem nem sikerült.
Én csak egy béna hasonlatot tudtam hozni, ami viszont szerintem tökéletesen fedi azt az érzést amit érzek amikor erre a két helyre gondolok:
"Sao Miguel egy érett nő. Minden rendben van rajta, egész lényéből sugárzik a harmónia, minden porcikája illik az összképhez, semmi kirívó rajta és nem tudod levenni róla a szemed. Madeira pedig egy tizenéves fruska. Roppant jól néz ki, pörög-forog, öröm ránézni, tekinteted elkalandozik, de mégis újra meg újra látni akarod." (idézve innen)
2017-ben volt lehetőségem közvetlenül egymás után mindkét szigetcsoporton ott lenni, igy a véleményem azonali érzéseken alapult, nem utólag megszinesedett emlékeken. Madeirát jobban szeretem, de 2019-re mégis az azorit választottam.
