Az a rózsabogár lesz bizonyára. Érdekessége még, hogy a szárnyfedőit nem tárja szét repülés közben, hanem a hártyás szárnyát egy erre a célra rendszeresített csapóajtón dugja ki.
Köszi szépen. Akkor nyilván jó ízű lehet, ha a bogarak már féléretten ették. Ők voltak az indikátorok:-)
Csak megpróbálok beszerezni 1-2 oltványt.
Azt a hatalmas gyöngyház metál zöld bogarat Én is megismertem a nyáron, nálam meg az őszibarackot, de ott is a legízletesebb fajtát támadta. Jó az ízlése, úgy látszik.
Én csak féléretten ettem. Tavaly már termett néhány fürt nekem. Illatos íze volt. Ha beérik talán muskotályra emlékeztető? Ezt én sem tudom. Nem túl kényes fajta, viszont idén szúnyoghálóval fogom védeni a fürtöket, mert úgytapasztaltam meglepi mindenféle rovar. Légy, darázs, kisebb nagyobb bogarak, hatalmas soha nemlátott gyöngyház-metál zöld szárnylemezű óriás bogarak és pillanatok alatt felfalják a még félérett fürtöket. Más fajtát nem bántottak utána. Ja és nagyon koraiérésű fajta.
Hát, általában azt szokták mondani, pár tőkénél is érdemes azzal játszani, hogy legyen közte korai termésű meg kései (esetleg elálló is), meg piros, kék meg fehér húsú is. Érdemes fajtaleírásokat olvasni (itt például képpel van: http://kaszasoltvany.hu/szolofajtak/csemegeszolo )!
Ami saját vélemény: én mindenképp tennék közé valamilyen muskotályos (pl. Pölöskei muskotály) fajtát, a muskotályos íznek a gyümölcsben nehéz ellenállni. :-)
A másik szempont, hogy ha nem akarsz (sokat) foglalkozni vele, akkor érdemes rezisztens fajtákban gondolkodni, hogy a permetezések nagy részét megspórolhasd.
Én csak pár tő csemege szőlőt szeretnék ültetni. Persze tudom, hogy az ízlések nem egyformák, de ha csak 3-4 fajta csemegeszőlőt ültetnétek, akkor mit ajánlanátok?
Illetve, nem tudom ismeritek ezt a "Conegliánó (Adriána)" szőlő fajtát, van esetleg valakinek, illetve valóban olyan különlegesen zamatos az íze?
Azt hiszem a nyár folyamán nekem is kézbe kell ismét vennem a zúzó-bogyózómat, amit a Rumányi segítségével kreáltam. Annyi gondom van vele, hogy a garatban összegyűlik a szöllőcsuma. Nem tudom van e köze annak, hogy kézi hajtású és az áttétel csak 1:2 . Az 1:5 -ös áttételt kézzel lehet még hajtani vagy csak géppel?
Holnap lefényképezem nekem hogy van. Nekem egy feszítővel indul, de az nem a drótot húzza, hanem egy fél méter hosszú láncot, és annak a végén van a drót. Így ha laza, csak akasztok egyet a láncon.
Lehet, hogy azért nem tolonganak a válaszokkal, mert nem teljesen világosak a kérdéseid. Az utolsó kérdésed én például nem értem.
Mindenesetre én a sorok végén lévő oszlopokra tennék csak feszítőt. A drótokat, egy idő után, a lombozatba kapszkodó szél úgyis ki fogja tágítani. A drótok megfeszítését, ha szükséges, én metszéskor szoktam elvégezni.
(A 60 cm és 1,5m-t sem értem egészen, de ez a feszítés szempontjából indiferens.)
Igazából lehet hogy túlzás az 50cm. Másfél ásónyomra már homok.
Ennek a homok jellegű anyagnak olyan a minősége, hogyha nedvesen kiássuk, a felszínre fordítva a napon keményre , félkeményre köt, de ha jön egy esőzés elmossa az egészet.
Valaki talán kegyes lesz :) Nálunk is ez a probléma, csak még karót is kell cserélni a kordonokban. Szerencsére jó öreg kordonok, szőlő, önmegtartó a rendszer a hiányosságok ellenére is. :)
A Kegyes tanító rend tényleg érdekes, nem sok info van róluk. Az agyag biztos jó :) ha már a rómaiak is urnába temetkeztek ott. A sárfehér szőlő neve érdekes, nálunk is fehér a sár, a bronzkorban csináltak belőle urnákat. A rómaiak csak a jól korongozható vörös agyagot használták. Jó fehér agyag elsődleges lelőhelyen van, Németországban pl. Mo-on másodlagos lelőhelyű vasoxidos, vörös agyag használható edénykészítésre.
Ócsán a szomszéd faluban premontreri szerzetesek ásták a pincéket löszbe. Igazi kis kuriózum hely.
Olvasom egy ideje az olaszrizlinges témát. Igazad van, jó szőlő az olaszrizling, de a régi fajtákat kellene erősíteni, a jól bevált tucatborok miatt ne tűnjenek el a helyi jellegzetességek. Egyébként tényleg jó hogy van Csopakon borászati rendszerük, saját elfogadott szabályzatuk.
Érdemes lenne Csopak szempontból átnyálazni a borászati lapok archívumát. De a balaton felvidékre úgy általában a furmint, zöldfehér (bálint) , durbincs (juhfark), világos (rakszőlő), sárfehér, fehérszőlő (lisztesfehér), cserbajor (körteszőlő, mezőségi, cserszőlő, somogyifehér), kolontár (bajnár, térdes), zöldszilváni voltak a régi fajták. Ezeken kívül a muskotályos, tramini, rajnai és szürkebarát voltak az emlegetett fajták
Márton Dénes előszőr 1911-ben ír bővebben az olaszrizling terjedéséről (teljesen együtt a mézesfehérrel, ezerjóval kövidinkával és saszlával) olyan helyeken ahol addig ez a fajta ismeretlen volt... mint például Badacsony, Balatonfelvidék. Márton a terjedés okának a világosabb színű (akkoriban ez volt a felvilágosult borkritikusok gumicicája), biztosabban és bővebben termő tulajdonságai miatt. Ő akkor még csak a másodosztályú területekre ajánlja az olaszrizlinget.
Még a 20-as éves fajtafelsorolásában sem szerepel az Olaszrizling a balaton felvidéken. Először az 1938-as borászati lapokban láttam mint elsődleges fajtát emlegetni az olaszt. Az ennél lényegesen régebbi nagy elterjedtséget az okozza, hogy a 19. században és a 20. század elején rizling néven emlegették sok helyen a rajnait és az olasz is. De a borleírásokból (könnyed, aromás, zamatos stb) tudjuk, hogy az esetek bő többségében bizony rajnai volt az a rizling.
De nehogy félreérts, én rajongok az olaszrizlingért és a nagyszüleim szőlője is egy 30 éve solaszrizling, meg nekünk is terem évente vagy 400 liter olasz. De szerintem a balaton felvidék első osztályú, jó kitettségű, lejtésű, jó vízáteresztésű és talajszerkezetű területeire inkább a furmint, kéknyelű és hasonló fajták illenének, nem pedig az alapvetően olcsón és megbízhatóan termelhető, jó ivósbort adó olaszrizlinget.
A Csopakiak szerintem a gombhoz varták a kabátot :) Olaszrizlingjük volt sok, az termett, abból volt boruk... így arra építették a kódexüket. No, meg gondolom valaki nagyokos azt mondta nekik, hogy nem jó a sok fajta és kell ez zászlós fajta. Ez a baromság amúgy sajnos nagy népszerűségnek örvend. Még Szepsy is ezt a követ fújja... egyszerre nyomatják a termőhelyet és az egy fajta mindenek felett dolgot. Pedig ez a két dolog egymással szemben áll. Megbízható és konzisztens termőhelyi bort termelni úgy, hogy 10-15 termelő bora egy szólamba szól, csak úgy lehetne ha egy fajta adná a 60-80%-ot a maradékot pedig 4-5 kiegészítő fajta. Így volt ez régen is.
