Kedves Max X és LvT! Vitatkozzatok már el egy jóízűt a Bozsár családnéven! Ameddig vissza tudtam menni (nem valami sok, csak a XIX. század vége, nagyszülők), csak magyar ősök voltak, de ez annyira nem magyaros hangzású név. Nem találkoztatok vele valahol véletlenül?
Utánanéztem a jegyzeteknek... Háát... sajnos nem erre a névre öszpontosítottam akkor, a levéltári fénymásoló meg utána még legalább egy évig nem működött... De azt hiszem, hogy minden említést 1662 és 1686 között kelt levelekben találtam. 1696-ban már halott az ürge.
Gáth, Gath, Gott változatokat jegyeztem fel két éve. Sokkal több említés nem is volt (3-4). Na most... lehet, hogy az a Gott igazából Goth volt... Így ezt már nem tudom eldönteni. Ha viszont Goth, akkor az lehetett Gath... Na igen... hátha, csak én olvastam félre (bár továbbra is úgy gondolom, hogy Gath-ot Gott-nak olvasni kevéssé valószínű). Akkor igen biztos voltam az olvasatban és így látatlanban nem akarom megcáfolni magamat :)
Ezen kívűl a Turul említi Dávidot és az apját, de ott nincs pontosabb dátum.
Az a bizonyos "kakasdi Murát Szabó Gáspár" is ebben az időszakban fordult elő.
>Magyarországon vannak Jung vezetéknevűek, akik nevét német eredetűnek tekintjük. Kérdőjelezzük ezt meg azért, mert kinaiak is vannak Jung (pinyinnel írva: Yong) névvel?<
Kedves LvT!
Az érvelésed akkor lenne helytálló ha csak egy-két szórványos, hasonló hangzású névről tárgyalnánk.
Én azonban kapásból elő tudok kotorászni tíz nevet a magyar telefonkönyvből amely egy az egyben azonos, gyakran előfordúló ír-skót nevekkel.
Barry (vagy Bary)
Brady (Brády)
Daly
Dragon
Drahony
Hardy
Kelly
Kennedy (vagy Kenedy)
Martin
Murray (vagy Muray)
Azért választottam ezeket a neveket mert a RadixIndex-ben is szerepelnek, így tehát minimum száz éves multjuk van Magyarországon.
-- Miért hangzanak ezek úgy mintha ír - skót nevek lennének?
Azért mert azok is.
Azt hiszem, nagyon ingoványos területre tévedünk amikor minden, nem magyar eredetű nevet, szláv, német vagy török gyökerekkel akarunk magyarázni.
A történelmünk során olasz, francia, ír, skót, stb. bevándorlás is volt, amely nem elhanyagolható, amikor a nevek eredetét keressük.
Ami a Dragon, Drahony neveket illeti, azokat csak te kapcsoltad össze nyelvileg, de valójában nem egymásból levezethetők.
Amikor az angolok gyarmatosították az íreket, skótokat, a nevük is angolosítva lett, ami annyiból állt, hogy (jól, rosszul) átírták a nevüket a hangzásuk alapján.
Így példáúl, Kennedy azelőtt Cinnéide (sisakos) volt és így tovább...
> Ha számításba vesszük, hogy dragon sárkányt jelent angolul és a fenti két név nemcsak Magyarországon de Skóciában is előfordul, akkor a szláv eredetük jogosan megkérdőjelezhető.
Magyarországon vannak Jung vezetéknevűek, akik nevét német eredetűnek tekintjük. Kérdőjelezzük ezt meg azért, mert kinaiak is vannak Jung (pinyinnel írva: Yong) névvel?
Ugyanakkor felhívnám a figyelmedet arra, hogy a Drahony semmi esetre sem magyarázható az angollal, mert nincs olyan hangváltozás, amely az ilyen helyzetben lévő g-t h-vá változtatta volna.
Ilyen ok csak a XIII. sz. előtti északi szláv területen található (kis szláv tudással észrevehető, hogy az orosz--lengyel--szerb-horvát szavak g-je helyén a cse-szlovákban h áll) . Emiatt, ha felvetjük a Dragony angol eredetét, akkor is fel kellene tételeznünk, hogy a Drahony a XIII. sz. előtt került volna a cseh-szlovákba, majd mi a magyarok a XIII. sz. után kölcsönözték volna.
De lássuk a magyar etimológiákat:
Mahony: haz ez magyar, akkor a régi Ma(c)h személynév -ony kicsinyítős származéka. (Lehetne erre a névre szláv eredetet is fektetni, de ezt kevéssé valószínűnek tartom.) A régi Ma(c)h személynév bízvást német eredetű, és azonos a hangsebesség "mértékegységét" adó Ernst Mach fizikus nevének előzményével.
(Angol eredet itt nem jön szóba, mert a szóvégi -y ott magánhangzóértékű. Max. az ír Mathúin név közvetlen átvétele angol közvetítés nélkül, de az is mikor? nem is szólva arról, hogy a kora közékorban a nevet az írek is másként ejtették: akkor nem kererülhetet el hozzánk mai modern hangalakban. Modern ír-magyar érintkezésről pedig leveset tudunk...)
Murray: Itt visszakérdezek: ezt hogyan ejtik, ha magyar név?
Daly: Ez bízvást a dali 'délceg' közszavunk írásválzozata. Megvan a telefonkönyvben az egyszerűbb írásmódú Dali formája is, és az etimológiai előzménye, a Dalia is.
Hardy: Ezt a Hard alnémet név magyar -i/y birtokos (apanév) képzős alakulatának tartom. (Alnémet területen sem zajlott le a felnémet d > t hangeltolódás).
A Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek, ma is és már a XIX.- ik században is, Magyarországon megtalálható családnevek.
Ebben a tekintetben megegyeznek a Dragon, Drahony családnevekkel, amelyek eredetét szláv gyökerekkel magyaráztad.
Ha számításba vesszük, hogy dragon sárkányt jelent angolul és a fenti két név nemcsak Magyarországon de Skóciában is előfordul, akkor a szláv eredetük jogosan megkérdőjelezhető.
> Mit szóltok a STRASKRABA családnévhez? Kiváncsian várom a válaszokat.
Erről azet a linket találtam -- németül --: <http://www.hugenotten.de/php/forum/mix_entry.php?id=698&page=0&category=all&order=last_answer&descasc=DESC>. Itt egy ilyen név osztrák viselője úgy véli, hogy a végsősoron német eredetű, és egy *Straß(en)graber-szerű köznémet alakot lehet mögötte következtetni. N.B. Különösen keleti német területen találhatunk -a-ként írt szóvéget az irodalmi német -er helyett. Ez egyébként csak helyesírási kérdés, mert a kiejtés szinte ugyanaz (az szóvégi hangsúlytalan -er egy centralizált elmosódott a-szerűségként ejtődik, melynek APhI/IPA szerinti foketikai jele [ɐ̯] -- akinek nincs ezt támogató unicode-os vetűkészlete telepítve, annak szóban: fejtetőre fordított nyomtatott kis a, alatta egy alulról nyitott félkörrel, ugyanez SAMPA-ban jelölve: /6_^/). A g ~ k változáshoz: a német előható zöngésségi hasonulás a ß után álló g-t kiejtésben k-vá zöngétleníti.
Ez alapján az alábbi megoldások jöhetnének szóba:
- Lakosnév egy *Straß(en)grab (vagy hasonló) nevű településről, ehhez vö. Straßgräbchen Drezda és Hoyersverda között. (Straßgräbchen = Straßgraben + -chen kicsinyítő képző.)
- -er képzős foglalkozásnév, a képző előtti alapszóhoz vö. irodalmi német Straßgraben 'útszéli árok', tehát valamiféle 'útkaparó, útépítő' jelentés lenne felvethető. (N.B. Ez a Straßgraben közszó van a fenti településnévben is.)
-----
Azonban az egyik hozzászóló megjegyzik, hogy szerinte a név cseh eredetű. A pont jogos, ui. cseh területen ismert a Straškraba /sztaskraba/ név. Ez pedig a fenti német névből nem vezethető le, mivel /s/ ejtésű š áll a német etimológiában lévő /sz/ ejtésű ß ~ s(s) helyén. Ez utóbbi név tehát nem mémet eredetű, magam cseh etimológiát sejtek, a szó eleje ui. származtatható a cseh strašit 'rémít, ilyeszt, kísért'. Vannak Strašák vezetéknevű cseh emberek, amely szótárilag is 'rém, kísértet'-et jelent máig, így meglehet a straškraba is valamiféle ilyen jellegű hiedelemlényre utalna (ill. olyan ember kaphatta ragadványnévül, aki ilyennel találkozott, kapcsolatba volt).
-----
Tehát most minden azon múlik, hogy a kérdezted Straskraba név második s betűje hogyan ejtendő: /s/ vagy /sz/?
(N.B. A cseh név első, eredetileg /sz/ ejtésű S-e a magyarban könnyen /s/-sé válik a sok német eredetű jövevényszavunk hatására, ld. még olyan mai angol közszavakban is, mint spray /spré/, stress /stressz/ stb.)
E névvel kapcsolatban megemlíthető Murádin László is, aki A romániai magyar nyelvjárások atlaszának gyűjtőjeként és összeállítójaként írta, írja be magát a nyelvjáráskutatás történetébe.
> Milyen eredetűek a Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek?
A következő kérésem mindenkihez szólna: amennyiben kilépnénk a közép-európai körből, kérem a nevek nacionáléját mindenki adja meg. (Illetve, ha a jelenkorból -- éretm itt a XIX-XXI. sz.-t -- lépnénk ki, akkor a kort.)
A fentieketet így együtt áttekintve úgy veszem, hogy angol nevekről kérdezel. És így is válaszolok.
Hardy: Összevethető a Harding névvel, ahol az -ing leszármazottat jelöl, a Hard pedig egy angol -- ma már nem használatos -- személynév. Ez utóbbi német megfelelője a Hart, amely szintén megjelenik vezetéknévként. E Hard ~ Hart germán személynév jelentése megegyezik a megfelelelő közszóéval, azaz 'kemény, kitartó'.
Az -y egy névképző elem, és mivel nem vagyok teljességgel otthon az angol névtanban, több magyarázatát is lehetségesnek tartom: - az -ing 'leszármazott' képző alakváltozata, - a korai angol névalakulatoknál szintén használt latin -i birtokos rag reflexe (vö. olyan neveket mint, Petrus, Hardi filius 'Péter Hard fia', ill. a szintén -- bár angol -- birtokos ragos Peters < Peter vezetéknévtipus) - az -y kicsinyítő képző - a fentiek megerősítve az ír-skót -(a)igh nevekből származó aok angol fi]--y végű névvel (vö. lent Murraynál).
Daly: Bízvást a jelenleg is használt angol Dale személynév a Hardynál is lévő -y képzővel. A Dale személynév 'völgyben lakó'-t jelent. (A megfelelő közszó dale 'völgy' már csak irodalmi használatú az angolban, vö. még német Tal 'völgy'.)
Murray: Skót eredetű angol vezetéknév. Skót alakja a Muireadhaigh /murjöí/, ez eredetileg egy településnév, melynek jelenleg használt angolos írásformája Morey. Az ír-skót nevekben muir /murj/ tenger; mocsár, láp' jelentésű; ilyen pl. az angol Murdoch ami éppen a Murray nevünk egyes száma < ír-skót Muireadhach /murjöhah/ 'tengerész, úr' is, ill. Murphy < ír-skót Ó Muirchadha /ó murjhaha/ 'Murchadh leszármazottja' <: Muirchadh /Murjhah/'tengeri harcos'. A névben az -(a)igh tag az ír-skót -ach rag többes száma, ill. birtokos esete, ez utóbbi pedig (többek közt) lakosneveket, ill. személyneveket képez, mint ilyen nagyon gyakori az ír-skót nevekben. Mivel kiejtése hosszú í, angol írásmódban -y ként jelentkezik, vö. még angol Kelly < ír Ó Ceallaigh /ó kjallí/ 'Ceallach leszármazottja' <: Ceallach /kjallah/ 'fényes fejű (értsd: sisakos [harcos])'.
Mahony: Változata ismerős lehet a McMahon névről, ez utóbbiról pedig adódik az ír-skót eredet. Ez esetben ír névről van szó: Mac Mathúna /mak mahúna/ 'Mathúin fia'. Az ír Mathúin /mahúny/ személynév a keresett Mahony előzménye, az -y-t vagy az angol tette rá (vö. fent Hardynál), vagy egy ír továbbképzés reflexe. A Mathúin név az ír Mathghamhain /mahavany/ rövidülése, és 'medve' jelentésű. Mathghamhain volt Brian Boru ír király testvérének a neve.
> Marosvásárhely, tehát nem. Éppen a magyar környezet miatt gondoltam a német -> magyar váltásra.
Ez valóban nem valószínűsíti a "németesedést".
> A Dávid keresztnév esetleges előfordulási gyakorisága (székely, magyar, szász) nem nyújt semmilyen további támaszt?
A kort megtudhatnám? Mert az sem érdektelen paraméter, ennek alapján utánanézhetnék. Az persze egyfajta közhely, hogy a protestánsok közt nagyobb az ószövetségi nevek aránya, mint a katolikusok közt (sőt, vannak helyek és idők, ahol a zsidókénál is gyakoribbak). Persze mint minden közhely, ez is csak korlátozottan igaz.
Ha feltehetünk protestáns eredetet, ill. jó korait, akkor még az is lehet, hogy az egyházfi német volt... (Persze ez már az eb karóhoz kötése :)))
> Ebben az esetben mi magyarázhatja a Gott, Goth írásváltozatokat?
A Gott és a Goth még német névként is kizárja egymást, tehát valahol mindenképp íráshiba van. (Az a ~ o váltakozás a magyarban történeti, vö. vala (van) ~ volt, éppen az o-ban lehetne megőrzött ortogáfia régiséget látni (persze ismét, ha tudnánk a kort).
Jó lenne együtt látni minden írásváltozatot (korral, hellyel, alkalommal), hátha kirajzolódik valamiféle tendencia.
Utóbbi beírásomban a német eredetet sem zártam ki, csak a Gote (Goth) névre alapozvan, nem a Gottra. Ez utóbbiak -- de a Gott is -- személynevek, és mint ilyenek -- régen -- magyarok is használták őket. Mint ilyen akár egybe is eshetett a régi magyar Gát személynévvel (vagyis az illetők nem érezték, hogy külön névről lenne szó). Íly módon talán túl is akarjuk precízkedni a dolgot, amikor a név alapján határozni akarunk a német vs. magyar kérdéseben (= itt a név eredetére gondolok, nem a családéra, mert ez utóbbi még bajosabb).
> Muráth Viszont ilyen szempontból Erdély nem igazán érintett. Persze az is igaz, hogy nem egy család szakadt Erdélybe a török megszállás idején.
Megkerestem a helynévi adatot: Murát-völgy a Tokaji (Kopasz)-hegyen. Első említése: 1688. Murat Sz(őlő). Ez személynévi eredetű; a személynév első magyar adata: 1543. Murat.
A román telefonkönyvben 10 Murat vezetéknév van, és 5 Murad kezdetű bejegyzés. Ezek egy jó része román keresztnévvel áll (tehát nem friss török betelepülőkről van szó), sőt van egy Muradin is, amely korai szláv továbbképzésnek tűnik. A horvát telefonkönyv 229 Murat-ot tartalmazó bejegyzéssel áll, ebből tételesen 150 vizsgálható meg. 40 személynév! (azért nem írok keresztnevet, mert vlsz. muzulmán bosnyákokról van szó), 110 pedig vezetéknév. Tehát van a környéken olyan erős nyelvi nyoma a névnek, hogy feltételezhetssük azt, hogy egy-két Erdélybe betelepülő magával vihette.
Visszatérve a Gáthra: most látom, hogy az anyja tősgyökeres marosvásárhelyi volt (az apja pedig Gáth alias Szőcs János). Úgyhogy ha elmagyarosodásról van szó, akkor az esetleg nem is Dáviddal kezdődhetett. Vagy pedig tényleg magyar eredetű család....
>>Ez utóbbiak nem német környezetben lettek leírva? <<
Marosvásárhely, tehát nem.
Éppen a magyar környezet miatt gondoltam a német -> magyar váltásra. Beveszik a szász szűcslegényt (vagy mestert) a vásárhelyi céhbe és idővel magyarosodik a neve...
De tételezzünk fel magyar eredetet! Ebben az esetben mi magyarázhatja a Gott, Goth írásváltozatokat? (... feltételezve, hogy ezeket helyesen olvastam - de szerintem igen...) Végülis a Gát nem egy olyan bonyolult név.
A Dávid keresztnév esetleges előfordulási gyakorisága (székely, magyar, szász) nem nyújt semmilyen további támaszt?
re: Muráth
>>Azért 150 év az csak 150 év.<<
Viszont ilyen szempontból Erdély nem igazán érintett. Persze az is igaz, hogy nem egy család szakadt Erdélybe a török megszállás idején.
Ha valamit esetleg találsz még, azt érdeklődve várom.
> Talán még nem volt szó az Ottó, Ottókár nevek eredetéről.
Az Otto az Ot- kezdetű német nevek önnállósult becézője. Az Ot- kezdetű nevek pedig az ún. kételemű germán nevek körébe tartoznak, ahol az Ot- előtag jelentése 'birtok, vagyon' (egy azóta kihalt germán szóból). Jelenleg is magyarul anyakönyvezhető ide tartozó kételemű nevek: Otmár 'birtok, vagyon + híres', Ottokár 'birtok, vagyon + éber'.
A németben a t az ún. ófelnémet hangeltolódás eredménye, így más germán nyelvekben d[/ig áll a helyében. Így az Odoaker királynév valóban a német Ottokár megfelelője.
> Odoaker [...] De milyen származású volt ő és mit jelenthet a neve?
Odoaker szkír volt. A szkírek egy korabeli keleti germán nép és a hunok egyik legerősebb szövetségeseit adták. Odoaker (másképp: Odovakar) Edika fia volt: ez utóbbi pedig a szkírek királyaként Attila legbelsőbb köreihez tartozott.
Ad Urbancsók: Ez rövid o-val tipikusabb, a magánhangzó megnyúlása másodlagos. Egyébként lajhárféknek igaza volt: szlovák és egy Urban alapnévből és az összetett -čok kicsinyítő képzőből áll (egész pontosabban ez egy -- önálló vezetéknévként is létező -- Urbanec név -ok kicsinyítő képzős formája).
Ott pontosítanék, hogy az Urban alapnévnek közvetlen kapcsolata a latinnal nincs, hanem a magyar Orbán személynévnek megfelelelő szláv személynévről van szó (végsősoron persze mint a szláv, mind a magyar név latin és ugyanaz, mint az urbánus 'városi' melléknév).
Addendum: Juszt is lefelejtettem a Gát nevű településre vonatlkozó a linket: <http://www.kmtf.uz.ua/publikaciok/tanulmany/beregszaszi-molnar/helynevragok.htm>. Annyit fűznék még a dologhoz, hogy tekintettel a település kicsiny méretére, továbbra sem valószínű, hogy olyan sok Gáti származott volna innen el. Így a személynévi eredet még mindig valószínűbb...
> A Komaracz, Komarcsevich, stb. esetére alkalmazva a kérdésemet, mit tudsz mondani?
Ezek nyelvjárásilag abszolút semleges nevek, oly annyira, hogy a Komarcsevich még északi szláv is lehetne. (Ez utóbbit csak az zárja ki, hogy nincs ilyenkimutatható nyugati ill. keleti szláv adata.)
> Ha nem lakosnév, akkor én is apanévre tippeltem volna következőnek, HA nem látom Got és Goth formában is leírva. Így meg tanácstalan vagyok.
Ez utóbbiak nem német környezetben lettek leírva? A német népetimológia (az "értelmetlen" Gát helyetti "értelmes" Got(h) beírása) nem játszhatott közre? A magyar > német népetimológia nagyobb valószínűségű, mint a német > magyar (pusztán azért, mert a magyar egyhézi értelmiség körében nagyobb volt a német kulturális befolyás, mint a németek közt a magyar).
De ha már német eredetet akarunk feltételezni, akkor sokkal inkább a n. Gote 'gót' jöhet szóba, mint a Gott 'isten'.
Azóta találtam Gát nevű települést: Kárpátalján, vö. <link1>.
> Muráth Szóval török... Hm. Mikor tűnhetett fel a magyarban és hogyan (örmény közvetítés?)? Vannak még ilyen török személynévből kialakult családneveink?
Azért 150 év az csak 150 év. Én az oszmán-török megszállás korára gondolnék, ha közvetítőt keresnék, azok viszont inkább a délszlávok lennének. Török személynévből kialakult családnevünk rengeteg van, de téged, gondolom csak a legújabb réteg érdekel, ahová vélhetően a Murát is tartozik. Erre egyelőre nincs külön adatom.
Mindenesetre emlékszem, hogy Kiss Lajos még földrajzi nevet is hoz ezzel a török névvel, csak sajnos nem találom azt a sajtcédulát, amire kiírtam az adatokat. Így újra meg kell néznem a részleteket. (Itt van első említés, ami egyben korszakolásra is alkalmas.) Arra emlékszem fejből, hogy az is t-re végződött, így jeleztem etimológiai bizonytalanság nem áll.
az Urban ugye latin eredetű (urbs-e: város) tkp városi
az 1715-ös összeírásban:
Szinobánya, Czinobánya, Szinóbánya, Nógrád, Cinobaňa, SK
Adózók neve: Georgius Bencsó; Stephanus Palik; Stephanus Mateykovjech; Lukás Urbancsok; Tomas Barkács; Joannes Belicza; Joannes Bubenik; Georgius Sarkany; Georgius Korm; Lukas Szalaj; Georgius Sztrunga; Michael Sztrunga; Joannes Imre; Paulus Szalaj; Tomas Imre; Mathias Sarkan; Georgius Belicza; Georgius Márkó
Oldalszám: 5, 6, 219, 220,
Az 1715. évi országos összeírás/Nógrád • 18. TÉKA/Szinobánya
A segítségeteket szeretném kérni. Az egyik barátnőm családjában előfordul az Urbancsók név, és szeretne többet megtudni róla. Megígértem, hogy megkérdezem a fórumon, mert itt én még mindig szerencsével jártam.
Túlbecsülöd a képességeimet. Nekem ez az egész kínaiul volt. Lehet azért, mert csehül áll az egészségem és ilyenkor nehezebben mozog az agy. Azért nem teljesen reménytelen, mert odáig még értettem, hogy "alkalmasint". :)
A Komaracz, Komarcsevich, stb. esetére alkalmazva a kérdésemet, mit tudsz mondani?
re: Gáth
Ha nem lakosnév, akkor én is apanévre tippeltem volna következőnek, HA nem látom Got és Goth formában is leírva. Így meg tanácstalan vagyok.
re: Muráth
Szóval török... Hm. Mikor tűnhetett fel a magyarban és hogyan (örmény közvetítés?)? Vannak még ilyen török személynévből kialakult családneveink?
A kis huncut Index-szoftver: nem hangyja escape-elni a szögletes zárójelek közé írt b-t. Még egy próbálkozést teszek.
Kedves Mezőbándi!
>Egyébként nyelvileg meg lehet különböztetni egy #&91;b#&93;unyevác/[h]orvát és egy Szerb nevet?
Alkamasint. Amikor korábban i-ző nyelvjárásról beszéltem (pl. Dian, Dián < Dijan #1952, ill. a Czeripp név végül elvetett 1676-beli etimológiája), akkor ilyen distinkciót tettem, ui. az i-ző nyelvjárások horvát nyelvterületre esnek (ezen belül is, többek közt, bunyevác-jelleggel bírnak). Ehhez tehát az adott névnek valamilyen jellemző nyelvjárási bélyeget kell felmutatnia (ez azonban nem pontosan horvát-szerb distinkció, mert az e-ző horvát nyelvjárások – pl. a Zágráb környékiek – ilyen alapon akár szerbnek is tűnhetnének).
Az e-ző, ije-ző és i-ző nyelvjárásokat viszonylag „könnyű” elkapni az ószláv jaty nevű (latin betűvel ě-ként átírt) magánhangzó eltérő folytatói révén, pl. ószláv rěka > reka, rijeka, rika). A kaj-, ča-, és što-nyelvjárásokat már nehezebb elkapni, ui. különbségük szókészleti jellegű, így ehhez már nyelvjárási szótárak kelle(né)nek (a nevek éppen a ‘mi?’ kérdő névmásnak megfelelő szavakból származnak). A régi-što és az új-što nyelvjárásokat pedig leginkább – a jelöletlen – hangsúly különbözteti meg. (Ebből az egészből egy kétdimenziós mátrix építhető fel: pl. a horvát e-ző nyelvjárások kaj-jellegűek, a szerb e-zők što-jellegűek.)
Íme egy kis esszé a Mo.-i horvát nyelvjárásokról: <[link1]>.
-----------
A feltetted nevekhez egy kis „gyorsjelentés”, mert jobban utánuk szeretnék még nézni:
Gát(h): A német Gott szóból való eredetet megkérdőjelezi a hosszú magyar magánhangzó. Ugyanakkor bármi is az eredete, régi magyar személynévnek kellett lennie, mert a Gáti vezetéknév szerintem leginkább ezen alapnév -é birtokjeles apanévi származékénak tűnik (az önálló Gát helynév olyan kevéssé tipikus, hogy a Gáti-t nehéz lakosnévként elképzelni).
Muráth: „Tetszik” a török eredet. Ez „keresztnévként” (furcsa ezt a szót ilyen eredetű névre alkalmazni :)) előfordul a horvát telefonkönyvben. Ugyanakkor párhuzamos magyar-török névfejlődést kell feltételeznünk, mert a török korban e ‘kívánság, vágy’ jelentésű személynév még Muradnak hangzott. A névnek, viszont elég réginek kell lennie, hiszen vélhetően a Muráti vezetéknév is ebből képzett apanév (Murát nevű helynévről nem tudok). (Alakilag szláv névről is lehetne szó, de elterjedtsége ezt a feltételezést nemigen támogatja.)
Itt erőst formátumot rontottam. Javítok, és ki is egészítem.
Kedves Mezőbándi!
>Egyébként nyelvileg meg lehet különböztetni egy unyevác/[h]orvát és egy Szerb nevet?
Alkamasint. Amikor korábban i-ző nyelvjárásról beszéltem (pl. Dian, Dián < Dijan #1952, ill. a Czeripp név végül elvetett 1676-beli etimológiája), akkor ilyen distinkciót tettem, ui. az i-ző nyelvjárások horvát nyelvterületre esnek (ezen belül is, többek közt, bunyevác-jelleggel bírnak). Ehhez tehát az adott névnek valamilyen jellemző nyelvjárási bélyeget kell felmutatnia (ez azonban nem pontosan horvát-szerb distinkció, mert az e-ző horvát nyelvjárások – pl. a Zágráb környékiek – ilyen alapon akár szerbnek is tűnhetnének).
Az e-ző, ije-ző és i-ző nyelvjárásokat viszonylag „könnyű” elkapni az ószláv jaty nevű (latin betűvel ě-ként átírt) magánhangzó eltérő folytatói révén, pl. ószláv rěka > reka, rijeka, rika). A kaj-, ča-, és što-nyelvjárásokat már nehezebb elkapni, ui. különbségük szókészleti jellegű, így ehhez már nyelvjárási szótárak kelle(né)nek (a nevek éppen a ‘mi?’ kérdő névmásnak megfelelő szavakból származnak). A régi-što és az új-što nyelvjárásokat pedig leginkább – a jelöletlen – hangsúly különbözteti meg. (Ebből az egészből egy kétdimenziós mátrix építhető fel: pl. a horvát e-ző nyelvjárások kaj-jellegűek, a szerb e-zők što-jellegűek.)
A feltetted nevekhez egy kis „gyorsjelentés”, mert jobban utánuk szeretnék még nézni:
Gát(h): A német Gott szóból való eredetet megkérdőjelezi a hosszú magyar magánhangzó. Ugyanakkor bármi is az eredete, régi magyar személynévnek kellett lennie, mert a Gáti vezetéknév szerintem leginkább ezen alapnév -é birtokjeles apanévi származékénak tűnik (az önálló Gát helynév olyan kevéssé tipikus, hogy a Gáti-t nehéz lakosnévként elképzelni).
Muráth: „Tetszik” a török eredet. Ez „keresztnévként” (furcsa ezt a szót ilyen eredetű névre alkalmazni :)) előfordul a horvát telefonkönyvben. Ugyanakkor párhuzamos magyar-török névfejlődést kell feltételeznünk, mert a török korban e ‘kívánság, vágy’ jelentésű személynév még Muradnak hangzott. A névnek, viszont elég réginek kell lennie, hiszen vélhetően a Muráti vezetéknév is ebből képzett apanév (Murát nevű helynévről nem tudok). (Alakilag szláv névről is lehetne szó, de elterjedtsége ezt a feltételezést nemigen támogatja.)
>Egyébként nyelvileg meg lehet különböztetni egy unyevác/[h]orvát és egy Szerb nevet?
Alkamasint. Amikor korábban i-ző nyelvjárásról beszéltem (pl. Dian, Dián < Dijan #1952, ill. a Czeripp név végül elvetett 1676-beli etimológiája), akkor ilyen distinkciót tettem, ui. az i-ző nyelvjárások horvát nyelvterületre esnek (ezen belül is, többek közt, bunyevác-jelleggel bírnak). Ehhez tehát az adott névnek valamilyen jellemző nyelvjárási bélyeget kell felmutatnia (ez azonban nem pontosan horvát-szerb distinkció, mert az e-ző horvát nyelvjárások -- pl. a Zágráb környékiek -- ilyen alapon akár szerbnek is tűnhetnének).
Az e-ző, ije-ző és i-ző nyelvjárásokat "könnyű" elkapni az ószláv jaty nevű (latin betűvel rěka-ként átírt) magánhangzó eltérő folytatói révén, pl. ószláv rěka > reka, rijeka, rika). A kaj-, ča, és što nyelvjárásokat már nehezebb elkapni, ui. különbségük szókészleti jellegű, így ehhez már nyelvjárási szótárak kelle(né)nek (a nevek éppen a 'mi?' kérdőnévmásnak megfelelő szavakból származnak). A régi-što és az új-što nyelvjárásokat pedig leginkább -- a jelöletlen -- hangsúly különbözteti meg. (Ebből az egészből egy kétdimenziós mátrix építhető fel: pl. a horvát e-ző nyelvjárások kaj-jellegűek, a szerb e-zők što-jellegűek.)
1. Gáth. A XVII. században élt Marosvásárhelyen egy Gáth "Szőcs" Dávid, de ezt a nevet olvastam én már Goth, sőt Got alakban is. Tudom, rövid név, de lehet elmagyarosodott szász (Gott?), vagy mindenképpen a gát szóból kell kiindulni?
2. Muráth. Ugyanaz a helyszín, ugyanaz a század. Kakasdi Muráth "Szabó" Gáspár, egészen pontosan. A név ma is létezik (matav.hu: Budapest, Baranya). Hasonlót szinte kizárólag a törököknél találok. Török eredetű lenne, ami szokatlan módon magyar környezetben is megőrződött? Esetleg román (muret = szedres?) lenne?
