Kedves itteniek! Hogy lehet az, hogy valakinek semmilyen értékelése nincs, holott már vannak szeptember végén lejárt aukciói? Illetve több aukciója is van ugyanazzal a fényképpel. (nem tervezek előre fizetni).
Én mindent úgy adok el, hogy 1 hét, 1 hónap garanciával, bármi gond van visszaküldheti. De elküldés előtt ki is próbálom, tehát nem lehetséges, hogy rossz árűt kap. Amikor viszont valaki bejelentkezik 7-re egy multifunkciós nyomtatóért és még 9-kor is ott keresgéli nálam a drivert és se esti gyerekfürdetés se vacsora, ez már kicsit sok. Persze tudom, akkor ne áruljak semmit, de néha jól jön a már nem használt cuccokból befolyt pénz.
Az idegeskedéssel csak magadnak ártasz. Ezek szerint én szerencsés vagyok, mert soha nem zavart, ha kérdeztek tőlem, mint eladótól valamit és az alkudozási próbálkozásokon sem sértődöm meg, sőt volt már olyan, hogy engedtem egy keveset. Az összeg jelentéktelen volt, de a vevő legalább jól érezte magát. Van akiknek a vérében van az alkudozás. Egy bizonyos határon belül tolerálni szoktam mániájukat. Ha pedig nem kívánok alkuba belemenni, akkor megírom ezt válaszként és megoldva a probléma.
Abban azért igaza van a perecesnek, hogy még ha CIB-től utal is az ember, három munkanapba beletelik, amíg jóváírják. Jóllehet a CIB-es utalás azonnal teljesül és azon nyomban megjelenik náluk. Annak már tényleg ne az ügyfelek igyák meg a levét, hogy lassú a könyvelésük.
Rám nem lehet mondani, hogy imádom a vaterát (szándékos a kisbetű), de most egy pár szót az érdekükben. Mennyi idő telik el a fizetési kötelezettség megjelenése és az inaktiválás között? Hogy magam is mosdassam, akkor rágtam be, amikor pénzéhségükben bevezették a feltöltési díjat. És igazán szurkolok az E-baynak, hogy igazi konkurenciája legyen ennek a szarnak. A tesz-veszt nem szeretem, mit tudom én miért? És állítólag egy a tulajdonosi kör. És igazi kacatos lévén böngészni viszont szeretek. Tán handlénak kellett volna lennem. Azt hiszem úgy hívták az ószerest?
Az biztos, hogy profi cég.... (ezzel a nick-el nem is írhatsz mást) Olyan profik, hogy délelőtt megtörténik a jutalék befizetése, délután pedig megtörténik az inaktíválás a vele járókkal együtt. Ez nem profizmus, inkább inkorrekt üzleti magatartás és dilettantizmus.
Azért van a billentyűzete, hogy kérdezzen, aki kíváncsi, aki pedig nem akar alkudozni, annak azért van a billentyűzete, hogy ezt odaírja. (akár előzetesen is megtehető)
Annak nem fontos az eladás rövid időn belül való megtörténte, akit nem érdekel a pénz és nulla forintos feltöltési díja van.
Mindkettő macerás lehet, mind a személyes, mind a postás átadás-átvétel.
Mindig odaírom az aukció feltételeihez, hogy személyes átvétel Bp. akárhányadik kerületében, egy BKV-járat végállomásánál levő lakásban/-nál, ahol a parkolás is ingyenes, tehát akár a tömegközlekedők, akár az autósok könnyen megközelíthetnek.
Valamint, még ezt is rugalmasan kezelem, tehát, ha valaki a kapcsolatfelvétel után arra kér, hogy keressünk más kölcsönösen megfelelő helyszínt, akkor igyekszem ennek megfelelni, legtöbbször össze is hozzuk.
De amikor valaki azzal jön, hogy vigyem el ide és ide, és megjelöl egy belvárosi helyszínt, ahova nekem oda is kell jutnom (benzin) és parkolnom is kell, és mondjuk ezer forintos termékről beszélünk, akkor felvonom a szemöldökömet, hiszen eleve mindig vevő általi szállítást határozok meg.
Más esetben pedig a szomszéd kerületből kérnek postázást, miközben arra gyakran járok, felajánlom, hogy elviszem, de nem, a vevőnek posta kell.
Szóval, néha nehéz megtalálni a kölcsönösen megfelelő megoldást. Amúgy használt műszaki cikkre én mindig vállalok 1 hét ~ 1 hónap garanciát, sőt más holmikra is szoktam, így azért nincs nagy lutrija a vevőknek.
Nem tekintem ilyen szigorúnak ezt a teret. Igazán ez csak keveseknek pénzszerzési lehetőség. Vannak persze értékek, de számomra inkább játék. Néha rám jön és teszek fel valami kacatot, de ritkán. A posta költség néha irritálóan magas. Tehát néha jó a személyes átvétel. Több türelem és játék. Nem egy véresen komoly hadszíntérnek tekinteni a vaterát.
Nemnem, egyáltalán nem elrugaszkodottak az áraim. Mondom, úgy kezdem, hogy körbenézek a hasonló termékek között, és kb. az alsó küszöbre lövöm be a kiindulási áraimat, így legtöbbször már az első etapban el is mennek a cuccaim (3 hetes licit lejártával).
Ennek ellenére megtalálnak az aukció indítás után az alkudozók, akiknek amúgy sosem engedek, és lám, legtöbbször igazam is van, mert minimum a kikiáltási áron, de általában némileg feljebb licitálva tudom eladni a dolgokat.
Szóval, nincs arra szükségem, hogy az alkudozók "képbe hozzanak" a reális árakkal, mert megteszem ezt magam is, az alkudozók pedig eléggé bosszantanak, főleg, amikor a postaköltséget próbálják megspórolni, mert az nekem is fix pénzemben van.
Szerintem egyszerűen nem normális dolog egy licit oldalon (aminek a lényege, hogy itt az árak egyre feljebb mennek) alkudozással próbálkozni. És unom ezredszer is leírni, hogy nem, nincs alku, nekem nem sürgős az eladás, pláne nem vállalom át a postaköltséget.
A Vatera annyi mindet szabályoz, akár ezt is deklarálhatná, hogy alkudozni nem szabad, az eladó által meghatározott feltételeket (pl. hogy a postaköltség a vevőé) muszáj elfogadni.
Egyáltalán nem értek egyet Veled. Egyrészt nem csupán bizalmi kérdés, hanem anyagi is, mivel a postaköltség sokszor aránytalanul magas a vételárhoz képest, és azzal együtt már nem éri meg megvásárolni a terméket. És mondjuk két budapesti fél esetén nehéz is lehet a vevő számára annak megértése, miért kell mondjuk egy ezressel növelni a költségeit (szerintem kiszúrásként élheti meg). Én eladói és vevői oldalról is ismerem a Vaterát. Vevőként, ha lehet, mindig személyes átvételt kérek, részben a költségek csökkentésére (hiszen a postaköltség gyakorlatilag ablakon kidobott pénz), részben mert az tiszta ügy, hiszen megkapom a terméket, melyet szemrevételezhetek, és utána fizetek. Az, hogy valaki egy műszaki cikket, pláne (feltehetően nem ezerforintos) számítógépet ki akar próbálni átvétel előtt, teljesen nyilvánvaló és érthető. Ez nem azonos azzal, hogy a számítógép-használatra tanítgatnád. Szemrevételezéssel nem lehet megállapítani például, hogy egy merevlemez milyen állapotban van, le kell futtatni hozzá egy tesztprogramot.
A bizalomról: engem nem kevés pozitívos eladó vert át műszaki cikkel nagyon galád módon. Nem volt hajlandó lehetővé tenni, hogy átvételkor kipróbálhassam (csak utcán volt hajlandó átadni), és mikor utólag reklamáltam, azt állította, hogy nála jó volt, és nem volt hajlandó helyt adni a reklamációmnak. Szóval buktam rajta egy jókora összeget. Tanulság: azóta SOHA nem veszek át műszaki cikket kipróbálás nélkül... (Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha adnak mondjuk az átvétel után pár nap kipróbálási időt.) És természetesen ha én adok el ilyesmit, én is lehetővé teszem, hogy kipróbálják, mert így korrekt...
Az ő érdeke ezt kívánja. Olcsóbban szeretne hozzájutni és lehetőleg nem szeretne másokkal bírkózni a termékért. Ilyen esetekben persze általában tényleg az átlagos piaci érték alatti ajánlatot tesznek próbaképp. Az meg, hogy bejön-e neki, csak rajtad, eladón múlik.
A második példád esetében pedig egyértelműen vétene a vevő a piactér szabályai ellen, ami persze neked eladónak kellemetlen és idegesítő, de épp ezért bármi változtatást kérnek a vevők az eredeti felálláshoz képest, mindent tisztázni kell előre az üzenőfelületen. Persze még ezután is jöhetnek szemét disznók, de minden ilyet sajna nem tudsz kivédeni.
Tehát az előző pár hozzászólásomhoz hasonlóan a lényeg az, hogy az eladók sajnos vegyék tudomásul, hogy az érdeklődők olykor kérdeznek, néha fölöslegesen kérdeznek és gyakran hülyeségeket is. Ez a "hús-vér" piacokon sincs másként, sőt a klasszikus boltokban is gyakran idegelik a vevők az eladókat. Az eladók dolga pedig többek között az, hogy a vevőknek minden olyan felvilágosítást megadjanak, amire az kiváncsi és közlése nem törvénytelen, vagy etikátlan. Senki nem mondta, hogy könnyű a piaci kofák és egyéb értékesítők, eladók élete, munkája.
Tehát több türelem, tolerancia és persze olykor kultúrált rendreigazítás!
"a Vatera nem egy alkudozós piac, hanem egy licithely, ahol az árak elvileg nem lefelé, hanem felfelé mennek"
"az alsó küszöbhöz közelítő kiindulási árból licitre teszem fel az árukat."
Ha 1 Ft-ról indítanál, akkor gyakorlatilag is csak felfelé mehetnek az árak. Próbáld ki! :-)
Ekkor lesz majd igazi licithely. Mert a te gyakorlatod lényegében az, mintha a piacon, vagy akár boltban árulnál. Van egy általad elképzelt ára a cuccnak és jónapot. Viszont mások esetleg úgy gondolhatják, hogy egy kicsit elrugaszkodtál a realitás talajától a megállapított eladási árral.
Szerintem örülnöd kéne az ajánlatoknak, mert legalább képet kapnál az eladandó cucc mások által elképzelt piaci értékéről. Elfogadnod meg nem kell.
Egész egyszerűen azért kérdezik meg tőled, mert nekik úgy felelne meg jobban az átvétel és a kérdéssel esetleg mindketten egy esélyhez juthattok az üzletkötésre.
Alapvetően persze igazad van abban, hogy ha leírtad, akkor tartsa mindenki ahhoz mgaát, de a mégis beérkező ilyen kérdések miatt idegeskedni, mérgelődni nem szabad. Ha nem kívánsz változtatni, egyszerűen megválaszolod, hogy a leírásban szereplő módon lehet csak átvenni és kész. Egyszerűen tudomásul kell venni minden eladónak, hogy a vevők elsősorban a saját érdeküket fogják nézni és ebben igazuk is van, amíg szabálytalanságot nem követnek el. Márpedig kérdezni szabad. Még hülyeségeket is. Szóval türelem!
Az ilyenekkel tele a buxám. Kikiáltási ár 6000, erre jön a muksó, hogy vigyem le 4000-re, akkor fog licitálni, de rögtön a licit után zárjam le az aukciót.
Nooooormális???
A másik meg menet közben találta ki, licitálás után, hogy neki azonnal kell, zárjam le, különben nem veszi át. Amikor még kb. kettő hét és hat nap volt hátra.
A vaterát más néven online piactérnek emlegetik, egy piacnak pedig majdhogynem elengedhetetlen velejárója az alkudozás. Sőt, nem egy példát láttam elektronikai üzletben az alkudozásra, s az eladó nem volt felháborodva, hanem belement a dologba! Ilyen világot élünk, ehhez hozzá kell szoknod. Vagy ha nem megy, akkor a kívánt árnál kicsivel többet írsz ki indulóárnak és odaírod, hogy az ár rugalmas (ez esetben még jófejnek is tartanak), vagy mindent kiteszel fix árra, és akkor hivatkozhatsz arra, hogy az ár FIX!
Kb. 6 éve vaterázom, kizárólag a család háztartásában fölöslegessé váló holmikat szoktam eladogatni, használati tárgyakat, gyerekruhákat, ilyesmit. A lényeg, hogy sosem sürgős az eladás, mert ami elvolt nálunk esetleg évek óta, az elvan még pár hétig-hónapig. Ezért nagyon kevés kivétellel nem is villámárazok, hanem - felmérve a kínálatot - az alsó küszöbhöz közelítő kiindulási árból licitre teszem fel az árukat.
Na de időről időre jönnek az alkudozni óhajtók, akik közlik, hogy megvennék egy még kevesebb összegért, vagy tekintsek el a postaköltségtől, ilyesmi. Nekem ettől van herótom, nem mintha súlyos pénzektől esnénk így el, csak az elv. Hogy a Vatera nem egy alkudozós piac, hanem egy licithely, ahol az árak elvileg nem lefelé, hanem felfelé mennek (max. maradnak a kikiáltási árnál).
Már gondolkodtam valami frappáns alkuelhárító szövegen a termékleírásnál, de nem sikerült elég kedvesre, ezért eltekintettem tőle. De akkor is halálosan bosszantanak az alkudozók.
Nem minden pontban értek veled egyet. Tudni illik van, csak akkor veszem meg a terméket, ha közel van hozzám, mert már posta költséggel együtt nem éri meg. Másik eset, amikor nagyobb az érték, de nem vagyok meggyőzve a termék minőségéről. Akkor inkább vállalva a rossz értékelést, még ott visszaléphetek. Ha utaltam, már bonyolultabb. Megjegyzem, még nem volt ilyenem. Van fordítottja is. Ép ma kérdeztem, hogy postán vagy futárral küldi-e? A válasz - nem. Az ő indokát is megértettem, mert egy pár száz forintos haszonért, csomagolni, postára autózni, sorba állni, parkolást fizetni, nem éri meg. Nekem ez esetben pedig nem éri megérte elmenni, mert többe kerül a benzin, mint az árú. Még a postaköltséget még elbirta volna az árú. Szóval. Néha így, néha úgy.
Az eladók szemszögéből szeretnék egy kérdést feltenni nektek. Ha egy eladónak több-száz pozitív értékelése van, negatívok nélkül és minden termék mellé kiírja, hogy személyes átvétel nem lehetséges, akkor miért kérdezik meg minden alkalommal hogy személyesen átvehetik-e ? Ez egyértelműen bizalmi kérdés szerintem. Ha nem bízom egy sokszorosan pozitív vaterásban, akkor kimegyek a helyi piacra és ott vásárolok. Nekem nagyon rossz tapasztalataim vannak azokkal a vevőkkel akik személyesen akarják próbálgatni az adott terméket. Egyrészt időpontot kell egyeztetni és várni őket a saját lakásunkban, majd amikor megjönnek elkezdik próbálgatni a terméket (volt olyan hogy egy PC eladásakor komplett teszt-csomagot hozott magával, az "néhány" óra már ide vas oda :)))), vagy abszolút nem értenek a vásárolandó termékhez és természetesnek veszik hogy a termék mellé bemutató, betanítás és teljes körű support jár. Ha én venni akarnék egy verseny-zongorát eszembe sem jutna azt kérni az eladótól, hogy akkor tanítson már meg versenyszerűen zongorázni.
Lehet, hogy vitázni fogtok velem, de ha én leírom a terméklapra a termék összes jellemzőjét és még leütés előtt korrekten megválaszolom az egyéb felmerült kérdéseket, akkor csak olyan üsse le, aki belemegy, hogy postai úton kapja meg.
