Nem tudom, nekem eddig csak a tavalyi bodza volt színes, kihígítás után kristálytiszta lett (bodzánál meg is engedett, valami festékanyag miatt).
Másnál, meggyeknél még soha.
Gondold el, ha van egy hideg rézvezetéked, nincs rajta párazáró szigetelésed, kondenzál rajta a levegő nedvességtartalma, előbb-utóbb zöldes színű lesz. Hasonló a helyzet lehet a réz spirállal is csak fordítva főzés elején. Majd jön az alkohol tisztítja a spirált, és viszi magával.
Célszerű minden főzés után (több napos kihagyás esetén) a hűtővizet leengedni, kompresszorral szárazra kifújni a spirált, majd ledúgozni.
Egy ismerősöm palackozva, a dugót leviaszolva tartja a pálinkát (nem is tárolja átmenetileg sem demizsonban), neki vannak színes pálinkái, lehet, hogy tényleg a levegőhiány a ludas a dologban.
Reggel 6-kor víztiszta, kitükrösödve! Az egyik kollégával beszéltem, aki tegnap panaszkodott az elszíneződésre, még nem nézte, délután visszaszól. Szerintem a levegőztetés kellett neki, hogy kitisztuljon, vagy a fene sem tudja.
Egy kék szőlőfajta feketére festette s sisakomat belülről, nyilván egyes gyümölcsök több festékanyagot tartalmaznak, de normál helyzetben nem párolódik át, alkohol inkább az aromákat köti meg. A víz esetleg a festéket, de nem vagyok kémikus:), csak tippelek.
Elősször egy bizonyos festékanyagra gondoltam, de kudarcba fulladt a kutatásom, mivel a bodza nagymérzékben tartalmazza és mégsem barnul.
Második lehetőségként valamilyen rézalapú vegyületre gondolnék, mivel sikerült már a színt faepernél kiszűrnöm, és ez a legegyszerűbb magyarázat is. Nálad a piros pettyekre ez talán nem vonatkozik.
Vadkerten a Schiszlernél is kóstoltunk valamilyen elszíneződött pálinkát, a főzőmester sem tudott semmi észszerű magyarázatot adni rá. Előfordul máskor is, a véleménye szerint!:)
Engem ma ketten hívtak, én három kollégát kerestem meg ezzel az elszíneződéssel kapcsolatban. Kedden tisztázott, szerdán szűrt (-4 C-fok, 0,2 mikronos papírszűrő) meggypálinkám el kezdett sárgulni. Sokszor volt, hogy elszíneződtek a sötét gyümölcsből főzött pálinkák, de nem ilyen rövid idő alatt. De, hogy legyen egy csavar is benne, délelőtt átöntöttem egy másik palackba, délutánra a sárga szín 2/3-át elvesztette, alig látszik a sárgaság. Ízben, aromában nem találok semmi különbséget.
Idén a tavalyi árhoz képest a gyümölcsök közel duplájába kerülnek, meggynél, szilvánál még így is elviselhető az áruk, még jó, hogy tudunk venni jó minőségűt.
4 napot dolgoztam vele, hogy így nézzen ki, majd alágyújtottam és mintha nem csináltam volna semmit.:( Az 500 fokos Capella 10 perc alatt leégett.:( Ezen a képen már látszik a patina!:)
Mikor a keverést említettem, akkor a 2800-as fordulattal való bunda szétverésre gondoltam. Az összes levegőtől, esetleges co-tól megszabadítja a bundát, utána már nincs térfogat tágulás.
Nem jellemző a cserrsznyére a túlzott habzás, de ez úgylátszik kivétel volt.:( Én a habzásra hajlamos cefréknél nem teszem fel a sisakot 55-60 C-fokig, keverőszárral megkeverem a tetején levő bundát kétszer, utána akár habzásgátló nélkül is lehet zavarni.
A külcsín csak az arra igényesek számít...:):)...de megboldogult modellező barátom szerint, "jobb a vizeletem tőle"...és ebben a korban, már az is valami...:):):)...Ügyes vagy gratula...
Biztos, hogy jól fogalmaztál? Leálltál már 26-foknál? Mert ha így történt, akkor rendesen kicsesztél magaddal...:(:(:(...sajnos...először is (ahogy már említették is) az alszeszt nem kóstolgatjuk...minek?
Egy 60-asnak, pláne ha nincs is tele, 7,5KW-al küldve max. 40-50-perc alatt csorognia kell...
Utána szépen visszavéve, beállítva, 2-2,5-óra pont elég a cefre "kicsavarására", ami max. 3-5%-ot jelent, mert tovább már nem érdemes rá a gázt pazarolni. Viszont ha te 26%-nál leálltál, akkor egy csomó alkoholt és vele együtt rengeteg ízt, illatot, aromát (már ha volt benne) benne hagytál a moslékba, amint azt említed is, hogy illatos volt, amikor kiöntötted...a cefrét teljesen ki kell "csavarni", azt nem kóstolgatjuk, nem veszünk el belőle semmit...arra ott a finomítás.
Egyébként látszik is, hogy egy csomó szeszt kiöntöttél, mert a rendesen kifőzött alszesz átlaga, nem lehet 53%-os...
"Mit nyerhettem volna, ha szépen 3,5 óra alatt jött volna le az alszesz."
Azt hol olvastad, hogy így kéne lennie?
Állagtól, szesz erősségtől, fűtéstől, üst szigeteléstől, széltől, meg még amit akarsz attól is függhet.
Teljesen lényegtelen, hogy alszesznél mi az elvárásod, lejön, aminek le kell jönnie, lehetőleg teljesen kifacsarva (az utolsó pár százalék esetleg nem éri meg gáz/kihozatal arányában).
A felfűtési időd szerintem hosszú, az egy óra egy tele töltött 100l-es üst esetében helytálló. A 2/3-ig töltött 60-as üstnek még 7.5kW-al is hamarabb kéne felfűteni. Keverőd van?
Nem emlékezetből mondom, így van, ahogy írtam. Tavaly a sárgabarack lassabban főtt, kb. 3,5 órán keresztül. 10 fokig lehetett lényeges zavararosság nélkül lemenni. Ha a mostanit számolom, majdnem 20 %-os alszesz kihozatalnak felel meg 25fokosra számolva. A cseresznyét jun. 13-án szedtem,a rothadás veszélye miatt egy kicsit korábban, nem teljes érésben. Nuku savazás, nuku fajélesztő.Egy főzet germersdorfi-m van még, ezt megpróbálom nagyon lassan főzni. Be fogok számolni a tapasztalatról.
Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Milyen jelentősége van annak, hogy 26 "foknál" fazékíze van az alszesznek , miért nem mentél le 10 fok alá? Máskor hogy csináltad? Nem kell az alszesznek feltétlenül sem jó illatának, sem jó ízűnek lennie. Az eljárás ugyanaz mint a többi gyümölcsnél, ha azt ismered semmi gond nem adódna.
60l. Destillatori üst, kisüsti mód. Az 53 fok az összegyűlt, 3,8l. alszesz átlagos alkohol koncentrációja értendő.Össz. 1 kiló fényezés a közel 46kg cseresznyére.Ez nem sok. A finomítás még hátra van.
Itt valami nagyon nem egyértelmű. 53 fokos alszeszed nem lehet, nem kevered a középpárlattal? Milyen lepárlást alkalmaztál ( kisüsti, egymenetes)? Ne haragudj, egyszerűen értelmezhetetlen amit írtál!
lenne egy kérdésem. A Van cseresznye cefre egy óráig tartó 88 Cels. fokos felmelegítése után, véletlenül úgy hozta a sors, bár nem figyeltem rá, hogy nem vettem vissza a gázrózsa lángját , ami egy 7,5Kw-os és újabb egy óra alatt után lepárlódott az alszesz, tehát össz. 2 óra alatt.Minőségét nem találom rossznak,de valahogy még sem tankönyvi módon jártam el. Az aromája olyan mazsola, édes illatú, cseresznye aroma nem sok van bennt. Mit nyerhettem volna, ha szépen 3,5 óra alatt jött volna le az alszesz. 42 liter cefréből úgy 3,8 liter 53fokos alszesz jött, aminek elég jó légies édes illata van és jó ízű is. le.26 foknál már nagyon fazék ízű volt, ami nem került bele az alszeszbe. A lépárlás után még eléggé sok aromás volt a "moslék".Megjegyzem, hogy cseresznyéből soha nem volt anyagom,véleményem szerint a Van cseresznye nem is igazán a legízesebb cserkó.
Az 5-ös Brix egyáltalán nem maradék cukrot jelez.Amellett,hogy a keletkező alkoholt mutatja,a cefrét alkotó egyéb szárazanyag tartalom is félre viszi a mérést.Cukorcefrénél a bevitt élesztő,annak tápja talán elhanyagolható,ott a Brix csökkenésének leállásakor a refraktométer által mutatott érték a képződött alkohol+maradék cukor,ha van,bár ez jól sikerült erjesztésnél ilyen mérési módszerrel nem kimutatható.
Ha folyamatos, kis hűtővíz-áramot tudsz biztosítani, akkor jó lehet a csőköteges is. Ha viszont fúrott kútról, szivattyúval, akkor marad a spirálos-hordós. Ami nem olyan rossz, mint gondolnák. Ha jó hideg a víz, egy feltöltéssel 2 adag cefre is lefőzhető.
A savas pH állítást én először végezném, és csak utána oltanám be élesztővel.
Már ment is a főzőbe.Szóval a kiforrott cefrében az 5-ös brix már nem 5 tömegszázalék cukrot jelent hanem az alkoholt is mutatja részben?Úgy tudom vadélesztőkkel 2% maradék cukorig,fajélesztőkkel még ez alá is lehet menni..5% maradék cukor tartalom nagy pazarlás lenne..
Én egy fél kancsó vízben beleteszem az egy kanál cukrot, élesztőt, tápot, petinbontót, mikor felfutott rá a cefrére, bekever ( vagy nem). Az esetlges savat is adom hozzá, de a sorrend lehet fordítva is, nem foglalkozok vele.
Mindent beletehetsz egyszerre, nincs mire várni. Arra az egyre ügyelj, hogy ne tedd bele az élesztőt a tömény savba, azt nem szereti. Én nem kevergetem, de a zajos erjedés után semmiképpen se kevergesd! Kotyogót könnyen és biztosan tömszelencével tudsz a fedőbe rögzíteni. De a hordó és a fedő tömítettségére nagyon kell figyelni. Tíz kezdőből tizenegy pánikol, hogy nem indult be/megakadt az erjedés, pedig csak a fedő alatt szökik a gáz.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni, lenne egy pár kérdésem, cefrézéssel, pálinkafőzéssel kapcsolatosan, ugyanis eljött az idő, termőre fordultak a fáim. :)
Rengeteget olvastam az elmúlt időben a témáról, azonban felmerült bennem egy pár kérdés, amire még nem találtam kielégítő választ. :)
Cefrézéssel kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy mi a helyes sorrend? Savazás, élesztő hozzáadása, pektinbontás? Mennyi időt vártok az egyes fázisok között? A savazás és az élesztő mehet kb egyszerre, a pektinbontó meg mondjuk 1 nappal utána? Ki-hogy szokta csinálni?
A cefre kavarásáról is eltérő véleményeket olvasok, van aki azt tanácsolja, hogy naponta legalább egyszer jól át kell kavarni, van aki azt mondja, hogy a zajos erjedés közben már csak a bundát kell visszanyomkodni... Ti mit tanácsoltok?
A kotyogó hordóra szerelésére tudtok mondani valamilyen praktikát? :)
Illetve gondolkozom egy pálinkafőző vásárlásán is. Egy DES leeresztőcsapos főzőt néztem ki, viszont a hűtővel kapcsolatosan nem tudtam még dönteni. A csőköteges, vagy a spirálos megoldás a jobb? Ti hogy szoktátok csinálni, folyamatosan engeditek bele a hűtővizet, vagy szakaszosan (melegedéstől függően)?
Köszönöm a segítő hozzászólásokat! Szeretnék minél finomabb pálinkát készíteni. :)
A munkahelyemen az Abbey-refi mellett fél falat beborító kalkulációs táblázat volt, hogy mikor mennyi az annyi. 1perc mérés, fél óra silabizálás.
(A "tudományos kutató"-féle agymenéseket azért nem kellene szentírásnak venni. Olvasott, hallott valahol, valamit, majd saját gondolatai alapján csinál valamit, és ezt tünteti fel tudományos, megfellebbezhetetlen szentírásnak.)
Egyről beszélünk, mikor főztem a cefrét, keveseltem sz alszeszt. Elzártam, feltettem a tányért, és újra alágyújtottam. Vizet engedtem a tányérra. Had szóljon.
De nincs nálam kőbe vésve mikor teszem fel, mikor engedek rá vizet, és mikor mellőzöm esetleg. Bonthatóra csináltam.
Az ok amiért variálok, hogy túl sokat erősít. Néha nem kell.
Vannak középérésű fajták amikből már jó pálinkát lehet csinálni, de én inkább kivárom idén a tényleg őszi érésűeket. Bár árban nekem is tetsző augusztusi szilvát hozzámvágják biztos főzni fogok abból is!:)
Mikor a higítatlan kp 65-73% között van, az sztem normál, ez alatt kisebb, e fölött nagyobb(magasabb) deflegmációról beszélünk kisüstinél. Nincs kőbe vésve, lehet eltérés számokat illetően.
Idén a barack elfagyása miatt mindenki szilvából akar főzni és a koraiból, nehogy lemaradjon erről is. Ki kell várni a későbbi, ízletesebb fajtákat, jóval olcsóbb lesz!
Ebbe a cserkó témába nem biztos szerencsés amit írok, azért indítottam a tányért(nem volt fent), mert keveseltem a kihozatalt. Semmi más, sőt, tányér nélkül szerettem volna.
Szerintem egyes gyümiknek jól áll a magasabban vezetés, de van amit szándékosan próbálok lentebb tartani, és igazából csak ízlésbeli különbségek adódnak.
Alma pl magasabban tetszik, faeper normál vezetéssel teljesen elfogadható, kajszit ha sikerül próbálom idén lentebb picit. Nincs olyan hogy biztosan tudom, kisérletezem, vagy sikerül, vagy nem:).
Ahogy fogy a cukor, úgy csökken a Brix. Viszont, ahogy szaporodik az alkohol, úgy nő. ;) A két hatás együtt okozza a változást (a cukor hatékonyabb, ezért csökken a változás eredője). A cukorcefre is megáll a szokásos 5-6 körül. Az alkohol is okoz törésmutató változást, ezért mérhető az is refraktométerrel.
nyilván igényel némi jártasságot és rutint az alapműveletekben a kalkuláció, tekintve, hogy nincs tétje, elfogadható a téves eredmény is, mint eredmény
Szőlőnél mivel elég nagy a Brix "esés", kisebb a tévedés lehetősége, ráadásul többnyire fehér szőlőből főzünk (kisebb a szárazanyag mennyisége), így jól megbecsülhető, hogy mennyi cukor alakult át alkohollá, amit majdnem teljesen kinyerünk alszeszbe.
Az, hogy ebből mennyi pálinkád lesz, az más kérdés. :-p
Ez más gyümölcsre nehezen extrapolálható.
Gondolj csak bele, hogy egy bodzánál a Brix mérés például szinte kivitelezhetetlen.
Szőlőnél maradva, több féle mértékrendet is használnak a világban, és azt írják itt az átszámítási táblázat egyikből a másikba. Benne van a Brix is. Ergó valamennyire pontos kellene legyen. Én feltételezem hogy kb 90%-os pontossággal lehet belőle következtetni, és jelentősége általánosságnan van. Kb annyi, hogy adott gyümölcsnél 2-vel magasabb Brix, nagyobb kihozatalt sejtet amennyivel, de itt ez meg is áll, mert csak kihozatal oldalról van nézve.
Én a változás mértékére gondolok, ha csökken x-et, az csupán a cukor, vagy valami bezavar a képletbe.
Elvileg az erjedés folyamán a cefre szilárd részeiből is oldódik be, tehát növekednie kellene a Bxnek, viszont a cukrunk fogy. Lehet-e reális a változás mértékével párhuzamot vonni a kihozatallal. Tudom hogy sosem pontos, meg ismerem a történetet:), de miért áll meg mindíg 5 körül? Miért csökkent pont annyival amennyivel?
"1 Brix-fok a cukortartalma annak az oldatnak, amelynek 100 grammja 1 gramm szacharózt tartalmaz. A skála tehát a tömegszázalékos szacharóztartalmat fejezi ki."
Tehát elvileg meg lehet mondani a "kihozatalt" .... ha tiszta cukorcefrét nézel. :-p
Mivel a "Brix mérők" amiket használunk, törésmutató alapján mérnek, ezért minden "szennyeződés" (bármilyen szárazanyag tartalom, szín) meghamisítja a mérést.
Tisztelt urak! A Brix fokot eddig inkább összehasonlításnak használtam, de jó lenne kicsit jobban rálátni. Tehát ha pl a meggyem Bxe 12, és általánosságban az erjedés végeztével 5-6-ra megy le, akkor a különbség 6-7Bx. Ez azt jelentené, hogy az adott gyümölcsben 100grammonként 6-7gramm erjeszthető cukor van, ideális esetben 6-7%os kihozatalom lesz. Megállja ez a gondolatmenet a helyét, vagy téves? Egy 14-es Bxtől várhatok 2%-al több kihozatalt mint a 12Bxtől?
Mekkora brix tartalomnál tekinthető a cefre kiforrottnak?A meggynél 5-öt mértünk és már megállt a forrása,ez normális?Csak vadélesztővel lett erjesztve,cukor nincs hozzáadva 10-es alkoholfokot mutat.
Náci körte, most kezdett potyogni, tavaly 3q körül adott. Most 14,5 a brixe, lesz több is. 3-4 cefrézésre gondolok. Nagyon finom a pálinkája. Tavalyi képek!
Leszűrsz annyit amennyi a mérőhengerbe kell és azt megfokolod! Megközelítő értéket fogsz kapni, mert a gyümölcsből kioldódott cukor mennyiség befolyásolja a mért alkohol értéket. Sűríti az alkoholt, fentebb tartja a fokolót.
Sziasztok, valami mód van az ágyazott pálinka valós vagy legalábbis közelítő szeszfokának megállapítására? Friss gyümölccsel volt ágyazva cukor nélkül.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ez hobbinak jó, én biztos foglalkoznék vele akármennyi pénzem lenne sem, a gyümölcstermés kiszámíthatatlanságára, rákerül a az adókörnyezet összes nyűgje, ezt mind beárazva meg még piacot kell neki építeni, bizonyítani, hogy piacképes és ezt fenntartani, még leírni is megterhelő. Ráadásul a trendet is követni kell mindenféle ilyen-olyan itallal. :)
Ez így korrektül hangzik, és tényleg nem kötözködésképp, de sztem a brixet elmértétek a korai cseresznyénél. Nem hiszem a 19-et, ha nagyon érett is volt. Számtalan mérésen vagyok túl, szemenként a 14 megállított.
Kihozatal nagyon jó, ezt sem sikerül produkálni, a pisztóriusszal kicsavart cefrém alszeszében nincs annyi alkohol, mint amennyi neked a kész pálinkában.
Tegnap letisztáztam a Germersdorfit is. 65l cefréből lett 5,8l 48-as. A gyümölcs egy ismerősömtől van, ért hozzá, le is szedi . Onnan már csak elrontani lehet, ritkán szoktam. A Bigarreau már kezdi mutatni magát, bár még fiatal, napról napra karakteresebb, harmonikusabb, egy kicsit lekváros, a csokoládé jegyek is érezhetőek, szerintem remek pálinkává érik. A Germersdorfiban már nem bízom annyira teljesen mást illat és izvilág:üde, inkább citrusos és vékony, így elsőre(de valamiért gyanakszom rá, majd kiderül). A mérőm RHW-25BATC.
akkor az kb 12000liter pálinka, 300liter/nappal az 42munkanap, 2hónap, 60nap erjesztés, addig főzi a kajszit, körtét, majd átáll a szilvára 60napig, 120napos lesz az utoljára főzött cefréje.
Fajta, sor, tőtávolság, koratavaszi fagy, nyári jég? Mikor nekem volt az 1 ha, 1q/db-bal meg voltam elégedve nagyon a 10 eves fákon. 5×4 m- es kõtésben voltak, Stanly meg Cacanska fajták.Idén Kecelen minden elfagyott, barátomnak a 3000 fa Elenáról nem jõn le semmi.:(
Önálló, a nagy tartály az előmelegítő, a következő adagot melegíti fel az átvezetett páracső, balra a csövektől nem látszik a torony, a 2 kis tartály meg lehet, hogy thumper, főznek gint is. Nézd meg a brutál gázcsövet, hány berendezést szolgálhat az ki? :)
Tornyon főzi, de az máshogy lehet neki belőve, azt hiszem 55%-osan jön le, 300liter terméket tud előállítani naponta, ilyenből van több, meg egy látványfőzde.
A csehek tornyoson vagy kisüsti módszerrel főzik? Én nehezen tudom elképzelni egylépcsősen főzve. A szerbek a Zuta osa-t kisüstivel csinálják, de valóban az íz a domináns.
Persze teljes érettségű gyümölcs kell, ami pálinka készítésre alkalmas, nem baj, ha vannak roppanós szemek, az baj, ha nem ereszt levet a hordóban, annyi lé kell kezdésnek, ami feltölti a hordót gázzal az intenzívebb erjedésnek köszönhetően, de fel lehet tölteni másik becefrézett anyag kotyogójából is, borászatban is technológiai CO2 macerációnál palackos gázzal indítanak a gyors védelem miatt gondolom . A rohadt, beteg gyümölcs itt kevésbé fér el, mint fajélesztős beoltásnál, mivel nem lesz olyan túlsúlyban borélesztő, ami lenyomná ezeket a folyamatokat. A cél azon túl, hogy a természetesség, egy szélesebb ízvilág, ami megvalósul, ha nem a borélesztő erjeszt kizárólag, a lé alkoholtartalma alul gyorsan 5% fölé megy ott már csak borélesztő dolgozik, de felül a vadélesztők hosszabb ideig tudnak működni így befolyásolják az aromaképet. Az egész sokkal komplexebb ízű lesz, a fajta jellemzői tompulnak, illat kevésbé részletes, a szájérzet hosszú lesz, némi terjengősséggel, széles, olajos, szerethető. Miheztartásnak a cseh Zufanek és Jelinek hordós érlelt dolgait találtam.
Semmiféle előítélet nem vezérel, ezt csak belelátod. Nálad bizonyára patyolattisztaság van, ebben nem kételkedem.
De ha azt olvasom itt hozzászólásokban, hogy ne mossuk mert a természetes élesztőt szedjük le vele, meg azt, hogy a nagyon érett szemeket rakjuk be a hordóba, akkor vizuális ember lévén nem a patika képe rajzolódik ki.
A referenciádra kíváncsi lennék :)
A célod bizonyára nemes, de magyarázd el légy szíves, hogy ez miért az egész szemes erjesztésen keresztül valósul meg? Valami elmélet kéne mögé.
Látsz nálam felkiáltójelet? Nem. Normál hangnemben írok, de nem kell egymást körbeudvarolni ehhez.
A kérdés maradt, hogy sikerült ilyen magas Brix?
Számtalan termelővel beszélve, fórumos ismerősökkel egyeztetve, sehol sincs az érték a tiédhez képest. Kihozatalok is bőven elmaradnak. Engem tényleg érdekel. Milyen mérőd van? Cefrét vagy szemet mérve jött az eredmény?
Még kell kis idő és lesz konkrétabb tapasztalat, az is benne van, hogy a tavalyi most kezd kisimulni, a két éves pedig mintha megtáltosodna, szóval idő igényes, tömény az anyag és lassan áll össze, nem hiszem, hogy végtelen tudás kellene hozzá, ha a jó gyümölcs hozza az eredményt is.
Szürcs, hagyd a kötöszködést, nem áll jó neked. Mesélj inkább a 19-es Brixről, hogy sikerült neked egyedül az országban, a legesősebb időben, egy olyan gyümölcsnél, ahol a 15 már kiváló.
Amit majmolok, egy termék, amiben iszonyat sok íz van harmóniában. Arra jutottam, ez számunkra azért nem elérhető, mert abban gondolkozom, hogy kierjedt és főzöm. Ezzel szemben Z elkezdi a szüretet és megrakja a tartályokat, minimum 60napos erjesztésről ír, sztem belemegy az 120napba mire az utolsó adagot is lefőzi. Szóval, az amit mi főzünk 1 érjedési állapot, amit Z főz mondjuk 60, neki egy szivárványa van, nekünk csak egy szín. (4fajta szilvát kever ráadásul!) Ilyen átmenetben kéne gondolkozni, nem bipolárisban, hogy vagy feldolgozom vagy egész szemesen hagyom, mindent paramétert bejárni, lefuttatni.
Úgy látom nehezen értesz, visszatérek az eredeti kérdéshez: azoknak akik egészben erjesztik a gyümölcsöt(valamilyen okból) miért nem hívod fel figyelmüket a " helyes cefrézésre", mert rossz példát mutatnak azoknak "akik most kezdik el olvasni a fórumot"? Állandóan ezen lovagolsz ! Esetleg indokold meg.......Próbálkozni meg ahogy felénk mondják a kutya szokott.....
Az azért hangsúlyozzuk ki, hogy csak szilváról van szó. Idén meg akartam próbálni fekete ribizlit, de mivel átvágott a termelő, ez nem jött össze. Bernecebaráti, üdvözlöm távolról, remélem csuklik
Nem kell ettől megijedni, patyolat tisztaság van végig az edényben, el van zárva, a levegőtől, egy szem penész sincs rajta, bár éppen lehetne, sajtok esetében, szaláminál már tudnak bánni vele. Szőlőt is erjesztenek így, miért látod ebbe bele a nagyapádat és a hullott gyümölcsös, földről szedett kármentési céllal feldolgozott gyümölcsüket, a hozzá nem értésükkel, aminek ihatatlan lett a végeredménye? Semmi másról nem szól ez, csak arról, hogy az előítéleted alapján festesz egy fantázia képet, ami minden szempontból ellent mond annak, amit páran leírtunk.
Az én célom egy elegáns ital, ami összehasonlításban megállja a helyét, szarral nem gurigázom, referenciám is van hozzá, hogy hova tartok, szóval bocs, de ezt nem visszalépés.
Nagyapádék a takarékosság okán minden sz.rt beledobáltak a hordóba. Sok helyen "óccsón" szerzett vashordóban cefréztek. Jó sokáig. Akár fél évig is ott rohadt a matéria a szilvafa alatt. A főzdében is kicsavarták az utolsó cseppig. Na ezért lett guggolós borzalom, és nem a szemen erjesztés miatt.
Nem mellesleg nem minden gyümölccsel lehet megcsinálni a szemen erjesztést.
A "hagyományos" eljárásnál, hosszabb távra visszamenőleg, és a történelmi Magyarországra területeire vonatkozóan gondoltam az egészben erjesztett gyümölcs cefrézésének a szokásaira. Nem bánt senki, miért izgulsz?
Az én véleményem, hangsúlyozom az én véleményem, hogy ez az egész egyben érlelős, nem mosott, penészes módszer visszalépés a guggolós pálinkához.
Már nagyapámék is így készítették a cefréjüket és majdnem ihatatlan volt a végtermék, bár nekik ízlett.
Azon értetlenkedek, hogy évtizedek munkájával létrehozott komoly pálinka főzési szaktudást eldobnak egy 100 évvel ezelőtti, kényszer szülte módszerért.
Ami érdekes, hogy hasonló tendenciák vannak a borászatban is (narancsbor és társai).
1) Régebben az volt a "hagyományos" eljárás. 2)Az, hogy neked nem ízlik az nagyon kevés.......és nem mosok össze semmit, már megint a sorok között olvasol!
van a techno cefre és van a természetes, mindkettőnek megvan az iskolája, azt mindig hangsúlyozzuk, hogy a természetes cefrézés nem a könnyebb és nem a biztosabb út, kezdőknek sem ajánlott, illetve senkinek, aki csak azért választja, mert azt gondolja így lesz "jobb" pálinkája, miközben az is egyértelmű, más területeket, a világ erjesztéssel készülő italait, egyéb termékeit tekintve, hogy le vagyunk maradva ezen a téren szakértelemben, szemlélet módban
Itt láthatsz Montenegróból videót, a takarást(?) én nem merném így csinálni, de egy kevéske levegőt nem zárok ki a cefréről. Egy kicsit ( volt mikor nagyon, eddig az a legjobb) ecetesítem a cefrét, amit főzés előtt Futorral közömbösítek. A főzés előtt a lekeményedett felső réteget leszedem, kidobom, a teljes magmennyiséggel főzöm.
Most már csak azt nem értem, hogy aki folyamatosan ágál és kekeckedik az előírások szerinti cefrézés mellett(és sok más miatt is) miért nem akar érvelni a "helytelen cefrézés" okán, mi több azok miatt"akik most kezdik el olvasni a fórumot" netalán rossz irányba terelődnek, miért nem akar határozott véleményt formálni???
Ha már meg lettem szólítva!:) Ne mossál, a víz a rothadás elősegítője az egészszemes cefrézésnél! A szilva szemeknek hosszabb idő kell, hogy kidurranjanak, cefréződjenek, addig a víz bebüdösödhet, főleg egy kicsit keményebb szilvánál. Beszélgettem szerbekkel, bosnyákokkal, ahonnan én az ötletet lestem, ők délelőtt 9-10 óra előtt nem is mennek ki a szilvát összeszedni, megvárják, hogy a harmat felszáradjon a gyümölcsről. Próbáld minél érettebb, puhább gyümölccsel, hogy a hordó alján levő szemek minél hamarabb kidurranjanak a súly és a szemeken belüli nyomás hatására. Szerintem a szemeken belüli fermentáció az, ami az észterőzésd elindítja és az ízt befolyásolja. Hordót nyugodtan telepakolhatod, van a szemek közt akkora tartalék, hogy nem tud kiszaladni. Zárd le a hordót, ne kíváncsiskodj, én először egy 30 napos cefrézést javasolnék, főleg, ha melegebb helyen van. A kész pálinka első kóstolása után a következő adag cefrézési idejét majd látod.
Két utad van, vagy beengeded a levegőt vagy nem. Én nem engedem be. A hordóból nem akar kijönni, a CO2 takarás miatt hagyom lejjebb és kotyogózom étolajjal. Különbség mutatkozik a 15 és 30cm CO2 alatt, az utóbbi teteje 2hónap múlva is tökéletes. Lehetőleg ne legyen gombaölős permetezett a gyümölcs, mosni nem kell, de nyilván földes se legyen, viszont jó érett, ami azonnal levet ad alul. 16-18fok 60nap, próbáltam tovább hagyni télen a hideg pincében, nem tudom van-e értelme. Kihozatal nagyon jó, meglepően.
Aki próbálta már az egészben cefrézést (Green Corner, Jolinda meg talán endrepp hozzászólásai sejlenek fel a témában), összefoglalná a technológiai instrukciókat? Van egy kis szilvafám, amin idén nincs annyi termés, de kísérletezésre még pont elég, és arra gondoltam, hogy megpróbálom az egészben cefrézést, "vadélesztve". Hordót mennyire kell telerakni, kell-e valamilyen extra fedés a hordó tetején kívül (pl. fóliázás vízzel), kb. mennyi idő múlva lesz kész stb? Mosni mennyire kell/szabad a gyümölcsöt (gondolok itt a természetes élesztők esetleges lemosódására)?
Mivel a bérfőzetésnek nincs élő topikja, itt tenném fel a kérdésemet:
Egerben vagy környékén tudtok-e ajánlani megbízható, jó minőséggel dolgozó bérfőzdét? Körülbelül hat mázsa körtecefre kifőzéséről van szó, amivel itthon hetekig kellene kínlódnom (lévén a saját főzőm kicsi), épp elég munka lesz a gyümölcs összegyűjtése, a cefre kezelése. Szivesen kifizetem a bérfőzetés díját (és a szeszadót is természetesen), ha egy kifogástalan állapotú cefréből elsőrangú pálinkát kapok.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sziasztok! Van egy adag pálinkám ami egy kicsit koszos. Ezt úgy kell érteni, hogy belekerült néhány szem piszok. Ilyen kis fekete akármik (nem tudom mi!), néhány döglött muslica és néhány félig áttetsző szervesnek tűnő darabka. Egyébként maga a pálinka nagyon tiszta, nem opálos, ezektől a szerver törmelékektől szeretném megszabadítani.
Jól gondolom, hogy egy aktív szenes szűrő az aromákat is kivenné belőle?
Milyen más mechanikus szűrő használható erre a célra? Láttam ilyet pl. hogy "90 mikronos szűrőzsák". Ha jól számolom akkor az 0.09 mm. Ha veszek egy ilyet és azon átszűröm az jó lehet?
Próbálj versenyen indulni egy nem protokoll szerint főzött pálinkával, ha megkapod a 8 pontot rá az már jó!:(
Saját tapasztalat. Mikor bírálókkal beszélgettem erről, nekik hiába tetszik, ízlik a termék, viszont nem fér bele az előírások szerint cefrézett, főzött pálinkába, ami szerint ők pontozhatnak.
Igen, ellentmond, ha általánosan gondolkodunk fajélesztőről és pálinkáról ma Magyarországon, akkor a Zufanek hibás terméknek minősül és gondolom egy olyan fajélesztő produktuma is hibás termék, ami erjedési mellékízeket termel és ezek átmennek.
Ha kiterjesztjük a lehetőségeket és elfogadjuk, hogy a Zufanek tud integrálni egyéb ízeket, amik esztétikusak és szépen alátámasztják az eredeti gyümölcsízeket, akkor az már egy nyerő termék, egyébként sikeres is vagy 80éve jelentős az exportja.
A harmadik verzió, hogy az erjedési idő húzás 2-3hétre egy téli körténél pl, az még bőven egy minta pálinka lesz, mindenfajta egyéb íz mentesen, tiszta gyümölcs ízekkel és biztos, hogy körökkel előrébb fog járni illatban, mindenben, mint egy 1hét alatt kierjesztett vilmos pl.
így van, a hőfok tartály kapacitás függő, ezen megy a matek a főzdékben, aki jobban fel van szerelve, az lejjebb tud menni
Ezután jönnek a kis titkok, a sajátosságok. Hogy milyen hőfokon menjen az erjesztés és meddig. Az alacsonyabb hőfokhoz hosszabb idő és nagyobb tartálypark kell. Az idő a gyümölcs eredeti cukortartalmától is függ, és nagy kérdés az is, meddig észtereződjön. Vagyis inkább akarjuk megtartani a gyümölcs eredeti aromáját, vagy akarjuk az észtereződés nyomán keletkező jó aromák érvényesülését. Nincs szabály, ez ízlés kérdése. Ezt hívom aromavadászatnak.
Nagyon nem tudja húzni az időt a kapacitás végett. Egy gyümölcs fajta dömpingje nem sokáig tart, a főzdék igyekeznek minél nagyobb mennyiséget lefőzni ez idő alatt. Nem tudom mennyire emlékszel az üzemlátogatásra S-nél, ahol a főzőmester 5 napot említett a hűtött megy erjedési idejére. Én rá is kérdeztem, hogy képes-e ennyi idő alatt kiforrni. Valószínűnek tartom (az én véleményem!), hogy a főzdében beérkező gyümölcs feldolgozása, cefrézése még meleg állapotban történik, a zajos erjedés gyorsan beindul, utána már a 15 C-fokos hőmérséklet is elég az utóerjedéshez. Na meg nem is lehet olyan nagyon gyors a 10-15 m3-es tartályok visszahűtése.
Gondolom a hőmérséklet csökkentése nem kérdéses, hogy fontos tényező, az összefüggés a sejtszám és a hőmérséklet között is világos, az erjedés hőt termel, az intenzív erjedés még többet, innentől egy mellékszál, hogy ami tovább erjed, az nem is melegszik fel annyira belül, szóval ezek szigorúan összefüggenek és kihatnak egymásra, ha nem az idő oldaláról, hanem hőmérséklet oldalról közelítesz ugyanoda érsz.
Ami egy hét alatt lemegy az gyengébb eredményt ad rendszerint, mint amit sikerül kicsit húzni, ez szakmai tétel is, a gyakorlat alátámasztja. Az idő vagy a hőmérséklet ilyenkor az igazi tényező azt nem tudom, de nyilván nem fektetnének hűtött cefréző tartályokba a főzdék és húznák az időt, ha délibáb lenne.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha azt a célt tűzöd ki magad elé, hogy 10napig tartson, akkor az egyik összetevő, ami ezt befolyásolja az induló sejtszám. A másik, pl hogy kap-e levegőt? Klasszikusan fa hordóan erjesztenek (ma is elterjedt a kis volumenű, minőségi borkészítésben), a dongából diffundál be levegő, így az edény lehetővé teszi az élesztő gomba intenzívebb szaporodását, mintha műanyagban történne mindez, ezeken múlik, meg még ezer apróságon.
Nehéz megtalálni az ideális induló élesztőszámot, mert szaporodáshoz is cukrot használ, ezt picit sajnálja tőle az ember;). Kb a max egy zacsi/120-as hordó, de sztem gyakran még így is többszörös lesz a végére, ha abból indulok ki, mi marad a hordó aljàn mikor felöntöm.
jó lesz persze, a 6-7nap alatt kierjedtekről meg kb tudjuk, hogy mekkorát ütnek a 10-14-hez képest, nálam legalábbis a kedvencek nem az ilyen hamariakból kerülnek ki :)
Nagyjából ua mérjük minimális eltéréssel, tehát azt is tudjuk ha az egyik főzheti, akkor a másik is. Rá sem kell néznem, elég a nyomkövetés;)!
7-8 napra fözhető minden, két nap gondolkodik, három nap forr, két nap utóerjed. Kb ez a recept. A fr törköly pöfög még mindíg, őt hagyom, majd hétvégén ránézek, nem akarom elkapkodni. Nem tudom miért lassúbb, de 20C-on nem sietős.
Nézd, én úgy gondolom, hogy egy-két kivétellel, nyugodtan keverhető a cefre főerjedés alatt, a cefrézés elején pedig szükséges is. Kb elalszik a láng-átkeverem-megint elalszik a láng.
Hogy mérsz brixet, hogy kóstolod édes-e még különben.
Mindent lehet, de csak mértékkel;).
Van amit magárahagyok, van amit párszor átkeverek, nincs intenzív forrásom, lassan csendesen erjed mindenem, így bunda sincs jelentős. Mag nélkül erjesztek. Erre nem pörgök rá.
Az érzékenyebb fajtákkal kell vigyázni, ami a megfelelő savszint mellett is könnyen oxidálódik, ezeknél tudom hogy 7-8nap biztos kész, óvatosan felnyitom, nem örvényt keltve, ellenőrzés céljából, aztán óvatosan beletúrok ha kell.
Miért nem lehet a felét tenni? 4hét alatt minden kierjedt eddig spontán szárazra, amit próbáltam, a természetes élesztőszám ilyenkor 1/10^6 a 20g-hoz képest vagy ilyesmi, ekkora különbség van, teheted a 1/10-ét is, ami a zacskóra van írva vagy 1/100, az egy ajánlás csak, az ipari tömegbor készítésből ered. A kovászod sem úgy működik, hogy grammra kiméred az élesztő sejteket, a célodhoz választod meg a sajtszámot.
ha nagyon szeretnék kötözködni, akkor azt kérdezném, hogy ebbe a brutál édes anyagba addig adagoltad a cukrot, amíg leállt az erjedés és aztán tettél rá egy fóliát? :) de ez csak vicc természetesen
Itt nincsenek fogós kérdések, a luciferi tudomány már mindent feltárt, majd megszerzed a tudást, idő kérdése és elérsz oda, hogy lukakat szeretnél a sajtodba, akkor leszel igazán bajban. :)
Igen, az a baj, hogy nem értünk a pálinkafőzéshez, sötétben tapogatózunk.
Pl:
nem tudom megmagyarázni de én azt tapasztaltam, hogy a tejsav-foszforsav (1/5-4/5) keverék jót tesz a cefrének-pálinkának.
Jó pálinkát már mindenki tud főzni, most már a cél, hogy még jobb legyen. A cél elérése apró dolgokon múlik, vagy mindennek tökéletesnek kell lenni. pl: napfogyatkozás :)
Igazad van szerintem. Az alacsony cukortartalmú cefreknel nem lehet gond. Még a rosszul művelt szőlőnél sem, ott szoktak kezdődni a gondok, ha nagyon magas a cukor és/vagy (túlságosan) ülepített a must.
Ennek a mínuszolásához annyit hozzáfűznék, hogy ritkán születik itt eredeti gondolat, általában magunkat ismételjük, azt, hogy a ! pH érték csökkentés az erjedés intenzitására is kihat, így a meleg erjedés hiba lehetőségét csökkenti még ezek a fórumon senki nem írta le, mint összefüggést és máshol sem láttam.
12,5%os alkohol az irsai bora állítólag. Ha az utolsó gramm cukor is kierjed, akkor ez minimum 19,5os magyar mustfoknak felel meg, 211g/l cukor. Hahaha, az szuper szüret időpont, maradjunk annyiban, hogy irsaibol ez bornak is késő, nem hogy pálinkának.
Ha felnyomja 15os alkoholig, az 255g/l cukor, 4 kg napfényt zúdít hektonkent.
aromát csak bukni lehet, ha több lesz az gond, mert az nem a gyümölcs saját primer aromája, hanem erjedési melléktermék, de tényleg nem tudom, most pl a meggyet tápsóztam, mert éppen találtam egy zacskóval, szóval meggyőzhető vagyok, de azt is látom, hogy milyen borok születnek biotechnológia nélkül tömegével, ebből a szemszögből ez a trágyázzuk a pépesített gyümölcsöt egy fake news, abban sokkal több a tápanyag, mint amit az élesztő képes lenne felhasználni, ezt mutatja az intenzív nullára aló erjesztési képesség is
nem kerülhet több aroma, mint ami kezdetben volt, ez csak egy jól hangzó marketing
szűrt mustba azért kell tápsó, mert ki lett szűrve és "megfullad" az élesztő, de mi mindenestül cefrézünk, magas cukorfok esetén lehet, de egy átlag cefrénél.. szkeptikus vagyok
nem a legjobb, nem tudnak nagy mennyiségben szaporodni,
anaerob környezetben egyébként sem szaporodik jelentős mértékben, az élesztő működése gátolt alacsony pH nál, mintha -10ben kellene kerékpároznod a Balaton körül, dgni már rég nincs kedved :)
Akkor van értelme a kotyogót olajjal tölteni, ha a CO2 termelés intenzitása alul múlja a levegő diffúziót, 30nap + erjesztés esetén, ilyesmi intervallumnál figyeltem meg, hogy van jelentősége a CO2 szint fenntartásánál, hogy ne híguljon vissza, olajjal tölteni a kotyogót
Mennyire keveredik el a X litercefrében a tápsó? Engem az a kérdés izgat, hogy konkrétan mit ad a tápsó, amire az élesztőnek szüksége van, ami nincs benne magában a gyümölcsben? Ugye nem szűrt préslevet cefrézünk, ami tápanyag hiányos.
Az már nem kérdés, hogy az utóerjedésre szükség van. Jó lenne most is tartani kb min. 10 napos erjedési intervallumot. Nem egyszerű ebben a melegben, főleg ha nincs hűtőkamra, pince stb... (Vannak olyan alapanyagok amiknél nem is lehet pl: eper stb...
Tapasztalatom szerint ha sokat van indokolatlanul nyitogatva a hordó, azzal a cefre védelmét, utóerjedés idejét csökkentjük. Becefrézés után első nap még intenzíven meg lehet keverni, majd mehet rá a fedő+kotyogó. A kotyogó nem csak a Oxigén bejutását akadályozza meg, a teljes erjedés nyomon követhető, kontrollálható.
Bunda kiszáradását a kotyogó lezárása után a hordó oldalirányban való megdöntése után egy-két rázással elkerülhető, ezt is elég - szerintem - két naponta megtenni, erjedés vége felé elhagyható. Célszerű az egyik rázást összekötni tápsó adagolással.
Idén én a tápsót is a tölcséren keresztül a kotyogó helyén öntöm be (nem veszem le a fedőt).
Ebben az évben a Pándi meggyet - melynek a BRIX: 11 volt :( - 12 napra főztem (garázsban volt). Főzés előtt a fedőt levéve gyönyörű szép volt a cefre.
Még jobb pl: a kotyogót olajjal van feltöltve - ez is volt itt többször téma - ezt még én nem próbáltam.
Szerintem a megfelelő élesztő választása is könnyíti az utóerjedés elnyújtását. Elején szép lassan, komótosan indul a főerjedés az jó a cefre számára.
Fontos, hogy az élesztő ne legyen túladagolva, - pontosan kimérve - inkább egy picivel kevesebbet egy jó alapanyagú cefrébe.
Na is jön a nagy (vita)téma:
Szerintem fontos a 3,00-3,20 PH beállítás, állítólag ez az "élesztő gombáknak" nem a legjobb, nem tudnak nagy mennyiségben szaporodni, de ez nekünk jó lehet, mert nem akarunk gyors főerjedést.
Összességében én ezeket próbálgatom idén, kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek a párlataim.
Mi köze ennek a pille palackos hűtésnek? Annál egyszerűbbet és praktikusabbat nem tudnék mondani, csak sok pénz befektetésével. A fólia is praktikus írtam már, nekem semmi bajom vele, nem szimpatikus, de ez az én bajom mindössze, illetve működik a hordóm tömítése. :)
Ez tényleg érdekes, mert én nem nyomkodom és mindig lucskos, 120nap távlatában is. El sem tudom képzelni, hogy egy zárt térben valami hogy tud kiszáradni, amiben van ~ 80% víz és 20% levegő, a hordó fedele mindig kondenz víz cseppes. Azt tippelem, hogy akkor szárad ki, ha fúj a hordóban a "szél", akiket ismerek és szintén kotyogóznak, azoknak tuti nem szárad ki és ugyanúgy csodálkoznak ezen.
? Az élesztő nullára kifutotta magát a cukorral, az nehezen elképzelhető, akkor maradék cukor is van benne, akkor viszont hígítani kellett volna a cefrét. Szóval ez a példád akkor áll, ha cefrézési hiba történt. Ha sikerül is találni példát, amikor a marék cukor nem működik, az sem tünteti fel jobb színben ezt a "gyömöszöljünk szemetes zsákból kotont a cefrénkre mozgalmat", nem illik a savmentesített imágódhoz sem. :)
Látom hiba volt levenni a tiltást, mert mindig beleszólsz abba amibe nem kéne, vissza is rakom :)
De előtte elmondanám, hogy több éve csinálok pálinkát és bort (nem úgy mint egyes pedálgépek:)) és bizony előfordul, hogy némi fényt is teszek a jó aromájú irsaihoz.
Ja és ha nem vagy matekos akkor nyugodtan számolgass: A sima irsai borom 12,5%-os alkoholtartalmú cukor nélkül! Szerinted mennyi cukor kell 14-15%-os cefréhez? Naaa?
A pontosítás végett: nem a CO2 réteg megléte a lényeg( nem az a cél), hanem, hogy a cefre minél tökéletesebb vagy mondhatjuk optimálisabb állapotba kerüljön főzésre. Ennek érdekében megtettem a megfelelő lépést!!!!
Normál esetben sokáig megmarad, az erjedés elején még hiányzik, főerjedés alatt ha nyitogatod a hordót, akkor is megmarad, utóerjedésnél is, attól hogy óvatosan felnyitod a hordót, még nem ugrik ki belőle;).
Akkor tűnik el, ha főerjedés után a cefre mozgatva van, vagy nagy hőingadozásnak van kitéve, vagy késztetést érzünk a baszkurálásra.
A mindenki által már rongyosra beszélt technikai eljárás alatt végzett cefrézésnél szinte 0 a hibalehetőség.
De, emberek vagyunk, hibázunk néha, ilyenkor letérünk az elméletben ideális útról, akkor keletkeznek ilyen furcsaságok;).
Most már csak az a kérdésem, hogy kitől olvastad azt, hogy naponta nyitogatni kell a hordót, mert én ilyet nem írtam(nagy hiba lett volna), kérlek olvass vissza!
Az én értelmezésem szerint a "korábban főzött" is át kell essen az erjedés mindhárom szakaszán(az utóerjedés intervalluma tényleg megér egy misét), a hónapokig tárolt viszont már rég túl van rajta.
Utóerjedéssel kacsolatban a tapasztalatom: Az alkoholos erjedés egy soklépcsős folyamat, aminek a legutolsó köztiterméke az acetaldehid. Ezért az erjedés leállásának pillanatában viszonylag sok az acetaldehid. Az elhalt élesztő enzimjei is még aktívak egy ideig, ezért az utóerjedés szakaszában ezt az acetaldehidet visszaredukálják etilalkohollá, vagyis látható gázfejlődés nélkül növekszik egy kicsit az alkoholtartalom. Vagyis ha nem várunk egy-két napot az utóerjedéssel, akkor némileg rosszabb a kihozatalunk, és valamivel több előpárlatot kell elválasztani.
A félreértések elkerülése végett két megjegyzésem van: 1) én nem szoktam a gyufás tesztet alkalmazni, 2)legtöbb helyen ez(is) az ajánlás, hogy meggyőződj a cefre kiforrottságáról!(abban az esetben hova tűnik a CO2réteg?- ezért húztam párhuzamot a két dolog között) l! Kár tovább ragozni!
Ez nem az amit kifőztem, új cefrézés, más fatájú cseresznyéből (tegnap esti állapot). Mint tudjuk minden cefre más és más, és a szerint kell kezelni, már nem volt rajta megfelelő szén-dioxid párna, másképp nem tudnám megvédeni ebben a nagy melegben pár napig amíg lecseng az utóerjedés. Szerintem helyes döntés volt, nem lehet egy kaptafára húzni minden cefrét.....
Az világos, hogy a co2 az első szigetelésben, de ha már nincs, akkor a legjobb megoldás szerintem a légmentesség biztosítása. Ez fóliával a legkönnyebb.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Azért , mert ahogy illatolgattam 1-2 napon belül kedvezőtlen irányba fordult volna az erjedés, ezt szerettem volna megelőzni, pár nap elteltével főzöm.
Egyedül a törkölynél, esetleg a víz nélküli birs cefrézésnél próbáltam az oxigén kizárását ezzel a módszerrel megakadályozni, de sosem gondoltam egyik cefrénél sem a legkisebb mennyiségű oxigént is adni neki. A cefre tetejének kialakítására, a fólia belesimítására is oda kellett figyelni, hogy a képződő Co ne nyomja fel a fóliát sehol, nehogy valahol levegő képződjön utólag. Mondjuk a cefrézési időszak az említett cefréknél 2-4 hónap is volt is, mint neked is, nekem is a szilvánál.
"A légmentes lezárás egyik módja lehet fóliával takarás is. Simítsunk a cefre tetejére akkora fóliát, hogy a hordó oldalára is feltapadjon 10 cm-t, ezután öntsünk rá 5 cm vizet és tegyük rá a hordó fedelet is."
Ja, a közepe belóg, ha pókozza belekúposodik, a szélén meg meg nem csinált semmit! Tudod, hogy hány féle variációt kipróbáltam a levegőmentes zárásra híg cefrénél? Rá a tető, festő maszkolószalaggal körbeteker, amit eddig a legjobbnak találtam.
Tavaly kénytelen voltam próbálni mert éppen nyaralni mentem és nem tudtam kifőzni a barackot.
Sima festő fólia , szépen rásimítva a cefre tetejére, a széle felhajtva és kb 4 liter víz ráöntve (60 literes hordók). 2 hetet állt így forrás után és nulla penésszel megúszta.
Nem volt időm olvasgatni a hozzászólásokat mostanában, csak azt kérdezném, hogy aki ajánlgatja a vizes fóliás takarást kiforrt meggy cefréhez az már kipróbálta? Láttam már karón varjút, de vízen két centis vizet, fóliával a két réteg között, ahol párhuzamos a két vízrėteg egymással és a sarkokban is zár,na azt nehezen tudom elképzelni!:) Világos van, kilehet még menni kipróbálni!
Idei meggypálinka. Érdi bőtermő,induló BRIX 13, cefrézés után tíz napra főzve. 210l cefre 15l 50 V/V% fényezés nélkül. Nem vagyok elragadtatva a kihozataltól, de reális.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
jelenleg a teteje mindkettőnek tiszta lé, a teljes sűrű réteg alul helyezkedik el. Ha rádobom a cukrot az is le fog süllyedni azonnal a lében, vagy rosszul gondolom? Nem tudom sajna. :( De az illata bakker az valami eszméletlen!!
Ket napig nem neztem a cefremre (sajnos nem volt idom). Most pillantottam ra, es kevertem rajta egyet. De mielott ra neztem volna mar benne volt az evezo lapat, es a fel bunda bele sullyedt a cefrebe. A masik felen lattam, hogy egy vekony feher, penesz szinu valami van. Azt ki kapkodtam belole, de sajnos a masik fele mint a titanic el tunt.
Onthetem egybol ki a francba a cefret, vagy esetleg meg mentheto valahogy? Mit tudnek csinalni vele, hogy ne mennyen karba? Vagy mar tok mindegy neki?
Egyebkent a bunda nem volt tul vastag rajta, max 1-2 cm.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Úgy zárd le, hogy dobsz rá egy nagy marék cukrot, az termel annyi szén-dioxidot, ami megvédi, a kevergetéssel, nyitogatással nagyot rúgsz rajta a romlás irányába.
1.) Hozzá se szabadott volna nyúlni, nemhogy kevergetni. :-(
Így csak szépen viszed bele az oxigént (a CO2 már lefogyott), ami kedvez az ecetesedésnek.
2.) Leírtuk, hogy felületi cukrozás után (ami egy kis CO2-t termel, ami védi a cefrét) légmentesen le kell zárni fóliával és vízzel és nem szabad piszkálni.
A hordó fedele meg a gumicsík ilyen esetben legfeljebb arra jó, hogy a muslica ne menjen bele, ha hagysz levegőt a cefre felett, elkezd romlani.
3.) A szeszfoka csökkenni fog, mert az oxigén hatására elszaporodó ecetbaktériumok felzabálják egy részét és közben olyan anyagokat termelnek, amitől jelentősen romlik a pálinka íze.
Ezért kell légmentesen lezárni fóliával és vízzel.
Jó lett volna savazni is (2.8-3.0 pH környéke nem annyira kedvez az ecetbaciknak).
ma szólt a mester aki főzi, júli 20 előtt semmi esélyem. Le tudom zárni a hordókat bilinccsel, meg a tető is gumicsíkkal ellátott. Csak sajna igazán hűvös helyem az nincs. 22 C-nál nincs hidegebb helységünk. Ma megkevertem újra, még egy kicsit bugyognak a gázok. Az "annyi időt nem bír ki"abból áll, hogy a szeszfoka csökken a cefrének?
Ahhoz, hogy "magízt" kapjon a matéria, össze kell törni pár tucat magot. A meggy, cseresznye, szilva magja nagyon kemény héjú, nagyon zárt, így igen kevés anyag tud kijutni belőle.
(Ezzel szemben a barackfélék magja könnyen felhasad a "varrat" mentén. Volt olyan év, hogy az összes sárgabarack mag már érés közben felnyílt.)
Szeretnék egy kis magízt az újfehértói pálinkámhoz. Tegnap lett becefrézve és az lenne a kérdésem, hogy mit ajánlotok? Cefréhez rakjak vissza magot és azzal forrjon, vagy inkább a főzésnél tegyek hozzá, ha igen mennyit érdemes egy enyhe marcipánosság eléréséhez? Igazság szerint tavaly kb 30% magot visszaraktam az érdi bőtermőhöz és volt is ideje összeérni mert volt olyan hordó amit csak 2 hónappal a cefrézés után tudtam főzni, de semmi mag karaktert nem véltem felfedezni a pálinkában..
Ebben a melegben elég nehezen bír ki egy hetet, még egy "hidegebb" pincében is necces az egy hét.
Szórj a tetejére egy-két marék cukrot, simíts rá légmentesen egy erősebb fóliát (kukazsák-szerűt), aminek a szélét ki tudod hajtani a hordó szélére. Pár centi vizet önts a fóliára, hogy légmentesen lezárja, tedd rá a fedőt, és hagyd békén a főzésig.
Van egy olyan érzésem, hogy a mostani magyar "pálinkamesterek" olyanok, mint a fine dining szakácsok. Rengeteg anyag elpocséklásával kurvadrágán tesznek valami kis pöttyöt a tányér közepére. Ami ízben, állagban köszönő viszonyban sincs az étellel.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Péntek éjszaka 23:00-kor oltottam be a meggy cefrét 228-cal. Hát...nem veszek többet túl olcsó gyümölcsöt. Igaz, 100Ft volt kilója és ennek megfelelően sajna fele kuka, így összességében kb. 200Ft-ra jött ki. Az se rossz ár szerintem, de marha sok meló volt vele. 3 léből mostuk át, szárazás, átválogatás, majd pépesítés, végül magozás. Kimagoztam...annyi véleményt hallottam már erről, itt azt mondtátok, attól lesz meggy pálinka, ha csak főzés előtt magozok, Pavlicsek Csaba meg azt mondta egy friss videóban, hogy a feldolgozás során pont elég magíz oldódik ki a cefrébe, ha benne marad erjedés alatt, akkor az hibás párlatot eredményez. Érdi bőtermő a fajtája és így összességében kb. 140-150 liter lett belőle ketté osztva 2db 120 lityós hordóba, az egyik bő 2/3-ig töltve, a maradék meg a másikba. Nem sok, de ha egy 10-est ad, már örülni fogok.
A nyers cefre induló PH-ja 3,7 volt, foszforsavval lehúztam 3,1-ig, majd kapott Optimum White-ot, Lallzyme HC+EX-V kombót, utána a felfuttatott 228-at, végül habzásgátlót bőven mérve. Szombat reggel még nyugodt volt a kotyogó, úgy 11:00 óra körül indultak meg az első bubik, majd délutánra már intenzíven beszélgetett.
A kisördög azért itt motoszkál a fejemben, az utolsó 2 kanyar magozás magjait félretettem, kiterítettem a napra, holnap szerintem kellőképpen ki is fognak száradni, agyalok, hogy mi legyen velük, belerakjam-e őket harisnyába kötve, vagy hagyjam és mag nélkül menjen végig a történet. A másik, amin gondolkodok, hogy holnap így is, úgy is belekeverek még egy adag Uvavital tápanyagot, lehet megszőlősugarazom összesen 1,5kg-mal a 150litert. Még ez is kérdéses.
Megkóstolod a cefrét. Ha nem édes, kész, lehet főzni.
Ha nem vagy biztos magadban, egy égő gyufát közelítesz a cefre felszínéhez. Ha még dolgozik, többnyire termel CO2-t, elalszik a láng. Ha nem alszik el, kész.
Főzés előtt közvetlen leszűröd a magokat. Ha marad benne, az sem baj (van aki jelentős magmennyiséggel főzi).
Új vagyok a pálinkafőzés terén, és visszaolvasva látom sok hozzáértő fórumtársra leltem. Második éven próbálkozunk meggy pálinkával. Első éven kimagoztuk amit csak lehetett, idén tanácsolták, az felesleges. A mag most benne van a cefrében, ami talán már jó is lesz lassan. A magok kezdenek lemenni. Kérdésem az, hogy most még érdemes átszűrni/ paszírozni egy olyan zöld gyümölcsös ládán, vagy már nem mert pl. a cefre minőségi rovására megy? Ha leveszem a tetőt már olyan alkoholos az illat, de kicsit bugyog még. Kerverni naponta kell most is?
20.a körül, az eladó azt mondta, szomolyai, kinézetre meg kis túlzással fekete volt mint a korom. Mint mondtam vettem , szerintem korrekt volt , brixet, savat mért előttem.
250,de ott helyben ki magozta így 260 ba tudta adni, de elégedett vagyok a kihozatallal mint az ízzel illattal egyaránt.Kíváncsi vagyok majd mit mondanak rá a versenyen.
Az első nekem is készen van , 100 kg vettem maggal magozás után cefrézés, 1 kg fényezés így lett 9 liter 47 fokos, fajátályát illetően szomolyai 18 as induló brix el. A Germersdorfi még mocorog .
Nem maradt az abba,csak a zajos erjedés megtörtént,mostantól lassabban dolgozik.A cukor is hasonló idő alatt átalakul,1-2 nap,körülményektől függően.Zárd le (befelé) légmentesen,pl. kotyogó, fólia +gumiszalag,vagy amid van,várj még pár napot,ha már nem édes,bunda lesüllyedt,főzd ki.
Egy kis segitsegre lenne szuksegem a tapasztaltabbaktol. :)
Csutortokon be cefreztem 55 kg ciganymeggyet. Meg aznap intenziv forrasba kezdett, ami ma reggelre abba maradt. (keveres utan, delutanig nem jott vissza ra a hab reteg). Lesz ami lesz alapon, 2 oraval ezelott megkapta az elso (es egyben utolso) adag cukrot. 4%-ot, ami 2 kg cukrot jelent 2 liter vizben fel oldva. Most megint intenziv forrasban van a cefre.
A kerdesem az lenne, hogy ezt a 2 kg cukrot mennyi ido alatt bontja le az eleszto? Elorelathatolag a fozomnek mit mondhatok?
Egyaltalan lehetseges az, hogy par nap alatt ki forrjon 55 kg meggy? (tudom meleg volt ra, de akkor is furcsa)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Fajtája: Bigarreau Burlat, BRIX szűk 19, már nagyon érett volt. Ahogy pálinkás körökben tartják, olyan gyümölcs "amelyiket a fa már elengedte, de még nem esett le a földre". Két hete lett szedve 3 napig tartott.
Én a borokat uszófedeles inox tartályban készítem, szerintem a legjobb megoldás (a zárt tartály még jobb csak az ugye macera amikor fogy, ha palackozod persze nem probléma).
Yanou0322 hsz.-ére írtam,poénnak szántam erre: "Komoktövis". Sajna,azonnal javította,de azért elment.Egyébként nem hallhattad 1972-ben,azt hiszem 80-81 körül hangzott el először.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
" "Komok a szélben"-t. Ezt nem értem, Nyomok, vagy homok? Vagy mifene? De igen ismerjük, együtt énekeltük vele kb 1972-ben a Debreceni Kerekestelepi fürdőben.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ismerem ezt a magozót, 6-os lyukkal meggyre, szilvára, sárgabarackra jó. Amit változtatnék rajta, hogy a tengely végeknél siklócsapágyat helyeznék el. Almára, birsre nem a legjobb, de a fent említett féléket szépen kimagozza. Nem töri a magot, ráadásul nem is a kések magoznak, hanem ahogy a magok surlódnak egymáshoz. Minél több mag van benne, annál jobb a hatásfoka egy bizonyos mértékig. 400 kg-ot kb. 3 óra alatt ki lehet magozni vele EGYEDŰL!!!. Ha segíthettem, annak örülök.
Úgy működik (az enyém), hogy a lécek kergetik körbe a magot, a mag eszi le a húst, a lécek csak mozgásba hozzák a magot. Eleinte lassabb, amikor már benne van 30kiló meggy magja, akkor nagyon elkezd működni, lehet önteni bele, habarcs keverő hajtja. Azért írom, hogy ez több annál, hogy egy rostélyban forgatsz egy fúrógépet, valamilyen keverőfejjel, illetve az is biztos jó, de több van benne, ha a kényelmet és gyorsaságot keresed.
olyasmi van nekem, nem töri, illetve töri, kb 20db összetört cigánymeggy mag volt az alján 141kiló anyag után, de az sem megy át a rostélyon, arra kell figyelni, hogy a forgó lécek ne legyenek 2 magátmérőnél közelebb a rostélyhoz, beszterceit törte, le kellett vágnom 1-1cm-t belőlük, nagyon jó egyébként, kiszedi a szárat is
Még a Jolida által belinkelt pépesítő-magozó is képes törni a magokat. És akkor pont azt csinálod, amit el akarsz kerülni a magozással: telinyomod magbéllel a cefrét.
Jelenleg úgy csinálom ahogy írtad, viszont szeretném az aprítást és a magozást egy menetben letudni. Az ág- vagy mulcsaprítóval látszólag haladósabb a munka, ezért is keresem azt az irányt.
Igen, úgy kéne, hogy egy adagot elkészítesz, pépesíted, beoltod élesztővel, ha lehetőséged van savazod (foszforsav), véletlenül sem pakolgatsz rá napokig, hűvösre teszed, reggel szedd fel, ne punnyadjon a napon és melegedjen fel, tiszta legyen az anyag. Romlékony, mert kevés a sava, gyorsan kierjed, azonnal főzni kell utána, nem fog 1 hétig sem tartani, hacsak nem viszed hideg pincébe.
Ajánlom figyelmedbe ezt a fórumot is: Itt már alaposan kitárgyaltuk. Én pl. mindent interneten intéztem. Van nyomtatvány az építés engedélyezéséhez is.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Hivatalosan a folyamat két lépésből áll (abban az esetben, ha Te magad építed, mint anno én is). Első lépésben kérelmet kell benyújtanod a területileg illetékes NAV -hoz, a desztilláló berendezés megépítésére(írásban, űrméret megjelöléssel, alapvetőbb paraméterek leírásával, egyszerű rajzot csatolva) Ha megkaptad az engedélyt az építésre(kb. egy hét) nekiállhatsz megalkotni a berendezést(mert ugye addig illegálisan birtokolnád). Ha kész vagy vele, besétálsz az önkormányzathoz 15 napon belül, és bejelented, hogy van egy főződ(viszed az engedélyt a NAV-tól magaddal). A hivatal visszajelez a NAV-nak(a bejelentésről), majd kapsz egy VPID azonosítót, a NAV-tól amivel már párlatjegyet tudsz igényelni, szintén a NAV-tól, és már mehet is a főzés.....sok sikert! Egyszerűbben nem tudtam leírni!
Először építési engedélyt kell kérned(lepárló berendezésre) a NAV-tól, ha ez megvan hozzá kezdhetsz megcsinálni, amikor kész van 15 napon belül bejelented az önkormányzathoz(Adóügyi Osztály) Értelemszerűen ez lesz a tulajdonszerzés időpontja.
210-220kg meggyet cefréztem tegnap 3db. 120l-es hordóba. Csak élesztőt kapott(sem sav, sem enzim)hűvös helyiségben 2 óra elteltével párnásodott, reggelre kialakult a bunda. Brix 13(édes cefre), ha leáll az erjedés magozás után(keveset hagyok benne)rögtön főzőm. Képet raktam fel.
1:nem árt,ha előkészítesz még egy hordót,ki tudja,mennyi az a 200-250 kg,figyelni kell,és időben kivenni,ami kikívánkozik.
2:keverni
3:én csak a kierjedt cefrét merem le a magról,vagy szűröm rekesszel,nem baj,ha főzéskor valamennyi marad benne.Magozni csak akkor,ha nagyon ráérsz.De akkor lehet kiskéssel is,úgy tovább tart.
Ma lefixáltam a 2-2,5q meggyet péntekre. Rákérdeztem, hogy mégis milyen szedés és azt mondta, hogy exportra szedik szárral együtt és ami lepottyan, azt szedik össze, de azt már nem rakják bele a szállítmányba.
100 Ft-ért én úgy gondolom, hogy bevállalom, max ugye földes, de mivel minden gyümölcsöt válogatok és átmosok két léből cefrézés előtt, így nagy gáz nem lehet, legfeljebb ezt 3 léből mosom át és kész.
Maggal együtt cefrézem, főzetés előtt szűröm át, 10 nappal a hordóba kerülés után tervezem főzetni. Lallzyme HC pektinbontó, Uvaferm 228 élesztő, Optimum White tápanyag az elején, szükség esetén foszforsav, Uvavital tápanyag 2 naponta főerjedés közben.
Kérdéseim:
- Ha 3 darab 120 literes hordóba osztom szét a 200-250 kilót és megtámogatom szilikon alapú habzásgátlóval, akkor jó vagyok? Szerintem saccra legfeljebb 2/3-ig lesznek a hordók. Kell félnem a kifutástól, kihabzástól? Nem tervezek plusz napfényt adni hozzá...
- A habzásgátlót a cefre felületén kell szétoszlatni, vagy csak simán belekeverem és jónapot?
- Valóban jó módszer a kierjedés utáni magozás? Van ízbeli különbség az előre kimagozott és az utólag átszűrt cefréből főzött párlatok között?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Készen lett a gyümölcs darálóra alakított ágdarálóm. Full rozsdamentes az egész új rész, a késnél kemény élelmiszeripari gumi van, most már nem tud semmiben felakadni az alma/birs/akármi, lehet önteni bele, mint a szél.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én a hűtő "bemenőjét" csempeszeleppel szereltem, finoman hangolható bármilyen kis mennyiségre( a csapot amelyről a vizet kapja csak kb. félig nyitom ki)
Én ezt úgy küszöbölöm ki, hogy a kútvíz bekerül egy hordóba, abból kereingető szivattyúval az átfolyós hűtőbe. Radiátor szelepen, és rotaméteren keresztül... Állandó nyomás, látható szabályozás...
Meg egy másik gondolat, ha már egylépcsős főzőkről volt szó: tegnap szétszedtem egy átpucolás erejéig az oszlopot, és azt kell mondjam, hogy bár sokan nem szeretik a Tri-clamp rendszert, de amikor a tisztíthatóságról van szó, akkor főnyeremény:
Egyrészt szerszám nélkül, másodpercek alatt oldható mindegyik elem közt a kötés, másrészt a modularitás miatt nincsenek nagy, egybefüggő hosszak, a deflegmátort és a véghűtőt például a képen látható kémcsőkefével simán ki tudom dzsuvázni, nyilván az elöblítés sem nagy feladat. Mondjuk főzés után a véghűtő kifolyócsövébe vizet vezetve összeszerelt állapotban is átmosható az egész (a buboréksapkás tálcák is), de azért így alaposabb.
A tűszelep sajnos ritka jószág a vizes boltokban, nem nagyon lehet kapni. Ilyesmire gondoltam:
Kínaiaktól 3-4e Ft-ért postával együtt meg lehet rendelni, hobbista célokra elegendő. De szóba jöhet rotaméterrel egybeépített tűszelep is, erről leolvasható az egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség is (későbbi viszonyítási pontnak, tanulási fázisban nagyon hasznos), kapható 1/2"-os csonkokkal és metrikus gyorscsatlakozókkal is:
Vagy lehet venni szelep nélküli rotamétert is, amit aztán radiátorszeleppel lehet táplálni, mint ahogy az ezen a kereskedelmi forgalomban kapható főzőnél is látható (a videó alapján nekem legalábbis radiátorszelepnek tűnik).
Viszont érdemes megfogadni endrepp tanácsát, miszerint először fix nyomást kell teremteni a rendszerben (csökkentéssel). A hálózati vízről üzemeltetett deflegmátorral az a baj, hogy egyrészt a túl nagy nyomást nem mindegyik tűszelep viseli jól, nehéz finoman szabályozni ebben a tartományban, továbbá lehet valamennyi ingadozása is (pl. megnyit valaki egy másik csapot, máris esik a nyomás a főző körében). Ez elkerülhető egy nyomáscsökkentő beépítésével, szintén 3-4e Ft-os kiadás:
A fenti képen látható olasz csoda 1.2 bar és 16 bar között szabályozható (imbuszkulccsal, gyakorlatilag egy rugó előfeszítését állítva), a képen látható kék sapka helyére akár manométer is köthető a tényleges nyomásérték leolvasásához, bár ez utóbbi szerintem felesleges. Inkább úgy érdemes csökkenteni a nyomást, hogy teljesen kinyitott szabályozó csappal (legyen az tűszelep vagy radiátorszelep, mindegy) megméred az 1 perc alatt átfolyó víz mennyiségét. Egy átlagos egylépcsős főzőnek óránként 50-100 liter vízre lehet szüksége, persze ez azért erősen függ a rendszeredtől: fűtés típusától, teljesítményétől stb, szóval ki kell tapasztalni. Az előbbiek alapján mondjuk percenként 1-2 liter elegendő: a nyomáscsökkentőn úgy érdemes beállítani a nyomást, hogy ennél picivel többet tudjon a rendszer, maradjon benne tartalék. Egy literes edénybe 1 percig ereszted a hűtőkörön át a vizet, és megnézed, mennyi folyik át rajta ennyi idő alatt. Ha kell, korrigálsz, amíg meg nem kapod a neked szükséges értéket, majd lezárod a nyomáscsökkentő sapkáját, és innét kezdve lehet használni. Az alacsonyabb nyomás mellett finomabban lesz szabályozható az átfolyó mennyiség, valóban már a radiátorszelep is precízebb jószággá válik.
Köszi az aromás kommenteket, tegnap este száraz teszt, még reggel is lehetett érezni picit a narancsot a pohárban. Visszabüfögés nulla, mondhatni ugyanúgy viselkedik, mint a saját pálinkáim (kivéve a szilvám, az vissza szokott dumálni lentről), szóval most már méginkább afelé hajlok, hogy van 9 deci jóféle narancs párlatom. :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az az üde funky, amiért én eddig lelkesedtem, ebben most (Zufanek) nincs meg, van más, vagány tutti-frutti-cherry. Ennél szakszerűbben nem tudom leírni. :) Így is teljesen misztikus, hogy ez miként áll így össze és miből.
Arra gondolok, hogy ami olyan frankó, hogy egy ízbomba, ha iszod, és a száraz tesztje nulla... A jó pálinkának jó a száraz tesztje. Egy szar pálinkának szar a száraz tesztje... A harmónia felborul...
Nem kóstoltam azóta, bár lassan kéne egy abból is. Viszont itthon három olyannal is találkoztam az elmúlt pár évből (Pannonhalmi, Rézangyal, Szicsek), amik már fanyar szilvapálinkák, igaz egyelőre nem sikerültek valami fényesre. A Szicsek nem volt rossz, de azt is max. kísérletként dícsérném meg.
ufánek hordós szilvát kóstoltál mostanában? Annyira nem hatott meg, krémes, vastag, mindene megvan, de mégis hiányzik belőle valami nekem. Mintha a színe is más lenne.
Erre nincs egyszerű és biztos módszer, mivel az aromakészítmények általában természetazonosak.
Az lehet, hogy nincs olyan aromakészítmény, ami átmegy a szárazteszten, viszont attól, hogy jellegtelen vagy kellemetlen a száraztesztje egy pálinkának, még egyáltalán nem biztos, hogy ízesítették.
Elcseréltem a minap 1 liter birs pálinkámat 1 liter narancs párlatra. Azért vetemedtem ilyen tettre, mert megkóstolva marha finom volt, olyan az íze, mint a kandírozott narancsnak persze alkohollal. Viszont szöget ütött a fejembe, hogy mi van, ha csak aroma? Úgy gondolom, hogy nincs aromával kezelve, mert akitől jött, nagyon háklis a pálinkáira/párlataira, de van-e valami módja annak, hogy megbizonyosodjon az emberfia arról, hogy nem pancsolt, aromásított cuccról van szó. Azért is kérdezem, mert a birs pálinkámmal kapcsolatosan én is megkaptam már, hogy "nem létezik, hogy ennek ennyire birs íze van, biztos aroma is van benne", de persze szó sincs erről. Ilyenkor jó lenne valami bizonyító erejű teszt, vagy akármi, hogy a delikvens megnyugodjon.
Szerintem is az és pont ezért némi fenntartással kezelem. Amíg nem láttam, addig csak mese. Meg az is érdekes lesz, mikor előkapom a refraktométert... :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Fogalmam sincs, már sokszor téma volt, nem tudsz lineáris összefüggést felállítani, nem fogod tudni kiszámolni, nem véletlen, hogy erre nincs táblázat, online kalkulátor, semmi, nem mindegy honnan indulsz, milyen savak alkotják a cefrét, puffer hatás, ionok, végtelen bonyodalom az egész, értelmetlen ezt ragozni, már mindenki érti, aki akarja, igen spórolsz 1000Ft-ot egy szezonban és 1600Ft postaköltséget, ha nincs a közeledben, ez lehet 8-10 doboz sör, kössz inkább megiszom. :)))
Kénsavból jóval kevesebb kell %-tól függetlenül, abba meg kár belemenni, hogy 300Ft, 200 vagy 600Ft kinek mit jelent, maradjon ez inkább elvi kérdés, nem muszáj savazni minden áron, én ezt gondolom.
Átlagban amennyit egy otthonfőző főzhet kb. 6 kg 75%-os foszforsavat használ el évente. E338 foszforsav 75-%-os ára 990 Ft/kg. Amennyiben akkusavat (csak feltételezés!) használna mennyi Ft-t spórolna meg, ha a 37%-os 300 Ft/liter-be kerül?
Nekem annyival bonyolultabb(és emiatt nem tudok bilincset sem alkalmazni), hogy a két tengely átmérőre nem azonos, 15 és 20mm, két különböző méretű persellyel hézagoltam, ráadásul a tömlőnek (amit nagy nehezen sikerült szereznem) 25-ös a belső átmérője.......
Ilyenből főztél-e már valamit? 
Tenap este cefrézett meggy, szépen dolgozik........! 
