De ezzel a tápanyag áramlással kapcsolatban azért még had kérdezzek. Te mégiscsak oskolában tanút ámber vagy :)
Szóval, nekem valahogy az a hipotézisem, hogy nálunk 40-50 méteres mélységig van vagy 4-5 vízzáró agyagréteg (60m mély ásott kutunk van és látszanak a szivárgások) Úgy érzem (sejtem) hogy ezek a vízzáró rétegeket és a köztük levő homokos, kavicsos, földes, meszes rétegek valahogy úgy néznek ki mint egy fej hagyma aminek le van vágba a felső egyharmada. Szóval ami eső a tetőre esik az az erdőből és a magasabban fekvő területekről belemossa a tápanyagokat a mélyebben levő vízzáró rétegek közé. Az fix, hogy a mi szőlőnk az nem azt a vizet issza ami 90 fokban esik hozzánk, hanem inkább azt ami 200-300 méterrel feljebbről folyik be a mi területünk alá. De ezek a vízzáró rétegek is inkább amolyan lencse alakúak és nem hektáros homogén fedőréteg, szóval a szőlő gyökere nem megy át rajta, de évek alatt megkerüli és megkeresi a lefele vezető utat.
Az ilyen talajszelvények és rétegek jelenlétét én egyértelműen érezni vélem az évről évre változó ízképen. Volt egy év amikor példáu olyan ízek jelentek meg egyes fajtákban amiket én addig csak meszes talajon termett boron éreztem.
Marhára izgalmas a szőlő életének első 5-15 éve :) mert ilyenkor alakul ki, hogy pontosan honnan és mit is vesz fel.
Abban igazad van, hogy minnél mélyebbre megy a gyökere, annál kevésbé kitett az aszálynak. Ezért javasoltam, hogy jó mélyre eresszék le a fúrógépet, mert az így fellazított földben lefelé könnyebben tud elmenni az új szőlő gyökere. Tavasszal én is így fogom csinálni... :)
De én nem a trágya hasznosulásról (nyilván hasznosul) beszélek és nem is arról, hogy vannak-e gyökerek a felső talajrétegekben (nyilván vannak) hanem arról, hogy jó-e a konkurencia és a minősághez és a minőséget termő tőke neveléséhez szükség van-e arra a tobzódásra amit egy tápanyagban korlátlanul ellátot, gazdag termőtalaj ad.
Nem tudom megindokolni, de nekem az a megérzésem és sok borvidék öregjei is ugyanezt mondják, hogy jót tesz a szőlőnek ha küzd egy kicsit. Igen, lehet, hogy nem 3 évesen kezd teremni, hanem 5 évesen, lehet, hogy nem lehet 2-3kg-ot leszedni róla csak fél-egy kilot, de a tőke ellenállóbb lesz a nehezebb évjáratok nyűgjeivel szemben és a bora is jobb lesz.
:)))) Engem a Kozma-bogár csípett meg (nála olvastam).
Nézd, az egész fenntartó trágyázásnak semmi értelme nem lenne, ha nem lenne igaz ez az állítás. Mivel a termésnövekedés a trágyázás után mérhető ÉS a tápanyagok mozgása a talajban szintén mérhető ÉS a humuszosodás környezeti igényei ismertek ÉS a taápanyagok lecementálódása 60 cm alatt ténykérdés, nem igazán van azon értelme vitatkozni, hogy vajon a talaj felsőbb rétegeibe kijuttatott trágya hasznosul-e. Másként nem tud hasznosulni, csak a gyökéren át.
A biodinamikus gazdálkodásból nekem egyetlen szimpatikus talaj-biodiverzitás megőrzésének semmi értelme nem lenne - hiszen 5 méter mélyen nincs az a gazdálkodás, aminek hatása van (mondjuk a nitrogén műtrágyázás kivételével) - csak a talaj felső 30 cm-ét kapirgáljuk (jó, telepítéskor 60 centit).
Igen, elhiszem hogy 5-15 méterről is vesz fel a szőlő vizet. Ez is tény. És az is, hogy onnan az N-P-K igényét nem tudná tartósan fedezni (mert csak a nitrogén mozog a talajban). Érdekes minerális ízeket szedhet össze az altalajból, nem vitatom.
Amit írtam, a 3 és 5 évről, az egyrészt saját tapasztalat, másrészt egy dörgicsei szőlőművessel való beszélgetésben kerültek elő - ő elég sok szőlőt művel arrafelé, tapasztalata bőven van.
Az ország egyik legtöbbre hivatott és legizgalmasabb termőterülete van a kezed alatt. Csak azért nem mondom, hogy irigyellek :) mert Somlóval én sem panaszkodhatom :)
Nem lesz egyszerű mert igen köves. A talajban is és a felszinen is gyakorlatilag folyamatos kőborítás van. Igaz a felszinen már elaprozodott ( 5-15cm nagyságúak.)
Itt egy panoráma kép a területről. Szemben lévő legmagasabb hegycsucs, Kékes.
Baden-Württemberg allamban, azon belül is itt nalunk Baden-ben a boroknak badeni jelleget kell hordoznia. Nem csk akkor utasitanak el vagy pontoznak le egy bort, ha valamilyen hibaja, vagy betegsege van, hanem ha pl nincs meg a fajtakaraketere, vagy nem jellemzö a badeni borokra. Ezen a szemleleten lehet vitatkozni.
Felkerült a kerelmem Stuttgartba a mezögazdasagi miniszteriumhoz es ott döntöttek ugy, hogy nem vallahato a magyar borok nemetorszagi obiztatasa. Ezen aztan nem is agyaltam többet.
A kvotamentessegben mar most az a baj, hogy a magantermelök, akik nagyon kis hanyadat teszik ki a nemet bortermelesnek jogosan feltik az orszag borainak minösegi megiteleset. valahol erthetö, hogy azokon a borvidekeken, ahol többszaz ev alatt kialakult, hogy melyik területeken lehet szölöt termelni, az eddig is be volt ültetve. Most jönnek azok a telepitesek, amik majd elfagynak, nem ernek be rendesen, gombainfekciok terjesztenek, stb... Ok, hogy eldönti a piac es idövel rajön a gazda, hogy "Rossz helyen van ez a kocsi..." de addig is el fogja vagy le fogja adni a gyenge minösegü termeset. A baj az, hogy nincs szabalyzas arra, hogy ki hova es mit telepithet. Ezert kezdödik majd a mesterseges javitgatas, igazitas a gyenge borokon.
Tulajdonkeppen, ha megnezem, hogy kik ezeknek a szabalyzasoknak a legfelsöbb dönteshozoi, akkor rajövök, hogy nekik ez pont igy all erdekükben. A gondolatmenetet inkabb nem is folytatom.
A vegyszermentesseg ilyen formaban valo tamogatasa nem okossag szerintem es a kollegaim szerint. Azok a területek, ahol egy evig kötelezöen nem lesz vegyszeres kezeles, ott annyira felszaporodnak a gombak a talajban, a szölö fas reszeiben, hogy egy evvel kesöbb lehet majd tolni a fungicideket orrba-szajba. Raadasul ha nem rezisztens a fajta, akkor a termes egyertelmüen veszelyben van.
UPDATE:
Na kikerdeztem a szöleszet vezetöjet. Az EU-tol kapsz kukoricara hektaronkent 300, szölöre 220 Euro tamogatast, ha az összetrületednek a 10%-an, abban az evben, mikor a penzt kapod, nem gazdalkodsz. Vagyis ha van husz hektar szölöd, akkor kapsz 20*220=4400 Euro tamogatast, de ezert cserebe a 20 ha tizeden, vagyis 2 hektaron nem gazdalkodhatsz. Ez meg azert hülyeseg, mert a ket hektar termeseert több penzt kapsz a szövetkezetnel, mint 4400 Euro. Egyelöre meg ezt csak be akarjak vezetni, szoval keplekeny. Azt is megtudtam, hogy a kvota csak 2015-töl aktualis.
A szőlő teljes gyökértömegének a 80%-a a felső 60-70 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Az öreg tőkék, amely mellől kivesztek a fiatalok, behálózák a melletük lévő helyei is, így azt lehet mondani, hogy teljesen új telepítés esetén a szőlő kb. 3 év alatt fordul termőre, ez zárt ültetvényben kb. 5 év.
A gödörfúróból a széleset vedd, és toldd le minimum 60 centire, ez egyrészt elszaggatja a szomszédok gyökereit (nem fog hiányozni nekik) és segít az új szőlőnek megeredni lefele. A sima 30-40 cm-es luk nem elég, mélyebb kell.
Amúgy elutasították a foprgalombahozatali engedélyedet? Ha igen, akkor milyen indokkal?
Azt, hogy milyen egy cserszegi fűszeres szerintem az OBI nagyhatalmú urai és szorgos labormunkásai sem tudják. Nincs is leírva sehol, semmilyen hiteles dokumentumban.
A kvótamentesség szerintem okosság. Majd a piac eldönti, hogy miből kell és mennyi. Persze ezzel együtt a támogatások is változni fognak, de változzanak is. Nem így kellene támogatni az agráriumot Európában.
A vegyszermentesség bármilyen formában való támogatása szerintem egyrészt okosság, másrészt teljesen egybeeesik a nyugati fogyasztók/szavazók igényeivel.
Majd möglássuk, hogy mi érkezik ide hozzánk onnan Brüsszelből, mert az én tapasztalatom szerint írni, olvasni nem tudó, nyelvtudással nem rendelkező, enyhe agyalágyultságban szenvedő bürokratasereg lokalizál mindent ami onnan jön.
Mivel egy ideje Nemetorszagban dolgozom a szakmaban, probaltam en is itt leobiztatni a borainkat.
Itt ugyanis 5 Euro az OBI egy borra, ket palackot kell leadni es a leadashoz közelebbi Keddre vagy Csütörtökre kesz az eredmeny.
Sajnos nem sikerült elintezni hiaba EU-s akkreditalt labor az itteni is. Valami igazsag van benne. Honnan tudna a Fritz kollega, hogy milyen egy Cserszegi Füszeres?
Mar beszelik nalunk az uj kvotamentesseget. Jövöre Nemetorszagban mar mindenki telepithet telepitesi jog nelkül is szölöt, olyan helyre is, ahova eddig nem lehetett. Evi szinten 2 %-ot nöhet az orszag szölöterülete, vagyis 2000 hektarral lesz több ültetveny.
Mivel itt a legtöbben a szövetkezetnek termelik leadasra a szölöt, minden Fritz telepiteni fog meg egy fel hektart egy olyan Spätburgunder klonbol, ami bötermö es magas cukorkepzö. Erre a kettöre es az egeszsegügyi allpotra fizet ugyanis a szövetkezet.
A kutatointezeti kollegaim ott voltak az orszagos talalkozon, ahol erröl döntöttek. Nyert a szövetkezeti lobbi. Ök ugyanis sok-sok szölöt akarnak, mert meg gazdasagosabban tudnak elöallitani. A Moselland-ban voltam tavaly, ahol a sajat szememmel lattam, hogy palackoznak le napi egymillio üveg bort.
Akinek 5 hektar feletti területe van es a kvotamentesseg miatt szeretne meg tovabbi szölöt telepiteni, annak evente egy hektart vegyszermentesen kell kultivalnia. Ezzel akarja az allam a latszatat kelteni a megnövekedett területek altal növekvö vegyszerfelhasznalas megakadalyozasanak.
Ezek a döntesek persze Brüsszelböl jönnek, szoval hamarosan az egeszet rahuzzak a magyar wirtschaft-ra is.
A konkurenciától nem szabad félni. Sőt, kimondottan jó az, ha nagy a konkurencia és így kicsit megdolgozik a vizért és a tápanyagért a szőlő. Régen nem volt ritka még a 60-80cm-es tőketávolság sem.
Szép helyen lehet az a szőlő :) Érdemes becsben tartani.
Kár, hogy a furmintot nem engedik arrafelé... ez is az egyik kreténsége a sok írástudatlan hivatalnoknak.
Szerintem egyébként tényleg polgári engedetlenség lesz a dologból. Az én jogászom például a februári őrület után rá fog állni arra, hogy kiderítsük milyen jogi feltételei vannak annak, hogy osztrák forgalombahozatali engedéllyel papirozzak le egy magyar bort.
Szerencsére nekünk a telepítési papírdzsungelharc lement már tíz éve, de nagyon sokat röhögtem az idióta hatóságon akkor is. Főleg amikor kiküldtek valami ostoba kolbászt ellenőrizni... Na annak akár egy frissen szántott kukorucást is beadhattam volna öt éves szőlőültetvénynek. Annyi köze volt a szőlőhöz mint pingvinnek a harangöntéshez.
Ezt kérdeztem Hajdú úrtól, hogy mi a fészkes fene értelme van a drága, lasú és engedélyeztetéseknek ha az ellenőrzés nem létezik??? Például minek csicskáztat az OBI ha amúgy minden adat ellenőrzés nélkül bemondásra megy? Na, nagy volt a csend Hajdú úr részéről... gondolom ez már nem az ő "hatásköre" volt. Ez a csinyonvnyikmentalitás amit fel kellene számolni.
Tökéletesen igazad van. Ez a jelenség általános. A "Hivatal" packázik az emberekkel. Én nem is egyszer kaptam már olyan hivatalos levelet, amelyben a Btk. megfelelő paragrafusa is idézve volt a lehetséges büntetési tételekkel, pedig nem is én, hanem az adott hatóság akart tőlem valamit, miközben még a legeszetlenebb szabályokat is igyekszem betartani.
Az utolsó mondatod tetszik a legjobban. Ez már a polgári engedetlenséget vizionálja.
Mo-n az a baj, hogy a pályázati pénzeket (elsősorban az EU-s pénzeket) talált pénznek tekintik a tűzhöz közel lévő körök. :( Pedig nem az. Fizetünk és kapunk is vissza. Az EU-s pénz jár(na).
Az elmúlt két évben 3-szor adtam be pályázatra az említett szöllőterületet. Fajtaváltás-telepítéssel...
Forráhiányra hivatkozva folyamatosan elutasították.
Most már feladtam a dolgot. Ezért gondolkozok azon, hogy a hiányzó tőkéket pótolnám. Ahogy időm és pénzem engedi...
Mennyire jelent (gyökér) konkurenciát az idős tőke az uj teleptésnek?
Mivel megszántani nem tudom a sort, marad a gödörfúró. Vajon ez is menniyre elég a teleptéshez?
A meglévő öreg tőkék nagyon szépen teremnek, a terület is ideális. Magaslati pont, kellően szellős egész évben, legközelebbi szöllő kb 3-400 méterre van töle, de azok is kb 100 méterrel alacsonyabb magasságban. Átlagos időjárású években 4-5 permetezéssel meg lehet uszni a védekezést.
A leányka fajta elég kényes ( főleg az érésidőben a rothadásra) de sajnálnám most már kivágni és más fajtát tenni a helyére. ( Amugy is csak 3 fajtát engedélyeznének a helyére, olaszrizling, szürkebarát, Ottonel muskotály)
Iszonyat, hogy lusta, tehetetlen, ostoba, kártékony, ingyenélő csinovnyikok húzzák a kéziféket kinyújtott lábbal a magyar bor szekerén... kirúgni mindet, aztán mehetnének ahova akarnak.
Röhely, hogy az EU-ra hivakozva csicskáztatják a termelőket, miközben az EU baromira nem követeli meg azt a bürokráciát amit ezek a tetvek a naykunkba varrnak.
Ehhh... én is minidg felhúzom magam amint bármilyen takonyporc magyar boros hivatal szóba jön.
Sajnos az én esetemben szó sem volt értékes öreg tőkékről.
A Balatonfüred-Csopaki borvidék is tele van olyan "ültetvényekkel", amiket bár szőlőként árulnak, de megérdemelne egy nagy pofont az aki ezt papírra le is írja.
Hosszú percekig tudok kocsival haladni helyenként olyan területek mellett, ahol a szőlősorok csak sejtetik magukat, mert a 15-20 évek diófák és az óriási csipkeborok dzsungel eltakarja már az egykori kultiválás nyomait. Ezek a pusztulatok sajnos nagyon jó melegágyai a peronoszpórának, a lisztharmatnak, a vaddisznónak, őznek, nyúlnak, szarvasnak, rókának, seregélynek.
Az önkormányzat ha tudja kinek, akkor kiküld minden évben egy felszólítást, majd egy 30 ezres bírságot. A tulaj viszont inkább azt fizeti, mintsem lejárjon 5-ször kaszálni, meg metszetni. Na ezek a területek is beleszámítanak hazánk 50 ezer? hektárnyi szőlőterületébe.
A legnagyobb találmány, az osztatlan közös miatt ha egy ilyen területet valaki újra betelepítene, akkor a vásárláskor először fel kell kutatni a szombathelyi, debreceni, veszprémi és a tatabányai testvéreket és ha még élnek, akkor kezdődhet a kálvária a földhivatallal, ügyvéddel.
Persze nem kell ilyeneket megvenni. Sokszor a háromszor ennyiért árult művelt szőlőültetvényben sem tudom már megállapítani a szőlő fás részeinek hovatartozását. A 3,5 méteres sortáv, a talaj tömörödése és untsága, az erdő melletti és fagyzúgos ültetvények nem teszik egyszerűvé a döntést.
