Hogy ebéli örömödet tovább fokozzam a Turbos zártégésű kéményemet (gyári vaillant szet) bevizsgálták...eredetileg egy mérő gyűjtő idom volt hozzá azonban a kéményesnek nem tetszett mivel nem lehet bele látni és neki nem olyan készüléke volt. Igy egy másmilyen az ő készülékével kompatibilis mérő gyűjtőt kellett beszereltettnem...+13eFt és +munkadíj... (régi idom a polcra) a turbó cirkó kémény méréséjért pedig a 28.5eFt elkért + 8.3eFt a tartalék kéményért amin semmi sincs...
A tartalék kémyény mellett volt kibúvó nyilás a turbos mellett nem és szeretett volna...kapott helyette létrát amin úgyan úgy kimehet a tetőre...amikor 2005 -ben elkeztem akkor a turbost nem kellett bevizsgálni és nem volt a kéményesek engedélyeztetési látókörében...2008-ban amikor a használatba vételit kértem akkor már igen...és közben a helyi rendeletünk megváltozott amit sehol sem lehet elolvasni csak a minisztériumba vagy szóbeli tájékoztatást lehet kapni...és visszamenőleg kérnek mindent...nesze neked kiszámítható építkezés...a római jog meg smafú...
Vitatkozni meg kár mivel lehet pereskedni több évet adig pedig a bank kiveti a nagyobb dézsmát ha nincs használatba vételi...úgy is mondhatnám bármennyire is lehetsz szép és lehet igazad...az semmit sem ér....a lobbyk is tesznek róla, hogy lehúzzanak...
Azt hittem te nem azon emberek közé tartozol, akik a meidinger tárcsát esővédő tárcsának nevezik! A meidinger tárcsát a bukószél ellen találták ki, leginkább gázkészülékekhez. Az esőtől mi baja lenne egy kéménynek? Persze, tök jó egy tárcsát tenni egy szilárd tüzelésű kémény tetejére, olyan szépen kondenzálódik rajta majd a füst, és olyan szépen folyik vissza a kátrány a kémény oldalán.
Konkrétan nem a Sch.. de pl a Frü... és a Lei... is gyárt a torkolati kúpon kívül acél meidingereket a kéményre, Gondolom ha egy ilyet beszerez a "delikvens nagyon nem lőhet mellé. A torkolati kúp csak a béléstest és a köpenyelem közti rést védi, a meidinger meg mivel a kütőt is ... arra pont jó hogy a tulajt megnyugtassa, márha ez volt a félelme. No ja ... hogy a kettő együtt randa mint a bűn ... hát kérem valamit valamiért.
Felépült a shieder 20-as kéményem 6 méter magasságban a külső részén klinker burkolással. Egy valami nyugtalanít. A kémény teteje nyitott így valszeg beleesik majd az eső. Érdemes, vagy kell rá építeni valami védelmet? Gyárilag biztos adtak volna hozzá ha szükséges lenne. Mit javasoltok?
Atalakitas elott allo nyaraloba szeretnek cserepkalyhat vagy kandallot, hogy telente 3-5 napos idoszakokra, rendszertelenul, kb 150 legkobmetert fel lehessen futeni.
Uj kemenyt epitunk hozza.
KERDESEIM:
1. Cserepkalyha vagy kandallo praktikusabb?
2. Ha meg nem dontottem, hogy cserepkalyha vagy kandallo, letezik olyan kemenymeret, ami mindkettohoz jo (kb 7 meter magas)?
3. Kisteglabol rakva ki kell onteni, belelni?
4. Kell hagyni szellozoket, szerelonyilasokat a kemenyen?
Attól függ, hol lax! Székesfővárusunkban valszeg kellene, máshol nemigazán hinném bár egy méretezés tuti kihozná, hogy hőtechnikailag nem lenne megfelelő, ezmiatt máshol is előferdülhet, hogy előírnák. Legjobb ha csak a magad biztonsága miatt (gépész)tervezőhöz fordulsz, aztán jó mélyen hallgatsz az egészről. (ezt természetesen nem én mondtam, mivel itt sem voltam.) A cserépkályha kéménye nem biztos hogy elegendő egy kazánnak ... érdemes felkeresni egy jó gépészt és kivitelezőt ha pellet(kandallón) kazánon gondolkodsz. Mellesleg vannak gyártók (bár főleg gázos) akik kéménytípushoz, kialakításhoz is kötik a garanciát. Ennek érdemes utánajárni.
Ha cserép, vagy vmi hasonló kályha helyére teszek vegyes, vagy faapríték, pellet, vagy hasonló kazánt (nem gáz), akkor a kéményt nem kell béleltetni, jól tudom?
Megfontolom, a lehetőségeket. A kémény végigvésése ténlyeg elég horrorisztikusan hangzik, akkor lehet, hogy inkább nem is lesz kályha. Bár az alumíniumos elméleted tetszik. A kérdés, hogy mi van akkor, ha mégis elkezdi olvasztgatni a bélést. Tönkremegy a kályha/kémény, esetleg eldugul, és felfüstölődünk?
Egyébként tartalék fűtésnek kéne, meg a hangulata miatt egyszer-kétszer hetente.
Két dolgot nem szeretnék. Nagyon sokat rákölteni, és füstmérgezésben kinyiffanni.
Így a béléskihúzásos technológia a legszimpatikusabb, de ahhoz meg kell nézetnem, hogy meg tudják-e csinálni.
Kicsit tovább nyomozgattam. Az építési engedély szerint 14x14-es kémény van, 13,2-es alucsóvel bélelve. A 13,2 a külső, vagy belső átmérő? Megmértem kicsit jobban, ha külső átmérő, akkor ennyi akár lehet is, az pedig jó jel.
Nagyságrendileg mi a reális ára egy ilyen alubélés eltávolításának (merev falú)?
Mi van, ha nincs szegecselve? Van arra valami jó technika, vagy akkor is vésés?
Azt hiszem legjobb lesz, ha közelebbről megnézetem valakivel, aki látott már kéményt belülről.
Azt megállapítottam, hogy merevfalú, azt is tudom, hogy kb 7,5m magas, de a keresztmetszete egyelőre rejtély.
A padlástérben úgy tűnik, akár jó is lehetne (dupla kémény, az ikerszomszédével együtt rakva), lent az aljánál viszont közvetlenül a 12-es béléscső mögött ott van a válaszfal téglája.
Gondolom ez így egy fórumon keresztül nem teszi lehetővé a pontos diagnózist.
Mindenképp szedd ki belőle a béléscsövet. Ha körbe van öntve, akkor nem marad más megoldás, csak a kéményt egyik oldalon végigvésni és úgy kiszedni belőle a csövet, majd visszafalazni. Ha szerencséd van akkor nincs körbeöntve, elvileg ki lehet szedni minimális véséssel (bekötő és tisztítónyílásoknál). Két féle cső lehet benne: 1. flexi cső, amit ki lehet húzni belőle úgy hogy egy helyen megbontod és el kezdesz húzni belőle egy csíkot (mert spirálisan csíkokból van összepréselve), vigyázz el ne szakdjon! 2. merevfalú cső, ami reméljük hogy össze van szegecselve és egyben ki tudod húzni a tisztító és bekötőidomok közötti szakaszt.
Azt, hogy mekkora kályhát köthetsz rá csak úgy lehet megmondani, ha tudod milyen magas illetve mekkora keresztmetszetű a béléscső nélküli kéményed!
Hát Te elég komolyan félreértelmezed a dolgokat. Igen, így van ezzel az aki csak nagyon felületesen érintette (tanulmányai során) a témát. Én sem "hirdetem az igét" pl. az építészet területén. Az az érzésem, hogy a hozzászólásokat sem olvasod el figyelmesen (meg azt a weboldalt amit belinkeltem), különben nem résnyire nyitott ajtókról írogatnál ide. Ha jól sejtem én légbevezetőkkel megoldott folyamatos szellőzésről beszéltem, azt ne hasonlítsd már össze az általad írottakkal. A szekrényes dolog sem teljesen így van, de mindegy ez nem vitatopic. És hogy ne is legyen az, itt olyan embereknek kéne "hirdetni az igét" akik értenek is hozzá. Remélem ebből nem lesz harag.
Abban biztos voltam, hogy az alu nem jó, mert nem bírja a fatüzelés magas hőjét.
Kipróbálni úgy tudnám, hogy veszek egy kályhát, aztán ha nem jó, kidobom. Ha biztosra akarok menni, kit keressek, aki mond rá igent vagy nemet? Kéményseprőt, kéményépítőt, esetleg egy kályhást?
Örülnék, ha meg lehetne oldani, de jó lenne, ha szabályos lenne, és elsősorban biztonságos.
Jelenleg egy nyílt égésterű gázkazán van kötve a kéményünkbe. Laikus szemrevételezéssel a kémény 120mm-es aluval van bélelve. A kémény maga sem lehet ennél sokkal nagyobb, a bélés elég passzosan van benne, (szerintem nincs 14x14-es, ráadásul a hátsó fala üreges tégla (ikerház elválasztó fala).
Most szeretném a gázkazánt zárt égésterűre cserélni és máshová áthelyezni.
A nagy kérdés, hogy a mostani kéményt megfelelővé lehet-e tenni valahogy egy kisebb (6-7kW) vaskályha vagy cserépkályha kiszolgálására?
"Természetesen" műanyagok a nyílászárók és egy elszívó is van a légtérben, ami szellőzés tekintetében mindenképp elgondolkodtató, de most elsősorban a kémény lehetőségekre lennék kíváncsi.
Úgy gondolom, hogy a füstcső kivezetésen a becsatlakozást, bekötést véled, vegyes tüzelés esetén min 30cm gáz esetén min 15cm távolságot ildomos tartani a plafon és az általad emített részek ("stucni") felső éle között.
bár nem nekem szólt, saját tapasztalat: a kályha papírjában benne volt, hogy min. 1 méter egyenes cső legyen, és maximum két 90fokos könyök, valamint x fokban lehet megdönteni az egyenes szakaszt. innentől adta magát, hogy két könyök van benne és egy egyméteres cső :)
ja, és azt is megmondják, hogy a kályhától mennyire lehet alatta/fölötte/mellette éghető anyag, ez sztem a csőre is igaz, és nálunk fafödém van. elég sok a kényszer.
Az az igazság, hogy az égési levegő utánpótlás hiánya valóban tökéletlen égést eredményez, valamint a kémény gravitációs huzatának csökkenését, megnő az égéstermék mérgező anyag tartalma (CO), vélgül az égéstermék a lakótér felé kezd áramlani és ekkor már tényleg veszélyes is lehet. A kéményhuzat nem tud vákum ellen dolgozni. A hurdót sem tugod csapraverni amíg a tetjén meg nem nyitod.
1.Akkor Te még nem láttál penészes lakást. Nem csak a hőhidaknál jelentkezik, hanem akár a szekrények mögött is. Nem akarok oldalakat írogatni, de hogy egy kicsit jobban otthon legyél a témában és ne a rossz beidegződéseidre hagyatkozz, itt egy weboldal címe: www.peneszmentesites.hu Itt mindent megtudhatsz a penészesedésről, valamint a megszüntetéséről.
2.Szerinted az égéstermék miért jut a lakótérbe? Elmagyarázom. Ha nincs rendes levegőutánpótlás akkor megszűnik a kéményben a huzat. És ekkor merre megy az égéstermék? Hát persze, hogy a lakótérbe.
Csak azt nem értem, hogy ha az épületgépészethez ennyire nem értesz, akkor miért kell tanácsokat adni, illetve "kötekedni".
Ja, és a hatásfok meg a teljesítmény igen közeli kapcsolatban állnak egymással. Képlete: hatásfok = hasznos teljesítmény / befektetett teljesítmény
"Akkor az tetőtér vagy padlás? A kettő nem ugyan az"
Persze igazad van, építészetileg nem ugyanaz, nekem hiába egyértelmű, ha Ti nem láttátok még a házamat... :) Szóval padlás felé nyílnak a lyukak, vagyis a plafon fölött használaton kívüli tér van, ami ráadásul jól átszellőzik, ugyanis nincs légmentesen leszigetelve. Szigetelés csak a lakóteret a padlástól elválasztó födém felső felületén van, és ez át van lyukasztva az említett szellőzőkkel.
"Hát nem egy budai újgazdag ház, ahol a nappali majd annyi mint nálad az egész ház"
Így van, az egésznek az alapterülete nincs 60 négyzetméter. Majd egyszer bővítve lesz, de azért nem véletlen, hogy nem igazi épített kandallót tettem be, hanem csak egy kicsi üvegajtós kályhát. :)
"ha nem érdekel a teljesítmény! Szv a hatásfok lesz kisebb - vagy mind a kettő?"
A két dolog együtt jár, nem? Adott a fűtőeszköz névleges teljesítménye kW-ban, amit az adott készülék esetében lehetséges maximális hatásfok mellett tud produkálni. Ha romlik a hatásfok valahány %-kal, romlik a teljesítmény is kW-ban.
Nem tudom, hogy azok a szellőzők hova vezetnek. Közvetlenül a szabadba? A legszerencsésebb az, ha minél közelebb van a légbevezető a készülékekhez, hogyha jön be rajta a kinti friss (hideg) levegő, minél kisebb területet érintsen az átöblítéssel.
Igen, számomra is nyilvánvaló hogy kell a háznak szellőzés, meg a tűznek levegőbevezetés is. Igazából azért vagyok gondban, mert van a ház különböző pontjain 4 db, tetőtérbe nyíló lyuk, egyenként 10 cm átmérőjűek, tányérszeleppel alul. Ezek önmagukban a szellőzést, mármint hogy ne penészedjen a lakás stb., nem tudják biztosítani, hiszen kényszerített szívóhatás nélkül mindegyiken kifelé akarna áramolni a melegebb levegő (ill. csak annyi megy ki fönt, amennyi friss levegő beszivárog a nyílászárókon). De a kandalló, illetve a leendő szagelszívó viszont szívóhatást fejt ki, tehát józan paraszti ésszel ezek levegőutánpótlását tudja biztosítani ez a 4 lyuk. Vagy tévedek, és mindenképp kell építeni alul, közvetlenül a külső térből nyíló légbevezetőt?
(1) igen pontosan azért van. Nyugodtan elzárhatod, ha nem érdekel a teljesítmény!
(2) a levegőutánpótlásra beépített légbevezetők nem lehetnek teljesen elzárhatóak (mert vannak olyanok is amik csak kimondottan a páratartalom növekedése esetén nyitnak)mivel a páratartalomtól függetlenül biztosítaniuk kell egy minimális légáramot. De ez a légáram csak akkor áll fenn, ha a készüléked működik, ha kell utánpótlás. Ami hideg levegő bejön rajta üzemen kívüli állapotban az elenyésző, nem jelent komoly hőveszteséget. Sőt, sokkal jobb, mintha alkalmanként az ablakot nyitogatnád. Egy lakásnak kell szellőznie! Különben bepenészesedik. Akkor nem kéne semmilyen légbevezető ilyen nyílászárókhoz, ha légtechnikával lenne megoldva a fűtés (az biztosítaná a megfelelő légcserét, friss levegőt). Azt a tényt el kell fogadni, hogy kéményes (nyílt égésterű) készülékeknek külső térből biztosítani kell a levegőutánpótlást, máshogy nem működnek!
[Az (1)-ről közben találtam egy leírást, ami szerint a sejtésem igaz volt, így a kérdésem arra redulálódik, hogy a több kormon és a rosszabb hatásfokon kívül lenne-e még más hátránya annak, ha lecsökkenteném ezeket a másodlagoslevegő-lyukakat annyira, hogy ne zúgjon a beáramlás?]
Köszi szépen a válaszokat! Így akkor most a következő, további kérdések merülnek föl:
(1) Nem értek hozzá, de mi az a másodlagos levegő? Jól sejtem, hogy az égés hatásfokának a javításához kell, vagyis hogy a füstben lebegő, még éghető részecskék is elégjenek? És ha ez így van, akkor jár-e bármilyen veszéllyel, vagy szabályellenes lenne-e ezt a másodlagos levegőt elzárni? (A hatásfok nem izgat különösebben, mivel csak hobbikandallóról van szó, a zúgás viszont igenis zavar.)
(2) Egy ilyen légbevezetőnek milyen követelményeket kell kielégítenie? Az persze triviális, hogy megfelelő méretű legyen... de lehet-e zárható? Mert ha lehet zárható, akkor nem értem az egész hercehurcát, tekintve hogy zárva felejteni a légbevezetőt könnyebb, mint figyelmetlenül bekapcsolni a páraelszívót kandallózás közben. Ha viszont állandó jelleggel nyitva kell lennie, akkor az az állandó légmozgás miatt komoly hőveszteséget jelent télen, ami nem lehet cél pont akkor, amikor mindenben az energiatakarékosságot szorgalmazzák.
Megfelelő légbevezetőkkel megoldható a problémád. Egyet be kellene építeni az elszívó közelébe, ami biztosítja az elszívott levegőmennyiségnek az utánpótlását (persze csak akkor, ha az elszívót a szabadba vezeted ki), egyet pedig a kandalló közelébe, ami az égési levegő utánpótlást biztosítja. Jövőre sormunkavégzés közben kötelezően ellenőriznie kell a kéményseprőnek a nyílt égésterű készülékek levegőutánpótlás- biztosításának módját (a rendelet módosítása folyamatban van).
Nagyobb átmérőjű nem fér el? pl: 110-es, vagy 125-ös? Elég egy nagyon minimális lejtés (2 méteren 1 cm), a kondenzáció nem nagyon lesz jellemző, hiszen a kinti levegő mindig hidegebb lesz, mint a cső, és általában a hideg felületen szokott kondenzálódni a melegebb levegő.
